Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)
1970-10-25 / 43. szám, Vasárnapi Új Szó
A pápa testőre Néhány évvel ezelőtt a római belvárosban tett látogatásakor VI. Pál pápa a töm_eg közé keveredett, és a körülötte kialakult tumultus már testi épségét veszélyeztette. Ekkor váratlanul egy széles vállú, hatalmas pap jelent meg, és utat tört a pápának. Az egyházfőre olyan nagy hatással volt az amerikai származású pap, hogy a „túlméretezett jenkit" megtette személyes testőrévé. Ez a tisztség azelőtt nem létezett. így lett tehát a Vatikán falai között „gorillának" nevezett 48 éves Paul Marcinkus püspök a pápa „egy főből álló testőrsége". S amikor novemberben elkíséri a pápát Manilába és Sidneybe, nem rejteget majd pisztolyt a reverendája alatt, hiszen övé a katolikus papság soraiban a legkeményebb ököl. A püspöki kar egyhangúlag osztozik abban a véleményben, hogy Paul Marcinkus azok közé tartozik, akiket jobb kikerülni.. . A 90 kilogramm súlyú, 190 centiméter magas püspök, aki rendíthetetlen nyugalommal tekinget le a „kis emberkékre", eddig már elkísérte a pápát Indiába, a Közel-Keletre, az Egyesült Államokba, Portugáliába, Törökországba, Kolumbiába és Svájcba és mindenütt „pajzsként" szolgált a túlbuzgó hivőkkel szemben. Marcinkust 1969 elején avatták püspökké, s ő a felelős a ,pápai utazásokkal kapcsolatos előkészületek legkisebb részleteiért is. Mielőtt a pápa külföldre utazna, a termetes püspök felderítő útra indul az illető országba. S hogy a pápa érkezésekor és ott-tartózkodása alatt minden rendben menjen, Marcinkus hosszas megbeszéléseket folytat a rendőri szervekkel, a közlekedési hatóságokkal, a kormánytisztviselőkkel és az egyházi hatalmasságokkal. Marcinkus 1950-ben érkezett Chicagóból Rómába, hogy kánonjogot tanuljon. 1953-ban teológiai doktorátust szerzett, majd beiratkozott a Vatikán diplomata-főiskolájára, s két évvel később letette a záróvizsgát. Sportbéli képességeit az Egyesült Államokban fejlesztette ki ökölvívással, kosárlabdával és rugbyval. Ö volt az, aki az első baseballcsapatot összeállította a Vatikán falai között. (MAGYAR SZÓ) A teve — a sivatag hajója A Mongol Népköztársaságban a tevetenyésztés az egyik legnagyobb hozamú állattenyésztési ágazat. Az egy lakosra eső tevék számának tekintetében Mongólia az első helyen áll a világon. Ezeket az igénytelen állatokat teher- és személyszállításra egyaránt felhasználják. Ezenkívül húsuk és tejük táplálékul szolgál. A világ népei közül a mongolok kezdtek kétpupú tevét gazdasági állatként tartaniA mongol teve 2—4 mázsát is elbír, s ha ehhez hozzászámítjuk a szerszám és a hám súlyát, 4—6 mázsa terhet cipel, s naponta 3IT— 40 kilométert tesz meg. A teve napokon át kibírja szomjan, s ezért a sivatagban nincs párja. A teve ezenkívül is igen hasznos: gyapjút, .húst és tejet ad. Selymes a lószőrénél sűrűbb és a birkagyapjúnál könnyebb gyapjas szőrzete van. Egy teve átlag 5—7 kilogramm, néha 15 kilogramm elsőrendű gyapjút ad. A mongol teve súlya meghaladja az 5 mázsát, életkora 25—40 év. Az utóbbi években a mongol tudósok a tevetej vizsgálata során rájöttek, hogy nagy mennyiségű vérszegénység gyógyítására alkalmas anyagot tartalmaz. Megállapították, hogy a Góbi-sivatag pásztorai sohasem szenvednek várszegénységben. A mongóliai tevetenyésztés fejlesztésével kapcsolatban ezen a téren is folynak a tudományos kutatások. NEWS FROM MONQOLIA Oroszlánszerelem Az uroszlán nem ismeri a hűséget. Ma ezt a nőstényt szereti, holnap a másikat. Maga azonban nem tűr vetélytársat, ha valamelyik nőstényt meg akarja szerezni. A párzás idején morogva kúszik kiválasztottjának nyomában. S jaj annak a hímnek, amely útjába keriil! Ilyenkor elkerülhetetlen a párharc. A Kilimandzsáró lábánál elterülő Amboseli-park egyik pocsolyájánál két ellenfél találkozik. Hatalmasakat fújva, a dühtől reszketve áll egymással szemben a mintegy két méter hosszú és 800 kg-on felüli két példány. Izmaik pattanásig feszUltek. Hatalmas ütéseket mérnek egymásra mancsukkal, de nem maradnak meg csak a pofozkodásnál, veszélyes fogaikat ellenfelük húsába mélyesztik. Csupán nyakukat védi a súlyos sebektől némileg sűrű sörényük. Küzdelmük negyed órán át tart, s csak akkor ér véget,' amikor a gyengébbik megfutamodik. A győztes dühösen morog utána — azután kellemesebb foglalkozást keres. A fűben már ott várja a „kiválasztott menyasszonya". Dorombolva közeledik hőséhez. A győztes először lefekszik, hogy kipihenje fáradalmait. Sebeit nyalogatja. A csinos nőstény azonban nem hagyja békén. Vágyakozva dörzsölődik hozzá. Erre már a hím is elfelejti fáradtságát. Meg kell hagyni, hogy fáradhatatlan: egy tucatszor is megismétli szerelmének nyilvánítását. Száz nappal később a nőstényoroszlán hat kölyköt hoz a világra. Mindig több hímet, mint nőstényt. Így a krónikus férfifelesleg folytán a következő évben újabb küzdelemekre kerül sor a „szerelmi időszakban". (QUICK) Durombolva várja a nűstényoroszlán a győzelmes hímet. Az általánosan elfogadott tudományos elmélet szerint a Föld körülbelül 5 milliárd éves. Elis Gerling leningrádi tudós szerint bolygónk ennél • jóval idősebb. A tüdős olyan kőzetekre "bukkant, amelyek feltevése szerint 11 milliárd évesek. A kozmológiai feltevések értelmében 12 milliárd évvel ezelőtt a világegyetem egész anyaga egyetlen óriási Hány éves a Föld? szupersűrűségű cseppben összpontosult, amely aztán tágulni kezdett és a ködök, csillagok, bolygók miriádjai fröccsent szét. Ha viszont igaza van Gerlingnek, aki megállapította, hogy a Kola félsziget kőzetei legalább 11 milliárd évvel ezelőtt képződtek, akkor a Földnek jóval idősebbnek kell lennie. Több mint egymilliárd évet hozzá kell még adni ahhoz a szakaszhoz, amelyben kialakult. Eszerint a naprendszer csillagai idősebbek a világegyetemnél! A geokronológia — a kőzetek korával foglalkozó tudomány — és a kozmogónia — az égitestek keletkezésének tudománya — olyan rejtély előtt áll, amely forradalmat idézhet elő a természettudományban. (FÁKLYA) Műtét az elhájasodás elien Backman a miit eloll . Az orvosok már csak néhány évet jósoltak Tauno Backman 40 éves stockholmi szállítási vállalkozónak. Véleményük szerint ugyanis a 338 font súlyú kolosszus szíve és tüdeje képtelen lesz ellátni tovább a hatalmas test vérkeringését. Backman kálváriája hat évvel ezelőtt kezdődött, amikor hirtelen egyik kilót a másik után szedte fel magára. Minden egyes kilóval fokozódtak a problémái is: cipőt, inget, öltönyöket, drága pénzért mérték után kellett csináltatnia, lakásába különlegesen erős szilárd bútorokat kellett beszereznie. Kerülte barátait, magányossá vált, alig merészkedett ki az utcára, hisz mint mondotta: „Úgy éreztem magam, mint egy nevetséges állat, akit mindenki megbámul." Hogy az alaktalan hájkolosszusból ismét normális emberré lett, Backman egy sebész bátorságának köszönheti. Hallberg docens, a stockholmi Karolinska-kórház orvosa " Svédországban elsőként vállalkozott olyan beavatkozásra, amely a betegesen kövér embereket megszabadítja életveszélyes bántalmuktól: bélkurtításra. Ennél a műtétnél a beteg testéből a mintegy 6 méter hosszú vékonybélnek a 90 százalékát kivágják. A vékonybél e radikális megkurtítása következtében kevesebb táplálékot tud felvenni, gyorsabbá és intenzívebbé válik az emésztés. A beteg egy idő múltán annyit ehet, amennyit akar, teste mégis lényegesen kevesebb tápanyagot kap, mint azelőtt. Ennek következtében azután tetemesen csökken a test súlya. Tauno Backman a műtét után már 12Ö fontot veszített súlyából. „Úgy érzem magam, mintha új ember lennék" — mondja. A szomszédos országban, Dániában is megpróbálkoztak az orvosok és tudósok hasonló műtétekkel. Az egyik koppenhágai kórházban szigorú titoktartás mellett 10 betegesen elhízott leányt és asszonyt operáltak meg. Közülük a legkövérebb a műtét előtt 416 fontot nyomott. A dán sebészek csupán néhány hét elteltével közölték e sikeres műtétek eredményét. Az egyik beteg rekordot állított fel a fogyásban: 140 fonttal kevesebbet nyomott, mint a műtét előtt. A dán orvosok egyelőre csak a betegesen elhízottaknál alkalmazzák ezt a műtétet. „A beavatkozás még nem minden esetben veszélytelen, de bizonyára sikerül e módszert tovább tökéletesítenünk úgy, hogy normális elhízásnál is alkalmazható lesz majd." (ŐUICK) III es a inutet utan. Világnyelv lesz az eszperantó? Dr. Vietor Sadler, az Universala Esperanto-Asocio igazgatója, nem tudja megmondani, világnyelv lesz-e valaha is az eszperantó. Megjegyezte azonban, hogy az eszperantó a második világháború óta oly mértékben terjed — jelenleg 70 országban 8 millió ember használja —, hogy ez derűlátóvá teszi. Biztatónak tekinti azt is, hogy az eszperantó tanulását a legtöbb szocialista országban támogatják. A Szovjetunióban az eszperantó mozgalom fejlődött, hogy 1969 óta a balti köztársaságokban szabadon választható tárgyként tanítják, egy moszkvai áliami bizottság is propagandát fejt ki érdekében. Az eszperantó szótár 50 000 példányát egy éven belül eladták. Szépirodalmi és szakkönyvekből eddig 250 000 kötet jelent meg. Magyarországon, Bulgáriában és Lengyelországban ugyancsak erőteljesen támogatják az eszperantó mozgalmat. Általában viszont a hatóságok erőteljes ellenállásával találkozik: tilos bármiféle eszperantó nyelvű írásbeli közlemény. A Távol-Keleten is nagy az érdeklődés az eszperantó iránt. A nemzetközi eszperantó szervezet igazgatója szerint feltételezhetően Kínában is sokan elsajátították az eszperantót, és sajnálatos, hogy eddig a kapcsolat felvételére irányuló szinte minden kísérlet kudarcot vallott. Egyes nyugati országokban az eszperantó mozgalom ellenállásba ütközik. Az eszperantisták az angol nyelvet tekintik első számú ellenségüknek. Sadler határozottan síkra száll azért, hogy az angol nyelv helyett az eszperantó legyen a világnyelv. Ha ugyanis az angol lenne az általános érvényű világnyelv, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok ebből gazdasági, lélektani és politikai előnyöket húzna. Másrészt az angol viszonylag könnyen elsajátítható nyelv, bár az eszperantó erősen túlszárnyalja ezen a téren: egyévi tanulás után az eszperantó folyékonyan beszélhető, a legegyszerűbb a nyelvtana és a mindennapi használatra elegendő 500 szó — röviden, az eszperantó a demokrácia latinja. Az eszperantó mozgalom a nyugati országokban magánalapokon folyik, és csak néhány országban kap jelentéktelen szubvenciót. Eddig háromezer szépművészeti mű, számtalan szakkönyv és 250 folyóirat Jelent meg. Csupán az Osztrák Nemzeti Könyvtárban 11 000 eszperantó nyelvű kötet van.