Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-29 / 48. szám, Vasárnapi Új Szó

ALU . _ . .. ; . _ -i- '-• » • -• -•-;, • • St • i n < J O "V CD » rE3M ĽZE5 ň nagyono üzemekről szóló ripor­tokat legtöbbször a méretekkel szok­tuk kezdeni. Hogy hány hektár föld­területen terül el Szlovákia legna­gyobb és még ma is építés, fejlesztés alatt álló alumíniumgyára Žiar nad Hronomban, azt nem tudom, de egyet igen: gépkocsink "aránylag nagy se­bességgel száguldott az országút kö­zelében elterülő gyárkolosszus mel­lett, és hosszý percek teltek el, újabb és újabb füstölgő kémények, gyár­épületek-bukkantak elő, de az üzem­nek nem és nem akart vége lenni Csak amikot- felkanyarodtunk a cso­dálatosan szép hegyekkel körülvett, nagyobbrészt új lakótelepekből álló, megközelítőleg 12 000 lakosú járási székhelyre, akkor tűnt el szemünk elől az alumínium és annak valamennyi melléktermeléséhez szükséges, vörös színű éíf a gyár környékén valóságos hegyeket alkotó bauxit, és vele együtt a Szlovák Nemzeti Felkelép nevét vi­selő, mintegy 5000 embert foglalkoz­tató gyár. Kéményei azonban még ki lométerekről is látszottak . .. Žiar . . . Vérrel és könnyel áztatott föld. Erről a vidékről indultak el va­laha világjáró, nemegyszer egészen a tengeren túli tájakra vezető utakra a nincstelenek, mert hazájukban nejn jutott számukra és családjuk tagjai­nak egy-egy karéj kenyér. Žiar ... Erről a vidékről indultak el a partizá­nok a hegyekbe, ahol testvéreikkel egyesülve fogtak fegyvert a betolako­dókra és puskákkal, golyószórókkal írták a szlovák nép történelmének legdicsőbb fejezetét . . . Žiar... A Garam két oldalán, az egykori földesurak és érsekek földjén épült fel a Munkaérdemrenddel ki­tüntetett alumlniumgyár, amely a környező városok és falvak lakosaí­nak munkát, kenyeret, az országnak pedig az újkor egyik legfontosabb fé­mét, a pehelysúlyáról, könnyűszerrel történő alakíthatóságáről, korrózió­mentességéről, szilárdságáról és tar­tósságáról jól ismert, valamilyen for­mában minden háztartásban és üzem­ben előforduló alumíniumot ad. És nemcsak alumíniumot, hanem a fém előállításánál keletkező sok más öt­vözetet, mellékterméket is. Amikor a vállalati igazgatóságon a csinos titkárnő átadta az 1960-től 1968-ig vezetett, remek bőrkötéses kró­nikát, kedvesen megjegyezte: Két kézzel tessék megfogni, mert nehéz. Igazat mondott. Lehet vagy 5—6 ki­logramm. Igen, a gyár története ese­ményekben olyan gazdag, hogy csak aňnyi papíron fér el, pedig 1970-ig még két év. és 1973-ig — amikor az üzem teljesen elkészül — öt teljes év bejegyzése hiányzik belőle. Nem volt könnyű a kezdet. Tervek, gyárépítők, szakemberek kellettek. 1953-ban a Szovjetunió adott anyagot az alumíniumgyártás egyik fontos alapanyagának az előállításához, a Magyar Népköztársaság pedig Tata­bányán és Inotán iskoláztatta a jövő szakembereit. Közben a gyárat szlo vákok és csehek tudásuk ós erejük teljes latbavetésével építették Sand rikból, Dolné Hátnreból, Partizánske ­bői, Trnavárói, a bratislavai Kábel­gyárból, a plzeňi Lenin Művekből, Ži­lináról qrkeztek szakemberek Žiarba. ahol Jarómír Kfiva. a gyár akkori vál­lalati igazgatója 1953-ban, az első szlovák alumínium csapolásánál kije­lentette. „Megkezdjük a második mű­szakot". Ez gyakorlatilag azt jelen­tette: tökéletesítjük, fokozzuk az alu­míniumgyártást és kiépítjük az alumí niumgyártással „összeházasítható" egyéb kohóipari termékeket előállító gyárrészlegeket. Az alumínium a réznél lágyabb, 658 foknál olvadó, jól nyújtható és kalapálható fém. Előállítását lénye­gében a gyártásától elválaszthatatlan elektromos eljárások kifejlesztése tet­te lehetővé, mert az oxigénhez és más elemekhez nagy az affinitása Olvadt állapotban gázokat nyel, ezért csak annyira hevítik fel, hogy halmazállapota a sűrű pépekhez ha sonlóan „lomhán" folyékony legyen. Ha az öntvény gyorsan hűl le, rend­kívül szilárddá válik. Ha elkészül, jól húzható (nyújtható), préselhető, hen­gerelhető. Ha felhasználásáról részletesen szándékoznánk írni — enyhe túlzással — egy lapszámot meg lehetne tölteni a felsorolással. Autót, repülőgépet ma már el sem lehetne képzelni alumí­nium nélkül. Žiar nad Hronomban az «lső gyár egységek tervét, az épületek szakszerű elhelyezését szovjet szakértek dolgoz ták ki. 1953-ban már 37 fontos' létesítmény készült el. A gyárépítés meggyorsítá­sához és a már működésben levő üzemrészlegek produktivitásának fo­kozására a dolgozók az említett év­ben 47 egyéni munkavállalást tettek és 680 brigádórát dolgoztak le. Az eredmények nem is maradtak el, mert a Februári Győzelem ötödik évfor­dulójának tiszteletére 18 nappal si­került lerövidíteniük a kemencék el t készítésének határidejét és üzembe helyezését. Néhány hónappal később Žiar határát messze túlhaladó, a mű szaki kérdésekkel foglalkozó embere ket a világ minden táján örömmel eltöltő eseményre került sor: 1953 augusztus 29-én — a Szlovák Nemzeti Felkelés évfodulőján — elkészült az első csehszlovák alumínium! Az örömbe üröm ls került, mert nagy problémát okozott az anyagmoz­gatás és a raktározás. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy hazánk úgy­mond minden pontján — ahol egy talpalatnyi üres területet találtak — žiari alumíniumot tároltak Ez persze nem használt az alumíniumnak, más megoldást azonban nem tudtak talál­ni, mert a raktározás az 1954 augusz­tusában a Szlovák Nemzeti Felkelés nevét felvevő üzemben még ma is problémákat okoz; A gyár létesítésére szánt területen évről évre újabb üzemegységek „nő­nek ki a földből". 1956-ban készült el a meleghengermű és üzembe helyez­ték az öntödét, melyben az alumí niumgyártásnál nélkülözhetetlen szür­ke öntvények előállítását végzik. Egy évvel később határidő előtt, december 18-án teljesítették az évi tervet. Žiarban szaktanintézetet létesítet­tek, de az üzem jövő szakemberei Krasznoturjinszkban. az Uráli Alumí­niumgyárban és Dnyepropetrovszkban is tanultak. Évtől évre emelkedett az újítók és a benyújtott; valamint a gya­korlatba bevezetett újítási javaslatok száma. A mozgalomból a nők sem maradtak ki: Alíbeta Sekelová 3 mil­lió korona megtakarítást eredményező ésszerűsítési javaslatot nyújtott he. Az üzem gyártási programjába az alumínium másodtermékeinek széles skáláját iktatták be. Ennek keretében állít elő az üzem különféle átmérőjű, alumíniumréteggel bevont huzalokat, ablak- és ajtószigetelő lemezeket, úgynevezett „becsomagolt" radiátoro­kat (a bordás fűtőtestet mutatós és egyúttal hőtartó lemezzel burkolják be), készítenek konzervdobozokat, tu­busokat és az ógyallai sörgyár nem kis örömére az eddig külföldről drá­gán behozott sörkonzervek előállítá­sához szükséges olcsó és jó sörtároló dobozokat. Fő céljuk: újabb és újabb másodtermékek kikísérletezése és gyártása. Az új ötéves terv feladataival kap­csolatban Jozef Lacko mérnök, a ter­vezési osztály vezetője a következő ket mondotta: — Kezdem a dolgok rosszabbik ol­dalával. Üzemünkben az árutermelés terén ebben až évben 11 millió ko­rona lemaradás mutatkozik' (ami az előző évhez viszonyítva jelentős), me­lyet azonban az üzemben rejlő tarta­lékok feltárásával „behozhatunk". Az 1971—1975-ig tartó időszakra kiterje­dő új ötéves terv feladatait három fon­tos szakaszra osztottuk: Annak elle­nére, hogy az 1971. év bevételi terve az előző évhez viszonyítva 45 millió koronával bővül, a tervet teljesítjük. A következő két évben (1972—73) a vállalati terv nem számol néhány új és a termelésben bevezetésre kerülő gyártmány biztosításával. (Csomagoló­anyagok, ablakok stb. J Ehhez az anyagon és a gépberendezéseken kí­vül munkaerőre is szükség van, amit meg kell oldani, és harmadszor: az 1974—1975-re előirányzott feladatok túlteljesítésére megfelelő műszaki­szervezési intézkedéseket foganatosí­tunk Érdekes paradox helyzet alakul ki Žiarban Míg egykor az emberek munka nélkül tengődtek, ma a gyár küzd jelentős mértékű munkás- és szakemberhiánnyal. A feladatok éVről évre nőnek, és lassan, de biztosan közeledik az az idő, amikor nem lesz kivel megvalósítani a terveket. A gyár vezetői úgy segítenek magukon,-aho gyan tudnak A következő időszak feladatait jobb munkaszervezéssel, a munkaidő jobb kihasználásával, t» munkafegyelem megszilárdításával, egyszóval, az üzemben levő tartalékok feltárásával igyekeznek megoldani. A népgazdaság szempontjából rend kívül fontos üzem munkaerőellátásá nak problémáját további lakótelepek építésével lehetne megoldani. Orszá gos viszonylatban szinte mindenütt lakásproblémákkal küzdenek a taná esi szervek és a polgárok. Az új lakó házak nyilván mágnesként húznák az embereket erre a természeti szépsé­gekben bővelkedő tájra és komfortos üzembe A kohóipari másodtermékek előállí­tásáról már szóltunk. A következő öt­éves tervben ez a gyártási program 55 százalékát teszi ki, ami egy, új nagy öntöde felépítését és több más mun­kahely létrehozását teszi szükségessé. Növekedik az elsődleges termelés (alumíniumgyártás) is. A csehszlovák alumíniumgyártás — melynek fő fellegvárát Žiar nad Hro nomban találjuk — a Szovjetunió alu míniumgyártásának jelenleg mintegy egy tizenötödét produkálja. Ez értékes fém gyakorlati felhasz­nálása terén sem jeleskedik iparunk, pedig a könnyű és nagy ellenállóké pességű fémet jobban ki lehetne hasz­nálni mind az építő, mind pedig a gépiparban. Feltételeink viszont van nak arra vonatkozólag, hogy a szocia­lista országok hatékony segítségével a jövő fémét szélesebb területen alkal mázzuk. A žiari alumíniumgyárnak három testvérüzeme működik Szlovákiában Pontosabban szólva melléküzemekről van szó, melyek felhasználják az alumlniumgyár termékeit. Kevesen tudják például, hogy Banská Bystri­cán autó- és motorkerékpár-akkumulá torokat gyártanak, az üzemhez tarto­zó Banská Stiavnica-i és a vojskovái gyár is žiari anyagokat dolgoz fel Föld felett és föld alatt vezetett csőrengeteg, kémények erdeje, magas­feszültséget „szállító" huzalok. Sis tergés, gőz, monoton mormoló zaj. A külső szemlélő ls érzi, hogy a gyár épületekben a forróságban, zajban, pá rákban valami nagyszerű születik. Igen. nagyszerű! A jövő féme: az ezüs­tösen csillogó, zsíroknak, savaknak ellenálló réz és más fémek pótanyaga, az alumínium! KOMLÖSI LAJOS A Žiar nad Hronom-t Szlovák Nemzeti Felteléi nevű alumlniumgyár: egy Korszerű tizem egyik munkacsarnoka ' IV. Pfibyl — CSTK felvételei!

Next

/
Oldalképek
Tartalom