Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-30 / 259. szám, péntek

A gömöri munkásmozgalom hagyományaihoz hűen A rozsnyói járás kommunistái felkészültek a jubileumokra A rozsnyói járás kommunistái a lenini centenárium, a felszabadulási évforduló, valamint társadalmunk politikai konszolidálódása jegyében lelkesen készülnek a NOSZF és a barátság hónapja, valamint a CSKP megalakulása 50. évfordulójának ünnepségeire. A csehszlovák—szovjet barátság hónapja előkészületeiben a párt vezetésével részt vesz a Nemzeti Front minden egyes társadalmi szervezete. Ennek keretében néhány alapvető feladat teljesítését tűzték ki célul. Ezek közé tartozik: rámutatni a NOSZF nemzetközi jelentőségére, hangsúlyozni a Szovjetunió és kommunista pártja óriási segítségét a második világháború előtti és utáni időszakban, megmagyarázni a szovjet külpolitika békés jellegét, rámutatni nrra, milyen hatással volt V. I. Lenin munkássága és a NOSZF az 50 évvel ezelőtti eseményekre, a formálódó CSKP-ra s pártunk fél évszázados történetére. Jelentős gondot fordítanak annak a közel 100 előadásnak a megszervezésére, melyekben megvilágítják a csehszlovák—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés mélyreható jelentőségét. A NOSZF 53. évfordulójának ünnepségeit és a csehszlovákszovjet barátság hónapját Rozsnyón november 5-én, Pelsőcön november 6-án, Jolsván november 7-én ünnepi gyűlések megtartásával nyitják meg. Hasonló összejövetelekre kerül sor november 6—8-án a járás többi városában és a falvakon is. A szovjet kultúra ós művészet napjai keretében november 12—22-e között sok kulturális rendezvényre kerül sor a rozsnyói járásban. Külön említést érdemel a Pelsőcön november 6-án megrendezésre kerülő ünnepség, ahol leleplezik a szovjet hadsereg elesett hőseinek emlékművét. A pártjubileum ünnepségeinek előkészületei is megkezdődtek ebben a járásban. Az októberi és a novemberi párttaggyűléseken a kommunisták megtárgyalják a CSKP megalakulása 50. évfordulója ünnepségeinek előkészületeit. Ebben a járásban nagy segítséget jelent a párt alapszervezetei részére a járási előkészítő bizottság által rendszeresen kiadoM „Tájékoztató", melyben megtalálhatók az egyes időszakokra eső tennivalók és tapasztalatok, szervezési tanácsok. A jubileumi ünnepségek akcióinak tervét a párt üzemi és alapszervezetei az illetékes gazdasági vezetőkkel együttműködve állítják össze. Közösen végzik a már eddig vállalt kötelezettségek teljesítését, s az ex irányban kibontakozó versenyt továbbfejlesztik. A munkahelyeken nagy gondot fordítanak a szemléltető - agltáciőra is, melyben rámutatnak az ötvenéves párt forradalmi útjára és harcokban gazdag történetére. A rozsnyói járás H gömöri kommunisták harcos munkásmozgalmáról emlékfüzetet ad ki Ján Miklóšik feldolgozásában. A „Zora Gemera" járási újság' ez év szeptemberétől „A CSKP 50 éve" című rovatban rendszeresen anyagot közöl a pártalapító tagok visszaemlékezéseitói. A nagyobb iskolákban emlékszobákat létesítenek, ahol összpontosítják a párt történetének anyagait, s ezekből az öreg kommunisták, pártalnpító tagok beszélgetéseket folytatnak a fiatalokkal. A gazdag munkásmozgalmi hagyományokkai rendelkező Gömör dolgozó népe fokozott igyekezettel, munkafeladatai példás teljesítésével készül a CSKP fél évszázados jubileumára. Ikulikl Takarékoskodjunk a villanyárammal (Tudósítónktól) — Az energiatermelés népgazdaságunk első számú problémája — bizonyítja a Prágában megnyílt „Energie 70" elnevezésű kiállítás anyaga. Jelenlegi energiatermelésünk adatai szerint nálunk egy főre 3000 kWó villanyenergia jut. Ha az energiafogyasztás megoszlását vizsgáljuk, azonnal kiderül, hogy a legnagyobb fogyasztók az ipari üzemek és a közlekedés, nem pedig a háztartások. Az áramellátás zökkenőmentességének kulcsa tehát az ipari termelés tökéletesebb megszervezésében van, mert pl. egyes villamoskemencék több áramot fogyasztanak, mint egy nagyobb város lakossága együttvéve. Vannak olyan áramfogyasztó berendezések is, amelyek egy perc alatt több áramot fogyasztanak, mint Prága valamennyi neonreklámja egy éjszakán keresztül. Ez persze nem jelenti azt, hogy a háztartásokban nincs helye a villannyal való takarékoskodásnak. Hogy nem jól gazdálkodunk a villanyárammal, bizonyítja az a tény is, hogy ugyanannak a terméknek az előállításához mi több áramot fogyasztunk, mint más, Csehszlovákiához hasonlítható országban. Arról van szó, hogy ésszerűbben gazdálkodjunk a villanyenergiával. A Cseh Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium a takarékoskodás ösztönzésére pl. prémiumokat írt ki. Az első eredmények már tapasztalhatók. Elérkezett az ideje, hogy szélesebb körben is felülvizsgáljuk a takarékoskodás lehetőségeit. (sm) NÖVELIK A TERMELÉST A trebiüovi járás mezőgazdasági üzemeiben az állatállomány szá mának gyarapítása és az állati termékek termelésének fejlődési üteme kielégítően halad. Az 1970 es év 9 hónapjában elért eredmények alapján kidolgozták a jövő évi tervfeladatokat, amelyek minden ágazatban emelkedést irányoznak elő. így tejből 1970 ben az idei tervhez viszonyítva több mint 1 millió liter tejjel, 13 mázsa mar hahússal és csaknem 20 ezer kg sertéshússal adnak többet a köz ellal'ásnak. HOROSZ ARPÁD ORVOSI TANÁCSADÓ Tartsuk be a higiéniai szabályokat Már hosszú hónapok óta járja szerte a világot a kellemetlen hír, hogy egyes ázsiai országokban, Pakisztánban, Libanonban, Izraelben, Törökországban és a Szovjetunióban is, a Fekete-tenger környékén, kolera jelent meg. Eddig úgy gondoltunk e fertőző és járványos betegségre, amelyik szörnyű ugyan, de mihozzánk nem jöhet már el. Már-már azt hittük, hogy minket megkímél „látogatásától", de mindennek ellenére megjelent minálunk is. Az ázsiai kolera kórokozóját Róbert Koch fedezte fel 1883ban. Amint már említettem, fertőző betegségről van szó, amely súlyos járványokban szokott fellépni. Európában először 1830-ban jelent meg és ez a járvány 1838 ig tartott. Azután ismét fellépett 1847 és 1859 között, majd 1865, 1873 és 1886ban. Kiindulópontja Kelet-India szokott lenni. Klinikai tünetei enyhébb esetekben a kolerahasmenés, gyomor- és bélhurutszerű tünetekkel. Legsúlyosabb formája az úgynevezett tetszhalálos-asphycticus kolera, amely nagyfokú hányással és spriccelő, rizsiészerű ürülékkel jelentkezik. A hasmenés és a hányás úgyszólván állandóan, percnyi szünet nélkül kínozza a beteget és így a nagy folya| dékveszteség a vér besűrűsödéI séhez vezet. A beteg rettenetes szomjúsággal kínlódik, a lábikU rákban és egyéb izmokban nagyon kínzó görcsök lépnek fel 0. és az áldozat teljesen elveszíti hangját (vox cholerica). Mivel a besűrűsödött vér nem tel| jesíti normálisan oxido-redukciós feladatát, a gázcserét, az egész test elkékül (cyanózis). Ehhez járul a bőr hűvössége, szárazsága, hiányzik a pulzus, amelyet úgyszólván lehetetlen kitapintani és tipikus a beteg általános szenvtelensége, dep ressziója. Sajnos, még a kezelés mellett is az ilyen súlyos lefolyású forma majdnem ötven százalékban halálos kimenetelű. E betegségnél a több liternyi gyors folyadékveszteség általános legyengülést okoz és a testhőmérséklet a normál alá csökken és néh;i csak a 34 C fokot éri el. Kedvező esetekben a fent em lített tünetek elmúltával beáll. a visszahatás! szak, amely azonban az esetek háromnegyed részében koleratyphoidba megy át, amikor magas (40 C fok) láz, hasmenés, haspuffadIság, sajátos tífuszos kiütés, nagyfokú gyengeség és néha súlyos veselob tünetcsoport uralkodik a betegen. Ez a szövődmény is gyakran halálos lehet. A halálozások száma a jár vány fellépésének a hevességétől függ. A kolera iránt hajlamossággal bírnak például a gyomor- és bélhurutban szenvedők, valamint az elgyengült egyének. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a jó testi konstrukció szavatolja a kolera elleni ellenállóképességet! Komoly betegségről van szó, éppen úgy, mint az elmúlt századokban. Talán csak annyi a különbség, hogy most már tudjuk, hogy mi okozza a kolerát és az idejekorán kezelt esetek nagy részét a kórházakban megmentik az éleinek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy e betegség komolyságát bármiféleképpen ís lebecsüljük. Elsősorban szenteljünk nagyobb figyelmet a személyi higiéniának. Mosakodjunk ós fürödjünk minél gyakrabban, lehetőleg e műveleteket meleg vízzel és fertőtlenítő gyógyszappanokkal (borax, kénszappan stb.) végezzük. Legjobb, ha csakis frissen főzött ételeket eszilnk és ivóvizet csak alapos átforralás után iszunk. Munkahelyeink és lakásunk kilincsét jó állandóan fertőtlenítőszerekkel lemosni, például klóramiir, ajatin vagy chlorsep tol oldattal. A ruházkodásnak is szenteljünk nagyobb figyelmet. Egészségügyi szerveink azokat a helyeket, ahol a fertőzés felütötte fejét, lezárják, hogy a kolera tovaterjedését megakadályozzák. Ezért zárják le ilyen esetben a szomszédos államok is határaikat. Jó, hogy ha a szervezet ellenállóképességót sok vitaminnal és megfelelő táplálékkal erősítjük és nem rongáljuk nikotinnal, mulatozással, álmatlansággal és iszákossággal. Mikor elterjedt a kolera híre, nem egy üzletben felvásárolták a szeszes italokat. Sokan úgy gondolják, hogy a „pálinka" a legjobb ellenszere e betegségnek! Szervezetünk ellenállását a szesz nagymérték ben csökkenti. A kolera ellen egyik leghatásosabb megelőző módszer az oltás. A védőoltás — amelyet kellő időben az egészségügyi szervek végeznek el — védelmet nyújt e súlyos betegség ellen, ezért ne féljünk ettől! Végezetül csak annyit, figyeljük környezetünket, s ha gyanús tüneteket észlelünk, forduljunk orvoshoz, hogy megelőzhessünk minden megbetegedést. Dr. JUHASZ ISTVÁN, Tiszacsernyó Miről írnak a prágai lapok? Készül a CSNT nemzetiségi törvénye Olvasóinkat rendszeresen tájékoztatjuk a nemzetiségeket érintő intézkedésekről, s nem utolsósorban a nemzetiségi alkotmánytörvény gyakorlati alkalmazásának előrehaladásáról. Mint a Szlovák Nemzeti Tanács, a CSNT nemzetiségi bizottsága is megkezdte az előkészületeket a Cseh Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségeket érintő törvényes norma kidolgozására. A CSNT ez idei 17. sajtójelentéséből arról értesülhetünk, hogy a cseh parlament kebelében megalakult nemzetiségi bizottság szeptember 11-én megvitatta a nemzetiségi törvény alapelveit, azokkal teljes mértékben egyetértett, s javaslata kidolgozásakor ezekből az alapelvekből indult ki. A bizottság javaslata szerint a nemzetiségig törvény megalkotásakor a 144/68. sz. alkotmánytörvénybőt- kell kiindulni. Ezzel párhuzamosan javaslatot ke*l benyújtani a nemzetiségi politika általános elveire vonatkozóan is, amelyek a nemzetiségi törvényen kívül konkrétebben megjelölnék a CSSZK nemzetiségi politikai szférájába tartozó gyakorlati kérdéseket. A CSNT nemzetiségi törvénytervezete csak általános rendelkezéseket rögzítene, s tartalmában csak a nyelvhasználati és az oktatásügyi kérdéseket érintené kötelezően. Jelenleg nincs tervbe véve külön nyelvi törvény kiadása, sem pedig az oktatásügyi törvény módosítása. A nemzetiségek jogait és kötelességeit általánosságban meghatározó törvény mellett ezek a jogok és kötelességek részletesebben jutnak majd kifejezésre a választási törvényben, a Nemzeti Frontról szóló törvényben, a sajtótörvényben stb. A CSNT javaslatait szoros együttműködésben dolgozta ki az SZNT vei. Az ismertetett javaslatokkal a CSNT helyi képviseleti szervekkel és nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottsága egyetértett, š javasolta a CSNT elnökének, hogy a törvénytervezetet mint n CSNT elnöksége és a cseh kormány együttes javaslatát terjessze a CSKP KB cseh irodája elé. Csökken a szeszfogyasztás? A cseh Práce csütörtöki számában cikk jelent meg az alkoholizmus jelenlegi helyzetéről. A cikkből kitűnik, hogy nálunk 1945-höz viszonyítva a 25 év alatt a tizenkétszeresére emelkedett az egy főre eső alkoholfogyasztás. Amíg 1945-ben egy lakosra átszámítva a szeszes italra fordított pénzösszeg alig érte el a 100 koronát, addig 1970-ben a kiadásoknak ez a tétele egy főre számítva eléri az 1000 koronát. Az előző évek fejlődéséből arra lehetne következtetni, hogy az alkoholfogyasztás irányzata felfelé ível. Azonban az idén ez a fejlődés, mintha megtorpant volna. A statisztikai kimutatások szerint a lakosság szeszes ital fogyasztása az idén a tavalyihoz képest 2 százalékkal csökkent. 1970 első felében a szeszes ital árusítási tervét csak 98,9 százalékra teljesítették Csehországban, míg 1965-ben 130 százalékra. A Práce cikkírója a csehországi helyzetre utalva azt it> megállapítja, hogy a szeszes ital árusítása stagnál, s a helyzetet csak az „mentette meg", hogy a felesleget átvették a szlovákiai kereskedelmi szervek. Csehországban az alkoholmentes italokból az idén 300 tonnával többet adtak el, mint tavaly. Ez a viszonylagos „javulás" azonban nem oldja meg a problémákat. Továbbra is súlyos szabálysértések történnek a fiatalkorúak számára tiltott alkoholkimérés terén. Továbbra is emelkedik azoknak a fiatalkorú bűnözőknek a száma, akik tettüket szeszes ital hatására követték el. Amíg 1950 ben az alkoholfogyasztás, négy százalékban volt a válások oka, ez a százalékarány 1969-re már elérte a 17 százalékot. Néhány év alatt több tízezerrel nőtt a nyilvántartott alkoholisták s a szeszfogyasztás következtében történt autóbalesetek száma. A Práce cikkének megállapításait egészíti ki a Mladá fronta széljegyzete is, amelynek szerzője drámai hangnemben figyelmeztet az alkoholfogyasztás következményeire. „Statisztikákat készítünk a közlekedési balesetekről, a meg nem született gyermekekről, számokban fejezzük ki az emberáldozatokat. De tegyük a kezünket a szívünkre: megteszünk-e valóban mindent annak érdekében, hogy a megszületett gyermekek felnőhessenek, hogy az emberek ne az országutakon leheljék ki lelküket? Csak az emberi érzésekre hivatkozni nem elég. Egyes országokban elrendelték az országúti autóközlekedés sebességének csökkentését, szigorították a gépkocsivezetői vizsgákat, felemelték a. szeszfogyasztás hatása alatt el-, követett forgalmi kihágások, büntetési díját. És nálunk? Nehéz, nagy sebességű tehergépkocsikat tervezünk. Miért? Azért, hogy a teherkocsik vezetői közül sokan még a nehéz rakománnyal is előznek és gázolnak is. Országutainkon gyakran találkozunk 100 km-es sebességgel száguldó, embereket szállító autóbuszokkal is. A sajtóban aztán olvashatjuk a szomorú híreket... A glossza végén a lap felhívja az illetékeseket: tegyenek olyan konkrét intézkedéseket, amelyek észretérítik, vagy más foglalkozásra kényszerítik az országutak kalózait. Reklám — saját magunk ellen A Tvorba 43. számában érdekes kommentár jelent meg a külföldi árucikkeknek csapott reklámról. A cikkíró — V. Major — felhívja a figyelmet arra, hogy az utóbbi időben az áruházak és a különféle üzletek kirakatai hemzsegnek a „külföldi áru", „import áru" címektől. A cipőboltok kirakatában a cipők árcédulájára az ár mellett már csak egyszerűen azt írják ki, hogy „Anglia", „Finnország", „Olaszország", „NSZK" stb. A behozott áru ma már olyan csalétek, ami szinte egyedül jelzi a minőséget is. Igaz ugyan, hogy vannak áruk, amelyek megérdemlik, hogy nemzeti színekben reklámozzák őket. Nem az a hiba, hogy az elárusítónő megmondja, milyen árut kínál a vevőnek. Az a baj, hogy nálunk a kirakatokban a behozatalt istenítjük, s talán nem is tudatosítjuk, hogy ezzel milyen ingyenes reklámban részesítjük a külföldi cégek árucikkeit. Ipari ország vagyunk, tehát jelentősen kivesszük részünket a nemzetközi munkamegosztásból is. Mindenki tudja azonban, hogy nemcsak cipőket és szvettereket importálunk egyes nyugati cégektől. Ellenkezőleg: ezek a cikkek szinte elenyésző részét képezik behozatalunknak. Elsősorban gabonát, vasércet, kőolajat és élelmiszert importálunk. Tehát ha az importdicsőítésben következetesek akarnánk lenni, akkor valamennyi benzinkutunknál ki kellene írni, hogy „szovjet" benzin. Hasonló reklámot kellene alkalmazni a sütőiparban is, mivel gabonaimportunk túlnyomó része a Szovjetunióból származik. Az importreklám érméjének másik oldala a hazat gyártmányok propagálásának elhanyagolása. Ez teljesen érthetetlen, mert szinte alig van ország, amely elsősorban ne a saját gyártmányait reklámozná. A külföldi áru mértéktelen tömjénezése végeredményben nyomást gyakorol a behozatal növelésére, s még akkor is csökkenti az érdeklődést a liazai áruk iránt, ha áruink minősége sok esetben felveszi a versenyt a külföld áruival. Honnan ered ez az idegen áru iránti határtalan, szinte mániákus tisztelet? A Tvorba cikkírója szerint ennek a gyökerei a cseh kispolgári szemléletben rejlenek. A külföldről érkező áru a cseh kispolgár számára nemcsak árucikk, több annál: a messze távoli ország varázsa. Miért van szükség e kispolgári mentalitásnak a reklámba való átvitelére? Egyáltalán: reklámról van itt szó? Vagy talán egy nagyon primitív formában kifejezésre jutó kozmopolita irányzatról? hm)