Új Szó, 1970. november (23. évfolyam, 260-284. szám)

1970-11-15 / 46. szám, Vasárnapi Új Szó

A SZOVJET FILM NAPJAI A november 12—22 között zajló szovjet kultúra napjai keretében megrendezik a szovjet film napjait is. A minden eddiginél sokrétűbb, tartalmasabb és gazdagabb eseménysorozat a két nép megbonthatatlan barátságának újabb élményteljes tanúságtétele. A szovjet filmnapok a nagy orosz zeneszerző életét és életművét megelevenítő Csajkovszkij című báromórás film bemutatásával nyíltak meg. A balettal és a Csajkovszkijszerzeményekkel átszőtt remekmű a zenei nagyság gyermek- és ifjúkorát, lázas alkotómunkáját viszi vászonra, de életre kelti házasságát és von Meck bárónő iránti soha be nem teljesült szerelmét is. A maga műfajában s főleg a zseniális művészegyéniségek életéről, életművéről készült népszerű filmek sorában figyelemreméltó alkotás legfőbb erénye a gondolati tartalma, szerkezete, a rendezői és operatőri munka stílust teremtő ereje s nem utolsó sorban Innokentyij Szmoktunovszkij felejthetetlen alakítása. A Hamlet szerepéről híres szovjet színész alakításában Csajkovszkij érzelemgazdag alkotóegyéniség. I. Szmoktunovszkij árnyalt, mélyen átélt játéka maradandó élményt nyújt. A film rendezője Igor Talankin rendkívül kifinomultan érzékelteti a forradalom előtti Oroszország kulturális légkörét. A zenéi betéteket a moszkvai Állami Szimfonikus Zenekar tolmácsolásában hallhatjuk, a balettjelenetekben pedig a moszkvai Nagyszínház együttese lép fel, köztük Maja Pliszeckaja is. • Ünnepi filmbemutató keretében kerül a nézők elé Georgij Natanszon legújabb műve, A Szovjetunió nagykövete című film, melynek cselekménye a második világháború idején játszódik. Főhőse történelmi személyiség: Alekszandra Mihajlovna Kollontaja asszony, a Szovjetunió egykori nagykövete, aki a diplomaták asztalánál — a történelemben először — foglal helyet. A film Kollontaja asszony életének izgalmakban és sikerekben egyaránt bővelkedő szakaszát, a Svéd Királyságban töltött éveket mutatja be. Kollontaja minden bizonnyal nemcsak jó diplomáciai érzékkel, hanem megfelelő külső adottságokkal és egyéni varázzsal is rendelkezett. A frontnak ezen a látszólag nyugalmas szakaszán rendkívül fontos szerepet játszott a szovjet nép nehéz és Igazságos harcában. Az események és a konfliktusok hitelességét növelik a korabeli dokumentumfelvételek ós híradóanyagok, melyekkel a rendező átszőtte a filmet. A főszerepet Júlia Boriszova játssza — nagyszerűen. Nagy érdeklődés előzi meg a Téma egy kisebb elbeszélésre című filmet is, mely Csehov életének egy jelentős epizódját tárja elénk. A Szergej Jutkevies rendezte film a „Sirály" megírásának körülményeivel, s a felszínes és sznob közönség meg nem értése következtében furcsa bukással végződő 1896 október 17-1 pétervári premierrel illetve az író szerelmével foglalkozik. A film egyik érdekessége, hogy az orosz származású Marina Vlady, neves francia színésznő játssza benne Lidia Mizinovát, Csehov szerelmét — oroszul. A rendező Nyikolaj Grinyko ukrán színész személyében találta meg Csehov alakítóját. Nyikolaj Pagogyin közismert színműveiből, Oleg SMukalov forgatókönyve alapján készült A Kreml harangjai című film. A színes, szélesvásznú játékfilm a húszas évekbe kalauzolja a nézőt, amikor a fiatal szovjetország gazdasági nehézségekkel küzdött. Ám harcolni kellett az emberek tudatának a megváltoztatásáért is, hiszen az évszázados elmaradottság mély gyökeret eresztett gondolkodásmódjukban éš szemléletükben. Ezeket a kérdéseket, illetve az ország nagyszabású villamosításának tervét vitte filmre Viktor Georgijev fiatal szovjet rendező. Bemutatásra kerül az első német Lenin-játékfilm is, mely nek címe: Otban Leninhez. Günter Reisch rendező Alfréd Kunell visszaemlékezései alapján forgatta az alkotást, melynek főhőse egy ifjú kommunista. Azt a megbízást kapja, hogy illegális úton jusson el Leninhez. A film ezt a kockázatos vállalkozást és küldetést meséli el. A DEFA és a MOSZF1LM közös produkciójában készült hiteles történelmi alkotás időszerűsége és súlypontja az emberi kapcsolatok ábrázolásában rejlik. A filmben Mihajl Uljanov és Zsana Bolotova szovjet színészek is játszanak. Az ünnepi műsor keretében láthatjuk Szergej Geraszimov híres rendező A tónál című filmjét, mely az idei Karlovy Vary-i XVII. nemzetközi filmfesztiválon fődíjat, a mű főszereplője, Natalja Belohvosztyikova pedig a legjobb női alakítás díját nyerte el. A hatvanas évek kortársi problémáival foglalkozó alkotás epikus formában a nemzedéki problémákról, két generáció ellentmondásos viszonyáról szól, de elemzi az ember és a természet kapcsolatát is, tiltakozik a technokrata szemlélet ellen. A merész mondanivaló kétségkívül időszerűséggel párosul. A filmre a bátor őszinteség, az emberi jellemek és magatartások ábrázolásának művészi ereje jellemző. A filmrajongók népes tábora minden bizonnyal örömmel fogadja a könnyebb fajsúlyú filmek műsorra tűzését is. Kémtörténet a Holtszezon című film, melyben egy volt német háborús bűnös újabb fondorlataival pszichológiai fegyverkezésre készül, mesterkedéseire azonban fényt derítenek. Izgalmakkal és váratlan fordulatokkal telített a Háromszoros átigazolás c. film, melynek cselekménye a második világháború idejében játszódik. Barasz Halzanov rendező a polgárháború idejéből merítette az Éjszakai támadás c. film témáját. Muhtar Auezov kirgiz író Kara-Karas című elbeszélése alapján forgatták a Lövések a hágón c. kalandfilmet. Költői alkotás az Erdei dal című film, bemutatja a természetet a tavaszi újjáéledéstől egészen a lombhulásig. Gyermekfilm a Szerencsés feltalálások kora című alkotás, mely egy kisiskolás szünidei kalandjait meséli el, könnyed humoros formában. —ym— Innokentyij Szmoktunevszkij a CSAJKOVSZKIJ című film címszerepében. Teljesítményéért a San Sebastian-i filmfesztiválon a legjobb férfialakításért járó díjjal tüntették ki. A KREML HARANGJAI című filmben Jurij Kajurov a moszkvai Kisszínház művésze alakítja Lenint. Oleg Zsakov és Natalja Belohvosztyikova Szergej Geraszimov A TÖNAL című híres filmtrilógiájának utolsó részében - a Bajkál-tó mentén elo idos geológus és leánya, Lena szerepében.