Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-04 / 40. szám, Vasárnapi Új Szó

SaiiiiiiMwiiiiiiiy ^ atm le rVinnrk Iskolások, mint kísérleti anyagok Cornelius Gallacher New-Jersey-i demokrata párti sze­nátor washingtoni parlamenti felszólalása mennykőcsa­pásként hatott. Nem kevesebbet állított, mint azt, hogy „Omahában orvosok gyógyszerek segítségével kényszerí­tik engedelmességre az iskolásokat." Gallacher felszólalására az adott okot, hogy a Washing­ton Post-ban közlemény jelent meg, mely szerint Omahá­ban mintegy 3—6.ezer gyermek tablettát kap viselkedésük megváltoztatására, s e tabletták állítólag javítják a fe­gyelmet és a tanulmányi előmenetelt. Mint utólag kiderült, hasonló „gyógyszerek" alkalmazá­sa az után kezdődött, hogy az omahai dr. Byron Oberst 1968 decemberében tudomást szerzett „rendkívül hatásos" nyugtató tabletták létezéséről. Elmondta kollégáinak és az iskola tanárainak is, s rövidesen egy helyi szervezet ala­kult az államban azzal a céllal, hogy népszerűsítse a gyermekek élénk mozgolódása ellen segitő gyógyszereket. Hasonló gyógyszerek alkalmazása sok szülőt aggoda­lomba ejtett. Mrs. Toriton például amiatt aggódott, hogy tízéves fia, aki rendszeresen szedte a tablettákat, a jövő­ben rabja lehet más „gyógyszereknek". „Nem akarom, hogy a fiam, ha majd felnő, azt higgye, hogy a tabletták segítenek majd neki bármilyen nehézségek leküzdésében" — mondotta. Az omahai néger lakosság is gyanút fogott. Bár az is­kola pedagógusai tagadják a csintalan viselkedés elleni küzdelem programjának „faji célzatosságát", egyes szülők úgy vélik, hogy a mozgalom célja a néger gVermekek passzívvá tétele. Egy néger asszony így panaszkodott: „A fiam tanítónője másfél hónapig zaklatott bennünket, míg el nem érte, hogy táblettákat rendeljenek a fiamnak." NEWSWEEK ííSf Vak ló anyai örömei Amikor Romance kanca a csengő hangját hallja, meg­nyugszik. Tudja: csikója, Romy nem lehet messze. Ro­mance sohasem látta a „gyermekét", ugyanis röviddel az ellés előtt alattomos szembajban betegedett meg. Nem se­gített az állatorvosok fáradozása: Romance megvakult. „Ennek ellenére élvezze az anyaság örömeit" — mondot­ta gazdája, egy ausztráliai Istállómester. Romy nyakára és hátsó lábaira is harangocskákat erősített. Így kora reggeltől késő estig együtt legelészik anya és leánya anél­kül, hogy elvesztenék egymást. QUICK •j u o w 5 C/1 06 U Q U 2 Egy jugoszláviai naiv képzőművészeti kiállításon nagy fi­gyelmet keltett Martin Hegedusics fafaragása. VJESNIK U SRIJEDU Öngyilkosok hídja GOLDEN GATE BRIDGE — Aranykapu Hídja, így nevezik San Franciscóban a világ egyik legnagyobb és legszebb hídját. Saj­nos, a hídnak szomorú hírneve is van. RICHARD SEYDEN kali­forniai elmegyógyász azt állítja, hogy a nyugati világ összes hidjai közül ez vonzza leginkább az öngyilkosokat. íme a szomorú statisztika. A rendeltetésének 33 évvel ezelőtt átadott híd megnyitása óta legalább 520 ember vetette magát az Aranykapu-üböl hullámaiba. San Franciscóban éveken át arról vitáztak, szereljenek-e fel a híd alján védőrácsot, amely megakadályozná az öngyilkoso­kat tettük elkövetésében. A terv ellenzői azt hajtogatták, hogy a rács elcsúfítaná a tetszetős hidat. A rács hívei viszont az EMPIRE STATE BUILDING New York-i felhőkarcoló példáját hoz ták fel. Ezt ugyanis a 102. emeleti kilátón rács övezi, mely megakadályozza az öngyilkosságokat. A napokban eldőlt a vita: a híd rácsot kap. Ugyanis kiszámí­tották, hogy a város minden százezer lakosa közül 38 öngyil­kossággal végzi. MOSZKVAI PRAVDA A XX. század indián festészete Az indián művészet új ki­fejezési eszközökkel gaz­dagszik — ezt szemlélteti a sziu törzs modern festé­szeti kiállítása, amely a. dél-dakotai Rapid Cityben nyílt meg: A kiállításon 32 müvet tettek ki közszemlé­re; ezek az indián művé­szek csodálatos művészeté ről, a hagyományos témák­nak modern eszközökkel való kifejező képességéről tanúskodnak. A maga ne­mében ez az első olyan ki­állítás, amely lehetővé te­szi a XX. század Indián mű­vészete fejlődésének figye­lemmel kísérését. A sziu indiánok művésze­te valahol a XVU. század derekán kezdődik, amikor a törzs egy része a Nagy-tó vidékéről áttelepült a Nagy­síkságra. A művészek kez­detben agyaggal állatbőrfi­kön egyszerű motívumokat, majd a törzs életéből elle­sett egyes mozzanatokat örökítettek meg. A XIX. század vége felé megismer­kedtek a festékkel, a pa­pírral és a nemezzel. A kiállításon bemutatott képek közül a legnagyobb figyelmet a kétségtelenül tehetséges fiatal Artúr Emiott alkotásai keltették. A kiállítás vaskos kataló­gusában Emiott azt Irta, hogy öt éppen úgy tanítot­ták érzékelni a tárgyakat, mint a hangot és a szint". INTERNATIONAL HERALD TRIBÚNE Rómában a közelmúltban három olyan filmet mutattak be, amely Franco Spanyolor­szágában illegalitásban ké­szült. E filmek az osztályharc­ról, a munkásbizottságokról, a mai Spanyolország hétköznap­jaitól szólnak. A bemutatót nagy vita követte. A filmek alkotói — fiatal spanyol de­mokraták — a Francő-rendszer felette nehéz viszonyai között vállalták az antifasiszta harc témájának megvilágítását. Mit mondanak magukról a magát Alternatív Mozinak ne­vező csoport tagjai. „1970 Spanyolországa — ez az Opus Dei úgynevezett egy­színű kormánya, és a régi ere­jét megőrizni törekvő Franco­rendszer, valamint e rendszer fű támaszának, a falangának felbomlása, játék a jövőbeni király kijelölésével és palota­viszályok, az Egyesült Államok jelenléte, a nyugat-európai tő­kés országok politikája, ezek ugyanis nem akarják, hogy bámi is megváltozzék Spa nyolországban. Ez az ország, a nép, amely csak a saját ere­jére támaszkodhat. Ilyen helyzetben jött létre az Alternatív Mozi. Csoportunk célul tűzte ki a hivatalos rend­szerrel való bármilyen kapcso­latoktól mentes filmművészet létrehozását. Filmművészetünk Illegális mozi az osztályharc követeléseire adott válaszként születik mint még egy hatásos eszköz, amely érzelmi és ideológiai síkon öriási lehetőségekkel rendelke­zik. A film eszközül szolgál ne­künk politikai munka végzésé­re. Igyekszünk természetes módon kialakítani egy alkotó kollektívát, amely állandó kap­csolatban van a tömegmozga­lommal, éspedig nem megfi­gyelőként, hanem aktív részve­vőként. Kollektív vita alapján vá lasztjuk meg a témákat, tekin­tettel időszerűségükre és reali­zálásuk gyakorlati lehetőségei re. Ott, ahová nem juthatnak be a filmesek, maguk a mun­kások veszik kezükbe a kame­rákat és örökítenek meg min­dent, amire a filmhez szükség van. A filmek montázsával szín tén kollektíván foglalkoznak a felvevő csoport tagjai: munká­sok, művészek, zenészek. Ezek az emberek fő foglalkozásuk után foglalkoznak filmezéssel, szabad Idejüket áldozzák rá, saját pénzüket fektetik bele. A filmeket a biztonság kedvéért külföldön másolják. Kik tekintik meg a filmeket? A munkásblzottságoknak van­nak kulturális-népművelési székelőik, melyek munkások­ból, diákokból, értelmiségiek­ből tevődnek össze. Ök terjesz­tik Illegális csatornákon a fil­meket. Filmvetítések vannak plébániákon, helyi klubokban, magánházakban. A filmeket nemcsak bemutatják, hanem meg is vitatják. Csak meghatározott számú személyt engednek a bemuta­tókra, hogy elkerüljék a rend­őrspiclik beépülését. Ezeken az összejöveteleken földalatti szervezetek illegális kiadvá­nyalt, a legfrissebb akciókról, a helyi szervezetek kezdemé­nyezéséről szóló közleménye­ket, híreket is terjesztenek. Az ellenzéki mozi alapjára pénzt ls gyűjtenek. Egy ilyen bemutató arányai­ról Katalánia példája enged következtetni: a legutóbbi nyolc hónapban több mint öt­venezren tekintették meg az Illegális filmesek alkotásalt. Természetesen az „Alternatív Mozi" célja nemcsak a hamis propaganda leplezése és az igazság feltárása a spanyolor­szági eseményekről. Feladatul tűztük ki, hogy a propaganda új formájával feltárjuk a Fran­cő-rendszer belső ellentmodá­salt és elősegítjük a munkás­osztály harcának kibontakoz­tatását a francoizmus és az Im­perializmus ellen". RINASCITA Artúr Emiott: Átte­lepülés, olajfest­mény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom