Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-01 / 233. szám, csütörtök

És még egyszer: Csalásnak vagy minek nevezzük? Immár harmadszor foglalkozunk e hasábokon azzal az üggyel, amely Gábor Miklós hetényi olvasónk panasza körül bontakozott ki, s amely már kezdettől fogva túllépte az egy emberen esett sérelem határait. Arról volt szó — ezt lapunk július 2-i számában hoztuk —, hogy olvasónk a Jednota komáromi építőanyag-telepén őrölt meszet vásárolt, és bár a zsákokon feltűnő betűkkel fel volt tüntetve, hogy 45 kg súlyúak, mégis 50 kg-ként számolták fel neki. S amikor otthon tanúk jelenlétében lemérte a meszet, kiderült, hogy a zsákokban nemhogy 50, sőt még csak nem is 45, hanem csak 43 kg mész van. Olvasónk ennek alapján visszakövetelte a különbözet árát, amit meg is kapott. Mi ennek ellenére sem tekintettük lezártnak az ügyet abból a feltételezésből kiindulva, hogy a jednota komáromi építőanyagtelepén előadódhattak más, a Gábor Miklós esetéhez hasonló tévedések. Ennek tisztázása érdekében megkértük a Komáromi Járási Nemzeti Bizottság ellenőrzési osztályát és a Jednota komáromi igazgatóságát, hogy az ügyben indítsanak vizsgálatot. A žiranyi üzem igazgatójától pedig arra kértünk választ, miért nem tudják biztosítani a zsákok töltését úgy, hogy azok valóban e feltüntetett 45 kg őrölt meszet tartalmazzák. Ezzal kapcsolatban megjegyeztük, illetve azt javasoltuk az üzemnek, hogy a zsákokra feltűnő betűkkel írják rá: „Vigyázat! Átvétel előtt le kell mérni és csak a tényleges súly árát kifizetni!" Másodszor augusztus 13-i számunkban foglalkoztunk ezzel az üggyel, amikor is összefoglaltuk az illetékes szervektől beérkezett válaszokat és levontuk belőlük a következtetéseket, melyeknek lényege az volt, hogy a válaszokat ellentmondásos — nem egy esetben törvénybe ütköző — voltuknál fogva nem fogadtuk el, s az érintett feleket — a žiranyi üzem és a Jednota komáromi vezetőségét — felkértük, hogy a zsákolt őrölt mész súlyát és árusítását a törvényes előírásoknak megfelelően rendezzék egymás között annak reményében, hogy az ügy így nem kerül a Szlovák Legfelsőbb Ellenőrzési Hivatal elé. Megvolt rá minden okunk, hogy a kérdést így az élére állítsuk, mivel a válaszok több olyan kitételt tartalmaztak, melyekkel semmi esetre sem érthetünk egyet. Hogy csak két dolgot említsünk. Az egyik: a žiranyi üzem igazgatója többek között azt írta, hogy azért nem tudják a zsákokon feltüntetett súlyt betartani, mivel a kemény égetésű mészből 45 kg-nál több, a puha égetésű pedig kevesebb kerül a zsákokba. Néhány sorral lejjebb pedig azt írja, hogy: „Nagyon bánt bennünket, hogy kereskedelmi partnerünk nem figyelt fel a zsákokon feltüntetett súlyra" ... s így" ... megkárosította a kisfogyasztókat" A žiranyi üzem igazgatójának válaszából a Jednota komáromi vezetősége azt a téves következtetést vonta le, hogy írásbeli utasítást adott ki a járás területén levő négy építőanyagtelepnek, amely szerint „ ... a tiranyi üzemből érkező őrölt mész zsákonként 45 kg-nak felel meg." Ez pedig már olyan intézkedés volt, amely a Polgári Törvénykönyv 244. paragrafusának előírásaiba ütközik. Ilyen előzmények után került sor arra, hogy a két érintett fél, a žiranyi üzem és a Jednota Komáromi vezetői cikkeink alapján szeptember 2-án megbeszélésre ültek össze az őrölt mész csomagolása és árusítása ügyében. A megbeszélésről felvett jegyzőkönyv pontosan rögzíti egyrészt az adott helyzetet, másrészt mindkét fél tennivalóit, illetve kötelességeit. A megbeszélésen az Építésügyi Minisztériumnak az építőanyagok, konstrukciók és elemek szállításának alapfeltételeiről szóló 173/1964 sz. hirdetménye 13. paragrafusának 4. pontjából indultak ki, amely többek közt kimondja: Ha az árut azonos súlyú zsákokban szállítják, egy zsáknál plusz-mínusz 2 százalék súlykülönbség engedhető meg. Amennyiben a hiány ennél nagyobb, akkor az átvevőnek jogában áll kicserélni a zsákokat, vagy ha megőrzi az előírt súlynak nem megfelelő zsákokat, akkor csak a leszállított áru tényleges súlyát köteles megfizetni. Egyúttal jogában áll, hogy kártérítést kapjon az Építésügyi Minisztérium említett hirdetménye 208. paragrafusának 1. cikkelye alapján. Amennyiben a szállítmány súlya nagyobb, mint amennyi a leszállított zsákok számának megfelelne, akkor a szállító csak a zsákok számának megfelelő súlyt számlázhatja ki. Ha a szállítmány súlya alacsonyabb mint a leszállított zsákok számának megfelelő súly, akkor a szállító csak a tényleges leszállított súlyt számlázhatja ki. A jegyzőkönyv megállapítja, hogy a žiranyi üzem nem tartotta be a zsákokon feltüntetett súlyt, viszont az egész szállítmányt minden esetben lemérte és csak a tényleges súly árát számlázta ki. Azokat az okokat, hogy miért nem tudják betartani a zsákokon feltüntetett súlyt, az Új Szó szerkesztőségének küldött levelükben megindokolták (kemény és puha égetésű mész súlya közti eltérés. — Szerk. megj.). A žiranyi üzem és a Jednota komáromi vezetősége megállapodtak abban, hogy a mészgyárban megszigorítják a méréssel kapcsolatos intézkedések betartását úgy, hogy a zsákok súlya ténylegesen is megfeleljen a feltüntetett súlynak, továbbá, hogy az üzem írásban .figyelmezteti kereskedelmi partnereit, tartsák be a már említett hirdetmény idézett pontját, miszerint a zsákolt őrölt meszet eladáskor újból le kell mérni és a kisfogyasztónak csak tényleges súly árát szabad kiszámlázni. A žiranyi üzem az ellenőrzés megszigorítása céljából egyrészt közvetlenül jelzi a Jednota komáromi igazgatóságának a szállítmányok érkezését, másrészt figyelmezteti a Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségét (Bratislava, Gottwaldovo nám. 48. J, személyesen Prerovský mérnököt, hogy a felettes szerv is tartson ellenőrzéseket. A komáromi Jednota vezetői kijelentették: az építőanyag-telepek vezetőinek július 7-én tartott megbeszélésen elrendelték, hogy eladáskor minden egyes zsákot külön le kell mérni. Mind a žiranyi üzem igazgatója, mind a Jednota komáromi vezetősége külön levélben megjegyzéseket fűz a jegyzőkönyvben foglaltakhoz. A žiranyi üzem levele leszögezi: felkérik az üzem igazgatóságát, hogy ellenőrizze le a csomagoló részleg mérlegét, esetleg a mérleget építsék át úgy, hogy más űrtartalmú zsákok mérésére is alkalmas legyen. Addig, amíg nem építik át a mérleget, illetve nem hoznak olyan technológiai intézkedéseket, hogy a töltésnél biztosítani tudják azt, hogy a zsákok tényleges súlya megfeleljen a feltüntetett súlynak, az üzem igazgatósága olyan kivételt fog kérni a törvényerejű intézkedések alól, hogy a zsákokon ne kelljen feltüntetni a súlyt, ami eleve azt jelentené, hogy az árusításnál minden zsákot külön le kell mérni. Addig is, amíg ezt a kivételt engedélyezik, az üzem igazgatósága írásban figyelmezteti összes kereskedelmi partnereit, hogy az árusításnál kötelesek a zsákolt őrölt meszet lemérni s nem tekinthető mérvadónak a zsákokon feltüntetett súly. Elengedhetetlenül fontos ez az intézkedés azért, hogy a kisfogyasztókat senki se károsíthassa meg. A komáromi jednota vezetősége pedig arról értesiti szerkesztőségünket, hogy megtette a szükséges intézkedéseket a jegyzőkönyvben foglaltak betartására," s éppen ezért az építőanyag-telepek vezetőinek az esetleges félreértések elkerülése végett írásban kiadta az Építésügyi Minisztérium említett hirdetményét. Űgy véljük, olvasóink egyetértenek velünk abban, hogy az ismerteti intézkedések alapján az őrölt mész ügyet lezártnak tekinthetjük. Tesszük ezt annak reményében, hogy a szükséges következtetéseket nemcsak a komáromi járásban, hanem másutt is levonják, s ennek eredményeképpen nem kerül sor a Gábor Miklóséhoz hasonló panaszra. Az Agrotechnika és az alkatrészellátás Lapunk augusztus 15-i számában „Bonyodalmak az alkatrészek kiadása körül" című cikkünkben foglalkoztunk Jakab Sándor szirénfalvai (Ptrukša, trebišovi járás) olvasónk panaszával. Arról volt szó, hogy a Szirénfalvai Efsz-ben az egyik nap aratás közben a szalmaprés elromlott, az öntvényből készült kőtőfej eltörött. A szövetkezet niechanizátora azonnal Nagykaposra utazott, hogy a szükséges alkatrészt az Agrotechnika részlegén beszerezze. Bár a mechanizátor a raktár polcain három kőtőfejet is felfedezett, sem a raktáros, sem a részleg vezetője nem volt hajlandó kiadni azzal az indoklással, hogy azok a szervizé. A inechanizátornak csak estére sikerült kölcsönbe megszerezni a kötőfejet a Fefetemezői Efsztől. Időközben azonban megeredt a záporeső, és a sok hiábavaló hozavona miatt a szövetkezetnek 5 hektárnyi szalmája préseletlenül maradt. Cikkünkben megkértük az Agrotechnika n. v zvolení igazgatóságát az ügy kivizsgálására, ahonnan Jozef Stufil igazgató válaszában többek között ezt írja: „Kivizsgáltattam az Oj Szó augusztus 15-i számában közölt panaszt. A megállapított tények alapján leszögezem, hogy bár a raktáros betartotta az üzemi előírásokat, eljárása mégis helytelen volt. A kért alkatrészt minden esetben ki kellett volna adnia a Szirénfalvai Efsz számára, vagy pedig személyesen kellett volna biztosítania a Feketemezői Efsz-ben. Biztosítjuk önöket, hálásak vagyunk az ilyen és ehhez hasonló panaszok nyilvánosságra hozataláért, és éppen ezért az őszi munkák során figyelmeztettük kirendeltségeinket: A pótalkatrészek biztosításáért az elárusító kirendeltségeink a felelősek, és semmiesetre sem fordulhat elő, hogy a vevő a járáson kívüli kirendeltségekben fölösleges utazásokkal szerezze be a szükséges alkatrészeket." Megköszönjük az Agrotechnika n. v. igazgatójának az intézkedését, és reméljük, hogy meg is. lesz az eredménye. BÁTKY LÁSZLÓ SZÜLÖK, NEVELŐK FÓRUMA A szabad idő nevelési problémái A SZABAD IDÚ eltöltése egyaránt nagy gondot okoz a szülők és a pedagógusok számára, sőt a társadalom is érdekelve van ezeknek a problémáknak a megoldásában. A nevelés nemcsak a család és az iskola ügye, hanem az egész társadalomé. Ebből következik, hogy a nevelési célokat akkor is szem előtt kell tartani, amikor nem állnak rendelkezésre olyan szervezett keretek és hatásrendszerek, mint az iskolában. A szabad időt nem mindig az iskolai környezetben vagy ahhoz hasonló intézményben (klubok, napközik, pionírházak stb.J töltik a gyermekek, hanem a családban, a sportkörben, az utcán, a természetben stb., ezért úgy véljük, hasznos lesz, ha a korábbi cikkünkben már érintett tevékenységi formák közül néhányat nevelési értékük szempontjából is elemzünk. Elsőnek említenénk meg a mozgással egybekapcsolt játékokat, és azokat a tevékenységeket, melyek a gyermekek természetes mozgásigényét elégítik ki. Ezeknek a mozgásos játékoknak és egyéb tevékenységi formáknak — különösen ha szervezettek — kompenzációs szerepük van. A modern társadalom nem kívánatos hatását — az ember mozgástevékenységének kielégítését akadályozó technikai és közlekedési eszközök hatását — hivatottak pótolni. Napjainkban a fejlett közlekedési eszközök igénybevételével óriási távolságokat tehetünk meg minimális testi mozgással. Ennek következtében testi elváltozásokra, és a fejlődésben zavarokra kerülhet sor. A jövőben számolni kell a közlekedési eszközök további tökéletesítésével, ezért szükségessé válik, hogy fokozott figyelmet fordítsunk a test harmonikus fejlődésére és kialakítsuk a gyermekekben mindazokat a mozgáskészségeket és jártasságokat. Nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy jól megszervezett és irányított, csak a pihenést és felüdülést szolgáló, közös kirándulások, a természetben tett séták (hetenként legalább egyszer) milyen kedvezően hatnak a gyermekek közérzetére, testi fejlődésére, nevelhetőségére és szellemi teljesítményére. A szabad szombatok bevezetésével akár a szülőknek, akár az iskolának lehetősége nyílt arra, hogy kivigyék a gyermekeket a természetbe és rendszeresen kultiválhatják a természetjárást, melyet nem pótol még a legjobban irányított, specializált mozgásos tevékenységi formasem. A természetjáráson kívül azonban még számos mozgásforma ismert, melyek közül mindig azokat választjuk, amelyek leginkább megfelelnek a gyermekek életkorának és legjobban kielégítik mozgásigényeiket. AZ IFJÜSÁG szabad ideje eltöltésének módját jelentős mértékben a televízió határozza meg. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a szórakozási forma befolyásolja leginkább a gyermekek aktivitását. Külföldön végzett kutatások nem győznek meg bennünket egyértelműen arról, hogy minden gyermek számára károsodással jár a tv élvezése. A felmérések eredményei szerint a szellemi és fizikai aktivitás tekintetében fejlett gyermekekre kedvezőtlenül hat, mert csökkenti aktivitásukat; a kevésbé tehetséges gyermeknél azonban jelentős mértékben növeli az aktivitást. A tanulásban viszont jelentősebb előrehaladás egyik csoportnál sem tapasztalható. Van azonban olyan vélemény is, amely szerint a televízió határozottan elősegíti az értelmi erők fejlődését, gyarapítja a gyermekek tudását, bővíti ismereteit az életről, a világról. Nevelési szempontból nagyon jelentősek azok a vélemények, amelyeket a szociológusok alakítottak ki kutatásaik alapján. Ezek szerint a gyermekek a tv hatására kevesebb időt töltenek a szabadban, kevesebbet játszanak; a hagyományos gyermektevékenységi formákra kevesebb időt fordítanak. Figyelemre méltó az a tapasztalat is, amely szerint a tv fokozza a turisztika iránti érdeklődést. Hasonlóképpen a szakköri munka iránt is felkelti az érdeklődést. Nagyon kedvezőtlenül befolyásolja viszont a rádióhaligatást és az olvasást. Szinte hihetetlen, hogy egy-egy fejlett országban a gyermekek milyen, sok időt töltenek a tv mellett. Ezért a nevelés kérdéseivel foglalkozók számára nem lehet közömbös, milyen eszközökkel harcoljunk a tv kedvezőtlen hatásainak csökkentéséért. Űgy véljük, legésszerűbb, ha a tv pozitív ösztönzéseit használjuk ki, pl. a turisztika és a szakköri tevékenység iránti érdeklődés fokozását vagy pedig jól megválasztott tevékenységi formákkal kompenzáljuk azokat a tevékenységi formákat, amelyeket a tv elnyom (az alkotó aktivitást, a passzív fogasztói állásfoglalást). Olyan programot biztosítunk számukra, mely egyensúlyt teremt a passzív és az aktív szórakozás között. FONTOS nevelési probléma a gyermekek szociális kapcsolatainak alakulása, fejlődése is. Napjainkban ugyanis már nem bizonyul elegendőnek, ha a gyermek és közvetlen környezete, illetve kortársai között alakul ki csupán jó szociális kapcsolat. A mai élet megköveteli, hogy a gyermekeknek szabad idejükben lehetőségük legyen szélesebb körű ismeretségek kötésére, melyeknél az öszszekötő kapocs nem pusztán a rokonszenv, hanem a mélyebb alapokra helyezett szociális kapcsolat. Ehhez kapcsolódik a közös felelősségérzet és a más emberekkel (gyermekekkel) való együttműködés képessége is. Ugyanakkor .a nevelés nem feledkezhet meg a tanulók állandó környezetükhöz fűződő kapcsolatának formálásáról sem. A tömegkommunikációs eszközök ugyanis gyengítik a gyermekek tárgyi és személyi kapcsolatát környezetükhöz, és társadalmi elidegenedést idéznek elő. Ennek ellenszere, hogy a közösségi nevelés segítségével a gyermekeket a lehető legnagyobb mértékben bekapcsoljuk az iskola, az ifjúsági szervezet, a különböző szakkörök és a lakóhely közösségének életébe. A szabad időben számos lehetőség kínálkozik az iskolai esztétikai nevelés elmélyítésére is. A művészetekkel való kapcsolat felvételében nagy segítséget nyújtanak a tömegkommunikációs eszközök (tv, rádió, sajtó), az aktivitást azonban nem mindig segítik elő. Ezért fontos feladat, hogy a szabad időben fejlesszük a gyermekekben a művészetek iránti fogékonyságot és csiszoljuk érzéküket. Az emberek életében egyre jelentősebb szerepet kap a pihenési idő és az egyéni érdeklődés (kedvtelés) kialakítása, illetve kielégítése. Ez azonban a nevelési feladatok gyarapodását is jelenti. A jövő emberét tehát úgy kell nevelni, hogy képes legyen ésszerűen megszervezni szabad idejét. Ehhez azzal járulhatunk hozzá, hogy bizonyos diszpozíciókat és szükségleteket alakítunk ki a gyermekekben. Ezek nélkül ugyanis a szabad idő számunkra könnyen az unalom, a sekélyes szórakozás, a testi és a szellemi tespedés forrásává válhat. A vázolt feladatokat úgy oldhatjuk meg sikerrel, ha tökéletesítjük a gyermekek közösségi nevelését, s lehetővé tesszük számukra, hogy sokoldalú, érdekes és világos célokkal megszervezett kollektív tevékenységet folytassanak szabad idejükben. Az ELMONDOTTAKKAL szerettük volna az olvasók figyelmét felhívni a néhány legfontosabbnak tartott tevékenységi forma nevelési értékére. Valószínűleg meggyőződtek arról is, hogy nem lehet mindent az iskolától várni, hanem komolyabb figyelemmel és nagyobb hozzáértéssel kell a gyermekek szabad idejét a családban is megszervezni és nevelési szempontból értékes tartalommal megtölteni, hogy a közös célokat elérjük. KULACS DEZSŐ