Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-04 / 262. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek! \ SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1970. november 4. SZERDA BRATISLAVA • XXIII. ÉVFOLYAM 262. szám Ára 50 fillér Megbízólevél átadása (ČSTK) — Ludvík Svoboda köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta Joseph Gilbert Mamadout, a Közép-af­rikai Köztársaság első rendkí­vüli és meghatalmazott cseh­szlovákiai nagykövetét, aki át­adta megbízólevelét. A megbí­zólevél átadásánál, jelen volt Karel Kurka, a külügyminiszter első helyettese, dr. Jón Pudlák, a köztársasági elnök irodájának vezetője, dr. Jaromír Machaö al­tábornagy, a köztársasági elnök katonai irodájának főnöke. A nagykövet ebből az alkalomból mondott beszédében hangsúlyoz­ta, hogy a Közép-afrikai Köztár­saság a diplomáciai kapcsola­tok felvételével akarja kifejez­ni Csehszlovákia iránti barát­ságát. A köztársaság elnöke válaszá­ban rokonszenvvel nyilatkozott a Közép-afrikai Köztársaságnak az önálló gazdaság megalapozá­sára irányuló igyekezetéről. visszatért Belgrádból (CSTK) — Visszatért Belgrád­ból Csehszlovákia Kommunista Pártjának tanulmányi küldöttsé­ge, amelyet Václav Hájek, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának alelnö­ke vezetett. A küldöttség a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság­ban látogatása során találko­zott a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének tagjaival — La­tyinka Perovicsovával ős Bosko Siljegoviccsal, valamint Luko Szoldiccsal, a JKSZ KB elnök­ségének tanácsosával. A pártküldöttség Belgrádon kívül ellátogatott Dubrovnlkba, Titogradba és Cetinjebe. M. Jakes fogadta a magyar nagykövetet Miloš Jakeš, a CSKP Közpon­ti Ellenőrző és Revíziós Bizott­ságának elnöke tegnap fogadta Vince Józsefet, a Magyar Nép­köztársaság prágai nagykövetét. > Az Észt SZSZK fővárosának, Tallinn-nak kikötőjét a követke­ző években kibővítik. A tenger partvidékén 20 000 lakos szá­mára új negyedet építenek. Felvételünkön a 14. századból származó tallinni vár. (TASZSZ — CSTK felv.) Tudományos értekezlet a leninizmusról Lenin-emlékmű leleplezése a Prágai Károly Egyetemen (CSTK) — A prágai Károly Egyetem csarnokában tegnap ünnepélyes keretek között le­leplezték Vlagyimir Iljics Lenin mellszobrát, amelyet még húsz évvel ezelőtt Ján Lauda nemzeti művész alkotott. A Lenin-emlékmű ünnepélyes leleplezésével kezdődött a Ká­roly Egyetemen a leninizmusról tartott tudományos értekezlet, amelyet tegnap fél tízkor szá­mos vendég részvételével nyitot­tak meg. Dr. Bedfich Svetská, a Károly Egyetem rektora köszöntötte a CSKP KB küldöttségét, amelyet Josef Kempný, a CSKP KB el­nökségének tagja, a KB titkára, a CSKP KB cseh irodájánk elnö­ke vezetett. Jelen voltak továb­bá Soňa Pennigerová, a Szövet­ségi Gyűlés alelnöke, a Népi Ka­mara elnöke, Antonín Cervinka, a cseh kormány alelnöke és más személyiségek. Az értekezlet megnyitásán je­len volt Sztyepan Vasziljevics Cservonyenko, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete, és a szocialista országok diplomá­ciai képviselői. V. I. Lenin mellszobrát Josef Kempný elvtárs leplezte le, aki ebből az alkalomból mon­dott beszédében többek között kijelentette: „Lenin művének filozófiai jel­legét nem hiába hangsúlyozzuk. A Károly Egyetem talaján ál­lunk, s a lenini gondolatoknak, a tudományos világnézetnek ép­pen itt, ezen a helyen kell a legkiemelkedőbben fejlődnie, s éppen itt ezen elgondolások alapfán kell nevelnünk a jövő nemzedéket, a jövő szakembereit és tudományos dolgozóit. Engedjék meg, hogy leleplez­zem V. 1. Lenin emlékművét, s hogy önökkel együtt tisztelettel adózzak a nagy filozófus, poli­tikus és tanító emlékének. A Károly Egyetemnek pedig azt kívánom, hogy e jelkép határoz­za meg az egyetem további tu­dományos és kulturális fejlődé­sét." (Folytatás a 2. oldalon) LENGYELORSZÁG ] Folytatódik a Jedrychovski-Scheel párbeszéd Varsó — Walter Scheel nyu­gatnémet külügyminiszter ked­den délelőtt udvariassági látó gatást tett a lengyel külügymi­nisztériumban, találkozott Jed­rychowski lengyel külügymi­niszterrel, majd ezt követően megkezdődtek Lengyelország és az NSZK közötti első külügymi­niszteri szintű tárgyalások. A tárgyalások napirendjén a két ország politikai kapcsolatai rendezésének alapjául szolgáló szerződés végleges kidolgozása szerepel. E témáról külügymi­niszterhelyettesi szinten az év februárja óta már hat alkalom­mal folytattak eszmecserét. len­nek eredményeként kirajzolód­tak a szerződés körvonalai: az okmány bevezető részét négy fejezet követi, amelyek közül az első az Odera-Neisse államha­tár elismeréséről, a második az erőszakról való kölcsönös le­mondásról, a harmadik a két or­szág viszonyának rendezéséről, a negyedik pedig arról szól, hogy a két állam régebben meg­kötött nemzetközi jogi megálla­podásai változatlanul érvénye­sek. A szerződés még nyitott kér­déseinek megoldása és cikke­lyeinek végső formába öntése vár most a Stefan Jedrychowskí és Walter Scheel vezette kül­döttségekre. A tanácskozásokon lengyel részről Jozef Winiewicz és Adam Willman miniszterhe­lyettes, nyugatnémet részről pedig Georq Ferdinand Dukwitz és Paul Frank külügyi államtit­kár van jelen. Mindkét delegft­ciőnak tagja több magas beosz­tású diplomata, jogügyi és más szakértő. A lengyel lapok — természe­tesen — nagy terjedelemben foglalkoznak az induló tárgya­lásokkal. A Zycle Warszawy például a nyugatnémet lapok lengyelellenes kampányával foglalkozik. A kommentárok ál­talában rámutatnak arra is, hogy a megbeszélések a két or­szág kapcsolatain túl elsősor­ban az európai enyhülést szok­gálják. [ KÖZEL-KELET Megkezdődött az arab kiscsúcs Golda Meir Londonba utazott 0 Heves izraeli reakció Home beszédére % Tel Aviv ragaszkodik az expanzió politikájához Kairó — Nimeri szudáni ál­lamfő hétfőn a késő esti órák­ban szintén az Egyesült Arab Köztársaság fővárosába érke­zett, hogy részt vegyen a kai­rói csúcsértekezleten. Kadhafi, Szadat és Nimeri — hírügynök­ségi jelentések szerint — a kö­zel-keleti helyzet politikai és katonai vonatkozásait vitatják meg. Kairói megfigyelők tudni vélik, hogy a kétnaposra terve­zett csúcstalálkozón megvitatás­ra kerül az új jordániai kor­mány megalakítása után kiala­kult helyzet ls, valamint az arab világ keleti frontjának problé­mái. Természetesen tág teret A jobboldali opportunizmus gyökere nagyon mély. A burzsoá demoralizá­ciónak megnyilvánulása nem az 1968 tavaszán elvetett magból kelt ki, ha­nem már több éve élt. Akkor született meg, amikor a történelem dialektikája és a marxizmus elméleti győzelme arra kény­szerítette az ellenséget, hogy „marxistá­nak" álcázza magát. Ma nemcsak az a feladatunk, hogy le­leplezzük, miért kerülhetett sor 1968-ra, hanem az is, hogy rámutassunk okaira és ezekből levonjuk a konkrét tanulságokat. Nyíltan meg kell mondanunk, hol vol­tunk szubjektivisták és liberálisak, mikor és hol nem ítéltük meg a különböző kér­déseket osztályszempontból, mikor tagad­tuk a proletárdiktatúrát, idealizáltuk a ka­pitalizmust, és megsértettük azt az elvet, hogy a proletariátus és a burzsoázia osz­tályérdekei összeegyeztethetetlenek. Rá kell mutatnunk annak az állításnak a helytelenségére, hogy a proletárdiktatú­rát, mint minden diktatúrát el kell vet­nünk, és hogy a burzsoá „szabadság" tisz­tább, tökéletesebb, mint a szocialista sza­badság. Fel kell tárnunk, mikor tértünk el a proletárinternacionalizmus elveitől, s mikor helyettesítettük ezeket nacionalista nézetekkel. Rá kell mutatnunk, miért ke­rült sor a kommunista párt Ideológiai le­fegyverzésére, miért hanyagoltuk el az egységért és a forradalmi elmélet tisztasá­gáért folytatott harcot. Nem engedhetjük meg és nem tesszülí lehetővé azt, amit az előbbi állami- és pártvezetés 1968 előtt és után megenge­dett és lehetővé tett a jobboldalnak. Elha­tározásunk, hogy levonjuk a tanulságot ab­ból az Időszakból, amikor a liberalizmus szocialista opportunizmusként élősködött, amikor a marxista elmélet „kijavításától és kiegészítésétől" a marxista elmélet ta­gadásáig vezetett az út. A revizionizmus, amelyre többen úgy tekintettek, mint a TEENDŐINK marxizmus „átértékelésére", a burzsoáziá­nak a tömegekre gyakorolt befolyása. Az 1968-ig kifejtett tevékenység bírálata annak a politikának a bírálatát jelenti, amely halogatta a fontos problémák meg­oldását, a hibák kiküszöbölését és eze­ket a hibákat és problémákat azzal lep­lezte, hogy a figyelmet elterelte a valódi okokról. Bíráljuk azokat a viszonyokat, azt a légkört, azokat a módszereket, ame­lyek lehetővé tették, hogy a jobboldal fel­éledjen, szervezkedjen és felkészüljön. El­ítéljük azt a gyakorlatot, amikor a jobb­oldal a téves káderpolitika következtében teret kapott s különböző területeken, a tudományban, a kultúrában, a művészet­ben és gazdaságban elméletileg felkészül­hetett 1945 és 1948. februárjának megtorlá­sára, a politikai rendszer átalakítására. Az okokat vizsgálva természetesen fel­merül a kérdés, kik voltak, honnan jöttek a Jobboldali opportunizmus hívei, ki fele­lős értük. A bomlás nem ért volna el olyan fokot, ha a jobboldali opportuniz­mus képviselői nem töltöttek volna be ve­zető pozíciókat. Nem voltak ezek új, is­meretlen emberek, akik csak 1968-ban lép­tek a politikai életbe. Ellenkezőleg, sokan közülük szoros kapcsolatban álltak köz­társaságunk akkori legfontosabb személyi­ségeivel, kölcsönösen támogatták egymást, bizalommal voltak egymás iránt. Már a múltban is jelentős, fontos feladatokkal bízták őket meg. Magatartásuk nem ma­gyarázható csupán jellemükkel vagy osz­tályszármazásukkal. Tény marad, hogy az árulás mindig a kishitűség, a bizonytalanság megnyilvánu­lása. Az ember akkor veszti el a távlato­kat, ha nem tudja megoldani szubjektív nehézségeit, és meghátrál a nehézségek előtt. . jem véletlen, hogy 1968 renegátjainak jelentős része, vagy talán többsége egykor a radikálisok közé tartozott, akik már annak idején ls recepteket osz­togattak a problémák megoldására, és már a múltban irreális pozíciókra helyezked­tek. Nagyon bonyolult és Igényes munka áll előttünk. A jobboldali opportunizmus elle­ni harcról egy pillanatra sem mondhatunk le. Tavaly áprilisa óta sokat tettünk ezen a téren. Hatástalanítottuk azokat, akik tá­madták a szocialista rendszert, a forradal­mi tanítást, a párt vezető szerepét. A har­cot a helyes elvekért tovább folytatjuk. (BPI kap a megbeszéléseken az ENSZ közel-keleti vitája, valamint az Egyesült Államok álláspontja és katonai segélynyújtása Tel Aviv­nak. Kairói közlések szerint a há­rom arab ország vezetője külö­nös figyelmet szentel majd az izraeli—egyiptomi tűzszünet kérdésének is, meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek betartása mellett Egyiptom haj­landó a tűzszünet felújítására. Nyilvánvaló, hogy a tanácsko­zások napirendjén szerepel a palesztinai ellenállási mozga­lomnak nyújtandó támogatás kérdése is, valamint a gazda­sági és katonal-politikai kap­csolatok elmélyítése az egyes arab országok között. London — Trudeau miniszter­elnökkel és Sharp külügymi­niszterrel folytatott megbeszé­léseinek befejeztével hétfőn es­(Folytatás a 2. oldalon) N A 24 OLDALAS í»S}bl3f)i\ UJSZO A leninizmus időszerűsége — Balázs Béla cikke Folyékony fekete arany — Riport a bratislavai Slovnaftról A KGST-országok gazdasági prognózisa Kis Samu Jóska — Móricz Zsigmond novellája Az első dekrétumok — Z. Voszkreszenszkaja írása A tudomány városai — L. Kokln riportja a Szovjetunióból Versek - humor Mindenről - mindenkinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom