Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-27 / 39. szám, Vasárnapi Új Szó

AZ ÚSZÓSPORT FEJLŐDÉSE VÉGTELEN?! Műkorcsolyázás és úszás. Milyen el­lentétes fogalmak. Egyik kizárja a má­sikat. És mégis mennyi a közös voná­suú. Például az, hogy mindkét sportág­ban már évek óta a gyerekek, vagy legalábbis a tizenévesek uralják a vilá­got. Nem ritkaság a 16 esztendős mű­korcsolyázó Európa-bajnok, vagy a 15 éves olimpiai aranyérmes; a még fiata­labb úszó világcsúcstartókról nem ls be­szélve. A gyerekek korszakát éljük az úszásban. Bizonyíték erre a két héttel ezelőtti barcelonai Európa-bajnokság és az idei amerikai bajnokság, ahol a „cso­dagyerekek" újabb világcsúcsokat adtak át a múltnak. Félelem Amerikában Az amerikai Mark Spitz, a legklassziku­sabb szám, a 100 méteres gyorsúszás ú/ világcsúcstartója. No nem a Barcelonában elért hat vi­lágcsúcs, vagy az NDK-beli úszók előre­törése láttán. Ez a pánik körülbelül tíz éve tőrt ki a tengerentúlon, amikor elő­ször jelentkeztek a „csodagyerekek" az úszósportban a két ausztráliai Konrads­testvér személyében. Az Egyesült Államok nagyhatalmi po­zíciója az úszásban az izomember John Weismüller óta tart. Ez a legendás hírű „Tarzan" volt az első ember a világon, * aki egy percen belül úszta a 100 métert. Ha volt is olyan időszak, amikor az ame­rikaiak stagnáltak, amikor új nagyha­talmak tűntek fel — főleg az ausztrá­liaiak, akik az újvilággal nemcsak a te nis^ben, hanem az úszásban is konkur­rálni kezdtek — ez csak átmeneti je­lenség voit. Attól kezdve, hogy 10—12 évvel ezelőtt megjelentek az ausztráliai „csodagyerekek", a világ úszósportja ál­landóan fölfelé ível. A két Konrads-testvér, a 15 éves Elsa és a két esztendővel idősebb John, egy hónap leforgása alatt 11-szer javították meg a világcsúcsokat. Az amerikai úszó­körökben pánik tört ki: Ml történik? — tették fel a kérdést. A „sportkémek" né­hány hónap múlva jelentették: semmi újdonság, nem valamilyen új technika eredményezte a világrekordokat, hanem a kemény, rendszeres edzésmunka, ki­egészítve gimnasztikával, könnyű súlyzó és légzési gyakorlatokkal. A Konrads­testvérek időszaka két-három évig tar­tott. Az ausztráliai úszósport nekik kö­szönhette, hogy feljutott a csúcsokra. Az ő példájuk nyomán kezdte el ezer és ezer fiatal rendszeresen látogatni az uszodákat. Hasonló volt a helyzet Japán­ban is. Hatszázezer úszó Az amerikaiak nem tétlenkedtek. Az egyetemek és a középiskolák, valamint a gazdag úszóegyletek kivetették háló­jukat vidékre, keresni kezdték a tehet­séges gyerekeket. Nem a 18 éves úszó­kat, hanem az igazán tehetséges 8—10— 12 éveseket. Az a 14 esztendős gyerek, aki a 100 métert 70 másodpercnél rosz­szabb idő alatt úszta, nem jöhetett szá­mításba. Tehát az amerikaiak kezdték el először sorozatban keresni a „csoda­gyerekeket" és ennek köszönhetik, hogy konkurrencia nélkül állnak a világon. Az Egyesült Államokban a FINA (Nem­zetközi Üszó Szövetség) közlése szerint 600 000 úszó van, ebből 570 000 age groupban, tehát fiatalkorúak. Az age group tekintetében a japánok követik őket 100 000-es létszámmal, majd a své­dek következnek 32 000-rel. Amerikában annyira népszerű és olyan hagyományokkal rendelkezik az úszás, hogy a szülők már három éves gyerekü­ket úszómesterhez viszik, szinte összekö­tik a bölcsőt az uszodával. Üsző szakkö­rökben azt mondják, hogy abból a gye­rekből lesz jó úszó, aki már három esz­tendős korában képes lebegni a víz fel­színén. Amerikában ez a „felvételi" vizs­ga is. Az oktatás egészen sekély vízben, teljesen kötetlen formák között kezdő­dik. Amikor a három esztendős gyerekek már megbarátkoztak a vízzel, hátra kell szegniök a fejüket, hátra keli lassan dőlniök, s megvárni, míg a víz u testet feldobja. Ezek a gyerekek hátoufekve, széttárt karokkal percekig lebegnek a vízen, úgy, hogy a lábujjuk ,i levegőben van Az apróságok utolsó „szigorlata" a vízbeugrás, lehetőleg előretolt fejjel. A „kiöregedett" gyerekeket aztán „szét­kapkodják" a különböző klubok Itt kez­dődik a kemény edzésmunka ... Nincs magánéletük? Számtalan európai úszó tanul ösztön díjasként az USA különböző egyetemein, természetesen ott, ahol komolyabban fog­lalkoznak az úszással. Öreg kontinen­sünk versenyzői csodálják a tengeren túli úszók akaratát, kitartását. Alain Mosconi, a franciák volt világ- és Euró­pa-csúcstartója is járt Amerikában. Sze rinte az ottani úszók már nem is em­berek, hanem gépek. „Franciaországban is edzhetnék így, de ehhez erősebb aka­ratra és főleg ilyen fantasztikus környe­zetre lenne szükségem, amely egyrészt örömet okoz az embernek, másrészt ke­mény edzésre ösztökél." Mi a kemény edzés? Az egyik sztori szerint az európai úszók már a bemelegítés után azt hitték, hogy vége van a foglalkozásnak. Amikor aztán elmondták nekik, hogy most jön a versenyszerű úszás, majd elájultak. Debbie Meyer és Mike Burton például naponta 14 kilométert úszik. Ezek a ki­lométerek ötórai úszást igényelnek és ráadásul még gimnasztikáznak és kü­lönböző gyakorlatokat is végeznek. Ha ehhez hozzászámítjuk a napi alvást és étkezést, mindössze négy óra marad ta­nulásra és a magánéletre. Van egyálta­lán magánéletük? Don Schollander a mexikói olimpián mondta: „Felhagyok az úszással és elkezdek rendesen élni." Debbie Meyer edzője is hasonlóan nyi­latkozott: „Annak ellenére, hogy Debbie aránylag fejlett, még gyereknek számít. Azon a napon, amikor elhatározza, hogy élni és szórakozni akar, abba kell hagy­nia az úszást." Roland Matthes, az NDK-beliek kitűnő hátúszSja már nem csodálja annyira az amerikaiakat. Ö is járt a Santa Clara 1 úszóparadicsomban. „Mint ahogyan ne:n léteznek csodák, az amerikai úszók fel­készülésének sincs valamilyen különle­ges rejtelme" — mondotta. „Amit itt lát­tam, nem újdonság számomra. Szerin­tem minden normális. Az amerikai fel­készülési módszerek nem sokban külön­böznek a mieinktől. Ügy gondolom, hogy az a jó módszer, ami a legjobban meg­felel az illető úszó testi felépítésének így csinálják ezt Amerikában és így van ez nálunk is." Matthes különben azok közé az úszók közé tartozik, akik kemé­nyen edzenek, de csak annyit, amennyi­re szüksége van Se többet, se keveseb­bet. A minőségi sportolásához szükséges feltételek természetesen adva vannak. Amerika kontra Európa Miért nem érnek el az európai úszók olyan eredményeket mint a tengerentú­liak? Elsősorban talán azért, mert kon­tinensünkön messziről sem fektetnek olyan hangsúlyt az iskolai testnevelés­re, mint az újvilágban. Nemcsak a tizen­évesek testnevelésére gondolunk, hanem főleg a tízen aluliakkal való foglalko­zásra, mert valahol Itt kell kezdeni az alapok lerakását, természetesen megfe­lelő hozzáértéssel. Az utóbbi években ezt főleg az NDK-ban és a Szovjetunióban tudatosították. (Az NDK általános isko­láiban nemrég kötelezővé tették az úszást. Ez az elhatározás nemcsak a mi­nőségi sport fellendülésének az érdeké­ben történt, hanem az egészséges nem­zedék kialakításában is. Mert az úszás harmonikusan fejleszti a testet. Volt s görög történelemnek egy időszaka, mi­kor csak azokat Ismerték el, akik írni, olvasni és — úszni tudtak ...) A feltételek következtében az európai úszók jóval idősebb korban érik el a világszínvonalat. Ez logikus és érthető: a társadalom csak azon legjobb egyé­nekbe „Invesztál", akik már eredménye­ket is felmutatnak. Ezeknek a száma pe­dig — az előbb említett ok miatt — jóval kisebb, mint az Egyesült Államok­A 16 éves Gyarmati Andrea két arany­egy ezüst- és egy bronzérmet szerzett a barcelonai Európa-bajnokságon. ban. Az élversenyzők felkészítése tehát Európában a későbbi korban kezdődik meg. Amíg Európa nem tud biztosítani a 6—8 éves úszóknak olyan feltételeket, mint az amerikaiak, addig csak kevés világklasszist „termel" öreg kontinen­sünk. A világszínvonal eléréséhez 8—8 év kemény munkájára van szükség, s ezt a munkát korán kell kezdeni ... Nemcsak a tehetség Oszó csodagyerekek? Nem Az ameri­kai „konyhának" nincsenek titkai, nin­csenek csodák; becsületes munka és hoz­záállás a döntő. No meg a feltételek. Ez az alfája és az ómegája mindannak, ami manapság az úszósportban történik. A feltételek pedig jelenleg Amerikában a legjobbak az egész világon Ha például a világcsúcstartó Debbie Meyer nyolc (8!) órát tölthet naponta a meleg vizű úszodában, akkor világcsúcsai nemcsak csodálatos tehetségéről tanúskodnak, ha­nem arról is, hogy Debbie a tehetségé­hez megkapta az ideális feltételeket is. Európa tanulékony. Ezt Barcelona is bizonyítja. Ahogy az ember elnézi az úszósportban történteket, a világcsúcsok minden képzeletet felülmúlnak. Az em­beri teljesítőképesség határa szinte vég­telen, az úszóteljesítmények fejlődése sohasem áll meg. Űj és új, hihetetlen­nek tűnő eredmények jelzik ezt a fejlő­dést. Két év múlva Münchenben lesz az olimpia. Európának talán sikerül újabb aranyakat „lopni" az újvilág úszóitól. Az NDK versenyzői már elküldték üzenetü­ket az Óceánon túlra. Nagy „vízicsata" lesz a müncheni olimpián . . . TOMI VINCE GYEREKEK A CSÚCSON A SPORT VILÁGÁBÓL V y Deka-király Uwe Reichert felemelte a labdát, aztán leejtett® a lábá­ra. Egy másodperc mutató hosszú útra indult. Megkez­dődött a produkció. És Uwe emelgette a labdát, dekázott. A 13 éves pöttömnyi szőke zsonglőr új „világcsúcsot" álított fel: 15 011 (tizenöt­ezer tizenegy!) alkalommal érintette a labdát anélkül, hogy a földre esett volna. A teljesítmény páratlan, Uwe állóképessége bámulatra méltó: 2 óra 49 percen ke­resztül végezte kemény mun­káját . .. Tudósítás a börtönből A mexikói labdarúgó világ­bajnokság legeredetibb ri­portját egy brazil újságíró készítette. A brazil—angol mérkőzés után megállt egy kis faluban, hogy telefonál­jon. A postahivatal zárva volt, erre dörömbölni kez­dett, mire váratlanul meg­szólalt a riasztóberendezés, majd pár perc múlva hely­színre érkezett két rendőr és letartóztatta. A börtönben hosszas magyarázkodás kö­vetkezett, igaz, közben a te­lefonvonalat is megszerezték neki. O az egyetlen újságíró, aki börtönből tudósította a világbajnokságot . . . A Boca Juniors terve A Boca juniors, a sokszo­ros argentin labdarúgó baj­nokcsapat vezetősége úgy tervezi, hogy öt éven belül felépíti a világ legnagyobb — 250 000 nézőt befogadó — stadionját Buenos Airesben. A főváros közelében már meg is vásárolták a 30 hek­tár földet. A bennfentesek állítólag már látták a ma­kettet, és nem kis büszke­séggel azt mond|uk, hogy az újszülött stadion mellett el­törpül a Maracana, a brazil futball híres (200 ezres) fel­legvára \iw\0 ÚJ SZÚ Kiadja Szlovákia Kommunista Paítja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság- Főszerkesztő: Lőrincz Gyula. Szerkesztőség: Bratislava, Gorkij utca 10. Telefon: 537-16, 512-23, 335-68. Főszerkesztő: 532-20. Titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. távirá: 09308. Journal Kiadó­hivatal, Bratislava* Volgogradská 8. Nyomja a Pravda Nyomdavállalat bratislavai üzeme, Bratislava, Stúiova 4. Hirdetőiroda: Bratislava, Jesenského 12. Telefon: 551-83- Előfizetési díj havonta 14.70 korona, a Vasárnapi Új Sző negyedévre 13 korona. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és postai kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS - Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 48/Vll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom