Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-06 / 237. szám, kedd

• ••••••••••••••• -OJ FILMEKA DETEKTÍV (amerikai) Egy krimi általában nem szokott nagy feltűnést kelteni a nemzetközi filméletben. Ez a detektív-történetet elmesélő amerikai bűnügyi alkotás sem „zavart volna sok vizet" csupán filmszerű erényeivel, megremegtető izgalmasságával és vasbeton állványzatú logikájával — ha ebből a szempontból történetesen a legjobbak egyik lenne ls. De nem erről van szó. Gordon Douglas filmje Amerika bizonyos rétegeiben nem kis felháborodást váltott ki, s ennek könnyen kitalálhatóan más okai voltak, mint a filmes kiválóság. A fe'háborodásnak a híre hamar átgyűrűzött külföldre, s ez a hír növelte nagyra a filmet váró érdeklődést. . Gordon Douglas régi, tapasztalt mestere a hollywoodi iskolának, vagy félszáz játékfilmet rendezett már, nagy többségben izgalmas kaland- vagy bűnügyi filmeket. (Nemrég láthattuk pl. A postakocsi című filmjét, j A közönségigényt természetesen ő sem hagyhatta figyelmen kívül, s talán éppen azért, mert filmjeit többnyire közmegelégedésre gyártotta, határozta el, hogy — idézzük szavait — „becsületes filmet" készítsen. Ha jól meggondoljuk, voltaképpen relatív ellentmondás van csak a közönségigény és a becsületes film között. Amennyiben amerikai szemlélet szerint a kispolgári ízlésből származtatjuk a közönségigényt, az ilyesfajta becsületes filmek valóban konvenciószegők, viszont ha arra gondolunk, hogy a szociális és társadalmi igazságot követelő rétegek igénye a tulajdonképpeni nagyközönség-igény, akkor az ilyen filmeket nevezhetjük igazán közönségfilmnek. A film története egy amerikai nagyvárosi detektív néhány esetének vázlata. Joe Leland persze nem újonc a szakmában: amilyen gyorsan követik egymást körzetében a gyilkosságok, ő ugyanolyan gyorsan leplezi le a tetteseket. Amikor a vásznon megismerkedünk vele, egy homoszexuális gyilkosság ügyében kezd nyomozni, s e nyomozás keretében a maga drasztikus valóságában tárul fel előttünk egy nagyváros alvilága, a rendőrség kétségbeesett és olykor szadista brutalitása, a városi gazdag hatalmasságok gazember-élete, a törvény őreinek törvényellenessége és egy becsületes ember szélmalomharca a mindenütt bűn világ ellen. A reakciós polgári sajtó elítélte Douglas filmjét, mert megengedhetetlenül túloz. Ezzel szemben a rendező azt mondja: becsületes filmet készített. Az igazság az, hogy a film egyáltalán nem forradalmi felhívás egy sereg bűntett ürügyén — még ha vannak is benne érdekes célzások a felkelő szegénység félelmetes bosszújára —, hanem egyszerűen a sok hasonlónál realisztikusabb fénykép a polgári humánum jegyében. Lázító hatását a bűnös gazdagok felelősségrevonásáért folyó küzdelem kudarca kelti, de nem mondja ki, hogy e kudarcnak valójában mi az oka s hogyan kellene elejét venni. Az igazság bajnokát megtestesítő Joe Leland szerepét a híres-neves Frank Sinatra játszsza. Az újságíróból lett világhírű énekes és az énekesből lett népszerű színész a patetikus sallangoktól mentes, emberségesen gondolkodó, kétségeiben és kudarcaiban őszintén tépelődő bűnügyi nyomozó hitelesen ható típusát hívta életre. A pusztán izgalomkeltésre és szemgyönyörködtetésre szolgáló jelenetekben is megőrzi színészi egyensúlyát. SZERELEM ELŐÍTÉLET NÉLKÜL (francia—olasz) A novellaírás egyik legnagyobb mestere, Guy de Maupa»sant, regényt keveset írt. A mozilátogató közönség ezért főként a novelláiból készült filmváltozatok alapján ismeri. Egy asszony élete című regényének megfilmesítésére Alexandre Astruc, a jónevű francia filmrendező vállalkozott. A három nagyszerű főszereplő: Maria Schell (Jeannej, Christian Marquand (Julién) és Pascale Petit (Rosalie) lelkes segítségével, kissé ugyan líraibb, de alapjában véve mégis valódi maupassant-i világot tudott teremteni. Az egyoldalú, végtelenül áldozatos és megrendítően szép szerelem hatalmas kifejezési eszköz-gazdagságban jelenik meg előttünk egyrészt a rendező, A RETTENTHETETLEN másrészt, és semmivel sem kisebb arányban, Maria Schell érdemeként. A színek változó tónusai, a sugárzó képi közelség és a dermesztő távolság, a kamera váltakozó látószögei, a komor ház és a vidám rét, a szerelemgyilkolás szimbólumaivá emelkedő vadászjelenetek, az érzelmek szabad szárnyalását a társtalanság nyomasztó érzésévé változtató végtelen erdő- és mezőségek — mind hatást és mondanivalót hatványozó kellékek Astruc munkájában. Sokan nem tudják, mi a szerelem előítéletek nélkül. Maupassant és ez a film felllebbenti a fátylat e szent, ám rendszerint szomorú diadalra vezető érzésről. (bolgár) Nem sok filmet láttunk eddig a bolgár partizánok hősi harcáról. Persze, ez sokkal inkább a nemrég kialakult bolgár filmgyártás szerény teljesítőképességének, mint annak a következménye, hogy nem lett volna lelentős a bolgár hazafiak fasisztaellenes küzdelme. Ez a film tehát hiányt pótol, s tegyük is ezt első számú erényéül. A Csocsolua tábornok viszszaeinlékezései alapján készült alkotás egyébként a partizánfilmek „kalandfilmes" fajtájához tartozik: kevesebbet épít az emberábrázolás művészi igényére, viszont többet a cselekményességre. Komplikálja a helyzetet, hogy a küzdelem nemcsak a nyílt ellenség, hanem a veszélyesebb, a beférkőzött áruló ellen is folyik egyszerre. Említsük még meg: Zakó Heszkija rendező új tehetséget is felfedezett, a nagyon rokonszenves Maglena Karalambovát. Reméljük, sokszor látjuk még. (sz-a) A rettenthetetlen című bolgár film egyik jelenete. mmm N Robbantások a tudomány szolgálatában A robbantások régebben csak a rombolás eszközei voltak. Egy idő óta már konstruktív munkára is alkalmazzák a robbantásokat: egyes építmények alapozásakor a földet emelik ki velük. Sőt, felhasználják különböző munkadarabok sajtolására is. Legújabban pedig a fizikusok „szerződtették" a robbantásokat gigantikus erejű mágneses terek előállítására. SZUPERERÖS MAGNESTEREK Manapság a fizika sok területén szükség van rendkívül erős mágneses terekre: a nagy energiájú részecskék és a szilárd testek vizsgálatában, a. különböző anyagok villamos, optikai és más tulajdonságainak mélyreható tanulmányozásában. De említhetnénk a geofizika és a biofizika számos olyan problémáját is, amelyeknek megoldása sokkal könnyebb lehetne, ha a kutatóknak roppant erős mágneses terek állnának rendelkezésükre. Amint a csillagászatban is a mind hatalmasabb távcsövek alkalmazása lehetővé tette, hogy az égitestek felületén egyre apróbb részleteket figyelhessünk meg, a nagy energiájú mágneses terek alkalmazása is elősegíti a behatolást az anyag felépítésének mind apróbb részleteibe: A mágneses terek előállításának elterjedt módszere a vasmagos tekercsek, elektromágnesek alkalmazása. Ezen a módon több ezer gaussos (gauss a mágneses indukció egysége) mágneses térerősséget lehet elérni, ami a földmágneses tér fél gaussos értékéhez képest sok, az atommag környezetében levő egymillió gaussos mágneses térerősséghez viszonyítva viszont elenyészően csekély. Az úgynevezett szupravezető anyagok alkalmazásával — ezek az anyagok rendkívül alacsony, az abszolút nulla fokot megközelítő hőmérsékleten gyakorlatilag csaknem teljesen elveszítik ellenállásukat a villamos árammal szemben — százezer gaussos mágneses térerősséget is sikerült elérni. Az úgynevezett impulzustechnikával még erősebb mágneses tereket is létrehoztak a fizikuso"k. A Pjotr Kapica, a világhírű szovjet fizikus által végrehajtott első ilyen kísérlet során 500 ezer gaussos térerősséget hoztak létre 1924ben, napjainkban pedig már 750 ezer gaussos térerősséget is előállíthatnak laboratóriumi körülmények között ezen a módon. 25 MILLIÓ GAUSS Szovjet fizikusok Andrej Zaharov akadémikus vezetésével és fakov Terleckij elméleti fizikus közreműködésével alapvetően új módszert fejlesztettek ki az elmúlt években rendkívül erős mágneses terek előállítására robbantások segítségével. Erre a célra — a mágneses áram, ún. fluxus kompressziójára, felhalmozására — Zaharov akadémikus kutatócsoportja különleges berendezést, mágneses kumulációs generátort, rövidítve MK-generátort szerkesztett. Ezen a módon a kezdeti 30 ezer gaussos, mágneses teret már az első kísérletek során sikerült egymillió gaussosra, vagyis a sokszorosára felerősíteni. Később másfajta típusú MK-genarátorokat is kifejlesztettek a szovjet fizikusok, s manapság már számos olyan, különböző méretű és teljesítményű berendezés áll a kutatók rendelkezésére, amelyekkel a legkülönbözőbb feladatok oldhatók meg. Az MK-generátorokból összeállított teleppel a szovjet fizikusoknak sikerült 25 rfiillió gaussos mágneses teret is előállítaniuk. Ez a világrekord, Ilyen rendkívül erős mángeses tér korábban teljesen ismeretlen volt a fizikusok számára. A kísérletek során az MK-generátorban létrehozott mágneses tér nyomása elérte a 25 millió kilogrammot négyzetcentiméterenként, ami 25 milliószorosan túllépi a Föld felszínén és tízszeresen a Föld középpontjában uralkodó nyomást. És ez egészen új távlatokat nyit, annak vizsgálatában, hogyan viselkednek a különböző anyagok az égitestek belsejében uralkodó hatalmas nyomás alatt. A NAPRENDSZER HATÁRÁNAK ÁTTÖRÉSE Az MK-generátorokkal létrehozott hatalma^ mágneses nyomást a szovjet fizikusok különböző fémtesteknek óriási sebességgel való kivetésére is felhasználták. Ezek a vizsgálatok ugyancsak óriási érdeklődésre tarthatnak számot, mert ezen a módon tanulmányozhatók azok a jelenségek, amelyek a hatalmas sebességgel repülő testek szilárd testekbe ütközésekor jelentkeznek. A szovjet fizikusok e vizsgálatok céljaira olyan mágneses robbantóberendezést szerkesztettek, amely alumíniumgyűrűket vet ki magából. A robbantás segítségével létrejött roppant erejű mágneses tér hatására az alumíniumgyűrűk másodpercenként 100 kilométeres kezdősebességgel repülnek ki a berendezésből. Az ilyen sebességre szert tett test nemcsak a Föld gravitációs börtönét töri szét, hanem a naprendszer határait is áttöri. A robbantások segítségével létrehozott szupererős mágneses terek új távlatokat nyitnak az elemi részecskék tanulmányozásában is. Ilyen módon elméletileg a legkorszerűbb részecskegyorsító berendezésekkel elérhető sebességnél több tucatszor is nagyobb energiára lehetne felgyorsítani protonokat. Ilyen célokra, persze, már nem megfelelők a hagyományos robbanóanyagok, hanem termonukleáris robbantást kellene végrehajtani a föld alatt, teljesen biztonságos körülmények között. A nagy költséggel létrehozott berendezés csak egy vizsgálatra lenne alkalmas, hiszen a termonukleáris robbantás során maga is elpusztulna. Előzetes számítások szerint azonban ez az egyszeri robbantás is rendkívül értékes új ismeretekkel gazdagítaná a tudományt. (djl OÁZISOK AZ ÖRÖK FAGY BIRODALMÁBAN A

Szovjetunió sarkvidéki területein gombamódra nőnek ki a földből az új gyárak, városok, települések. Messzi északon, a 69. szélességi fok mentén jött létre például Norilszk városa, amelynek már több mint 130 ezer lakosa van. De felépült már a „Mirníj" gyémántváros is. És se szeri, se száma a többi újonnan létrejött sarkvidéki településnek. Az óriási távolságok és a zord, mostoha éghajlat megköveteli, hogy az építészek a lehető legnagyobb kényelmet biztosítsák a messzi északi tájak meghódítóinak. Az örök fagy birodalmában sok nehézséggel jár az építkezés. Az elmúlt években sikerrel oldották meg például az új házak alapozását az örökké fagyott talajban: a fagyott földbe cölöpöket vernek le és erre építik a házakat, a pincéket pedig állandóan szellőztetik, hogy felengedjen a fagy az épületek alatt, és süllyedjen a ház. . Ugyancsak sok gondot okoz a megfelelő fűtésrendszer a.hósivatag eme oázisaiban. A távfűtés, sajnos, szóba sem jöhet, mert a fagyott talajban óriási a vezetékrendszer hővesztesége. A távfűtés itt nyolcszor-tízszer annyiba kerülne, mint a Szovjetunió központi területein. Ezért a sarkvidéki területeken inkább a villamos fűtést részesítik előnyben a várostervezők. Mirníj városát és a környező gyémántbányákat például a Viluj vízerőmű látja el fűtési célokra olcsó villamos energiával. A krasznojarszki tervezőintézet laboratóriumában behatóan kísérleteznek az északi vidékeken előnyösen felhasználható komplex villamos fűtőrendszer — sugárzó fűtőtestek, fűtőkábelek, villamos kazánok, villamos vízmelegítők — kifejlesztésével. Különösen előnyösnek mutatkozik a sugárzó fűtés; itt a hőt a 25—30 C fokra felmelegített padló, fal, mennyezet sugározza. E

nnek a fűtésmódnak nagy előnye, hogy egyenletes hőmérsékletet biztosít az egész lakásban, nem jár porképződéssel, s nem kell terjedelmes radiátorokat elhelyezni a szobákban. A meleg levegő a mennyezet és a fal üregeiben cirkulál, felmelegíti a falakat, ahol nagy mennyiségű hő tárolódik. Hátránya viszont, hogy a hőmérséklet nehezen szabályozható az egyes helyiségekben. Ez a sebezhető pont hamar szembetűnt azon a kísérleti házon, amelyet Krasznojarszkban építettek. Eredményesen kísérleteztek viszont a mennyezetbe és a falakba beépített villamos fűtőkábelek alkalmazásával; ez a fűtésrendszer 30 százalékkal kevesebb villamos energiát fogyaszt, s a legegyszerűbb szerkezetekkel is könnyen automatizálható. Szerencsére, a messzi északi tájakon már megfelelő mennyiségű villamos energia áll rendelkezésre ahhoz is, hogy villamos fűtéssel láthassanak el akár egész városokat. De folyamodhatnak olyan megoldáshoz is, hogy a fő fűtésrendszer légfűtés, s ehhez nagy hidegben villamos fűtőberendezéseket alkalmaznak. Azokban a helyiségekben viszont, ahol rövid ideig tartózkodnak az emberek, főként az infravörös sugárzók alkalmazása jöhet számításba. A krasznojarszki kísérleti ház 32 lakásában mindezeket a fűtőeszközöket rendre kipróbálták, s már e tapasztalatok alapján építették fel — még ugyancsak kísérleti céllal — azt az ötemeletes, 40 lakásos épületet, amelyben az Uszty-Hatajszk sarkvidéki vízerőmű munkásai, technikusai fognak lakni családtagjaikkal együtt, összesen 620-an. Ezt a „hóvárosnak" elnevezett óriási épületet minden olyan kellékkel ellátták, amelyre a sarkvidéki térség lakosainak csak szükségük lehet. A lakásokban a legkorszerűbb villamos fűtőberendezések minden típusát felszerelték, fűtőkábeleket, infravörös sugárzókat, légfűtést, villanybojlereket a forróvíz-ellátáshoz, s ezeknek a fűtőberendezéseknek a működését messzemenően automatizálták. Az óriási épületben pontosan 200 légköbméter fűtött tér jut minden lakóra. N

emsokára olyan klímaberendezést szerelnek fel a „hóvárosban", amely lehetővé teszi, hogy bármelyik helyiség hőmérsékletét és levegőjének nedvességtartalmát külön-külön szabályozzák. Az óriási házban a lakásokon kívül még a következő helyiségek állnak a lakók rendelkezésére: átlátszó tetejű télikert, napozó, uszoda, sportpályák, iskola, óvoda, kávéház és különböző üzletek. Az itt szerzett tapasztalatok alapján dolgozzák ki azokat a tömeggyártási módszereket, amelyekkel a jövőben sorozathan gyártják majd a hósivatag oázisait, az új városokat a Szovjetunió sarkvidéki területein. (aJi)