Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-20 / 38. szám, Vasárnapi Új Szó

% % % s Igen, tudósítóink irjók . . . S nincs ebben semmi írulcnös, Húz leveleik, tudósításaik naponta érkeznek szerkesztőségünkbe. A különös most ebben mégis az, hogy nem másokról, hanem kivételesen önmagukról, élményeikről írnak. Egy évvel ezelőtt láttunk hozzá tudósítóink hálózatának újjáépítéséhez és kiszélesítéséhez. A szervezett munkatársak száma ma megközelíti a háromszázot. Érdekességként megemlíthetjük, hogy hazánk területén a „legnyugatibb" tudósítónk Kovács Árpád (Karlovy Vary), a „legkeletibb" Jakab Sándor (Szirénfalva). Legidősebb tudósítónk az érsekújvári Újvári Gyozö. Egy tudósítónk, Mázsár László, a tanév kezdetétől a Szovjetunióban, Volgctgrádban tanul. Az elmúlt év folyamán egy tudósítónk, a párkányi Nagy József eltávozott az élők sorából. Tudósítói kör Kassán, Királyhetmecen, Ipolyságon, Rimaszombatban, Galántán, Érsekújvárban, Zselizen és Párkányban működik. E bevezető után átadjuk a szót tudósítóinknak, hogy a sajtónap, o kommunista sajtó félévszázados évfordulója alkalmából mondják el, mi minden előfordulhat munkájuk során. ZSÓFI KURA (Rimaszombat) 1951, december lB-án született Harmacon. A Kimászom bati Közgazdasági Középiskola negyedikes tanulója. Elsősorban a műemlékek és azok * dolgok érdeklik, amelyekhez valamilyen történelmi érde késség fűződik. Utazni jó! Nagyon szeretek utazni. A nyáron Magyarországon, Romániában és Bulgáriában jártam. Szováta-fürdőn, Romániában nyári, mintás anyagból készült nadrágot, ugyanolyan anyagból készült tunikát vettem fel, majd szalmakalapot illesztettem a fejemre. A kemping előtti téren meg is kérdezte valaki: „Milyen előadás lesz ma este?" Kész volt a kapcsolat. Most már csak az élménybeszámolót kellene megírni. BLAHÓ JULIANNA (Szene) 1952. október 12-éo, Boidogon születeti. A Szenei ÁJ talános Középiskola tanulója. Tanulmányai! az újságírói fő iskolán szeretné folytatni. Néha sikerül, néha nem A párkányi Papír- és Cellulózgyár ifjú munkásaival készítettem riportot, Négy riportalanyom közül csak egy maradt a helyszínen, a többi eltűnt. Az ottmaradt ifjúval a zenekarról beszélgettünk. Fényképet kértem zenekarukról. Ô randevút tőlem. Én nem mentem el a találkára, ő viszont nem küldött képet a zenekarról, fgy a riport elmaradt. A Napfényes Tavaknál járva egészen másként alakult a dolog. Megkérdeztem, hol találkozhatnék búvárokkal. Határozott választ kaptam: „A víz alatt." Nem mentem a víz alá, de azért a riportot megírtam. HORNYÁK IRÉN (Király Itelinec) 1956. március l én született. Tudósítóink közül 6 a legfia talabb. (elenleg a Királyhelme ci Kilencéves Alapiskola IX. D osztályának a tanulója. Nehezen hitték el Nem is olyan régóta tudósítok. Szívesen teszem, hisz azért vállaltam. Az információk beszerzésekor a hivatalok dolgozói eleinte hitetlenül néztek reám. Csak nehezen hitték el, hogy az Új Szó tudósítója vagyok. Amióta meggyőződtek felőle, készségesen állnak rendelkezésemre, szívesen elmondják problémáikat NYUSTVIN FERENC (Zselízl 1938. szeptember 12 én, Ipoly visken szüleiéit. Magyar—orosz szakos tanító, (elenleg a Zse lízi Kilencéves Alapiskola igaz ' " *W gatóhelyeltese. Szereti az ir» '•%HÉl»«i dalmat ós a sportot. Tubarózsák Léber néninek A VASÁRNAPI ÚJ SZÓ egyik szerkesztője nálunk járva egy levelet adott át. Kíváncsian olvastam végig a Szepesváraljáról érkezett levelet, melyet Léber Erzsi néni, az ottani nyugdíjasok otthonának lakója irt: „Nagy kérésem van. önök sokfelé járnak, ismernek kertészeket. Nem szerezhetnének részemre tubarózsa-hagymákat? Legalább 4-6 darabot..." A Zselizi Vnb kertészetébe siettünk. Fábik Károly kertésznek elmondtuk látogatásunk célját. Csak tíz cserép tubarózsa-hagymája volt. de hármat azonnal átadott, hogy a kertészet nevében küldjük el Léber néninek. Léber néni nemsokára köszönő levéllel nyugtázta a hagymák megérkezését, melyben aggódva kérdezte: Vajon kivirágzanak-e az idén? Minden bizonnyal kivirágzottak, hisz a tubarózsák ilyenkor nyílnak s köszöntik a sajtó napját... DÁVID NÁNDOR (Párkány| 1948. március 9-én, Kényben született. Ai Ipolysági MMKban Érettségizett. jelenleg vámtiszt. Nőtlen. Ezért lepő dött meg, amikor táviratot kapott szerkesztőségünktől: „Még ma jöjjön a zselizi kórház gyermekosztályára a fiáért." Idegesen ugrott ki az ágyból Mmif amhar"

5 csa

k akkor nyugodott meg, „ndgjf ClIIIICl amikor tisztázódott, hogy a voltam — kevés sikerrel postás bácsi „véletlenül" másnak szóló táviratot adott a kezébe. Később fellélegezve olvasta: ..Küldjön jelentést..." Párkány környékén, az egyik faluban történt. Autónk a hnb épülete előtt állt meg. Fogadásunkra elénk siettek az iroda dolgozói. Akaratlan bár, de meghallottam a titkárnő súgását: „Vigyázat, elvtársak! Ezzel az autóval nem akárkik jöttek ...!" Amikor elmondtam, hogy a falujukról szeretnék írni, készségesen elém tették a múlt heti járási lapot. Mosolyogtak: •„Szerencséje van! Most jelent meg egy cikk a falunkról. Ebben mindent megtalál. Tessék nyugodtan kiírni!" Igy persze elmaradt a tudósítás. DEÁK TERÉZ (Ipolyság) 1954. január 23-án, Szécsén kén születelt. Az ipolyságl gimnázium II. B. osztályának tanulója. Az ipolysági ifjú ta dósítók körének legfiatalabb tagja. Miért tudósítok? Számomra élmény egy-egy ember megismerése. Ugyanakkor nem szívesen beszélek, írok önmagamról. Az ilyesmit felesleges szenvelgésnek tartom. Inkább másokat mutatok be. Talán ezért is határoztam el. hogy tudósítani fogok. VÁRADY MÓNIKA (Kassa | 1954. augusztus 23-án szüle lett, lihlsván. A kassai magyar középiskola diák|a. Vágyam Tizenhatodik születésnapomat ünnepeltem szüleim és barátaim körében, amikor betoppant a postás a szerkesztőség táviratával: „Küldjön tudósítást ..." Ekkor fogalmazódott meg bennem az elhatározás: hogy az érettségi után főiskolára kerüljek és utána élethivatásom legyen az újságírás. MOTESÍKY ÁRPAD (Nagycétény) 1941 január 1-én. Nagycé tényben született. lelenleg szülőfalujának tanítója. Főként a Zubor vidéki falvak életéből meríti tudósításainak témáját. Kedvenc témaköre a vadászat. Sok emberi ismertem meg A közvetlenül szerzett élményanyagot tartom lényegesnek. Mindenhová, a könyvtárakba, az iskolákba, a sportpályákra, a vadászatokra elmegyek. A „hallott" hírekre mit sem adok. Csak azt írom meg, amiről személyesen meggyőződtem. Sok érdekes embert ismertem meg. FARKAS RÓZSA (Áji 1941 október 1-én született, lelenleg • tornaváral jai kör 7,eti hivatal dolgozója Hivatalukhoz 10 község tartozik. Igyekszik e községek éleiéből minden érdekes mozzanatot megírni lapHnknak. Írni, írni! Ezt a tanácsot még 1968 őszén Fábry Zoltántól kaptam. Azelőtt is Írogattam kisebb-nagyobb sikerrel, de a tanács után még nagyobb készséggel és akarattal fogtam hozzá az íráshoz. ÚJVÁRI GYÖZÖ (Érsekújvári 1B9B. június 7-én, Ersekú| várott született. Nyugdíjas. Tudósítóin': közül ő a legidő sebb. Az irodalmat és a törté nelmet kedveli Varázsszó Az egyik faluban több ház ajtaját is zárva találtam, míg az egyikben erirlyes kopogtatásom után megjelent egy harcias asszonyság. - Mii akar? Nincs itthon a gazda. Nincs Semmi eladónk! - De kérem ... - Ne kérjen semmit! H

a nem távozik rögtön, magára uszítom a kutyát! Kimondtam a varázsszót: - Az Új Szó tudósítója vagyok. Az asszony elmosolyodott. A kutya farkcsóválva fogadott. Tíz perc múlva kész volt a tudósítás KURUCZ NÁNDORNÉ (Izsa) 1929 ben született Izsán. Ta oitóoő. Egyike legrégibb tu dósítóinkji jk. A szüuidőben is rendszeresen tudósította a la púnkat Tizenhét esztendeje tanítok. Tanulmányaimat távúton fejeztem be. Még diplomamunkámban is kedvenc lapunkkal foglalkoztam, hisz ez volt o témája: „Az Új Szó szerepe a kulturális forradalomban." Igaz, hogy amikor legelső tudósításomat írtam községünk szövetkezetének aratási ünnepélyéről, választ sem kaptam a szerkesztőségtől, de néhány nap múlva viszontláttam tudósításomat a lapban KOVÁCS ÁRPAD (Karlovy Vary | 25 esztendős. A nyugat eseti országi PRAVDA és RUDÉ PRA VO fotóriportere. Egyébként a lévai járásból, Kálnáről szár mozik Hidegvérrel Teheneket fényképeztem, ügy akartam elkészi teni a felvételt, hogy a képbe bekerüljön az új istálló is. Körüljártam a tehenek kifutóját. Egyszer csak zsupsz, beleléptem a szalmával letakart trágyalégödörbe. Elkattintottam a gépet s odaszóltam a gazdaság egyik vezetőjének: - Segít majd? Rám se nézett. Csak amikor kiléptem a trágyalés gödörből, vették észre, hogy mi történt. A gazdaság vezetője szabadkozott: - Bocsánat... azt hittem, hogy a szöveg megírásához kér segítséget. HORVÁTH GÉZA (Brno) 19 éves. A Brnói Építészeti Fakultás diákja. Hobbyja a zene és at irodalom. Glmna zista korában, Zselízen ismer kedett ntffg ás újságírás altá jávai Az iskolai láp szerkesz lője volt Én, a „külföldi" Januárban történt. A brnói Munkások Múzeumában szorgalmasan jegyzetelgettem. Egy idős bácsi, a múzeum idegenvezetője, kíváncsian követett, néha jegyzeteimbe pillantott, majd megkérdezte: - Ugye, maga magyar? Meglepetten válaszoltam. - Az Új Szó tudósítója vagyok. Brnóban látásból ismerik az Új Szót, de anna: kevesebben tudják, hogy Pozsonyban szerkesztik Valahányszor átlépem a Munkások Múzeumának küszöbét, a bácsi udvariasan érdeklődik: - Jól érzi magát Csehszlovákiában? - Igen - válaszolom mosolyogva, és titokban az örök igazságra gondolok: Mindenütt jó, de leg jobb otthon. HOROSZ ÁRPÁD (Tökelerebes) 1941. április 8-án. Nagykú vesden született. Tudósító munkájal 1954 ben kezdte. |e lenleg á Töketercbexl |ob szer vezési osztályán mint önálló szakelőadó és osztályvezető be Mondd meg az igazat... . . . öetörik o tejed! Igy szól a közmondás, rne lyet gyakran címeztek nekem az őrösiek a „Ho szorít a cipő?" című. kritikai hangvételű cikk meg jelenése után. Nem kellemes ilyesmit hallani. Dt ha a tudósító látja, hogy kritikája nyomán az il letékesek rendezik a problémákat, nyomban kei lemes érzés tölti el. Őrösben megkezdték a mel lékutcák aszfaltozását és az óvoda építése is biztatóan halad. Sokan az őrösiek közül most mó< ilyen szólásmondást címeznek nekem: „Szorítson már a csizma is!" ^ ® m : Jet** ^mtmsmmm w