Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-29 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó

ALU . _ . .. ; . _ -i- '-• » • -• -•-;, • • St • i n < J O "V CD » rE3M ĽZE5 ň nagyono üzemekről szóló riportokat legtöbbször a méretekkel szoktuk kezdeni. Hogy hány hektár földterületen terül el Szlovákia legnagyobb és még ma is építés, fejlesztés alatt álló alumíniumgyára Žiar nad Hronomban, azt nem tudom, de egyet igen: gépkocsink "aránylag nagy sebességgel száguldott az országút közelében elterülő gyárkolosszus mellett, és hosszý percek teltek el, újabb és újabb füstölgő kémények, gyárépületek-bukkantak elő, de az üzemnek nem és nem akart vége lenni Csak amikot- felkanyarodtunk a csodálatosan szép hegyekkel körülvett, nagyobbrészt új lakótelepekből álló, megközelítőleg 12 000 lakosú járási székhelyre, akkor tűnt el szemünk elől az alumínium és annak valamennyi melléktermeléséhez szükséges, vörös színű éíf a gyár környékén valóságos hegyeket alkotó bauxit, és vele együtt a Szlovák Nemzeti Felkelép nevét viselő, mintegy 5000 embert foglalkoztató gyár. Kéményei azonban még ki lométerekről is látszottak . .. Žiar . . . Vérrel és könnyel áztatott föld. Erről a vidékről indultak el valaha világjáró, nemegyszer egészen a tengeren túli tájakra vezető utakra a nincstelenek, mert hazájukban nejn jutott számukra és családjuk tagjainak egy-egy karéj kenyér. Žiar ... Erről a vidékről indultak el a partizánok a hegyekbe, ahol testvéreikkel egyesülve fogtak fegyvert a betolakodókra és puskákkal, golyószórókkal írták a szlovák nép történelmének legdicsőbb fejezetét . . . Žiar... A Garam két oldalán, az egykori földesurak és érsekek földjén épült fel a Munkaérdemrenddel kitüntetett alumlniumgyár, amely a környező városok és falvak lakosaínak munkát, kenyeret, az országnak pedig az újkor egyik legfontosabb fémét, a pehelysúlyáról, könnyűszerrel történő alakíthatóságáről, korróziómentességéről, szilárdságáról és tartósságáról jól ismert, valamilyen formában minden háztartásban és üzemben előforduló alumíniumot ad. És nemcsak alumíniumot, hanem a fém előállításánál keletkező sok más ötvözetet, mellékterméket is. Amikor a vállalati igazgatóságon a csinos titkárnő átadta az 1960-től 1968-ig vezetett, remek bőrkötéses krónikát, kedvesen megjegyezte: Két kézzel tessék megfogni, mert nehéz. Igazat mondott. Lehet vagy 5—6 kilogramm. Igen, a gyár története eseményekben olyan gazdag, hogy csak aňnyi papíron fér el, pedig 1970-ig még két év. és 1973-ig — amikor az üzem teljesen elkészül — öt teljes év bejegyzése hiányzik belőle. Nem volt könnyű a kezdet. Tervek, gyárépítők, szakemberek kellettek. 1953-ban a Szovjetunió adott anyagot az alumíniumgyártás egyik fontos alapanyagának az előállításához, a Magyar Népköztársaság pedig Tatabányán és Inotán iskoláztatta a jövő szakembereit. Közben a gyárat szlo vákok és csehek tudásuk ós erejük teljes latbavetésével építették Sand rikból, Dolné Hátnreból, Partizánske bői, Trnavárói, a bratislavai Kábelgyárból, a plzeňi Lenin Művekből, Žilináról qrkeztek szakemberek Žiarba. ahol Jarómír Kfiva. a gyár akkori vállalati igazgatója 1953-ban, az első szlovák alumínium csapolásánál kijelentette. „Megkezdjük a második műszakot". Ez gyakorlatilag azt jelentette: tökéletesítjük, fokozzuk az alumíniumgyártást és kiépítjük az alumí niumgyártással „összeházasítható" egyéb kohóipari termékeket előállító gyárrészlegeket. Az alumínium a réznél lágyabb, 658 foknál olvadó, jól nyújtható és kalapálható fém. Előállítását lényegében a gyártásától elválaszthatatlan elektromos eljárások kifejlesztése tette lehetővé, mert az oxigénhez és más elemekhez nagy az affinitása Olvadt állapotban gázokat nyel, ezért csak annyira hevítik fel, hogy halmazállapota a sűrű pépekhez ha sonlóan „lomhán" folyékony legyen. Ha az öntvény gyorsan hűl le, rendkívül szilárddá válik. Ha elkészül, jól húzható (nyújtható), préselhető, hengerelhető. Ha felhasználásáról részletesen szándékoznánk írni — enyhe túlzással — egy lapszámot meg lehetne tölteni a felsorolással. Autót, repülőgépet ma már el sem lehetne képzelni alumínium nélkül. Žiar nad Hronomban az «lső gyár egységek tervét, az épületek szakszerű elhelyezését szovjet szakértek dolgoz ták ki. 1953-ban már 37 fontos' létesítmény készült el. A gyárépítés meggyorsításához és a már működésben levő üzemrészlegek produktivitásának fokozására a dolgozók az említett évben 47 egyéni munkavállalást tettek és 680 brigádórát dolgoztak le. Az eredmények nem is maradtak el, mert a Februári Győzelem ötödik évfordulójának tiszteletére 18 nappal sikerült lerövidíteniük a kemencék el t készítésének határidejét és üzembe helyezését. Néhány hónappal később Žiar határát messze túlhaladó, a mű szaki kérdésekkel foglalkozó embere ket a világ minden táján örömmel eltöltő eseményre került sor: 1953 augusztus 29-én — a Szlovák Nemzeti Felkelés évfodulőján — elkészült az első csehszlovák alumínium! Az örömbe üröm ls került, mert nagy problémát okozott az anyagmozgatás és a raktározás. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy hazánk úgymond minden pontján — ahol egy talpalatnyi üres területet találtak — žiari alumíniumot tároltak Ez persze nem használt az alumíniumnak, más megoldást azonban nem tudtak találni, mert a raktározás az 1954 augusztusában a Szlovák Nemzeti Felkelés nevét felvevő üzemben még ma is problémákat okoz; A gyár létesítésére szánt területen évről évre újabb üzemegységek „nőnek ki a földből". 1956-ban készült el a meleghengermű és üzembe helyezték az öntödét, melyben az alumí niumgyártásnál nélkülözhetetlen szürke öntvények előállítását végzik. Egy évvel később határidő előtt, december 18-án teljesítették az évi tervet. Žiarban szaktanintézetet létesítettek, de az üzem jövő szakemberei Krasznoturjinszkban. az Uráli Alumíniumgyárban és Dnyepropetrovszkban is tanultak. Évtől évre emelkedett az újítók és a benyújtott; valamint a gyakorlatba bevezetett újítási javaslatok száma. A mozgalomból a nők sem maradtak ki: Alíbeta Sekelová 3 millió korona megtakarítást eredményező ésszerűsítési javaslatot nyújtott he. Az üzem gyártási programjába az alumínium másodtermékeinek széles skáláját iktatták be. Ennek keretében állít elő az üzem különféle átmérőjű, alumíniumréteggel bevont huzalokat, ablak- és ajtószigetelő lemezeket, úgynevezett „becsomagolt" radiátorokat (a bordás fűtőtestet mutatós és egyúttal hőtartó lemezzel burkolják be), készítenek konzervdobozokat, tubusokat és az ógyallai sörgyár nem kis örömére az eddig külföldről drágán behozott sörkonzervek előállításához szükséges olcsó és jó sörtároló dobozokat. Fő céljuk: újabb és újabb másodtermékek kikísérletezése és gyártása. Az új ötéves terv feladataival kapcsolatban Jozef Lacko mérnök, a tervezési osztály vezetője a következő ket mondotta: — Kezdem a dolgok rosszabbik oldalával. Üzemünkben az árutermelés terén ebben až évben 11 millió korona lemaradás mutatkozik' (ami az előző évhez viszonyítva jelentős), melyet azonban az üzemben rejlő tartalékok feltárásával „behozhatunk". Az 1971—1975-ig tartó időszakra kiterjedő új ötéves terv feladatait három fontos szakaszra osztottuk: Annak ellenére, hogy az 1971. év bevételi terve az előző évhez viszonyítva 45 millió koronával bővül, a tervet teljesítjük. A következő két évben (1972—73) a vállalati terv nem számol néhány új és a termelésben bevezetésre kerülő gyártmány biztosításával. (Csomagolóanyagok, ablakok stb. J Ehhez az anyagon és a gépberendezéseken kívül munkaerőre is szükség van, amit meg kell oldani, és harmadszor: az 1974—1975-re előirányzott feladatok túlteljesítésére megfelelő műszakiszervezési intézkedéseket foganatosítunk Érdekes paradox helyzet alakul ki Žiarban Míg egykor az emberek munka nélkül tengődtek, ma a gyár küzd jelentős mértékű munkás- és szakemberhiánnyal. A feladatok éVről évre nőnek, és lassan, de biztosan közeledik az az idő, amikor nem lesz kivel megvalósítani a terveket. A gyár vezetői úgy segítenek magukon,-aho gyan tudnak A következő időszak feladatait jobb munkaszervezéssel, a munkaidő jobb kihasználásával, t» munkafegyelem megszilárdításával, egyszóval, az üzemben levő tartalékok feltárásával igyekeznek megoldani. A népgazdaság szempontjából rend kívül fontos üzem munkaerőellátásá nak problémáját további lakótelepek építésével lehetne megoldani. Orszá gos viszonylatban szinte mindenütt lakásproblémákkal küzdenek a taná esi szervek és a polgárok. Az új lakó házak nyilván mágnesként húznák az embereket erre a természeti szépségekben bővelkedő tájra és komfortos üzembe A kohóipari másodtermékek előállításáról már szóltunk. A következő ötéves tervben ez a gyártási program 55 százalékát teszi ki, ami egy, új nagy öntöde felépítését és több más munkahely létrehozását teszi szükségessé. Növekedik az elsődleges termelés (alumíniumgyártás) is. A csehszlovák alumíniumgyártás — melynek fő fellegvárát Žiar nad Hro nomban találjuk — a Szovjetunió alu míniumgyártásának jelenleg mintegy egy tizenötödét produkálja. Ez értékes fém gyakorlati felhasználása terén sem jeleskedik iparunk, pedig a könnyű és nagy ellenállóké pességű fémet jobban ki lehetne használni mind az építő, mind pedig a gépiparban. Feltételeink viszont van nak arra vonatkozólag, hogy a szocialista országok hatékony segítségével a jövő fémét szélesebb területen alkal mázzuk. A žiari alumíniumgyárnak három testvérüzeme működik Szlovákiában Pontosabban szólva melléküzemekről van szó, melyek felhasználják az alumlniumgyár termékeit. Kevesen tudják például, hogy Banská Bystricán autó- és motorkerékpár-akkumulá torokat gyártanak, az üzemhez tartozó Banská Stiavnica-i és a vojskovái gyár is žiari anyagokat dolgoz fel Föld felett és föld alatt vezetett csőrengeteg, kémények erdeje, magasfeszültséget „szállító" huzalok. Sis tergés, gőz, monoton mormoló zaj. A külső szemlélő ls érzi, hogy a gyár épületekben a forróságban, zajban, pá rákban valami nagyszerű születik. Igen. nagyszerű! A jövő féme: az ezüstösen csillogó, zsíroknak, savaknak ellenálló réz és más fémek pótanyaga, az alumínium! KOMLÖSI LAJOS A Žiar nad Hronom-t Szlovák Nemzeti Felteléi nevű alumlniumgyár: egy Korszerű tizem egyik munkacsarnoka ' IV. Pfibyl — CSTK felvételei!