Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-14 / 244. szám, szerda

Megkezdődött • Fegyver barátság hadgyakorlat Berlin — Az NDK területén tegnap megkezdődött a Varsói Szerződés államai hadseregeinek „Fegyverbarátság" fedőnevű hadgyakorlata. A hadgyakorlaton első ízben vesz részt a Varsói Szerződés valamennyi hét hadserege: a szovjet hadsereg, a csehszlovák néphadsereg, az NDK nemzeti néphadserege, a lengyel néphadsereg, a magyar néphadsereg, a bolgár néphadsereg és a román néphadsereg. A hadgyakorlat az NDK déli, középső és északi területein folyik és az egyes hadseregek idei kiképzési évben folytatott katonai és politikai felkészülésének betetőzését jelenti. Célja felülvizsgálni a csapatok harci készenlétét és felkészültségét, tökéletesíteni az egyes hadseregek és fegyvernemek közötti együttműködést és kipróbálni az új és tökéletesített harci technikát. A Fegyverbarátság hadgyakorlatot Heinz Hoffmann hadseregtábornok, az NDK nemzetvédelmi minisztere vezeti. Az amerikai légierő Laosz felett Saigon — Keddre virradóan Dél-Vietnamban Quang Ngai tartomány területén a felszabadító hadsereg egységei három izben ütköztek meg amerikai és saigoni csapatokkal. A harcokban az amerikaiak három halottat vesztettek. A B-52-es óriásgépek már harmadik napja kizárólag laoszi területeket bombáznak. Egy amerikai szóvivő ezt azzal indokolta, hogy Laoszban az esős évszak végeztével a hazafias erők az eddiginél nagyobb mértékben használják fel az utánpótlási útvonalakat és szavai szerint a bombatámadások e vonalak elvágását célozzák. A saigoni amerikai nagykövetségen kedden hivatalosan bejelentették, hogy Ellsworth Bunker nagykövet a jövő hét elején hivatalos tárgyalásokra visszautazik Washingtonba. Egyes jól értesült körök tudni vélik, hogy Bunker helyére William Suliivan volt laoszi nagykövetet kívánják kinevezni. Politikai megfigyelők a következő körülményekre hívják fel a figyelmet: Bunker szorosan elkötelezte magát Johnson és Nixon vietnami politikájával. Elképzelhető, hogy Nixon leváltja öt, ilymódon demonstrálva legutóbbi vietnami javaslatainak újszerűségét. Az is ismeretes, hogy Bunker és Thieu elnök között komoly nézeteltérések keletkeztek Nixon legutóbbi nyilatkozatának néhány kitétele miatt. Hanoi — Spiaseuth tábornok, a Laoszi Hazafias Front Központi Bizottságának tagja, a VDK-ban tartózkodó laoszi küldöttség vezetője Hanoiban fogadást adott a laoszi függetlenség kikiáltásának 25. évfordulója alkalmából. A fogadáson mondott beszédében kijelentette: Laoszban csak úgy képzelhető el a békés megoldás, ha az Egyesült Államok beszünteti intervencióját, kivonja az otttartózkodó amerikai tanácsadó kat és katonai személyzetet, a thaiföldi és saigoni zsoldosokat és minden jeltétel nélkül véget vet a laoszi területek bombázásának. A Komszomolszkaja Pravda A CSEHSZLOVÁK IFJÚSÁGI MOZGALOMRtL I97C K. 14. Moszkva — Szlovákiában az ifjúsági mozgalom egy kissé másképp fejlődött, mint a cseh országrészekben — írja A. Krusinszkij, a Komszomolszkaja Pravda prágai tudósítója a Szocialista Ifjúsági Szövetség trnavai, Banská Bystrica-i, košicei és bratislavai alakulű értekezleteivel kapcsolatban. 1968-ban, amikor a CSISZ felKommentárunk A z elmúlt hónapokban sok ** szó esett a délkeletázsiai válság politikai rendezéséről, és a Párizsban folyó vietnami értekezlet közel száz ülésén próbáltak a háborúból kivezető utat találni az érdekelt felek. Sajnos eredménytelenül. Sőt, a Washingtonban kitervezett kambodzsai puccs és ezt követősn az Egyesült Államok katonai beavatkozása még bonyolultabbá tette a helyzetet: a dél-vietnami, a laoszi harctéren kívül Kambodzsában újabb tűzfészek keletkezett. Már már úgy tűnt, hogy a zsákutcába jutott párizsi tárgyalások felborulnak, amikor szeptember 17-én a délvietnami ideiglenes forradalmi kormány külügyminisztere előterjesztette kormánya 8-pontos javaslatát a válság megoldására. Tizenhat hónappal a délvietnami küldöttség ismert 10pontos békejavaslata után a jelenlegi helyzet alapos elemzésén alapuló nyolc pont konkrét javaslatokat, tartalmaz és megmutatja a kivezető utat a gordiuszi csomóvá bogozódott délvietnami problémából. Lényege a következő: 1. Amennyiben az USA bejelenti, hogy 1971. június 30. előtt kivonja az összes amerikai és más csapatokat a dél-vietnami hazafiak tartózkodni fognak a kivonulás zavarásától. Ezt követően tárgyalásokat kezdenek a kivonuló csapatok biztonságának szavatolásáról és a foglyok szabadon bocsátásáról. 2. A Dél-Vietnamban harcoló vietnami fegyveres erök problémáját külön tárgyaláson vitatnák meg. 3. Alakulfon olyan kormány Saigonban, amely állást foglal a béke, a semlegesség mellett és biztosítja a demokratikus szabadságjogokat. E oszlott, a szlovák aktivisták teljes határozottsággal felléptek az egységes szervezet megőrzése mellett. Az alakuló értekezletek lefolyása az egységes ifjúsági szö vétség tekintélyének növekedését tanúsítja, s ez a tagok növekvő számában is megnyilvánul — állapítja meg a Komszomolszkaja Pravda tudósítója. néhány sorban ANDRE] GROMIKO szovjet külügyminiszter tegnap New York-ba utazott. Gromiko a szovjet küldöttséget vezeti az ENSZ jubileumi közgyűlésén. KAREL SKÁLÁVAL, a CSKP KB közlekedés-, ipar- és postaügyi osztályának vezetőjével az élén hétfőn a CSKP dolgozóinak küldöttsége Bukarestbe érkezett. Küldöttségünk ktcseréli tapasztalatait a román kommunistákkal. A JUGOSZLÁV Kommunista Ifjúsági Szövetség elnökségének meghívására kedden elutazott Belgrádba a Szovjetunió Komszomol-szervezetének küldöttsége. A küldöttség tagjai Tyazselnyikovnak, a Komszomol Központi Bizottsága első titkárának vezetésével tanulmányozni fogják a Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Szövetség tapasztalatait. « A KANADÁBAN időző Jedrychowski lengyel külügyminiszter hétfőn tartotta meg első tanácskozását vendéglátójával és kollégájával, Michel Sharppel. A két külügyminiszter a kereskedelmi, tudományos és kulturális cseréről, valamint az indokínai nemzetközi ellenőrző bizottság ügyeiről tárgyalt. VASZILIJ TOLSZTYIKOV, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Kínai Népköztársaságban, kedden átnyújtotta megbízólevelét Tung Pi-vunak, a Kínai Népköztársaság elnökhelyettesének. Tolsztyikov és Tung Pi-vu között megbeszélés folyt baráti légkörben. POUL HARTLING dán külügyminiszter és Mirko Tepavac jugoszláv külügyi államtitkár tegnap este egyezményt írtak alá a két ország gazdasági, ipari és műszaki együttműködéséről. MITJA RIBICSICS, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke tegnap különrepiilőgéppel New Yorkba utazott. Részt vesz az ENSZ jubiláris közgyűlésén. CSEHSZLOVÁKIA tegnap felkérte Párizsban az UNESCO 16. konferenciáját, hogy tűzze napirendre az NDK UNESCO-beli tagságának kérdését. Az APN kommentátora a Szol z sen y i cin-ügy ről Az APN hírügynökség kommentátora szenzációhajhászásnak minősíti a Nobel-díj bizottság döntését arról, hogy az idei díjat Szolzsenyicinnek ítélték. Ez inkább sajtó-, mintsem irodalmi szenzáció; a bizottság erőtlennek bizonyult a szovjetellenes propagandával szemben. Szolzsenyicin egyszer feltette a fekete szemüveget, és azóta megfosztja magát hazája sokszínű életének meglátásától. Könnyen elfogadta azoknak a hízelgését, akik nem válogatnak az eszközökben, amikor a szovjet rendszer ellen lépnek fel. Magáramasadottságából nem tragédiát, hanem üzletet csinált — állapítja meg a kommentár, majd emlékeztet arra, hogy 1967. szeptemberében az írószövetség titkársága felkérte Szolzsenyicint, nyilatkozzék a nerét felhasználó szovjetellenes kampányról. „Janus-arcú" feleletet adott, s ezzel újabb szovjetellenes rágalomhadjáratot indított el. A következő években széles körű levelezésbe kezdett és igyekezett elhárítani a felelősséget magáról, mert nevét szovjetellenes beállítottságú külföldi kiadók felhasználják. Célját ismét elérte; foglalkoztak a nevével. Amikor a szöVjet és nemcsak a szovjet irodalmárok elítélték Szolzsenyicin magatartását, bizonyos körök újabb ürügyet kerestek a szenzációkeltéshez és kampányt indítottak, hogy a „lázongó" Szolzsenyicinnek ítéljék oda a Nobel-díjat. Az írószövetség titkárságán közölték az APN tudósítóival, hogy a Nobel-díj odaítélését nemtelen játéknak tekintik, amelyet nem az igazi irodalmi értékek és tradíciók megbecsülése vezérelt, hanem tendenciózus politikai számítás. A Szovjetunió nem épít Kubán katonai támaszpontot A TASZSZ nyilatkozata Moszkva — A TASZSZ-t felhatalmazták annak kijelentésére, hogy a Szovjetunió Kubán nem épített és nem épít semmilyen katonai támaszpontot, és nem tesz semmi olyasmit, amely ellentétben állna a Szovjetunió és az Egyesült Államok kormányai között 1962-ben létrejött megállapodással. Minden olyan állítás, amely szerint e megállapodást a Szovjetunió „esetleg megszegi" puszta koholmány. A Szovjetunió ezt a megállapodást mindig szigorúan betartotta és továbbra is tiszteletben tartja, abból indulva ki, hogy azt ugyanilyen szigorúan megtartja az amerikai fél is. Az utóbbi időben az Egyesült Államokban propagandakampány folyik a nyugati félteke állítólagos „szovjet veszélyeztetéséről'. Az amerikai sajtó emellett koholmányokat terjeszt arról, hogy a Szovjetunió állítólag Kubán „állandó stratégiai tengerészeti támaszpontot kezdett építeni atom-tengeralátyárói számára". Ehhez hasonló állítás hangzott el az amerikai kongresszusban is. E kampányt kormánynak nem lehetnek tagjai a jelenlegi bábrendszer vezetői: Thieu elnök, Ky alelnök és Khie miniszterelnök. A hazafiak az új kormánnyal tárgyalásokba kezdenének. 4. Dél-Vietnam lakossága általános választásokon maga dönt politikai rendszeréről. 5. Az ideiglenes vietnami békeígéretei üres szólamok maradtak és ezért most a közelgő választások küszöbén legalább egy javaslattal próbálja lecsitítani bírálóinak egyre szaporodó seregét. Nixon elnök javaslatának első pontja általános tűzszühetet indítványoz egész Indokínában Tíz és kétszer öt pont koalíciós kormányban részt ven ne valamennyi politikai irányzat. 6. Vietnam újraegyesítése, külföldi beavatkozás nélkül a két övezet közötti megállapodás alapján Jönne létre. 7. Az érdekelt felek közösen határoznak a vállalt intézkedések korrekt végrehajtásáról. 8. A tűzszünetről és a béke helyreállításáról szóló egyezmények aláírása után az érdekelt felek életbe léptetik a megfelelő ellenőr zést. Az ideiglenes forradalmi kormány képviselője kijelentette, hogy a fenti nyolc pontot vitaalapnak szánja és hajlandó azokról az Egyesült Államok képviselőivel külön tárgyalásokat folytatni. A világ közvéleménye örömmel fogadta a nyolc pontot, mivel a vietnami hazafias erők békés rendezésre irányuló őszinte szándékát látja bennük. A dél-vietnami ideiglenes kormány reálisan ítéli meg a helyzetet és a politikai rendezés mellett száll síkra. Javaslatai tárgyalási alapul szolgálhatnak és a párizsi értekezletet kimozdíthatják a zsákutcából. Washington eléggé tartózkodóan reagált a nyolcpontos javaslatra és Nixon elnök váratlanul egy ötpontos ellenjavaslattal állt elő. Az amerikai elnök — minden előzetes feltétel nélkül. Második pontja az indokínai országok békeértekezletére tesz javaslatot. A harmadik pontban az amerikai egységek fokozatos kivonását javasolja. A negyedik pont a politikai rendezés amerikai elképzeléseit tartalmazza, és ebben visszautasítja a vietnami hazafias erők azon követelését, hogy távolítsák el a saigoni bábkormány kompromittált vezetőit. Az utolsó pontban pedig a foglyok kölcsönös azonnali szabadon bocsátását indítványozza. Az amerikai javaslat két fontos kérdésben alapvetően eltér a dél-vietnami hazafiak béketervezetétől. A legfontosabb kérdés az amerikaiak és szövetségeseik kivonulásának pontos meghatározása, amelyet a Nixon-tervezet elken és egyáltalán nem konkretizál. Az amerikai tűzszüneti javaslat lényegében biztosítaná az intervenció és beavatkozás támaszpontjainak, hadállásainak bizonytalan ideig váló fenntartását. Ez viszont a megoldást a végletekig elodázhatná. Nem is szólva arról, hogy miközben a tárgyalások folynának, az amerikaiak folytatnák a „vietnamlzálást" vagyis a bábkormány hadseregének átszervezését és kiképzését. Ezenkívül semmi biztosítékot nem tartalmaz a dél-vietnami haladó és semleges erők politikai érvényesülésére. Lényegében mindent az Amerika-barát bábkormány irányítana, ez pedig a hazafiak számára elfogadhatatlan. Alig hat órával a Nixon-tervezet bejelentése után Thieu a dél-vietnami elnök, nyilvánosságra hozta a bábkormány ötpontos béketervezetét, amely csaknem teljesen egyezik az amerikai tervvel. Csupán az ötödik pontja tér el annyiban, hogy újabb javaslatot tesz a ha zafiaknak a közvetlen tárgyalá sok felvételére. " Az elkövetkező hetekben és hónapokban minden bizonnyal különféle szinten számos diplo máciai eszmecsere indul az in dokíriai válság megoldására előterjesztett nyolc és kétszer öt pontról. Tudjuk, hogy a javaslatok még nem oldanak meg semmit, mert minden a megegyezési szándékon múlik. Amíg az Egyesült Államok ki akarja játszani a vietnami nép nagy többségének függetlenségi tö rekvéseit és megkísérli diplomáciai síkon elérni azt, amit nem sikerült fegyverekkel, ad dig a reális rendezésre kevés a remény. Fulbright szenátor, a külügyi bizottság elnöke kijelentette, hogy az amerikai ter vezet nem sok újat tartalmaz. Ennek ellenére maga az a tény hogy Washington is kénytelen foglalkozni a politikai rendezés gondolatával, talán lehetővé te szl — ha nehéz tárgyalások árán is, — hogy a javaslatok mindkét fél szániára elfogadha tő pontjaiban megegyezzenek és megtalálják a genfi egyezményekhez visszavezető utat. A kulcskérdés azonban továbbra ls az amerikaiak és szövetségéseik távozása. SZŰCS BÉLA a Pentagon és a Fehér Ház hivatalos képviselőinek nyilatkozata váltotta ki, akik kétségüket nyilvánították afelől, hogy a Szovjetunió betartja-e a szovjet és amerikai kormány 1962. évi megállapodását. Felmerül a kérdés — hangzik a TASZSZ nyilatkozatában —, kinek és mire hasznos a kubai szovjet tengerészeti támaszpont építéséről terjesztett légből kapott koholmány? Mindenki előtt világos, hogy ez csak azok számára megfelelő, akik a háborús pszichózis szitására és a világ e részén a helyzet komplikálására törekszenek. Aki akarva-akaratlan átvesz és terjeszt ilyen hamis híreket, az csak a béke ellenségeinek malmára hajtja a vizet. SZÉLJEGYZETÜNK GYANÚS TELEFONOK A hallgatózás nem éppen a legszebb emberi tulajdonságok közé tartozik. Sőt, hasznosnak sem mondható tevékenység, arról nem is szólva, hogy aki hallgatózik, rendszerint a saját gyalázatát hallja!... Nos, akad még ember, aki pontosan ez utóbbira kíváncsi. Például Ri chard Nixon hatalomra jutása óta csupán a szövetségi hatósá gok 17 690 telefonbeszélgetés lehallgatására adtak ki engedélyt, a helyi állami hatóságok ról nem is szólva. Minderről J. Mitchel igazság ügy-miniszter tett említést egyik legutóbbi beszédében, aki e túl zott kíváncsiskodást a „szervezett bűnözés letörése" egyik hatékony eszközének nevezte. Annak ellenére, hogy már jó ide je köztudomású, az amerikai sajtó többször szellőztette: a biztonsági szervek elsősorban a baloldali és háborúellenes beállítottságú szervezetek és személyek telefonbeszélgetéseit hallgatják le. S mindez, úgy tűnik, nem elegendő. Nixon elnök ugyanis a közelmúltban újabb törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé, amely lehetővé tenné az egyetemek és diákszállók telefonfainak lehallgatását is. így azután, mindent egybevetve kiderül, hogy a hallgatózás nem csupán rossz, hanem határozottan költséges szokás is. És egyre drágább lesz!... A Fehér Ház jelenlegi politikai koncepciójával ugyanis mind többen kerülnek szembe. Hovatovább tehát már a „csendes többség" (Nixon kedvencei! ...) is gyanúba keveredik, mígnem elkövetkezik az a paradox helyzet, hogy sok lesz a telefon, kevés a besúgó. Éppen ezért lenne hasznosabb, ha Nixon elnök változtatna e korántsem fair közvéleménykutatási módszeren. S ha már... hát legalább hasznosítaná a Jehallgatottakat"! ... Ebben az esetben állítólag többen hajlandóak lennének fedezni saját távbeszélő készülékük lehallgatásának a költségeit. BALOCH P. IMRE