Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-18 / 42. szám, Vasárnapi Új Szó

Királyhelmec Szőlőpásztor Toronya Valóságos néptiíinepély A *züret a toronyai szőlőgazdaságban valóságos népünnepély. Az első napon, amikor kinyitják a présházak kapuit, előkerülnek a szürethez szükséges edények és csoportokba osztják a szőlőmunkásokat, a gazdaság vezetője ünnepi beszéddel nyitja meg a szüretet. Természetesen az ünnepi aktust néhány korty pálinkával pecsételik meg. A szüret utolsó napjaiban a szőlőcsősz két-három csinos menyecskével elindul leszedni a mintafürtöket. Azokat előre elkészített formára erősítik. Az utolsó napon, amikor előkerül a gazdaságvezető, két legény gyors mozdulatokkal megkötözi őt és nyakába akasztják a mintafürtökből készített szőlőkoszorút. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságvezető gondoskodjon a szüretelők megvendégeléséről. Rendszerint eleget is tesznek ennek a kívánságnak. A szőlőkoszorú pedig a présház falára kerül s onnan hirdeti az arra vetődőknek, hogy bent már komoly munka fo lyik: a szőlő feldolgozása. Szabó István Nagykapos Nehezen érik a szőlő A városkái és a vajáni hőerőművet összekötő főúl baloldalén kis akácos mögött rejtőzik a Nagykaposi Efsz szőlészete. Alig 10 hektárnyi a telepítés. Valamikor azért ültették eléje az akácost, hogy a szőlőkarónak való anyagot helyben találhassák meg. De nemsokára letarolják majd, szőlőt telepítenek helyébe, mert a dróthuzalos, betonoszlopos termesztési mód megfelelőbb. Felkerestem a szőlőcsőszt, Vlsnyai Józsefet. Éberen őrködött, mert mint mondotta: „Sok a baj". Panaszkodott, hogy a cigányfiatalok gyakran csoportosan indulnak „támadásra" a szőlő ellen, s olyankor drótvágó ollóval nyitnak maguknak utat a drótkerítésen át. Aztán az idei termésről beszélgettünk. Rizlingből volna a legjobb, de még savanyú, a hűvös időjárás késlelteti a cukrosodás folyamatát. Nehezen érik a többi szőlőfajta is. Csak október végére tervezik a szüret kezdetét. Ha a fagyok előtt beérik, a 30 métermázsás hektárhozam biztosan elérhető. Jakab Sándor Nagycétény Oj utakon Híres bortermő vidék volt ez valamikor. A legendák szerint maga Pázmány Péter is élvezettel fogyasztotta a cétényi kadarkát. Vannak azonban írott hagyományaink is. Például a hegyközség krónikája, melyet a múlt század elején fektettek le. Ma már üj utakon halad a szőlő- és gyümölcstermesztés. Főként a gyümölcsészeti és borászati szervezet tagjai mutatnak jó példákat. Oj és nemes fajtákat telepítenek. A szőlőből kiirtják a különböző fákat, amelyek eddig vsak a szőlő rovására, termést nem hozva díszelegtek. Szőke Kálmán, a szervezet elnöke elmondta, hogy a helyi efsz is t«rvbe vette a szőlőtermesztést- i?"őr* öt hektárnyi területen megkezdik a munkát. Motesíky Arpád Nemesített borszőlőfajtákat termeszt az alsópéteri szövetkezet, a komáromi járás egyik legnagyobb szőlőgazdasága. Jaroslav Kriza n mérnök Irányítja itt a 90 hektáros szőlőterület munkálatait. De kiváló szakemberként ismerik Pöcs Flórián vincellért és két munkatársát: Németh Andrást és Kosdi Lajost is. Velük beszélgettünk az idei szürettől. — Milyen a termés? — A tervezett 56 vagon szőlő helyett 60 vagon szőlő vár szüretelésre és elszállításra. — Hogyan szervezték meg a szüretet? — A szőlészeti csoport 75 tagján kívül a komáromi és ógyallai iskolák diákjai, valamint a szovjet katonák is segítenek. A leszüretelt szőlőt két teherautónk szállítja a komáremi borászati üzembe. — Teljesítik a pénzügyi tervet? — Idei pénzügyi tervünk 3 millió 97 ezer korona bevételt iránytóit eló. Jóval túlteljesítjük. Andriskin Jčael Szöllőske Szedjük a furmintot! A zempléni szigethegység délkeleti lejtőjén fekvő községben, Szőllőskén több évszázados múltra tekint vissza a szőlőtermesztés. így a szüret is. Valamikor szokás volt, hogy a mustszagra előkerült „zenészek" a szüretnek háromszoros puskaszóval jelzett befejezésekor ráhúzták a „végzés" nőtáját: Szedjük a furmintot, hadd teljék a puttonyom, ki elsőnek végzi rendjét, azt megcsókolomI Erre a puttonyosok megcsókolták a szedőlányokat, a vincellér pedig kendőcskékkel ajándékozta meg őket. Aztán megindult a tréfás felvonulás a borházak felé. A mécsesekkel kivilágított borházakban reggelig tartó mulatozással ünnepelték a szüret sikerét. Az idei sikerek felől Butky Sándornál, az állami gazdaság vezetőjénél érdeklődtem. Megnyugtatott: — Szőlőnk és borunk kiválóságát a talaj és az éghajlat adottságainak szerencsés együtthatása eredményezi. Az utóbbi ugyan az idén mostoha volt hozzánk, az esőzések és a velejáró szőlőbetegségek megvámolták a termést. Aggodalomra azonban nincs ok. Az idei 50—60 métermázsás hektárhozam tovább növeli a szöllöskei furmint és hárslevelű szőlőfajták sikerét. Nagy József Ipolyvisk Jó termésre számítunk Csupán borszőlővel foglalkoznak az Ipolyviski Efsz-ben. Ezerjót, Leánykát és Olaszrizlinget termesztenek 14 és fél hektáron. Három év óta T ó t h I s tván a vincellér. Tőle kértünk tájékoztatást. — Az idén nem esett kár a szőlőben? — Kedvező volt az esztendő, bár a peronoszpóra az Olaszrizlingben tíz százalékos kárt okozott. — Milyen a termés? — Jó. A 40 mázsás tervet magasan túlszárnyalja. 70 mázsás átlagtermésre számítunk. — Terveik? — Tavasszal újabb 5 hektáron telepítünk Kékfrankost és Leánykát. Deák Teréz Alsópéter 3 milliós bevétel Az állami gazdaság vezetői gyakran kilátogatnak a szőlőhegyre, hogy saját szemükkel lássák, hagyott-e nyomot a tőkén a mostoha időjárás. Sajnos, a szürettel kapcsolatban roszszak az előjelek. Mi Demeter István vincellér dütőjébe, a Nagyhegytől északra elterülő homokdombokra látogattunk el. — Igaz-e, hogy itt is lement a szőlő? A kérdésre kérdéssel felelt, mint aki joggal büszke munkájának sikerére: — Kitől hallotta ezt, uram? Jő szüret tesz itt, mégcsak nem is rothad. A kilenchektáros táblát egy segítőtársával Demeter bácsi kapálta be. A kötözést, a permetezést már mások végezték, de joggal tekinti sajátjának a táblát, s mi tőle kérdeztük meg: — Milyen termést vár? — Ez a legfiatalabb szőlője az állami gazdaságnak. Egyik fele négyéves ültetés, a másik fele ötéves. Hibátlanul is csak itt maradt meg a termés. Úgy gondolom 700 métermázsa lesz. Tovább kérdezgettünk: — Van-e mostanában sok hívatlan vendége? — Jó fekvése van ennek a táblának. Kiállók egy bizonyos pontra, belátom az egészet. Úgyhogy eddig még nem dézsmálták meg. Elköszöntünk az öregtől. A tábla végénél visszanéztünk: vigyázó szemmel figyelte távozásunkat. Csontos Dénes Csata Még nincs múltjuk Ebben a faluban és a környékén nincs múltja a szőlőművelésnek. Ha van is valamelyes, — hisz a kisgazdák magántermő fajtákat azért csak neveltek — bizony nem érdems* az említésre. Ugyanis olyasmit hallottam, hogy őseink a litániában is megemlékeztek a környék „híres" boráról, így imádkozván: Bényi, barti bortól, csatai verbunktól, ments meg Uram attól. Egy bácsi pedig arról regélt, hogy bizony nem ok nélkül nevezték a csatai bort rabvallatónak, mert olyan is volt. Ha megitatták belőle a rabot, hát minden bűnét bevallotta. Hét esztendővel ezelőtt azonban komolyan foglalkozni kezdtek a szőlőtermesztéssel a csataiak. Antal Lajos bácsi, a vincellér, a karvai kétéves mezőgazdasági szakiskolában tanulta meg mindazt, amit egy modern szőlésznek tudnia kell. A halastó feletti dombon — elég rossz helyen, mert nagy ott a levegő páratartalma — 7 hektáron hatéves, 11 hektáron pedig kétéves szőlőjük van. Lajos bácsi úgy mondja, hogy a tervezett 42 métermázsa helyett egészen bizonyos, hogy az idén 50 métermázsát is ad majd hektáronként a domboldalra telepített Rizling, Zöld verteién! és a Leányka. A jelek tehát azt bizonyítják, hogy ha nincs is múltja a csatai szőlőnek, jövője azonban igen. Dávid Nándor Kevesen tudják, hogy hazánk egyik legöregebb szőlője a füleki. Petőfi Sándor, Tompa Mihály és Pósa Lajos is jártak annak idején a füleki szőlőben. Az első szüreti mulatságot 1909-ben tartották Akkoriban még kisbíró hirdette templombamenetkor, mikor lesz a szüreti ünnepség. A kikiáltók pedig szamárháton járták végig Füleket a szüret napján. A régi szokásokról máig sem feledkeztek meg. Ma már pusztulóban van a szőlő, mert a fiatalok nem szívesen foglalkoznak vele, de a szüreti ünnepséget, amely nemcsak a város, hanem az egész losonci járás ünnepe, minden második esztendőben, megrendezik. Az ünnepség legszebb része a felvonulás. A menet elején lovasok járnak. Nyomukban két szőlősgazda, — rendszerint a legidősebbek — óriási szőlőfürtöt visz. Csőszök őrzik, mert a fiatalok „lopkodják", ha alkalmat találnak rá. Különhintón jön a hegyközség bírója és felesége. Majd lovasszekerek döcögnek, melyeken fiatalok préselik a szőlőt. Egy másik csoport már kínálgatja is a friss mustot a nézőknek. Nyomukban a valamikori céhek jelképes menete vonul. A pincesorig visz a menet. Itt terített asztalok várják az ünneplőket. A hegybíró felköszönt! a szőlősgazdákat, majd megkóstolják az 6- és az újbort. Aztán megkezdődik a népmulatság. Zsófi Klára Fülek f % A lapított ^agy megnyúlt gömbölyű, ovális alakú — zöld, sárga, piros V

s kék bogyókat megérlelte, cukorral, lével telítette a napsugár. Fürge kezek nyomán a fürtök puttonyba, kádba, zúzába, présbe kerülnek. Ez a szüret... A szőlő őse valószínűleg a jégkorszak után terjedt el Dél-Európában. Az 5si kultúrnépek azonban már 5000— 6000 évvel ezelőtt is tBrmesztették: Tölüjjrs^ármazott Európába a rómaiak, az arabok, a föníciaiak és a törökök révén. ŕ^ŠT^J Hazánk területén az idők folyamán jellegzetes szőlőtermő vidékek alakurtafcsJl^Ez a terület cz utóbbi években egyre bővül sík vidéken, Tiegyes, dombos területen egyaránt.