Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-01 / 207. szám, kedd

• • • • • • •••••0DODÖ - Ű J FILMEK• ••••••• MAJMOK BOLYGÓJA • S0DDDGD (amerikai) Az űrhajózás hőskorának embere rideg, szervetlen anyagokba lehelt életet, s most aggódva figyeli a kábel-erek, fémlemez-agysejtek reakcióit. Jövőnk fátyolba takart arcát tudósok, művészek próbálják meglesni. A filmművészet népszerű tudományos-fantasztikus filmekkel kísérletezik, sajnos, nem mindig sikerrel. A rossz sci-fi szokványos krimit tálal új körítéssel: többnyire gangsztereket küld az űrbe, hogy ott folytassák — csak éppen kés helyett sugárpisztollyal — gyilkosságaikat. Franklin f. Scheffner filmje, a Majmok bolygója nem az említett kategóriába tartozik. A történet ugyan nála is erősen utópisztikus, de jól zárja a film gondolati síkját. Földi űrhajó száll le egy első látásra idegen bolygón. A mesterséges álmukból felébredt űrhajósok — 2000 évet aludtak át — kíváncsian keresik az élet jeleit. S amit taláinak, kiábrándító. Egy megfordított világ néz velük farkasszemet: a bolygót majmok uralják. Felfegyverzett gorillák ejtik foglyul, s irtják kíméletlenül a vadon élő, állati sorba visszaszorított embereket. Az űrhajósok közül is csak

1 egynek -sikerül megmenekülnie: Taylor kapitánynak. Az ő csalódása a legnagyobb: rátalál a tengeri homokkal betemetett Szabadságszobor roncsaira. S itt nő a film szimbolizmusa totális méretűvé: vigyázat! önmagunk elpusztítóivá válhatunk! A film főszerepét Charlton Heston játssza, a zárójelenetben páratlan alakítással. Külön dicséretet érdemel John Chambers az attraktív majom-jelmezekért. E71/ <e

!enet a Majmok bolygója című filmből. LADY HAMILTON (francia—olasz—nyugatnémet) Az essexi pásztorlányból Lady Hamiltonná „felnőtt" asszony, nagy ívű karrierjének története úgy látszik állandóan foglalkoztatja az embereket. Először a francia irodalom nagy „dumása", Alexander Dumas dolgozta föl a témát, majd 1941-ben Hollywoodban A. Korda filmesítette meg ezt az alkotást világhírű színészek, Vivien Leigh és Laurence Olivier közreműködésével. Most pedig Christian Jague készített „szupergyenge" szuperverziót. A francia rendező már előző filmjeiben bebizonyította (kivétel talán az aránylag jóra sikerült Királylány a feleségem című film), hogy művészi tárháza elég szegényes, s jobbára csak egyfajta „receptet" ismer: végy egy szolid irodalmi alkotást, használj fel belőle egy csipetnyi sztorit, adj hozzá sok szexet, tedd az egészet látványos környezetbe, mázold ki álromantikus jelenetekkel, mozgass benne sok embert és akkor ez a „vegyes felvágott" talán ízleni fog a közönségnek. A baj ott van, hogy Jaque megfeledkezett a legfontosabb „alapanyagról", éspedig a művészi értékről, mert ebből úgyszólván semmit sem adagolt ehhez az alkotáshoz, s így keRÉGI NYÁR serű szájízzel és elégedetlenül fogadtuk „tálalását". A film nemcsak a történelmi eseményekkel bánik önkényesen (különösen a nápolyi felkelés ábrázolása nevetséges), de a történelmi személyiségek iií meglehetősen suták, különösen Nelson admirális alakja. Űgy tűnik nemcsak a film férfi szereplői, de a rendező figyelme is csak arra összpontosult, hogy a csinos ladyt minél többször az ágyba fektesse... így a film tulajdonképpen számtalan epizód füzére, melyek rendszerint az ágyban végződnek, s a néző többször is megfigyelheti minden oldalról, hogy a csinos Michéle Mercier (Az Angelika filmsorozatban láttuk őt) bájai változatlanul vonzók ... Komolyabbra fordítva: A Lady Hamilton minden művészi koncepció és érték nélküli alkotás, amelynek színvonala még a szórakoztató filmek átlagát sem éri el. Mindössze a Chopin és Bach melódiáit is felhasználó kísérőzene és az operatőr néhány szépen megkomponált képe érdemel dicséretet. Ez azonban másfél órányi szórakozásra rendkívül kevés ... SZILVÄSSY JÓZSEF (magyar—svéd) Nem az első eset, hogy filmforgalmazásunk lemaradt a Magyar Televízióval űzött versenyfutásban: Dél-Szlovákia filmszerető közönségének nagy része a budapesti tévé adásában már látta ezt a filmet. Kivételesen, mivel tv-filmről van szó, érthető ls a dolog (bár nem vagyok benne biztos, hogy semmilyen mód sem lett volna a megelőzésre, hiszen a tévé is alig egy hónapja közvetítette), viszont érthetetlen, hogy sok más magyar film esetében sem vesszük figyelembe az ilyen késedelem okozta jelentős veszteséget. Nem is annyira az anyagi károsodásra gondolok, ezt — szerencsére még mindig nyereséggel gazdálkodó — filmforgalmazásunk el tudja viselni, hanem sokkal inkább az így keletkező megtévesztő látogatottsági adatokra, amelyeket a Filmvállalat a magyar filmek délvidéki népszerűségéről szerez. Ezekből ugyanis könnyen lehet helytelen következtetéseket levonni. Üdvösnek tartanám ezért, ha a magyar filmek délvidéki bemutatását jelentősen megsiettetnék. Magáról a filmről — azoknak a keveseknek, akik még nem látták — eláruljuk, hogy a sokfilmes Keleti Márton rendező színes, zenés vígjátékáról van szó, amolyan operettről az operettben, amelynek története 1928 Budapestjén játszódik. A sovány cselekményű, kamarajellegű film a tv képernyőjére készült a középszerűség színvonalán. A mozivászon eltérő igényeinek kevésbé felel meg, s ezt a néző számára a jó szereposztás is csak részben feledteti. (sza) m i un A villamos energia előretörése Az emberiség jelenleg villamos energia formájában használja fel a rendelkezésére álló energia 25 százalékát. Ez a részarány a ' század végére megkétszereződik, vagy még nagyobb lesz. Hogyan termeljük a jövőben és hogyan használjuk fel elönyösebben ezt az annyira fontos energiafajtát? Erre a kérdésre kívánunk adni az alábbiakban rövid, összefoglaló feleletet. A HŐERŐMŰVEK ALKONYA Jelenleg a villamos energia háromnegyed részét hőerőművekben termelik, és olcsóbbá tétele érdekében növelik az erőműblokkok egységteljesítőképességét. A Szovjetunióban üzemben van egy 800 mW-os blokk, az USA-ban 1150 mW-os blokkot építenek. Több országban 1200— 1500 mW-os blokkokat terveznek, és Novoszibirszkben a szakemberek 2000 mW-os blokk létrehozásán munkálkodnak. A korszerű gőzturbinás erőművek hatásfoka eléri a 40 százalékot, s ez gyakorlatilag már csúcsértéknek tekinthető. Bizonyos további megtakarítást még el lehet érni a berendezések paramétereinek számítógépek segítségével való optimalizálásával. De hát valóban bele kellene nyugodnunk abba, hogy a tüzelőanyag 60 százaléka veszendőbe menjen, amikor tudjuk, hogy készleteink korlátozottak? Nem, hiszen van kiút, és több újabb eljárás lehetővé teszi, hogy a villamosenergia! ermelés hagyományos módjáról áttérjünk a hőenergiának közvetlen villamos energiává való átalakítására. Sokat várhatunk a magnetohidrodinamikus (MHD) módszertől, amelynek kidolgozásával a Szovjetunióban most sikeresen foglalkoznak. Az MHD-generátor működésének alapelve egyszerű és régóta ismeretes, az elérhető elméleti hatásfok 55—60 százalék. Az MHD-generátorokat atomreaktorokkal is lehet kombinálni, amelynek bázisát adhatják a jövő energetikájának. ATOMERŐMÜVEK Megoldottnak tekinthető már az atomenergia alapvető gazdasági problémája: a nagy teljesítményű termikus atomerőművek versenyképesek a hagyományos hőerőművekkel. Ez lehetővé teszi az atomerőmű-építés széles körű kibontakozását azokon a területeken, ahol a tüzelőanyag drága. Az USA-ban pl. már több mint 30 000 mW teljesítőképességű atomerőművek építésére kötöttek szerződéseket. A Szovjetunió európai részében is elkezdődött több nagy teljesítményű atomerőmű építése. • Jelenleg a világ villamosenergia-termelésében az atomerőművek részesedése 1 százalék körül van, előreláthatólag 1980-ban eléri a 14 százalékot, 2000-ben pedig a teljes villamosenergia-termelés 50 százalékát. Az atomerőművek szükségleteinek fedezésére 1990— 2000-ig olcsó urániumkészletek állnak rendelkezésre. A távolabbi perspektívát tekintve, az energetikusok fő reménysége a gyorsneutronos atomerőmű, amely hasznosítani tudja a 238-as uránium-és tóriumkészleteket. Néhány ilyen erőmű épül már. A gyorsneutronokkal működő reaktorok alkalmazása azonban nagy mennyiségű plutóniumot igényel, és ahhoz, hogy a már megépült, gyorsneutronokkal működő erőművek a következő erőmű megindításához szükséges plutóniummennnyiséget elő tudják állítani, 10—• 12 év szükséges. Ezt az időt 3—5 évre kell csökkenteni. Hogy milyen gyorsan lehet ezt megoldani, az még nem világos, ezért a gyorsneutronokkal működő atomerőművek széles körű elterjedése valószínűleg csak a század végére várható. Mindenesetre megvan az atomenergia-termelés fejlesztésének bázisa, és kétségtelen, hogy az tovább fog fejlődni. Előnye, hogy megszűnik a tüzelőanyag szállításának problémája, a termelt villamos energia költsége területi különbségek nélkül mindenütt azonos lesz, ezenkívül csökken a városok levegőjének szennyeződése ls. Ez a körülmény nem elhanyagolható, hiszen a tiszta levegő földgolyónkon hiánycikké válik. A nagyvárosok levegőjének szennyezettsége katasztrofális méreteket kezd ölteni. Tokió utcáin például oxigén-automaták jelentek

1 meg, amelyeknek igénybevételével a járókelők csekély fizetség ellenébe, tiszta oxigénhez jutha: VILLAMOS AUTÓK A kérdést azonban az atomerőművekre való áttérés nem oldja meg teljesen, mert megmarad a városok fő átka, az autóbűz. Hatékony módszer, hogy megszabaduljunk tőle: áttérni a villamos vontatásra. Egyes országokban, például Angliában, már kezdenek népszerűek lenni a kis akkumulátorral ellátott villamos autók, amelyek a töltések közötti időszakban 50— 60 km-es utakat tudnak megtenni. Jelentős változás az autóközlekedésben csak akkor kezdődhet, ha egy töltéssel 200—300 km hatótávolságú villamos autók jelennek majd meg. Úgy látszik, hogy ilyen lehetőséget adnak a könnyen tölthető, levegőcink-akkumulátorok. Ezek azonban éppenúgy, mint az egyéb típusú akkumulátorok is, még a laboratóriumi fejlesztés stádiumában vannak. Még vonzóbb perspektívát ígérnek a tüzelőanyag-cellák, amelyek nem nagy hőmérsékleten, vegyi relációk révén, közvetlenül termelik a villamos energiát. Jelenleg már vannak kísérleti berendezések, azonban ezek csak vegyileg tiszta oxigénnel és hidrogénnel működnek, és még nagyon drágák. Olcsó tüzelőanyaggal működő, jó hatásfokú tüzelőanyagcellák létrehozására csak a távoli jövőben kerülhet sor. Célszerű volna mielőbb olyan kompromisszumos autóváltozat kifejlesztése, amelyben robbanómotor és akkumulátor is van. Ha például a Volga-típusú autót ellátnák kis teljesítményű, mondjuk 20 LE-s benzinmotorral, amely csak az akkumulátor töltésére hivatott, és állandó terheléssel működne, akkor azt könnyű lenne úgy beszabályozni, hogy biztosítva legyen a tüzelőanyag tökéletes elégetése. Az akkumulátornak nem kell nagy kapacitásúnak lennie, miután állandóan töltés alatt van. Ilyen megoldás lényegesen csökkenthetné a városok levegőjének szenynyeződését. Hogy miként fejlődnek tovább a villamos autók és milyen gyorsan, azt előrelátni nehéz, de annyi bizonyos, hogy elkerülhetetlenül ki fogják szorítani a városokból a mai gépkocsikat. A villamos autók széles körű elterjedése rohamosan megnöveli a villamosenergia-igényt, azonban nem vonja maga után az erőművi teljesítmény jelentős növekedését, mivel az akkumulátorok éjjel is tölthetők, amikor kevés a villamosenergia-fogyasztás. jdj! FÖ10 ALATTI VlZTARTALÉKOK Amikor elkészültek a konkrét adatokra alapozott becslések, kiderült, hogy bolygónk édesvíztartalékának 97 százaléka a föld alatt van. Csak a 800 méter mélységig található víz mennyisége 4 millió köbkilométer, amely a földgömb összes folyóinak 125 évi vízhozamával egyenlő. Ezzel szemben jelenleg például a Szovjetunióban a föld alatti víztartalékok 7—9 százalékát hasznosítják csak. Az utóbbi időben előtérbe került az a vélemény, hogy csak annyi vizet lehet kiszivattyúzni, amennyi rendszeresen a föld alá kerül az atmoszférából. A többihez nem szabad hozzányúlni. Ez a szemlélet helytelen. A karsztvíz a természet ajándéka az emberek számára, akárcsak a szén, az érc és az olaj. Ha okosan élünk vele, nem 2000-ig, de 20 000 évig is elég. A legfontosabb, hogy pon. tosan feltérképezzük a föld alatti folyókat és tavakat, és meghatározzuk gazdaságos kitermelésük módját. Lehetne egyetlen hatalmas furatot készíteni — ez viszonylag nem drága —, de a víztartaléknak csak jelentéktelen részét termelhetjük így ki. Ha kisebb kutak hálózatát létesítjük, ez nagyobb költséggel jár ugyan, de sokkal több vizet nyerhetünk. A kutak helyének kiválasztása a legnagyobb mérnöki körültekintést igényli. A kutak telepítésének formája lehet lánc, kör, sokszög, háló alakú, a célszerűségtől függően. A további variációk az egyes kutak mélységével bonyolódnak. Ez gyakorlatilag több száz, sőt ezernyi változat megvizsgálását teszi szükségessé. A moszkvai Geológiai Kutatóintézetben kidolgozott módszer szerint egy elektronikus számítógép segítségével egyetlen tudományos munkatárs két óra alatt mintegy 3000 variációt képes áttekinteni Könnyelműség lenne, ha az emberek nem hasznosítanák a bőséges hőforrásokat is. Mindenekelőtt fűtésre, mivel a legtöbb hőforrás bolygónk északi részén található. Kiszámították, hogy ez a hőtai talék a Szovjetunióban 60 város fűtésére lenne elegendő. Kihasználása a magadáni, a habarovszki és a kamcsatkai területeken már megkezdődött. Egyes források hőmérséklete eléri a 200—300 fokot. Ezeket a gőzforrásokat erőművek turbináinak hajtására is lehet hasznosítani. (ah) A tbiliszi ISzovjetunió/ mezőgazdasági gépfejlesztő intézetben érdekes traktort állítottak elő a lejtős mezőkön és gyümölcsösökben való használatra. A traktor akár 22 fok lejtésű helyeken is alkalmazható és különösen a teaültetvényeken tesz jó szolgálatot. A képen: Az új traktor, amelynek sorozatgyártását már megkezdték. 1970 IX. 1. t