Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-30 / 259. szám, péntek

A gömöri munkásmozgalom hagyományaihoz hűen A rozsnyói járás kommunistái felkészültek a jubileumokra A rozsnyói járás kommunis­tái a lenini centenárium, a fel­szabadulási évforduló, valamint társadalmunk politikai konszo­lidálódása jegyében lelkesen készülnek a NOSZF és a barát­ság hónapja, valamint a CSKP megalakulása 50. évfordulójá­nak ünnepségeire. A csehszlovák—szovjet barát­ság hónapja előkészületeiben a párt vezetésével részt vesz a Nemzeti Front minden egyes társadalmi szervezete. Ennek keretében néhány alapvető fel­adat teljesítését tűzték ki célul. Ezek közé tartozik: rámutatni a NOSZF nemzetközi jelentősé­gére, hangsúlyozni a Szovjet­unió és kommunista pártja óriási segítségét a második vi­lágháború előtti és utáni idő­szakban, megmagyarázni a szovjet külpolitika békés jelle­gét, rámutatni nrra, milyen ha­tással volt V. I. Lenin munkás­sága és a NOSZF az 50 évvel ezelőtti eseményekre, a formá­lódó CSKP-ra s pártunk fél év­százados történetére. Jelentős gondot fordítanak annak a kö­zel 100 előadásnak a megszer­vezésére, melyekben megvilá­gítják a csehszlovák—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés mélyreható jelentőségét. A NOSZF 53. évfordulójának ünnepségeit és a csehszlovák­szovjet barátság hónapját Rozs­nyón november 5-én, Pelsőcön november 6-án, Jolsván novem­ber 7-én ünnepi gyűlések meg­tartásával nyitják meg. Hason­ló összejövetelekre kerül sor november 6—8-án a járás többi városában és a falvakon is. A szovjet kultúra ós művé­szet napjai keretében novem­ber 12—22-e között sok kultu­rális rendezvényre kerül sor a rozsnyói járásban. Külön emlí­tést érdemel a Pelsőcön novem­ber 6-án megrendezésre kerülő ünnepség, ahol leleplezik a szovjet hadsereg elesett hősei­nek emlékművét. A pártjubileum ünnepségei­nek előkészületei is megkez­dődtek ebben a járásban. Az októberi és a novemberi párt­taggyűléseken a kommunisták megtárgyalják a CSKP megala­kulása 50. évfordulója ünnep­ségeinek előkészületeit. Ebben a járásban nagy segítséget je­lent a párt alapszervezetei ré­szére a járási előkészítő bizott­ság által rendszeresen kiadoM „Tájékoztató", melyben megta­lálhatók az egyes időszakokra eső tennivalók és tapasztala­tok, szervezési tanácsok. A jubileumi ünnepségek ak­cióinak tervét a párt üzemi és alapszervezetei az illetékes gaz­dasági vezetőkkel együttműköd­ve állítják össze. Közösen vég­zik a már eddig vállalt kötele­zettségek teljesítését, s az ex irányban kibontakozó versenyt továbbfejlesztik. A munkahelyeken nagy gon­dot fordítanak a szemléltető - agltáciőra is, melyben rámutat­nak az ötvenéves párt forra­dalmi útjára és harcokban gaz­dag történetére. A rozsnyói járás H gömöri kommunisták harcos munkás­mozgalmáról emlékfüzetet ad ki Ján Miklóšik feldolgozásában. A „Zora Gemera" járási újság' ez év szeptemberétől „A CSKP 50 éve" című rovatban rendsze­resen anyagot közöl a pártala­pító tagok visszaemlékezései­tói. A nagyobb iskolákban emlék­szobákat létesítenek, ahol össz­pontosítják a párt történetének anyagait, s ezekből az öreg kommunisták, pártalnpító ta­gok beszélgetéseket folytatnak a fiatalokkal. A gazdag munkásmozgalmi hagyományokkai rendelkező Gömör dolgozó népe fokozott igyekezettel, munkafeladatai példás teljesítésével készül a CSKP fél évszázados jubileumá­ra. Ikulikl Takarékoskodjunk a villanyárammal (Tudósítónktól) — Az ener­giatermelés népgazdaságunk első számú problémája — bizo­nyítja a Prágában megnyílt „Energie 70" elnevezésű kiállí­tás anyaga. Jelenlegi energia­termelésünk adatai szerint ná­lunk egy főre 3000 kWó vil­lanyenergia jut. Ha az energia­fogyasztás megoszlását vizsgál­juk, azonnal kiderül, hogy a legnagyobb fogyasztók az ipari üzemek és a közlekedés, nem pedig a háztartások. Az áram­ellátás zökkenőmentességének kulcsa tehát az ipari termelés tökéletesebb megszervezésében van, mert pl. egyes villamos­kemencék több áramot fogyasz­tanak, mint egy nagyobb város lakossága együttvéve. Vannak olyan áramfogyasztó berendezé­sek is, amelyek egy perc alatt több áramot fogyasztanak, mint Prága valamennyi neonreklám­ja egy éjszakán keresztül. Ez persze nem jelenti azt, hogy a háztartásokban nincs helye a villannyal való takarékoskodás­nak. Hogy nem jól gazdálkodunk a villanyárammal, bizonyítja az a tény is, hogy ugyanannak a terméknek az előállításához mi több áramot fogyasztunk, mint más, Csehszlovákiához hasonlít­ható országban. Arról van szó, hogy ésszerűb­ben gazdálkodjunk a villany­energiával. A Cseh Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium a ta­karékoskodás ösztönzésére pl. prémiumokat írt ki. Az első eredmények már tapasztalha­tók. Elérkezett az ideje, hogy szélesebb körben is felülvizs­gáljuk a takarékoskodás lehető­ségeit. (sm) NÖVELIK A TERMELÉST A trebiüovi járás mezőgazdasági üzemeiben az állatállomány szá mának gyarapítása és az állati ter­mékek termelésének fejlődési üte­me kielégítően halad. Az 1970 es év 9 hónapjában elért eredmények alapján kidolgozták a jövő évi tervfeladatokat, amelyek minden ágazatban emelkedést irányoznak elő. így tejből 1970 ben az idei tervhez viszonyítva több mint 1 millió liter tejjel, 13 mázsa mar hahússal és csaknem 20 ezer kg sertéshússal adnak többet a köz ellal'ásnak. HOROSZ ARPÁD ORVOSI TANÁCSADÓ Tartsuk be a higiéniai szabályokat Már hosszú hónapok óta jár­ja szerte a világot a kellemet­len hír, hogy egyes ázsiai or­szágokban, Pakisztánban, Liba­nonban, Izraelben, Törökország­ban és a Szovjetunióban is, a Fekete-tenger környékén, kole­ra jelent meg. Eddig úgy gon­doltunk e fertőző és járványos betegségre, amelyik szörnyű ugyan, de mihozzánk nem jö­het már el. Már-már azt hit­tük, hogy minket megkímél „lá­togatásától", de mindennek el­lenére megjelent minálunk is. Az ázsiai kolera kórokozóját Róbert Koch fedezte fel 1883­ban. Amint már említettem, fer­tőző betegségről van szó, amely súlyos járványokban szokott fellépni. Európában először 1830-ban jelent meg és ez a járvány 1838 ig tartott. Azután ismét fellépett 1847 és 1859 között, majd 1865, 1873 és 1886­ban. Kiindulópontja Kelet-India szokott lenni. Klinikai tünetei enyhébb esetekben a kolera­hasmenés, gyomor- és bélhurut­szerű tünetekkel. Legsúlyosabb formája az úgynevezett tetsz­halálos-asphycticus kolera, amely nagyfokú hányással és spriccelő, rizsiészerű ürülékkel jelentkezik. A hasmenés és a hányás úgyszólván állandóan, percnyi szünet nélkül kínozza a beteget és így a nagy folya­| dékveszteség a vér besűrűsödé­I séhez vezet. A beteg rettenetes szomjúsággal kínlódik, a lábik­U rákban és egyéb izmokban na­gyon kínzó görcsök lépnek fel 0. és az áldozat teljesen elveszí­ti hangját (vox cholerica). Mi­vel a besűrűsödött vér nem tel­| jesíti normálisan oxido-reduk­ciós feladatát, a gázcserét, az egész test elkékül (cyanózis). Ehhez járul a bőr hűvössége, szárazsága, hiányzik a pulzus, amelyet úgyszólván lehetetlen kitapintani és tipikus a beteg általános szenvtelensége, dep ressziója. Sajnos, még a keze­lés mellett is az ilyen súlyos lefolyású forma majdnem ötven százalékban halálos kimenetelű. E betegségnél a több liternyi gyors folyadékveszteség általá­nos legyengülést okoz és a test­hőmérséklet a normál alá csök­ken és néh;i csak a 34 C fokot éri el. Kedvező esetekben a fent em lített tünetek elmúltával beáll. a visszahatás! szak, amely azonban az esetek háromne­gyed részében koleratyphoidba megy át, amikor magas (40 C fok) láz, hasmenés, haspuffadI­ság, sajátos tífuszos kiütés, nagyfokú gyengeség és néha súlyos veselob tünetcsoport uralkodik a betegen. Ez a szö­vődmény is gyakran halálos le­het. A halálozások száma a jár vány fellépésének a hevességé­től függ. A kolera iránt hajla­mossággal bírnak például a gyomor- és bélhurutban szen­vedők, valamint az elgyengült egyének. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a jó testi konstrukció szavatolja a kolera elleni ellenállóképességet! Ko­moly betegségről van szó, ép­pen úgy, mint az elmúlt szá­zadokban. Talán csak annyi a kü­lönbség, hogy most már tudjuk, hogy mi okozza a kolerát és az idejekorán kezelt esetek nagy részét a kórházakban megmen­tik az éleinek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy e betegség komolyságát bármiféleképpen ís lebecsüljük. Elsősorban szenteljünk na­gyobb figyelmet a személyi hi­giéniának. Mosakodjunk ós fü­rödjünk minél gyakrabban, le­hetőleg e műveleteket meleg vízzel és fertőtlenítő gyógy­szappanokkal (borax, kénszap­pan stb.) végezzük. Legjobb, ha csakis frissen főzött étele­ket eszilnk és ivóvizet csak ala­pos átforralás után iszunk. Munkahelyeink és lakásunk ki­lincsét jó állandóan fertőtlení­tőszerekkel lemosni, például klóramiir, ajatin vagy chlorsep tol oldattal. A ruházkodásnak is szenteljünk nagyobb figyel­met. Egészségügyi szerveink azo­kat a helyeket, ahol a fertőzés felütötte fejét, lezárják, hogy a kolera tovaterjedését meg­akadályozzák. Ezért zárják le ilyen esetben a szomszédos államok is határaikat. Jó, hogy ha a szervezet ellenállóképessé­gót sok vitaminnal és megfele­lő táplálékkal erősítjük és nem rongáljuk nikotinnal, mulato­zással, álmatlansággal és iszá­kossággal. Mikor elterjedt a kolera híre, nem egy üzletben felvásárolták a szeszes italokat. Sokan úgy gondolják, hogy a „pálinka" a legjobb ellenszere e betegségnek! Szervezetünk el­lenállását a szesz nagymérték ben csökkenti. A kolera ellen egyik leghatásosabb megelőző módszer az oltás. A védőoltás — amelyet kellő időben az egészségügyi szervek végeznek el — védelmet nyújt e súlyos betegség ellen, ezért ne féljünk ettől! Végezetül csak annyit, figyel­jük környezetünket, s ha gya­nús tüneteket észlelünk, for­duljunk orvoshoz, hogy meg­előzhessünk minden megbete­gedést. Dr. JUHASZ ISTVÁN, Tiszacsernyó Miről írnak a prágai lapok? Készül a CSNT nemzetiségi törvénye Olvasóinkat rendszeresen tá­jékoztatjuk a nemzetiségeket érintő intézkedésekről, s nem utolsósorban a nemzetiségi al­kotmánytörvény gyakorlati al­kalmazásának előrehaladásáról. Mint a Szlovák Nemzeti Ta­nács, a CSNT nemzetiségi bi­zottsága is megkezdte az elő­készületeket a Cseh Szocialista Köztársaságban élő nemzetisé­geket érintő törvényes norma kidolgozására. A CSNT ez idei 17. sajtójelentéséből arról érte­sülhetünk, hogy a cseh parla­ment kebelében megalakult nemzetiségi bizottság szeptem­ber 11-én megvitatta a nem­zetiségi törvény alapelveit, azokkal teljes mértékben egyet­értett, s javaslata kidolgozása­kor ezekből az alapelvekből in­dult ki. A bizottság javaslata szerint a nemzetiségig törvény megalkotásakor a 144/68. sz. al­kotmánytörvénybőt- kell kiin­dulni. Ezzel párhuzamosan ja­vaslatot ke*l benyújtani a nem­zetiségi politika általános elvei­re vonatkozóan is, amelyek a nemzetiségi törvényen kívül konkrétebben megjelölnék a CSSZK nemzetiségi politikai szférájába tartozó gyakorlati kérdéseket. A CSNT nemzetiségi törvény­tervezete csak általános rendel­kezéseket rögzítene, s tartal­mában csak a nyelvhasználati és az oktatásügyi kérdéseket érintené kötelezően. Jelenleg nincs tervbe véve külön nyel­vi törvény kiadása, sem pedig az oktatásügyi törvény módosí­tása. A nemzetiségek jogait és kö­telességeit általánosságban meghatározó törvény mellett ezek a jogok és kötelességek részletesebben jutnak majd ki­fejezésre a választási törvény­ben, a Nemzeti Frontról szóló törvényben, a sajtótörvényben stb. A CSNT javaslatait szoros együttműködésben dolgozta ki az SZNT vei. Az ismertetett ja­vaslatokkal a CSNT helyi kép­viseleti szervekkel és nemzeti­ségi ügyekkel foglalkozó bizott­sága egyetértett, š javasolta a CSNT elnökének, hogy a tör­vénytervezetet mint n CSNT elnöksége és a cseh kormány együttes javaslatát terjessze a CSKP KB cseh irodája elé. Csökken a szeszfogyasztás? A cseh Práce csütörtöki szá­mában cikk jelent meg az al­koholizmus jelenlegi helyzeté­ről. A cikkből kitűnik, hogy nálunk 1945-höz viszonyítva a 25 év alatt a tizenkétszeresére emelkedett az egy főre eső al­koholfogyasztás. Amíg 1945-ben egy lakosra átszámítva a sze­szes italra fordított pénzösszeg alig érte el a 100 koronát, ad­dig 1970-ben a kiadásoknak ez a tétele egy főre számítva el­éri az 1000 koronát. Az előző évek fejlődéséből arra lehetne következtetni, hogy az alkohol­fogyasztás irányzata felfelé ível. Azonban az idén ez a fej­lődés, mintha megtorpant vol­na. A statisztikai kimutatások szerint a lakosság szeszes ital fogyasztása az idén a tavalyi­hoz képest 2 százalékkal csök­kent. 1970 első felében a sze­szes ital árusítási tervét csak 98,9 százalékra teljesítették Csehországban, míg 1965-ben 130 százalékra. A Práce cikk­írója a csehországi helyzetre utalva azt it> megállapítja, hogy a szeszes ital árusítása stag­nál, s a helyzetet csak az „mentette meg", hogy a feles­leget átvették a szlovákiai ke­reskedelmi szervek. Csehor­szágban az alkoholmentes ita­lokból az idén 300 tonnával többet adtak el, mint tavaly. Ez a viszonylagos „javulás" azonban nem oldja meg a problémákat. Továbbra is sú­lyos szabálysértések történnek a fiatalkorúak számára tiltott alkoholkimérés terén. Továbbra is emelkedik azoknak a fiatal­korú bűnözőknek a száma, akik tettüket szeszes ital hatására követték el. Amíg 1950 ben az alkoholfogyasztás, négy száza­lékban volt a válások oka, ez a százalékarány 1969-re már el­érte a 17 százalékot. Néhány év alatt több tízezerrel nőtt a nyilvántartott alkoholisták s a szeszfogyasztás következtében történt autóbalesetek száma. A Práce cikkének megállapí­tásait egészíti ki a Mladá fron­ta széljegyzete is, amelynek szerzője drámai hangnemben figyelmeztet az alkoholfogyasz­tás következményeire. „Statisz­tikákat készítünk a közlekedé­si balesetekről, a meg nem szü­letett gyermekekről, számokban fejezzük ki az emberáldozato­kat. De tegyük a kezünket a szívünkre: megteszünk-e való­ban mindent annak érdekében, hogy a megszületett gyermekek felnőhessenek, hogy az embe­rek ne az országutakon lehel­jék ki lelküket? Csak az em­beri érzésekre hivatkozni nem elég. Egyes országokban elren­delték az országúti autóközle­kedés sebességének csökkenté­sét, szigorították a gépkocsive­zetői vizsgákat, felemelték a. szeszfogyasztás hatása alatt el-, követett forgalmi kihágások, büntetési díját. És nálunk? Ne­héz, nagy sebességű tehergép­kocsikat tervezünk. Miért? Azért, hogy a teherkocsik ve­zetői közül sokan még a nehéz rakománnyal is előznek és gá­zolnak is. Országutainkon gyak­ran találkozunk 100 km-es se­bességgel száguldó, embereket szállító autóbuszokkal is. A saj­tóban aztán olvashatjuk a szo­morú híreket... A glossza vé­gén a lap felhívja az illetéke­seket: tegyenek olyan konkrét intézkedéseket, amelyek ész­retérítik, vagy más foglalko­zásra kényszerítik az ország­utak kalózait. Reklám — saját magunk ellen A Tvorba 43. számában érde­kes kommentár jelent meg a külföldi árucikkeknek csapott reklámról. A cikkíró — V. Ma­jor — felhívja a figyelmet ar­ra, hogy az utóbbi időben az áruházak és a különféle üzle­tek kirakatai hemzsegnek a „külföldi áru", „import áru" címektől. A cipőboltok kiraka­tában a cipők árcédulájára az ár mellett már csak egyszerűen azt írják ki, hogy „Anglia", „Finnország", „Olaszország", „NSZK" stb. A behozott áru ma már olyan csalétek, ami szinte egyedül jelzi a minőséget is. Igaz ugyan, hogy vannak áruk, amelyek megérdemlik, hogy nemzeti színekben reklámozzák őket. Nem az a hiba, hogy az elárusítónő megmondja, milyen árut kínál a vevőnek. Az a baj, hogy nálunk a kirakatokban a behozatalt istenítjük, s talán nem is tudatosítjuk, hogy ezzel milyen ingyenes reklámban ré­szesítjük a külföldi cégek áru­cikkeit. Ipari ország vagyunk, tehát jelentősen kivesszük ré­szünket a nemzetközi munka­megosztásból is. Mindenki tud­ja azonban, hogy nemcsak ci­pőket és szvettereket importá­lunk egyes nyugati cégektől. Ellenkezőleg: ezek a cikkek szinte elenyésző részét képezik behozatalunknak. Elsősorban gabonát, vasércet, kőolajat és élelmiszert importálunk. Tehát ha az importdicsőítésben követ­kezetesek akarnánk lenni, ak­kor valamennyi benzinkutunk­nál ki kellene írni, hogy „szov­jet" benzin. Hasonló reklámot kellene alkalmazni a sütőipar­ban is, mivel gabonaimportunk túlnyomó része a Szovjetunió­ból származik. Az importreklám érméjének másik oldala a hazat gyártmá­nyok propagálásának elhanya­golása. Ez teljesen érthetetlen, mert szinte alig van ország, amely elsősorban ne a saját gyártmányait reklámozná. A külföldi áru mértéktelen tömjé­nezése végeredményben nyo­mást gyakorol a behozatal nö­velésére, s még akkor is csök­kenti az érdeklődést a liazai áruk iránt, ha áruink minősége sok esetben felveszi a versenyt a külföld áruival. Honnan ered ez az idegen áru iránti határtalan, szinte má­niákus tisztelet? A Tvorba cikk­írója szerint ennek a gyökerei a cseh kispolgári szemléletben rejlenek. A külföldről érkező áru a cseh kispolgár számára nemcsak árucikk, több annál: a messze távoli ország varázsa. Miért van szükség e kispolgári mentalitásnak a reklámba való átvitelére? Egyáltalán: reklám­ról van itt szó? Vagy talán egy nagyon primitív formában ki­fejezésre jutó kozmopolita irányzatról? hm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom