Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)
1970-10-13 / 243. szám, kedd
AZ ÁLLOMÁSÉPÜLET KULISSZÁJA MÖGÖTT V alahányszor azt hallom a pályaudvari hangszóróból, hogy „Figyelem, szolgálati jelentés. A tolatócsoport vezetője jöjjön a forgalmi irodába", vagy „Figyelem, a nyolcason nem áll be, menjenek a felső hetesre", az az érzésem, fellebbentették az utas számóra teljesen. érthetetlen, rettentően bonyolult, titokzatos pályaudvari rendszert takaró fátyol egyik csücskét. Néha ugyan egy szót sem értek a bejelentésből, mert szakkifejezéseket használnak, de elképzelem, hogy erre a titokzatos jelszóra egy hosszúnyelű kalapácsos, olajos ruhájji ember kibukkan valahol a sínek útvesztőjéből, és ugyanolyan titokzatos módon eltűnik valamely mozdony körüli gőzfelhőben. És én sosem tudóin meg, honnan jött, hová ment, mit kellett tennie, mit tett, s miért csinálta, amit csinált... Persze vannak művelt utasok is, akik beavatottan tudnak beszélni arról, hogy a hosszú kalapácsos ember a csapágyakat ellenőrzi kopogásával, és a mozdony oldalán díszelgő számsor első száma azt mutatja, háriy tengelye van a mozdonynak, a másodikhoz meg hozzá kell adni hármat, és kijön a mozdony maximális sebességének egy tizede... De az ilyen ismeretek megfosztják az embert az utazás különös varázsától. Mégiscsak szebb a csillogó sínpárak érthetetlenül összefonódó lát-' ványa a köd- és füstfoszlányokban úszó pályaudvaron. A tudat, hogy ismeretlen kékruhás és olajos ruhájú emberek jönnekmennek, felbukkannak és eltűnnek, szalutálnak az utolsó kocsinak, eltörpülnek és sosem látom újra őket, de ők értik ezt, és ez jól van így. Az utas csak passzív részese ennek a füstös, olajos, kékruhás világnak, nem képes behatolni kulisszái mögé. Megszólítaná a vonatban melléje telepedő vasutast, megkérdezné, hog ' s mint, mit jelent ez, meg amaz, miért állunk, menynyit keres, milyen rangot jelez a vállpántja ... De nem kérdezheti meg, mert a vasutas amint leül, máris alszik és pontosan akkor ébred fel, amikor ki kell szállnia. A kinek sikerül bejutnia az állomásépületnek abba a részébe, ahol az „Idegeneknek tilos a bemenet" tábla van, meglepetten tapasztalja, hogy a vasutasvilág semmivel sem titokzatosabb, mint bármely más üzem világa. A vezetőség pontosan olyan helyiségekben intézi hivatalos dolgát, mint másutt, a különleges berendezések is csak gépek és jelzőszerkezetek, a hivatalnokok és technikusok pedig épp olyan gondokkal küszködnek itt is, mint máshol. Például: A zvoleni pályaudvar irodaépületében civilruhás embert találunk kimutatások fölé hajolva. Számoszlopokat ad össze, jelentésekben lapoz. A munkalapokból kiszámítja, hogy a tavaly decembertől idén márciusig csupán az állomás 94 vált udosítóink IZSAN a szövetkezet vezetősége korszerű öltözőt épített a sportolók számára. A költségekhez az SZTSZ járási vezetősége 20 ezer koronával járul hozzá. A hnb sem maradt tétlen, mert 400 méter dróthálót, 200 vasoszlopot és két vaskaput vásárolt, mintegy 16 000 korona értékben. A közeli napokban megkezdik a sporttelep bekerítését. Andrískin Józseí FELEN az efsz tagsági gyűlésén többen is felszólaltak és rámutattak a hiányosságokra: elhanyagolják a gazdasági udvar rendbentartását, a rossz gépek széjjelszórtan hevernek, az Istállók környékén sincs rend. A tagság most kíváncsian várja, bogy a felszólalóknak érdemes volt-e felszólalniuk. Mózes Imre GÖMORÜJFALUN komoly probléma, hogy nincs kultúrház. Tíz esztendővel ezelőtt ugyan megkezdték az építését, de még a mai napig sem fejezték be. Most újból hozzákezdtek az építéséhez. A hnb elnöke azonban azt ls kijelentette, bogy beiejezni csak úgy tudják, ha a tójának tisztításán .455 ember dolgozott éjszakai műszakokban a hó eltakarításán, és állawdó 20-tagú éjszakai ügyeletet kellett tartani a váratlan hóözön elhárítására. Kiszámítja azt is, hogy a sugárhajtású moÉLET A tor, amellyel a legjobban lehet tisztítani a váltókat, egyetlen óra alatt 1000 korona költséget mutat ki és a télen 70 dolgozót. Kimutatja, hogy a téli munkák 90 százaléka a váltók tisztítása, és csak 10 százaléka egyéb tevékenység. Mindennek alapján kiszámítja, hogy a váltók automatikus elektromos fűtése és befagyásuk ilyen megelőzése nem is lenne olyan drága mulatság, mert három év alatt a befektetés megtérülne. Ekkor emberünknek eszébe jut valami, régi költségvetési adatokat kotorász elő és fejcsóválva megjegyzi: — Ha már 1964-ben felszereltük volna a váltóhevítő berendezést, a beruházás csak 500 ezer koronába került volna. Most másfél millióba kerül. D;pillantunk mi is a jegy® zőkönyvekbe, a levelezés halmazába és csalódottan látjuk, hogy vannak azért titokzatos dolgok még a vasúton, az „Idegeneknek tilos a bemenet" tábla mögött is. Hat év óta évről évre sürgetik és másfelől ígérgetik a váltók ügyének megoldását, de még egyetlen egyszer sem került a dolog a végrehajtási tervbe. Hogy miért? Ez a nagy titok. A vrútkyi Menšík mérnök már több mint fél évtizeddel ezelőtt feltalálta és kipróbálta a berendezést, próbaképpen fel is szerelték Dolná Štubňán. Kitűnően bevált, mais működik. De a 94 váltós zvoleni vasúti gócponton, ahol Szlovákiának úgyszólván minden vasútvonala kereszteződik, még mindig seprűkkel felszerelt vasutasok teszik szabaddá télen a váltókat. Az emberek havazás idején álmosak, fáradtak, mert egész éjjel havat söpörtek, de reggel munkába kell állniuk, mert annyi ember nincs, hogy külön váltőtisztításra lehessen alkalmazni őket. Ilyenkor az egész hivatalnokgárda, a diszpécserek, indítók, de az állomásfőnök is brigádra jár. És ugyanezek az emberek azután nappal irányítják a bonyolult pályaudvaron a még bonyolultabb üzemmenetet. Ez az áldozatkészség tette mindvégig lehetővé, hogy nem történt nalakosság társadalmi munkával is támogatja az építőket. Vince Edit LOSONCON az építőipari középIskola második osztályos tanulói Ferenczy Tibor mérnök vezetésével ötnapos brigádmunkát vállaltak a párizsfalvai állami gazdaságban. Burgonyát gyűjtöttek, szalmakazlat raktak, műtrágyát szórtak. Munkájukkal az állami gazdaság vezetősége elégedett volt. És ezt nemcsak dicsérő szavakkal, hanem pénzjutalommal is kifejezte. Száraz Pál BORIBAN a lévai járás 11 szövetkezete közös vállalkozásba kezdett: téglagyárat építenek. A gázfűtésű és műszárítókkal felszerelt üzem évi kapacitása 12 iitiHió tégla lesz. Tervszerűen folynak a munkálatok. A téglagyár tavasszal megkezdi működését. Előreláthatólag 100 évig üzemeltethető majd, mert a szakemberek véleménye szerint a gyár melletti nyersanyag lelőhely ennyi időre bőven biztosít kitűnő minőségű nyersanyagot. Belányi János gyobb üzemzavar. S mivel így fennakadás nélkül zajlik a közlekedés, hiányzik az érv a jégoldó berendezés „kiboxolására". ... Es mi áll ezen a géppel írt lapon? A Keleti Vasútigazgatóság főnöke végérvényesen utasítást ad, hogv a zvoleni pályaudvar váltóit az 1971. beruházási évben fel kell szerelni a jégoldó eíektromos berendezéssel. Tehát az idei tél lesz az utolsó, amikor a váltókról a havat seprűkkel takarítják el? Ügy látszik, a zvoleni pálya udvaron végre megkezdődött az ígéretek teljesítésének időszaka. C?y másik irodahelyiség™ ben az állomás pártbizottságának elnöke ül. Egy névsorból 27 ember nevét húzza ki piros ceruzával. Egy-két év előtti zűrzavar ügyét lezáró aktus ez. A zűrzavar a vasúton nem engedhető meg. S ezen az állomáson a legkevésbé. Ha valaki Szlovákia vasúti közlekedését meg akarná bénítani, elég lenne a zvoleni pályaudvaron zűrzavart keltenie. És erre tett kísérletet a kihúzott 27 név viselője és még egynéhány ember. De az állomás élete nem bénult meg akkor. Hogyan sikerült megmenteni ezt az állomást? A szem- és fültanúk elbeszéléséből kitűnik, hogy a gyors cselekvés mentette tneg a helyzetet. A mozdonyvezetők mintájára az indítók is különálló szakszervezeti föderációt akartak szervezni, s ezzel megbontani a szakszervezetek egységét. Zíllnán sikerült is, s a következmény egy sztrájk volt, amely sokmilliós közvetlen és közvetett kárt okozott. Am Zvolenben, amikor a föderáció megalakítására a küldötteket megválasztották, a pártszervezet azonnal akcióba lépett: az állomásfőnök, a pártbizottság elnöke, a szakszervezet elnöke és más józan emberek egyenként és közösen belekezdtek a küldöttek meggyőzésébe. „Értsétek meg, az egységbontás itt lehetetlen. Ha az indítóknak eszükbe jut sztrájkolni, még akkor is, ha a többség, a többiek nem támogatják őket, a forgalom leáll. Ezt nem tehetitek meg mások kárára!" A meggyőző szó hatott. A föderáció alakuló konferenciájára az állomásról senki sem utazott el. Persze, engedményt is kellett tenni, két vezető embert le kellett váltani, hogy a kedélyek megnyugodjanak. Bár leváltásuk követelése indokolatlan volt: csak demagóg frázispuffogtatók zavarkeltési vágya szülte a vádakat. A forrófejűek vádja az volt, hogy az 1968-as vörös vándorzászlóval járó jutalmat a vezetőség egymás közt osztotta el. A vezetőség erre azonnal központi ellenőrzést kért maga ellen. Kitűnt, szabálysértés nem történt. De amíg a vizsgálat lezajlott, a hangulatot mesterségesen sikerült parázson tartani, s így két embert elmozdítottak . .. Azóta más gondok nyugtalanítják az állomás dolgozóit. Itt 'an például az előcsarnokban a világítótábla, amely a vonatok indulását mutatja. Mily sokáig nem voltl A zvoleni állomáson átutazók jól tudják, mennyit kellett bolyongani, míg rátalált az ember a vonatjára. De a világítótábla ma már ott áll. Persze, ismét fellendült az újító mozgalom. Ez is ennek eredménye. És még tizenkét más ilyen problémát, régen zavaró apróságot oldottak ijieg ily módon. Most a portalan szénrakodáson, a hidránt tömítésének végérvényes megjavításán, a külső szemaforoknál elhelyezett telefon megrongálásának megelőzésén törik a fejüket. Csupa olyan látszólagos apróság, amely megnehezíti a mindennapi munkát, bosszankodást okoz, és évek óta megoldatlan. Újító műhelyt szeretnének, hogy ezeket a problémákat megoldhassák, s némileg nagyobb önállóságot az anyagi eszközök felhasználásában, mert enélkül 70 méter kábelt is a pályaigazgatóságtól kell kérni... A titokzatosnak tűnő, füst és ködgomolyagok mögötti pályaudvari élet olyan, mint, más üzemben. Szól a hangszóró, a külső pályáról hív be valakit. Mert még nincs ott telefoni Most már tudom. VILCSEK GÉZA A tribúna [S^flf ÉGIBB TmMMinmny naÉnHE^amni ^^ PRÄGAI A Švestka-cikk visszhangja Olvasóink ismerik Oldŕich Svestka elvtárs „Miről volt szó 1968-ban ...?" c. cikkét, amelyben a Tribúna főszerkesztője megkísérelte az 1968 januárját megelőző és az utána következő időszak politikai összefüggései, nek elemzését. A Tribúna október 7-i számában A. Grund tollából figyelemre méltó válaszcikk jelent meg az elemzésre. A cikkíró megírja, hogy tapasztalata szerint Svestka elvtárs cikkével kapcsolatban széles körű vita alakult ki. Mivel a cikk nagyon fontos kérdésekkel foglalkozik, s elemző jellegét tekintve viszonylag kis terjedelmű munka, egyes olvasók amiatt aggódnak, hogy a fontos kérdésekről csak röviden esik szó. A cikk egyébként abban is figyelemre méltó, hogy egész sor nevet tartalmaz, olyan emberek nevét, akikkel kapcsolatban egyes csoportok ma is spektt. Iáinak. Mi az oka az elvtársak aggodalmainak? — teszi fel a kérdést. A. Grund, majd — válaszként a kérdésre — kifejti véleményét. Egyeseket talán az hökkent meg, hogy a cikk első részében sok a bírálat az 1968-at megelőző időszakra, ara az időszakra vonatkozóan, amelyet a párt ellenségei a legnagyobb mértékben gyaláztak. Azon aggódnak, hogy ilyen alkalomra már ne kerülhessen sor. Az olyan olvasó előtt, aki csak „átfutja" a cikket, egyes részei szubjektívnak tűnhetnek. Ez felületes szemlélet, mert a cikk figyelmes elolvasása után észre kell venni a domináló gondolatokat. Ezek: a jobboldali erők elleni harc; a jobboldal jellemzése; a munkásosztály szerepe; a tömegtájékoztatási eszközök feladata és tevékenysége; az akkori akcióprogram elemzése: az elit-elméletek stb. — A tanulmány tényekkel követi az eseményeket s ezeket a. tényeket,' néha tömören is, de meggyőző érvekkel támasztja alá. O. Švestka írása, és a kérdés további tanulmányozására serkent. Az anyag jelentős vitacikk is — 1 írja A. Grund. A masarykizmusról Szeptember végén Prágában megjelent a Levá fronta c. újság, amelyet a Baloldali Front Központi Bizottsága ad kí. A 16 oldalas újságban elsősorban ideológiai vonatkozású vitacikkek vannak, amelyek közül dr. Vladimír Novák Masarykizmus című cikkéből idézünk. A szerző megismerteti az olvasót Masaryk pályafutásával. Megállapítja, hogy Masaryk az Osztrák —Magyar Monarchia fennállásának utolsó fázisában a haladó politikusok közé tartozott, de a • köztársaság megalakítása után a burzsoá demokrácia eszmei képviselőjévé válik. Masaryk életműve és gondolatai 1968-ban a párt- és a szovjetellenes orientációjú jobboldal eszközévé váltak. Masaryk pályafutásának ecsetelése után a szerző levonja a következtetést, hogy Masaryk mint köztársasági elnök céltudatos antikommunistának bizonyult. Opportunizmusa az uralkodó osztályok méltó képviselőjévé avatta. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelmi jelentőségét sohasem értette meg. Mint a marxizmusleninizmus ellensége, ellensége volt a forradalmi mukásmozgalomak és a kommunista pártnak is. Az első köztársaság idején a szocializmus és a haladás ellenségei személyi kultuszt teremtettek Masaryk körül. Akkor keletkeznek a „Masaryk.tata" legendák. A külpolitika terén, Masaryk elnök alatt, 1919 tavaszán a főleg légionáriusokból álló csehszlovák katonaság nagyobbrészt a francia és olasz tisztek irányítása alatt támadást indítottak a Magyar Tanácsköztársaság ellen. Hol itt a humanizmus, az internacionalizmus? És hol volt a demokrácia a Szlovák Tanácsköztársaság kíméletlen eltiprásakor? — teszi fel a kérdést dr. Vladimír Novák, majd megállapítja: Masaryk egyoldalú Nyugat-baráti külpolitikai orientációja zsákutcába — a müncheni katasztrófához vezette az országot. A politikai agitáció reneszánsza Miroslav Hájek a Rudé právo csütörtöki számában a kommunisták feladatainak egyikével, a politikai agitációval foglalkozik. Megírja, hogy a revizionisták és burzsoáziát támogató különböző elemek mindmáig nem tették le a fegyvert. Csupán más, rafináltabb eszközöket használnak az emberek vagy egyes szociális csoportok befolyásolására. El akarják terelni a dolgozók figyelmét azokról a sürgős feladatoktól, amelyek teljesítése hasznos lenne a párt, és az egész ország számára. Tehát a kommunistáknak éppen elegendő okuk van arra, hogy a pártonkívüliekkel beszélgessenek. A politikai agitáció reneszánszáról van szó. Sajnos, ez a munkaforma a közelmúltban mintha kiveszett volna. Feladtuk az agitációt, s a jobboldal ezt ellenünk fordította. A kommunisták feladták ezt a harci módszert, annak ellenére, hogy a párt leghatékonyabb fegyvere a politikai irányvonal megvalósításában. Az anyagi érdekeltség mindent üdvözítő elvének túlságos hangsúlyozása is hozzájárult az agitáció lebecsüléséhez. A dolgozók kezdeményezését eszmei ráhatás nélkül akarták elérni. A pártpolitika alapvető eszköze és módszere a dolgozók megnyerése a pártvonal teljesítésére, s ebből adódik, hogy minden kommunista köteles részt venni a politikai és szervező munkában. A szocializmus a párt által vezetett tömegek alkotása. A pártonkívüllekkel való szövetség nélkül nem lehet szó a szocializmus sikeres építéséről. De ezért a szövetségért harcolni, agitálni kell, ezt a szövetséget létre kell hozni és sokoldalúan megszilárdítani — olvashatjuk a Rudé právo kom. mentárjában. Prága—Budapest A budapesti fővárosi pártbizottság küldöttségének prágai látogatása után Vilém Chvalovský a Národní výbory c. cseh kormánylapban ezeket írja: A delegáció prágai látogatása kétségkívül hozzájárult a két főváros, valamint Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt közötti testvéri kapcsolatok kiszélesítéséhez. A prágai kommunisták bizonyára mindent megtesznek annak érdekében, hogy a baráti kapcsolatok hatékonysága mennél nagyobb legyen, főképpen azért, hogy a kapcsolatok az elkövetkező ídöpotban hasznosak legyenek mind nemzeteink, mind pedig fővárosaink közt... A prágai üzemek a jövőben az eddiginél többször fognak tapasztalatcserére járni budapesti osztálytestvéreikhez. Nemcsak újító-tapasztalatokát fogunk ott keresni, de a párt- és szakszervezeti munka, valamint az ifjúság közt végzett munka tapasztalatait is. KOBÖLKÚTON a homokos domboldalon 120 hektárnyi szőlője van a szövetkezetnek. Ebből 95 hektár már terem. Tóth Zoltán vincellér gondjaira ebből 34 hektárnyit bízott a vezetőség. A próbaszüret hektáronként 165 métermázsás termést jeloz. Ennek alapján 100 vagon szőlő értékesítésére kötöttek szerződést. Ez 15 vagonnal több, mint tavaly, és a várható bevétel is meghaladja a 7 millió koronát. Gábris József 197D X. 13.