Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-15 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó

mhidenrűl C3 A szolgálati utazás megtérítése Az utazási, költözködés! és egyéb kiadások megté­rítéséről az 1967/96 az. hir­detmény rendelkezik. Az utazási kiadások cí­mén a vasúti-, repülője­gyet, hely-, hálókocsi vagy fekvőhely-jegyet térítik meg. Vonattal való utazás esetében a 200 kilométert megihaladó megszakítás nélküli utazásnál 1. osz­tályt lehet igénybevenni, ellenkező esetben csak a 2. osztályú jegy téríthető. Az időveszteség megté­rítése: a munkaidő alatti utazást a munkadó részé­ről felmerült munkaaka­dálynak kell tekinteni és erre az időre az átlagbér alapján munkabérmegtérl. tés jár azok esetében, aki­ket órabér alapján fizet­nek. A havi fizetéses dol­gozóknak erre az időre az alapbér megfelelő összege jár. A munkaidőn kívüli idő­ben végzett utazásért a 6—22 óra között ugyan­azon a naptári napon 1-60 korona, legfeljebb azonban napi 8 korona téríthető, munkaszüneti napon min­den óráért 2 korona, leg­feljebb azonban napi 16 korona jár; éjjel 22 órától reggeli 6 óráig minden óráért 2 korona jár, ha a dolgozó nem háló. vagy fekhelyes kocsiban utazik. A napidíj (kosztpénz): egy teljes naptári napra 25 korona jár, ha a dol­gozó nem részesül díjmen­tesen egésznapi ellátás­ban. A munkaadó vállalat díjmentesen nem nyújthat dolgozójának ennél maga­sabb összegű ingyenes el­látást. A napidíj, ha szolgálati út nem tart egész napot, 6—12 órai időtartam ese­tében 11 korona, 12 órát meghaladó időtartam ese­tében 16 korona. Ezen díj­szabás szerint jár a napi­díj a több napot tartó szol­gálati út első és utolsó napjáért is. Ha azonban az ilyen utat reggel 6 óránál korábban kellett megkez­deni, illetve annak vége a 22. óra utáni időre esik, 25 korona napidíj jár. Az éjjeli szállásért, ha a dolgozó nem tud szám­lát felmutatni 15 korona jár. Számla felmutatása esetében a számlázott ösz­szegre van a dolgozónak igénye. A napidíjnak az adott napra eső összege 4 koronával csökken, ha a szállodai számla a reggeli árát is tartalmazza. Dr. F. J Kszi faültetés Október folyamán a fák levelei befejezték az asszi­milációt. Elvesztették zöld színüket, mert ä bennük lé­vő szervesanyagok a fás ré­szekbe szívódnak fel. A lombhullással együtt el­érkezik a gyümölcsfák őszi ültetésének ideje ts. Az ülte­tés előtt egy hónappal aján­latos a fák tervezett helyén 120X120 cm négyzetalakú és 60—80 cm mély gödrök ki­ásása. A kimélyítés után a fel- és az altalajt komposzt­tal dúsítva visszadobáljuk a gödrökbe. Ültetésig a lazított réteg megüllepedik. Közvet­lenül az ültetés előtt csak 30—4(1 cm mély gödröt kell mélyíteni a betemetett rész közepén. Ültetés előtt a csemeték gyökérzetét meg kell vizsgál­ni. A sérült, megroncsolódott gyökéi-részeket le kell met­szeni. Ültetéskor a gyökér­zethez porhanyós- földet tö­mörítőnk. A tömörítés azért fontos, mert a laza földben keletkező üregekben a gyö­kerek penészedés következ­tében hamar elhalnának. A facsemetéket 4—5 cm-el magasabbra ültetjük, mint a faiskolában voltak, mert a talaj üllepedésével ennyi süllyedésre lehet számítani. Ültetéskor nem tanácsos a talajba istállótrágyát keverni, mert a gyökerekkel való köz­vetlen érintkezés helyén pe­nészgombák károsíthatják a csemete föld alatti részeit. Űszi ültetés után a csemeték­hez 30—40 cm magasságban földet kupacolunk. ezzel megvédjük a gyökérzetet az esetleges kiszáradástól, vagy kifagyástól. Az ilyen magas­ra képzett kupacok alatt az ősz folyamán megindul a heganyag (callus) képződése és a gyökerek fejlődése, ami a biztos eredés előfeltétele. Ősszel a következő gyü­mölcsnemek ültetését ajánl­juk: Szamóca, málna, ribisz­ke, köszméte (egres), kajszi­barack, őszibarack, meggy, szilva, cseresznye, körte, al­ma — Klár (üvegalma), Aszt­rachánl piros, Téli arany parmen, Nemes sóvári, Jo­nathán, Starking, Golden De­liclous. A gyümölcsfák őszi kiülte­tése azért is ajánlatos, mert a tavaszi ültetéssel szemben egy teljes évet nyerünk. Te­hát egy évvel korábban kez­denek teremni. JUHÁSZ ÁRPÁD A TANULÁS TRÜKKJEI Fontos j lendület Magasugranl úgy tanu­lunk meg, hogy a lécet mindig magasabbra emel­jük. Szeptemberben alig­hogy átugortuk a 115 cen­timétert, de ma már köny­nyen vesszük a magasságot akkor ls, ha 130-ra eme­lik a lécet. Így van ez a tanulással is. A tudományos k^érletek tanulsága sze­rint a könnyebb tantárgyak tanulásával kell kezdeni, r ert az, hogy ebben sikert érünk el, lendületet ad. Az először vett tantárgy­ból is legelőször az írásos feladatokat készítjük el. Vi­gyázatl 'Ľ.Z nem általános szabály, mert néha az írá­sos feladatok csak annak a C i yógvnövények Galagonya és bodza A csere galagonya terme­se éretten majdnem gömbö­lyű vagy kissé szögletes, 10—12 mm átmérőjű, vörös színű, tetején a csészelevél maradványai láthatók, vé­kony húsú, szagtalan, lisz­tes ízű, belül két mag van. A magját kissé kevesebbet használják, mint a virágza­tát. A drog különféle sava­kat, glykozidákat, kevés szaponint, cserzőanyagot, illó olajat, pektinanyagokat, Bi- és C-vitamint tartalmaz. A drogot vérkeringési és szívzavarok, valamint szív­idegesség és magas vérnyo­más esetén használják. To­vábbá használják a piros gűszűvirág (Digitális pupr­purea L.) szívműködésre ha­tó gliozidáival (DIGITOXIN) együtt a különféle szívba­jok esetén. Országunkban a VALOFYT nevű nyugtatószer alkatrésze. A fekete budza termése 4—8 mm átmérőjű csonthá­jas bogyó, fényes, feketés­lila színű, puha tapintatú, lilásvörös vagy zöld nedvű. íze édes-savanykás. A bo­gyók illó olajat, gyantát, cserzőanyagot és viaszt tar­talmaznak. A nyers bogyó­ban egy erősebb hatású gli­kozida is van, ami hányást, sőt, görcsöket okozhat, azért éretlen állapotban ne fo­gyasszuk. A bodzabogyót fürtösen szedjük és felag­gatva szárítjuk. Szárítható napon is. Az érett bogyóból készült lekvárt lehet fejfá­jásra is használni. Ha dro­got készítünk belőle, akkor borsszárazra kell száríta­nunk, majd a kocsányokról morzsoljuk le. A bogyók kö­zé keveredett kocsánytöre­ket átrostálással lehet eltá­volítani. A száraz termésből készült teát enyhe hashaj­tóként, izzasztóként és víz­elhajtóként használják. A bogyókból lehet bort és pá­linkát is készíteni. A bodza termése semmiféle gyógy­szerben sem található meg. Dr. Nagy Géza Filatelia r: s k \ A lengyel pusta az idei bélyegnapra 8 értékű fest­ménysorozatot bocsát ki, amelynek bemutatjuk egyik bélyegét. ÖTVÖSMŰVÉSZET A magyar posta újdonsága a XV—XVIII. századbeit öt­vösművészet remekeit mutat­ja be nyolc bélyegen. Az egyes ábrákon Suky Benedek 1440 bői származó kelyhét, 1500-ban készült misekannát, XVI. századbeli Nádasdy-ku­pát, 1600-ból való fedeles kó­kuszserleget, Toldalaghy 1623­ban alkotott ezüstkupáját, I. Rákóczi György 1670-beli úr­vacsorakelyhét, 1690-ből szár­mazó fedeles díszkupát és 1710-ből való harangvirág­kelyhet örökítettek meg. A nyolc bélyegből álló sor név­értéke 15 forint. Talán érdekli Ont • A déli-sarki kutatók különleges fúrószerkezettel jégmintákat vettek az An­tarktiszt borító több kilo­méter vastag jégrétegből. A kb. 60 méter mélység­ből vett jégmintában olyan életképes baktériumspórá­kat fedeztek fel, amelyek még a jégkorszakban ke­rültek oda. Ezeket kedve­ző életfeltételek közé jut­tatták, és 40 perc múlva — a kutatók legnagyobb meglepetésére — csírázni kezdtek. Kb. 45 ezer éves pihenés után kialakult be­lőlük az új baktérium. • A világ laghosszabb hídja a Pontchartrain-híd, amelynek hossza 39 kilo­méter, New Orleans és Mandeville városokat köti össze. • A világ legmagasab­ban lakott városa a chilei (Dél-Amerika) Chupigui­namine, ez 5600 m tenger­szint feletti magasságban épült, vagyis több mint kétszer olyan magasan fek­szik, mint a Magas-Tátra legkiemelkedőbb csúcsa. Földünk legalacsonyabban fekvő városa viszont a jor­dániai Holt-tenger partján­fekvő El-Mezar, amely 392 méterrel alacsonyabban te­rül el, mint a tenger szint­je. • A mindnyájunk által jól ismert, erős fényű észa­ki sarkcsillag olyan mesz­sze van tőlünk, hogy még a másodpercenként 300 ezer km-es sebességgel ha­ladó fénynek is 250 évre van szüksége a hatalmas út megtételére. Ha tehát este megpillantjuk a sark­csillagot, olyan fényt lá­tunk, amely még a kuruc szabadságharc idejében in­dult el a csillagról. Ha a sarkcsillag most valami­lyen okból megszűnne vi­lágítani, még kb. 250 évig látnánk a fényét­Dr. Parraghy P. bizonyítására szolgálnak, hogy az előtte felsorakozta­tott szövegben rejlő ismere­tekkel már rendelkezünk, így akarja a tanár ellen­őrizni a tanulást. Ilyenkor persze előzetesen valóban tanulni kell. A legtöbbször azonban — ha nem is ér­tettük meg a magyarázatot matematikából, fizikából — a példa megoldása sok­szor átsegít. A könnyebb tantárgyak megtanulása után, amikor már megfelelően „bemelegí­tettünk", hozzákezdhetünk a nehezebb tantárgyak ta­nulásához. Ha egymás után négy-öt tantárgyból készü­lünk, közöttük tartsunk öt­öt perc szünetet. A sorren­det különben úgy állítsuk össze, hogy egymás után ne tanuljunk hasonló tantár­gyakat. A hasonló, de még­sem azonos nyelvtani sza­bályok egymás után való tanulása „fedést" eredmé­nyez. Az egyik ismeret el­födi, eltakarja a másikat. Különböző tantárgyakat, különböző módszerekkel kell megtanulni. Verseket sző szerint. Történelmet, föld­rajzot értelemszerűen, de azért az adatokat szó, be­tű, szám szerint tudni kell. Matematikát, fizikát érte­lemszerűen, mert a bema­golt ' szabályok és képletek önmagukban mit sem érnek. Ha másfél órányi, de iga­zi, figyelemmel és odaadás­sal végzett tanulás alatt nem készültünk fel a más­napi tanításra, akkor tart­sunk hosszabb szünetet. Másfél óránál tovább még a szellemi munkához hozzá­szokott felnőtt ember sem tud igazán hatékonyan ta­nulni. (haj.) Fáj a feje? Azok, akik zárt helyi­ségben dolgoznak és ke veset tartózkodnak a friss levegőn, gyakran panasz­kodnak kínzó fejfájásról, és egyik fájdalomcsillapí­tót szedik a másik után. A túlzott gyógyszerfogyasz­tás aztán kedvezőtlen ha­tással van az emésztésük­re, s ezzel még csak teté­zik a panaszokat. A fejfájásnak nagyon gyakran vérkeringési za var az oka. Ezért azt ajánljuk, mielőtt bevennék a Dinylt vagy egyéb fájda­lomcsillapítót, végezzenek a képünkön látható módon egy kis fejtornát. Lehető­leg friss levegőn. 1. Egyenes testtartásban ülünk és a fejünket jobbra, balra mozgatjuk. Ezt a gyakorlatot többször meg­ismételjük. 2. A. fejünket előre, hát­ra hajtjuk, mintha bólogat­nánk. Ezt a gyakorlatot lassan és kitartóan végez zük. 3. Majd lehajtjuk a fe jünket, aztán lassan lei­emelvé és hátra hajtva körbe-körbe forgatjuk (lásd a képleni). Ez a mozgás vérbőséget idéz elő, serkenti a vérke­ringést és a legtöbb eset­ben megszünteti a fejfá­jást, ha az nem valamely egyéb baj kísérő tünete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom