Új Szó, 1970. október (23. évfolyam, 233-259. szám)

1970-10-11 / 41 . szám, Vasárnapi Új Szó

Érdekességeh UllftGSAlIOBOL A csodatevő oxigén A nyugat-németországi dr. Van Aaken „a futás professzoraként" tett szert hírnévre. Van Aaken edzési módszerét követve 12 nyugatnémet hosszú- és középtávfutó bajnok lett a sport mestere. Sokan szenzációnak tartják Van Aaken elméletét. Ö ugyanis azt állítja, hogy a mozgás, például a hoszszútávfutás hatásos eszköz nemcsak az öregség, az elhájasodás és a szívinfarktus, hanem az ember halálos ellensége — a rák ellen is. Van Aaken véleménye szerint a kerékpározás, a gyors járás vagy az úszás éppen olyan hatásos, mint a futás. Van Aaken módszere a rákos sejtek anyagcsere-folyamatának tanulmányozására épült. Mint ismeretes ez az elmélet Ottó Warburg Nobel-díjas professzor nevéhez fűződik. Szervezetünk egészséges sejtjeiben az anyagcsere folyamatában vércukor „ég el". Elégéséhez, mint általában, levegőre, pontosabban oxigénre van szükség. Léghiány esetén a tűz kialszik. Az ember szervezetébe a tüdőn keresztül jut az oxigén, melyet aztán a vér szállít az összes sejtekbe. Ha testünk hatvanbillió sejtje közül valamelyik nem kap elegendő mennyiségű oxigént, ennek egész szervezetünkre nézve a legkellemetlenebb következményei lehetnek. Az emberi szervezet sejtjeinek rossz oxigénellátását különféle okok sokaságával magyarázzák. Először is kipufogógáz, korom és egyéb ártalmas anyagok szennyezik a levegőt és megbonthatják a lélegzés és az anyagcsere folyamatának bonyolult láncolatát. Az egyik fő veszély abban rejlik, hogy a nap folyamán igen keveset mozgunk. Emiatt aztán gyengül a vérkeringés folyamata, a szervezet nem jut elegendő oxigénhez. Érdekesek Warburg professzor biológiai kísérletei. Egerek embrionális sejtjeit tanulmányozta csökkentett oxigénmennyiség feltételei között. A tanulmányozott sejtekben már 48 óra múlva megkezdődött az erjedés folyamata, mely aztán e sejtek rosszindulatú „dagadásához" vezetett. E folyamat akkor sem szűnt meg, ami

; kor a sejtek oxigénellátása elérte a normális szintet. Milyen nagy a veszély, abból is kitűnik, hogy az erjedési folyamat elindításához elég 35 százalékkal csökkenteni a sejtek oxigénellátását. A vérkeringés és a szervezet sejtjei oxigénellátásának serkentésére a legegyszerűbb módszer a futás. Van Aaken azt miondja: „Az az ember, aki egész életében rendszeres testedzést űzött, reálisan immúnis rákos daganatok keletkezésével szemben." A gyakorlat kedvéért ajánlható naponta ötezer métert (de inkább tízezret) futni, lehetőlég erdőben, nem kéli gyorsan futni, nehogy légzési zavarok támadjanak. A kifulladás azt jelenti, hogy a sejtek nem kapnak elegendő oxigént. Természetesen nem feltétlenül szükséges hosszú távon futni. Elég gyors ütemben lépkedni, alpinizmussal foglalkozni, sízni, kerékpározni, korcsolyázni, teniszezni vagy úszni. Röviden: mozogjunk oly gyorsan, hogy izzadjunk: a verejtékkel fölösleges víz és elhasznált só távozik a testből. Van Aaken azt tartja, hogy a rák megelőzésében a futással alkalmazott oxigén-terápia túlszárnyal minden más gyógymódot és gyógyszert. QUICK 1 Korcsolyák A kimmériaiak, akik 3200 évvel ezelőtt a Fekete-tenger északi vidékén éltek, ismerték a korcsolyát. Erre a következtetésre jutottak a szovjet régészek, miután a Juzsnij Bug és a Szuhoj Limán folyók partján, Ogyessza közelében a kései bronzkorszakból származó települések romjai közötti ásatások során korcsolyákra bukkantak. Az ősi korcsolyakészítő mesterek lapos lócsontokból készítettek korcsolyát. A lócsontba lyukakat fúrtak, azokon zsinegeket dugtak át és velük erősítették a korcsolyát talpukra. A talált korcsolyapárok 38—39es méretűek. Nyilván ifjaké voltak. A szovjetország területén első Ízben találtak ősrégi korcsolyákat. Korukat tekintve megelőzik a Dániában és Hollandiában élt ősi korcsolyázók felszerelését. TRUD „Luxustank" Nixon amerikai elnök hivatalos gépkocsija. Átlőhetetlen ablakok, bombabiztos karosszéria, hőszigetelt ctnyag. VJESNIK U SRIJEDU Vándorol az Északi-sark „Eligazítás" útrukeiés előtt. OGONYOK Már több mint 70 évvel ezelőtt a tudósok észrevették, hogy a Föld földrajzi Északisarka nem mozdulatlan, hanem — bár bonyolult módon, — mégis mozgásban van. Egy bizonyos középpont körüli mozgásának időszaka 14 hónapig tart. Ez alatt az idő alatt a pólus körülbelül 6 méterrel változtatja fekvését. Ez égitestünk ún. szabad kilengésének az időszaka. A kutatások során ugyancsak megállapították, hogy a pólus még egy — kényszerű — mozgást végez, mégpedig egy év leforgása alatt. Ezt a mozgást a meteorológiai időszaki befolyások idézik elő, elsősorban a világrészek váltakozó megterhelése nagy mennyiségű levegővel, valamint hó- és jégrétegekkel. Az Északi-sark elmozdulása átlagos fekvésétől tehát évente 10 méter. Nemzetközi egyezmény alapján állandó szolgálatot szerveztek: öt állomást létesítettek a Föld körül az északi egyenlítő 38 fok 8 perc szélességi fokán — Olaszországban, a Szovjetunióban, Japánban és kettőt az Egyesült Államokban. Később az Északi-sark „vándorlásának" megfigyelésére a földgömb mindkét oldalán még számos megfigyelő állomás létesült. A megfigyelő állomások egész hálózata lehetővé tette még egy jelenség feltárását. Megmutatkozott ugyanis, hogy a Föld földrajzi pólusának átlagos fekvése is változik, bizonyos irányban eltolódik a Föld felszínén. E természeti jelenséget részletesen megvizsgálta A. Orlov szovjet csillagász és megállapította, hogy az Északi-sark ÉszakAmerika, illetve pontosabban Labrador irányában tolódik el, mégpedig évi 11—13 centiméter gyorsasággal. Ezzel szemben ellenvetések hangzottak el. Nemrégen olyan vélemény látott napvilágot, hogy a földrajzi pólus nem Észak-Amerika irányában tolódik el, hanem valamilyen középpont körül mozog. Ezzel kapcsolatban számításokat végeztem, hogy megállapítsam a tényleges helyzetet, mert a pólus egy év alatti néhány centiméternyi mozgása is elvi jelentőségű számos pontos adat szolgáltatás számára. A terjedelmes anyag sokoldalú elemzése lehetővé tette annak megállapítását, hogy a Föld pólusai legalábbis az utóbbi néhány évtizedben a középpont körüli mozgáson kívtil bizonyos egyenes vonalú mozgást is végeznek. A számítások és az adatok összevetése azt mutatta, hogy az északi pólus mintegy hét méterrel távolodott el attól a helytől, ahol 1903-ban volt. Felmerül a kérdés, mi idézi elő e figyelemreméltó jelenséget — a pólusok mozgását. Erre ma még senki sem mer pontos választ adni. A sarkok „vándorlását" valószínűleg az Idézi elő, hogy a földkéreg — a földnek e vékony burkolata — a kéreg alatti rugalmas anyagon ún. köpenyen csúszik. Nincs kizárva az a lehetőség sem, hogy az egyes világrészek sajátos mozgást is végeznek. Ez az egyéni mozgás azonban tizedrésze az egész földkéreg mozgásának, amelyet az égi orientációs pontok szerint rögzítenek. Másszóval: míg a földkéreg évente néhány centiméternyi gyorsasággal mozog, a világrészek mozgása csupán milliméterekben fejezhető ki, úgyhogy a szárazföldek mozgása gyorsaságának és irányának megállapítása még csillagászati módszerekkel is túlságosan sok időt igényel. SZOVJETSZKAJA ROSSZ1JA Népek és nyelvek A világon sokkal több nyelv van, mint nép. Ha mintegy 1300 nép él, mint azt a szovjetországban megjelent „A világ népeinek atlasza" feltünteti, akkor a holt nyelveken kívül mintegy háromezer nyelv létezik. Egy országban több nyelvet is használnak, sőt egy népnek több, egyes esetekben nagyon sok nyelve van. Belgiumban például franciául és flamandul beszélnek Szudánban 117, Kongóban a tájnyelveken kívül 500, Indonéziában 250, a mindössze 1 millió 400 ezer lakosú Togóban pedig negyven különféle nyelven beszélnek. A Szovjetunióban például az egymillió lakosú Dagesztánban több mint hatvan nyelvet beszélnek. KALENDAR HOZJAJSZTVENNYIKA Veszélyes játék. QUICK