Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-27 / 39. szám, Vasárnapi Új Szó

AZ ÚSZÓSPORT FEJLŐDÉSE VÉGTELEN?! Műkorcsolyázás és úszás. Milyen ellentétes fogalmak. Egyik kizárja a másikat. És mégis mennyi a közös vonásuú. Például az, hogy mindkét sportágban már évek óta a gyerekek, vagy legalábbis a tizenévesek uralják a világot. Nem ritkaság a 16 esztendős műkorcsolyázó Európa-bajnok, vagy a 15 éves olimpiai aranyérmes; a még fiatalabb úszó világcsúcstartókról nem ls beszélve. A gyerekek korszakát éljük az úszásban. Bizonyíték erre a két héttel ezelőtti barcelonai Európa-bajnokság és az idei amerikai bajnokság, ahol a „csodagyerekek" újabb világcsúcsokat adtak át a múltnak. Félelem Amerikában Az amerikai Mark Spitz, a legklasszikusabb szám, a 100 méteres gyorsúszás ú/ világcsúcstartója. No nem a Barcelonában elért hat világcsúcs, vagy az NDK-beli úszók előretörése láttán. Ez a pánik körülbelül tíz éve tőrt ki a tengerentúlon, amikor először jelentkeztek a „csodagyerekek" az úszósportban a két ausztráliai Konradstestvér személyében. Az Egyesült Államok nagyhatalmi pozíciója az úszásban az izomember John Weismüller óta tart. Ez a legendás hírű „Tarzan" volt az első ember a világon, * aki egy percen belül úszta a 100 métert. Ha volt is olyan időszak, amikor az amerikaiak stagnáltak, amikor új nagyhatalmak tűntek fel — főleg az ausztráliaiak, akik az újvilággal nemcsak a te nis^ben, hanem az úszásban is konkurrálni kezdtek — ez csak átmeneti jelenség voit. Attól kezdve, hogy 10—12 évvel ezelőtt megjelentek az ausztráliai „csodagyerekek", a világ úszósportja állandóan fölfelé ível. A két Konrads-testvér, a 15 éves Elsa és a két esztendővel idősebb John, egy hónap leforgása alatt 11-szer javították meg a világcsúcsokat. Az amerikai úszókörökben pánik tört ki: Ml történik? — tették fel a kérdést. A „sportkémek" néhány hónap múlva jelentették: semmi újdonság, nem valamilyen új technika eredményezte a világrekordokat, hanem a kemény, rendszeres edzésmunka, kiegészítve gimnasztikával, könnyű súlyzó és légzési gyakorlatokkal. A Konradstestvérek időszaka két-három évig tartott. Az ausztráliai úszósport nekik köszönhette, hogy feljutott a csúcsokra. Az ő példájuk nyomán kezdte el ezer és ezer fiatal rendszeresen látogatni az uszodákat. Hasonló volt a helyzet Japánban is. Hatszázezer úszó Az amerikaiak nem tétlenkedtek. Az egyetemek és a középiskolák, valamint a gazdag úszóegyletek kivetették hálójukat vidékre, keresni kezdték a tehetséges gyerekeket. Nem a 18 éves úszókat, hanem az igazán tehetséges 8—10— 12 éveseket. Az a 14 esztendős gyerek, aki a 100 métert 70 másodpercnél roszszabb idő alatt úszta, nem jöhetett számításba. Tehát az amerikaiak kezdték el először sorozatban keresni a „csodagyerekeket" és ennek köszönhetik, hogy konkurrencia nélkül állnak a világon. Az Egyesült Államokban a FINA (Nemzetközi Üszó Szövetség) közlése szerint 600 000 úszó van, ebből 570 000 age groupban, tehát fiatalkorúak. Az age group tekintetében a japánok követik őket 100 000-es létszámmal, majd a svédek következnek 32 000-rel. Amerikában annyira népszerű és olyan hagyományokkal rendelkezik az úszás, hogy a szülők már három éves gyereküket úszómesterhez viszik, szinte összekötik a bölcsőt az uszodával. Üsző szakkörökben azt mondják, hogy abból a gyerekből lesz jó úszó, aki már három esztendős korában képes lebegni a víz felszínén. Amerikában ez a „felvételi" vizsga is. Az oktatás egészen sekély vízben, teljesen kötetlen formák között kezdődik. Amikor a három esztendős gyerekek már megbarátkoztak a vízzel, hátra kell szegniök a fejüket, hátra keli lassan dőlniök, s megvárni, míg a víz u testet feldobja. Ezek a gyerekek hátoufekve, széttárt karokkal percekig lebegnek a vízen, úgy, hogy a lábujjuk ,i levegőben van Az apróságok utolsó „szigorlata" a vízbeugrás, lehetőleg előretolt fejjel. A „kiöregedett" gyerekeket aztán „szétkapkodják" a különböző klubok Itt kezdődik a kemény edzésmunka ... Nincs magánéletük? Számtalan európai úszó tanul ösztön díjasként az USA különböző egyetemein, természetesen ott, ahol komolyabban foglalkoznak az úszással. Öreg kontinensünk versenyzői csodálják a tengeren túli úszók akaratát, kitartását. Alain Mosconi, a franciák volt világ- és Európa-csúcstartója is járt Amerikában. Sze rinte az ottani úszók már nem is emberek, hanem gépek. „Franciaországban is edzhetnék így, de ehhez erősebb akaratra és főleg ilyen fantasztikus környezetre lenne szükségem, amely egyrészt örömet okoz az embernek, másrészt kemény edzésre ösztökél." Mi a kemény edzés? Az egyik sztori szerint az európai úszók már a bemelegítés után azt hitték, hogy vége van a foglalkozásnak. Amikor aztán elmondták nekik, hogy most jön a versenyszerű úszás, majd elájultak. Debbie Meyer és Mike Burton például naponta 14 kilométert úszik. Ezek a kilométerek ötórai úszást igényelnek és ráadásul még gimnasztikáznak és különböző gyakorlatokat is végeznek. Ha ehhez hozzászámítjuk a napi alvást és étkezést, mindössze négy óra marad tanulásra és a magánéletre. Van egyáltalán magánéletük? Don Schollander a mexikói olimpián mondta: „Felhagyok az úszással és elkezdek rendesen élni." Debbie Meyer edzője is hasonlóan nyilatkozott: „Annak ellenére, hogy Debbie aránylag fejlett, még gyereknek számít. Azon a napon, amikor elhatározza, hogy élni és szórakozni akar, abba kell hagynia az úszást." Roland Matthes, az NDK-beliek kitűnő hátúszSja már nem csodálja annyira az amerikaiakat. Ö is járt a Santa Clara 1 úszóparadicsomban. „Mint ahogyan ne:n léteznek csodák, az amerikai úszók felkészülésének sincs valamilyen különleges rejtelme" — mondotta. „Amit itt láttam, nem újdonság számomra. Szerintem minden normális. Az amerikai felkészülési módszerek nem sokban különböznek a mieinktől. Ügy gondolom, hogy az a jó módszer, ami a legjobban megfelel az illető úszó testi felépítésének így csinálják ezt Amerikában és így van ez nálunk is." Matthes különben azok közé az úszók közé tartozik, akik keményen edzenek, de csak annyit, amennyire szüksége van Se többet, se kevesebbet. A minőségi sportolásához szükséges feltételek természetesen adva vannak. Amerika kontra Európa Miért nem érnek el az európai úszók olyan eredményeket mint a tengerentúliak? Elsősorban talán azért, mert kontinensünkön messziről sem fektetnek olyan hangsúlyt az iskolai testnevelésre, mint az újvilágban. Nemcsak a tizenévesek testnevelésére gondolunk, hanem főleg a tízen aluliakkal való foglalkozásra, mert valahol Itt kell kezdeni az alapok lerakását, természetesen megfelelő hozzáértéssel. Az utóbbi években ezt főleg az NDK-ban és a Szovjetunióban tudatosították. (Az NDK általános iskoláiban nemrég kötelezővé tették az úszást. Ez az elhatározás nemcsak a minőségi sport fellendülésének az érdekében történt, hanem az egészséges nemzedék kialakításában is. Mert az úszás harmonikusan fejleszti a testet. Volt s görög történelemnek egy időszaka, mikor csak azokat Ismerték el, akik írni, olvasni és — úszni tudtak ...) A feltételek következtében az európai úszók jóval idősebb korban érik el a világszínvonalat. Ez logikus és érthető: a társadalom csak azon legjobb egyénekbe „Invesztál", akik már eredményeket is felmutatnak. Ezeknek a száma pedig — az előbb említett ok miatt — jóval kisebb, mint az Egyesült ÁllamokA 16 éves Gyarmati Andrea két aranyegy ezüst- és egy bronzérmet szerzett a barcelonai Európa-bajnokságon. ban. Az élversenyzők felkészítése tehát Európában a későbbi korban kezdődik meg. Amíg Európa nem tud biztosítani a 6—8 éves úszóknak olyan feltételeket, mint az amerikaiak, addig csak kevés világklasszist „termel" öreg kontinensünk. A világszínvonal eléréséhez 8—8 év kemény munkájára van szükség, s ezt a munkát korán kell kezdeni ... Nemcsak a tehetség Oszó csodagyerekek? Nem Az amerikai „konyhának" nincsenek titkai, nincsenek csodák; becsületes munka és hozzáállás a döntő. No meg a feltételek. Ez az alfája és az ómegája mindannak, ami manapság az úszósportban történik. A feltételek pedig jelenleg Amerikában a legjobbak az egész világon Ha például a világcsúcstartó Debbie Meyer nyolc (8!) órát tölthet naponta a meleg vizű úszodában, akkor világcsúcsai nemcsak csodálatos tehetségéről tanúskodnak, hanem arról is, hogy Debbie a tehetségéhez megkapta az ideális feltételeket is. Európa tanulékony. Ezt Barcelona is bizonyítja. Ahogy az ember elnézi az úszósportban történteket, a világcsúcsok minden képzeletet felülmúlnak. Az emberi teljesítőképesség határa szinte végtelen, az úszóteljesítmények fejlődése sohasem áll meg. Űj és új, hihetetlennek tűnő eredmények jelzik ezt a fejlődést. Két év múlva Münchenben lesz az olimpia. Európának talán sikerül újabb aranyakat „lopni" az újvilág úszóitól. Az NDK versenyzői már elküldték üzenetüket az Óceánon túlra. Nagy „vízicsata" lesz a müncheni olimpián . . . TOMI VINCE GYEREKEK A CSÚCSON A SPORT VILÁGÁBÓL V y Deka-király Uwe Reichert felemelte a labdát, aztán leejtett® a lábára. Egy másodperc mutató hosszú útra indult. Megkezdődött a produkció. És Uwe emelgette a labdát, dekázott. A 13 éves pöttömnyi szőke zsonglőr új „világcsúcsot" álított fel: 15 011 (tizenötezer tizenegy!) alkalommal érintette a labdát anélkül, hogy a földre esett volna. A teljesítmény páratlan, Uwe állóképessége bámulatra méltó: 2 óra 49 percen keresztül végezte kemény munkáját . .. Tudósítás a börtönből A mexikói labdarúgó világbajnokság legeredetibb riportját egy brazil újságíró készítette. A brazil—angol mérkőzés után megállt egy kis faluban, hogy telefonáljon. A postahivatal zárva volt, erre dörömbölni kezdett, mire váratlanul megszólalt a riasztóberendezés, majd pár perc múlva helyszínre érkezett két rendőr és letartóztatta. A börtönben hosszas magyarázkodás következett, igaz, közben a telefonvonalat is megszerezték neki. O az egyetlen újságíró, aki börtönből tudósította a világbajnokságot . . . A Boca Juniors terve A Boca juniors, a sokszoros argentin labdarúgó bajnokcsapat vezetősége úgy tervezi, hogy öt éven belül felépíti a világ legnagyobb — 250 000 nézőt befogadó — stadionját Buenos Airesben. A főváros közelében már meg is vásárolták a 30 hektár földet. A bennfentesek állítólag már látták a makettet, és nem kis büszkeséggel azt mond|uk, hogy az újszülött stadion mellett eltörpül a Maracana, a brazil futball híres (200 ezres) fellegvára \iw\0 ÚJ SZÚ Kiadja Szlovákia Kommunista Paítja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság- Főszerkesztő: Lőrincz Gyula. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkij utca 10. Telefon: 537-16, 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. távirá: 09308. Journal Kiadóhivatal, Bratislava* Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Stúiova 4. Hirdetőiroda: Bratislava, Jesenského 12. Telefon: 551-83- Előfizetési díj havonta 14.70 korona, a Vasárnapi Új Sző negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS - Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/Vll.