Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-21 / 277. szám, szombat

| Hétvégihírmagyaráza tunk | A BIZTONSÁG KÉPLETE Európa biztonsága méltán került az utóbbi másfél esztendő­ben a nemzetközi politikai élet homlokterébe. Kontinensünk bé­kéje — tagadhatatlan tény —, a világbéke rendkívül jelentős komponense. A szocialista országok, pontosabban szólva a Varsói Szerződés tagállamai történelmi jelentőségű budapesti jelhívása nemcsak Európában, hanem világszerte rendkívül kedvező jogadtatásra talált. A nyugati hatalmak nem hagy­hatták figyelmen kívül ezt a kezdeményezést, amely egyszer s mindenkorra feloldaná a feszültséget, megteremtené a bé­kés, biztonságos élet alapját. Magától érthető, hogy egy euró­pai biztonsági értekezlet összehívása számos akadályba ütkö­zik, hiszen feltétlenül fel kell számolni azokat a válsággóco­kat, amelyek a múltban, sőt még ma is akadályozzák a kon­tinens országainak közeledését, gazdasági, műszaki és kulturá­lis együttműködését. a hajánál fogva előcibált — „érvek" is azt a célt szolgál­ják az uniópártok kezében, hogy, a nyugatnémet közvéle­mény előtt lehetetlenné tegyék a keleti—nyugati közeledést. Ilyen úgynevezett probléma pél­dául a „családegyesítési kér­dés", amelynek célja a nemze­tiségi kérdés felszítása. Példának mindez talán ele­gendő, viszont egy pillanatra sem v^bad megfeledkeznünk azr a szempontokról, ame­lyei. _ >. enyhülés útját egyen­getik. Éppen ezért a szocialis­ta országok és elsősorban a Szovjetunió olyan politikai kon­cepciót dolgozott ki, amely fi­gyelembe veszi az adott reali­tásokat, ugyanakkor viszont elvszerű álláspontra helyezked­ve, nem hajlandó kétes értékű kompromisszumokba bocsátkoz­Nem vitás, hogy az európai biztonság kulcskérdése a német probléma. Ez a kérdéskomple­xum — tekintettel bonyolultsá­gára — nem oldható meg máról holnapra. Hiszen Nyugat-Német­országnak rendeznie kell kap­csolatait a szocialista tábor ál­lamaival, pontot kell tennie a múlt után, illetve fel kell szá­molnia és el kell vetnie azt a politikai koncepciót, amely ele­ve lehetetlenné tette a közele­dést, megmerevített és befa­gyasztott minden ilyen kísér­letet. Willy Brandt kormánya megtette az első lépéseket az enyhülés útján. Bár a szociál­demokrata vezetés politikai irányvonala sok kívánni valót hagy maga után, feltétlenül ér­tékelnünk kell erőfeszítéseit, fi­gyelembe véve azt a momentu­mot is, hogy az úgynevezett „ke­leti politika" brandti értelme­zése szerint is érvényre jusson, illetve megvívja csatáját a ke­resztényszocialista—keresztény? demokrata ellenzékkel. A szovjet—nyugatnémet szer­ződés aláírása annak ellenére, hogy ratifikációjára mind a mai napig nem került sor, határo­zottan kedvezően hatott az eu­rópai politika alakufására. S itt, ezen a ponton kell rámutatni, hogy az európai biztonsági kon­ferencia összehívása alapos elő­készítést igényel, mert csakis akkor van értelme, ha sikerül megoldani a pár évvel ezelőtt még szinte áthidalhatatlannak tűnő problémákat. Különben ez az a momentum, amelyet mind­két fél, tehát a Varsói Szerződés tagállamai, valamint a nyugati hatalmak és a NATO köteléké­be tartozó országok ls alapvető­en fontosnak tartanak. Ugyanis alapos előkészítés híján, kedve­zőtlen politikai légkörben felte­hetően kudarccal Járna a biz­tonsági értekezlet, s Európa or­szágai valóban komoly történel­mi lehetőséget szalasztanának el. Éppen ezért nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a budapesti felhívás eredményeképpen in­dult meg Európában az a poli­tikai erjedés, amelynek nyomán a szóban forgó nemzetközi poli­tikai lépések megtörténnek. Mind a szovjet, mint a nyugati sajtó hangsúlyozza, hogy Moszk­va és Bonn közeledése egysze­riben reálisabb feltételeket te­remtett a további problémák megoldásához. Természetesen ennek a szerződésnek is komoly politikai előzményei voltak; a szocialista országok politikai aktivitása, a kétoldalú megbe­szélések sorozata szintén hozzá­járult a megállapodáshoz. Ugyanakkor ez a szerződés nyi­totta meg az utat a lengyel­nyugatnémet dialógus előtt ls, amely kétségkívül az utóbbi na­pok legnagyobb horderejű poli­tikai eseménye. A Scheel—Jed­rychowski eszmecsere, a len­gyel—nyugatnémet szerződés parafálása újabb rendkívül sú­lyos és bonyolult probléma megoldásához teremtette meg az alapvető feltételeket. Az Odera— Neisse határ elismerése mind­eddig az európai status quo el­ismerésének a próbaköve volt. Nem titok, hogy a bonni szociál­demokrata—szabaddemokrata vezetésnek sok gondot okozott és további problémákat jelent majd ennek a megállapodásnak a maradéktalan, elvszerü érvé­nyesítése. A legutóbbi napok eseményei igazolják, hogy a bonni ellenzék szövetkezve a parlementen kívüli szélsőséges politikai csoportosulásokkal mindent megtesz Brandt kon­cepciójának a diszkriminálásá­ra. Példa erre a Geldner-ügy, amelynek hullámverése mind a mai napig tart a Német Szövet­ségi Köztársaságban. Persze más — a sző szoros értelmében Tagadhatatlan, hogy Brandt kormányára még rendkívül ne­héz feladatok várnak, hiszen a szovjet—nyugatnémet, lengyel —nyugatnémet szerződés aláírá­sán, megkötésén kívül a Német Szövetségi Köztársaságnak ren­deznie kell kapcsolatait a szo­cialista tábor más országaival is. így •— az összehívandó eu­rópai biztonsági értekezlet to­vábbi alapfeltételeként rendez­ni kell Csehszlovákia és Nyu­gat-Németország viszonyát is. Nem áll szándékunkban, hogy minden részletre kiterjedő tör­ténelmi áttekintést nyújtsunk e problémakör megvilágítása ér­dekében. Viszont tény, hogy a müncheni szerződés érvénytele­nítése alapvető feltétele a kap­csolatok normalizálásának. A csehszlovák álláspont, amely a szóban forgó szerződés érvény­telenítését annak megkötésétől fogva követeli, jogos és elvi­tathatatlan. Csehszlovák részről már több nyilatkozat is elhang­zott arra vonatkozóan, hogy kormányunk hajlandó tárgyaló­asztalhoz ülni és megvitatni a problémákat, hajlandó rendezni a két ország közötti kapcsola­tot. Viszont a jó szándék, a tár­gyalási készség korántsem je­lentheti azt, hogy visszakozzunk, esetleg kompromisszumot kös­sünk. Ez nem egyeztethető össze külpolitikai koncepciónk­kal, amely mindenekelőtt a má­sodik világháború után kialakult realitásokból indul ki, összhang­ban a többi szocialista ország külpolitikai vonalvezetésével. összegezésképpen elmondhat­juk, hogy az európai biztonság érdekében kifejtett erőfeszíté­sek immár meghozták első gyü­mölcsüket. A továbbiak során Is ragaszkodni kell ahhoz, hogy necsak látszatmegoldások, att­raktív megállapodások szülesse­nek, hanem oliun államszerző­dések, amelyek lehetővé teszik a kétoldalú kapcsolatok norma­lizálását, az együttműködés to­vábbfejlesztését mind gazdasá­gi, mind tudományos-műszaki és kulturális vonatkozásban. Ennek érdekében mindent meg kell tenni a Német Demok­ratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság viszo­nyának normalizálására is, amelynek kiindulópontja az NDK nemzetközi jogi elismeré­se. Ugyanakkor az érdekelt ha­talmaknak oda kell hatni, hogy tisztázzák, vagyis megoldják a Nyugat-Berlinnel összefüggő kérdéskomplexumot. A Szovjet­unió megtette a szükséges lépé­seket, javaslatai reálisak, s le­hetővé teszik, hogy megoldód­jék a nyugat-berlini kérdés, amelyet bizonyos politikai cso­portosulások mind a mai napig hidegháborús célokra kísérelnek meg felhasználni. BALOGH P. IMRE néhány sorban A KGST külkereskedelmi ál­landó bizottsága Moszkvában november 17-től 19-ig megtar­tott ülésszakán jóváhagyta a KGST-országok gép- és beren­dezés-kereskedelmének további fejlesztésére irányuló intézke­déseket. A MAGYAR fővárosban teg­nap befejeződött a KGST piac­kérdéseinek jellegéről folyó tu­dományos konferencia, melyen megvitatták a szocialista gazda­sági integráció aktuális kérdé­seit. PIERRE GENSOUS, a Szak­szervezeti Világszövetség főtit­kára, aki Bukarestben tartózko­dik, csütörtökön találkozott Paul Niculesco-Mizillel, a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottságának titkárával. Be­szélgetésük szívélyes baráti légkörben folyt le. NAGY-BRITANNIA és a Közös Piac tagállamainak képviselői Brüsszelben folytatott megbe­szélésükön abban állapodtak meg, hogy 1971. február 2-án, március 16-án, május 11-én és június 22-én kerül sor a Nagy­Britannia közös piaci tagságáról folytatott magasszintű tárgyalá­sokra. AZ SZKP Rómában tartózkodó küldöttsége, amelyet Arvid Pel­se, a politikai bizottság tagja vezet, csütörtökön találkozott az Olasz Kommunista Párt de­legációjával. Olasz részről a ta­lálkozón részt vett Luigi Longo, az OKP főtitkára és a párt ve­zetőségének több tagja. BÉCSBEN tegnap aláírták a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság és az Osztrák Köztársa­ság 1971. évi árucsere-forgal­mának jegyzőkönyvét. MOSZKVÁBAN a szocialista országok külkereskedelmi szö­vetkezeti szervezetei vezető képviselőinek ötnapos tanács­kozása befejeztével Jegyzőköny­vet és záróközleményt Írtak alá az együttműködés elmélyítésé­ről és az árucsere lehetőségei­ről. A bajorországi tartományi választások előtt Bajorországban vasárnap tar­tományi parlamenti választások lesznek. Eredményük főként azért érdekes, mert az újfasisz­ta NPD-t (Nemzeti Demokrata Pártot) az a veszély fenyegeti, hogy kiszorul a tartományi par­lamentből, a Szabaddemokrata Párt viszont igyekszik visszake­rülni oda. A bajor választások eredménye ezenkívül bizonyos fokig kihathat a jelenlegi bon­ni kormánykoalíció helyzetére is. Ugyanis e koalícióban a sza­baddemokraták játsszák a máso­dik szerepet. Ha megerősödné­nek, ez egyúttal a Brandt-kor­mány megerősödését is jelente­né. Jelenleg a bajor tartományi parlamentben három párt van képviselve — a Keresztény-Szo­ciális Unió, a Szociáldemokra­ta Párt és a Szabaddemokrata Párt. A szabaddemokraták a legutóbbi tartományi választáso­kon ugyan a szavazatoknak va­lamivel több mint 5 százalékát kapták, de ez nem volt elég ah­hoz, hogy bekerüljenek a tarto­mányi parlamentbe. Bajoror­szágban ugyanis az a különle­ges rendelkezés érvényes, amely szerint csak az a párt nyer man­dátumot, amely legalább az egyik választókörzetben a sza­vazatoknak több mint 10 száza­lékát kapta. A szabaddemokra­ták úgy vélik, hogy e határt legkönnyebben Mittelfranken­ben léphetik túl, és ezért a vá­lasztási küzdelemben minden erejüket ide összpontosítják. Ha sikert érnek el, akkor valószí­nűleg nem kerülne be a tarto­mányi parlamentbe az újfasiszta NPD, amelynek befolyása az utóbbi időben jelentősen csök­kent. Amennyiben a szabaddemok­raták bekerülnek a bajor tarto­mányi parlamentbe, akkor sor kerülhet SPD—FDP tartományi kormány megalakítására. A kö­zelgő választások jelentőségét növeli az a tény, hogy Bajor­ország mindeddig a jobboldali és újfasiszta erők bástyája volt. Már évek óta vezető szerepet játszik itt a jobboldali CSU. Ha helyzete meggyengülne, e tény pozitív hatást gyakorolna az NSZK egész politikai erőviszo­nyaira. JÁN BLANSKY ÉHÍNSÉG FENYEGETI KELET-PAKISZTÁNT Dacca — tJjabb katasztrófa fenyegeti Kelet-Pakisztán so­kat szenvedett lakosságát, de most már nem a természeti erők szeszélye, hanem a rosssz szer­vezés miatt. Ashan kelet-pakisz­táni kormányzó csütörtök este a szökőár sújtotta vidékről visz­szatérve Daccába közölte, hogy napokon belül súlyos következ­ményekkel járhat a világtól el­vágott kelet-pakisztáni szigete­ken pusztító éhínség. A járvány­ról elterjedt hírek is hamaro­san valósággá válnak, ha nem sikerül valamilyen úton-módon meggyorsítani az élelmiszer- és orvosságellátást. A szállítás csak csütörtökön kezdődött meg és változatlanul fennaka­dást okoz a szállítóeszközök csaknem teljes hiánya. Ugyan­akkor a pakisztáni légierő né­hány gépe és több mint egy tucat hajó indult el fedélzetén a segélyszállítmányon kívül or­vosokkal, ápolókkal. A pakisztáni kormány eddig B—52-es amerikai gépek újabb szőnyegbombázásai Saigon — A dél-vietnami népi felszabadító fegyveres erők tü­zérsége péntekre virradóra az amerikai és a saigoni kormány­csapatok hét állását, berende­zését támadta. A saigoni amerikai parancs­nokság pénteken beismerte, hogy csütörtökön nem egy, hanem két helikoptert vesz­tett. Dél-Vietnamban hosszabb szü­net után ismét felújították a B-52-es stratégiai gépek sző­nyegbombázását. Laoszban egyébként a haza­fias fegyveres erők november 13-án és 14-én két amerikai ka­tonai gépet lőttek le Savanna­khet tartományban, kettőt pedig Xieng Koulang tartományban. A népi erők által lassan két hete körülzárt Kompong Cham védelmének megszervezését Tam dandártábornok, a kambod­zsai nemzetgyűlés elnöke, a tartomány kormányzója szemé­lyesen vette át. A város repülő­tere továbbra sem tud gépeket fogadni, s fgy az utánpótlást a körülzárt csapatoknak még min­dig ejtőernyővel és helikopte­rekről dobják le. A város mel­lett húzódó 7-es számú ország­út körülbelül 50 km-es szaka­szán csütörtökön egész nap folytak a harcok. Pjöngjang — KNDK és a VDK gazdasági kormányküldöttségei között csütörtökön megegyezést írtak alá, amelynek értelmében a KNDK ingyenes gazdasági és katonai segítséget nyújt a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ságnak. Ugyanakkor egyez­ményt írtak alá az 1971. évi árucseréről is. Tanúkihallgatások Caliey perében Fort Benning — Michael Cal­iey főhadnagy perében — akit 102 vietnami paraszt lemészár­lásával vádol az amerikai had­bíróság — az első két tárgyalá­si napon a vád hat tanúját hall­gatták ki. Valamennyien kije­lentették, hogy látták My Lai­ban, a vérengzés színhelyén a polgári halottakat. A főhadnagy védői eddig két mentséget próbáltak Calley ér­dekében felhozni: a Rónáid Haeberle katonai fényképész ál­tal készített felvételek nem My Laiből származnak, és ha My Laiban valóban lövöldözésre került sor, azt „ellenséges" tá­madás váltotta ki. A vád mind­két érvet vissza tudja verni több tanú vallomásával. BEFEJEZŐDÖTT AZ ENSZ KlNAI VITÁJA New York — Az ENSZ köz­gyűlésén csütörtökön este befe­jeződött a Kínai Népköztársaság ENSZ-beli jogainak érvényesí­tésével kapcsolatos vita. A sza­vazás előtt fakov Malik, a Szovjetunió ENSZ-képviselője ls hozzászólt a kínai ENSZ-tagság kérdéséhez. Azt a tényt, hogy a Kínai Népköztársaság helyét a világszervezetben a Csang KaJ-sek-lsta klikk bitorolja, Ma­lik, a kfnal néppel szemben kiál­tó igazságtalanságnak és az ENSZ-alapokmány megsértésé­nek nevezte. Csütörtökön este a vita záró­napján a Szovjetunió képvise­lőjén kívül a Mali Köztársaság, a Dél-jemeni Népköztársaság és Algéria képviselői Is támogatták a Népi Kína ENSZ-jogainak ér­vényesítését és Tajvan küldöt­tének kiutasítását. Ausztrália, Thaiföld és Tajvan képviselője viszont a Jelenlegi helyzet fenn­tartása mellett foglalt állást. 148 000 személyt nyilvánított hi­vatalosan halottnak. A nem hi­vatalos becslések szerint to­vábbra is ennek a számnak a sokszorosáról beszélnek. Eddig . 27 ország ígért segít­séget a természeti csapás súj­totta terület lakosságának. jahja Khán pakisztáni elnök' a tegnapi napot a nemzeti gyász és a borzalmas katasztrófa ál­dozataiért szóló imák napjává nyilvánította. Indira Gandhi indiai minisz­terelnök bejelentette, hogy az elemi csapás áldozatainak nyúj­tandó segítséget az eredetileg tervezett 60 000 amerikai dol­lárról egymillió 400 ezer dollár­ra emelik. „Botrányos ügy" A szovjet katona elleni nyu­gat-berlini merénylet tettesének szökése a pénteki lapok egyik központi témája mind az NDK fővárosában, mind Nyugat-Ber­linben. Az NSZEP központi lapjának, a Neues Deutschlandnak, a pén­teki kommentárja nem tekinti véletlennek Ekkehard Weil szö­kését. A lap hangsúlyozza, hogy a merénylet alkalmával elszórt röplapok aláírása: „Eu­rópai felszabadítási front" vilá­gosan fasiszta szervezkedésre utal. A lap elutasítja azt a nyu­gat-berlini megállapítást, hogy a merénylő egyedül volt, s hang­súlyozza, hogy a szökés lehető­vé tételével bűntársainak felfe­dését akarták megakadályozni. A nyugat-berlini lapok egy­öntetűen elítélik azt a vétkes könnyelműséget, amellyel a sú­lyos bűncselekmény tettesének kíséretét minden óvatossági in­tézkedés elmulasztáséval, egyet­len nyugdíjkorban levő, fegy­vertelen őrre bízták. A lapok a megfelelő következtetések levo­nását sürgetik. A nürnbergi per 25. évfordulója Moszkva — A nürnbergi per 25. évfordulójával kapcsolat­ban Roman Rugyenko, a Szov­jetunió ügyésze, a nürnbergi per szovjet fővádlója cikket Irt a moszkvai Pravdában. Rugyen­ko ebben rámutat, hogy a per ma ls aktuális Jelentőségű, intő figyelmeztetés az Imperialista, a revansista és neonáci erők számáro A cikkíró nagy Jelentőséget tu­lajdonít az ENSZ-közgyűlés ál­tal hozott, és az Idén november 11-én érvénybe lépett nemzetkö­zi konvenciónak, amely kimond­ja, hogy a háborús bűnök nem évülnek el. LORD CARRIGTON brit had­ügyminiszter tegnap Párizsban találkozott Michel Debré fran­cia kollégájával, akivel megbe­szélést folytatott a közös kato­nai létesítményekről, valamint a két ország védelmi kérdései­nek egybehangolásáról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom