Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-13 / 37. szám, Vasárnapi Új Szó

Érdekességek ÖREGSZIK AZ EMBERISÉG A Szovjetunióban ma hozzávetőlegesen 243 millió em­ber él. A szakemberek azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy hány lakosa lesz a Szovjetuniónak a század vé­gén. A becslések relatívak, a feltételezett szaporodás nagyon sok tényezőtől függ. A szakemberek egyöntetű nézete szerint a demográfiai helyzet tervszerű beavat­kozást követel, amely növelné, vagy legalábbis a mai szinten tartaná fenn a szaporulatot. A népszaporulat emelkedését jelenleg a vidék biztosítja. Az 1959-es nép­számlálás adatai szerint vidéken a népszaporulat a felé­vel magasabb, mint a városokban. A vidéki lakosság részaránya azonban gyorsan csökken. A szakembereknek gondot okoz a lakosság összetétele is. A század végén a számítások szerint kiegyenlítődik az arány a férfiak és a nők száma között, melyet a háború erősen megbontott. Ez kedvezően befolyásolja majd a gazdasági és a társadalmi életet is. Ugyan­akkor azonban sokkal kedvezőtlenebb lesz a lakosság korösszetétele. Emelkedik a 60 évnél idősebb lakosok száma, kevesebb lesz a gyerek és a dolgozók között emelkedik az idősebbek száma. A közelmúltban a Szovjetunió lakossága fiatal volt. 1939-ben a lakosságnak csupán 6,8 százaléka volt 60 évnél :dősebb. Húsz éven alul az idősebbek arányszáma 9,4 százalékra emelkedett, 69-ben az idősebbek alkották már a lakosság 12 százalékát. Természetesen azokban a köztársaságokban, ahol a lakosság átlagkora emelke­dett, aránylag alacsony a gyermekek száma. így pl. Lettországban a gyermekek csupán a lakosság 23 szá­zalékát, Észtországban 24 százalékát alkotják. Miért lesz egyre idősebb a lakosság? Azért, mert az átlagéletkor növekszik. Fél évszázaddal ezelőtt az átla­gos életkor 44 év volt, a múlt század végén pedig csak 32. A lakosság egyre egészségesebb és csökken a ha­lálozások száma. Az életkor elsősorban azért hosszab­bodott meg, mert ma kevesebb fiatal és gyermek hal meg. 1940-ben ezer újszülött közül 182 első életévében meghalt. Azóta ez a szám nagyon csökkent. Ez azt je­lenthetné, hogy egyre több a gyerek, és így a lakos­ság átlagos életkora csökkenne. A valóságban azonban egyre emelkedik. Miért van ez? Azért, mert egyre ala­csonyabb a népszaporulat. Ennek természetesen megvannak a gazdasági követ­kezményei is. Csökken a népgazdaság hatékony foko­zásának lehetősége, emelkedik a munkaképes lakosság megterhelése és erősen növekszik az idősebb dolgozók száma. Ugyancsak meg kell oldani azt a kérdést is, milyen szociális következménye van annak, hogy a la­kosság átlagéletkora kitolódik. A szocialista társada­lomnak megvan minden lehetősége ahhoz, hogy terv­szerűen szabályozza a lakosság fejlődését. Ezeket a le­hetőségeket haladéktalanul ki kell használnánk. LITYERATURNAJA GAZETA Barlangváros A Madridon keresztülfolyó Mansares folyó partján idők óta salakösvény húzódik, ennek mentén barlang­lakások vonulnak, melyekben ma is emberek laknak. A barlanglakók nem deklasszált elemek, hanem dolgozók. Nemrégen levelet írtak Madrid főpolgármesterének. „Legtöbbünket gyermekeink sorsa aggasztja. Mit ta­nulhatnak meg itt? — írják. — Erőnktől telhetően ösz­szetákoltunk egy nagy barakkot. Mostanában két tanító jár ki hozzánk, különböző időpontban oktatnak, mert egyszerre nem férne be a gyermekhad. Egyesek már be is fejezik az iskolát, s mégsem tudnak olvasni. Oj viskók építése tilos. A régi barlangok tovább lé­teznek, de azok is összeomlóban vannak. A múlt télen több barlangot elmosott a víz." Mennyire ártalmasak az itteni életkörülmények, bizo­nyítja a reumások és a tüdőgyulladások száma. Ám alig hagyja el egy család a barlangot, másik költözik belé. A barlanglakók zöme délről és Estremadurából szár­mazik. „ Rendszerint munkakeresés közben vetődtünk ide — mesélik. — Sokunkat kitelepítettek régi ottho­nunkból. Nem tudtunk fizetni. Mi mást tehettünk?" MADRID A jugoszláv P. Vodovnlk ötletes műszert talált fel gépkocsik azonnali fékezésére. Szemüvegkeret felső részén érzékeny mlkroműszert helyeztek el, s elég ha az ember felhúzza szemöldökét, mely a műszert érintve bekapcsol egy elektro­nikus fékberendezést. (OGONYIK) A jegesmackó is kedveli nyáron a hideg sörr! IQUICK) Középkor Olaszországban Reggelente a dél-olasz­országi városok piacaira szamárháton zöldséget és gyümölcsöt szállító pa­. rasztokkal együtt hó­nuk alatt összerakható asztalt és széket szoron­gató személyek tartanak egy irányban. Rövidesen kérelmezők sokasága ve­szi őket körül. Az össze­rakható asztal tulajdono­sa meghallgatja a soron levő ügyfél kérését, az­tán egy jegyzetfüzetbe felírja az ügyet. A ké­relmezők tiszteletteljes hallgatással kíváncsian figyelik a tiszta papírla­pon szaporodó fekete be­tűket, számukra titokza­tos jeleket. Az ún. tár­sadalmi írnokok szerény díjazásért tollbamondás­rá levelet írnak, kérvényt fogalmaznak stb. Annak ellenére, hogy Olaszor­szág jelentős sikereket ér el a tudományos-műszaki haladás terén, a lakosság jelentős része kénytelen igénybe venni a közép­kor óta létező társadal­mi írnokok szolgálatait. Az ok: a legutóbbi (nem teljes) adatok sze­rint mintegy négymillió olasz nem tud írni és ol­vasni. Ezek az emberek a modern világon kívül élnek, nem ismerik joga­ikat, sem a társadalmi élet törvényeit. Rendsze. rint akkor gondolnak rá­juk, ha megindul a szo­kásos választási kam­pány, hogy aztán hirte­len megint elfeledjék őket. Milánóban, ebben a nagy ipari központban is tízezrek vannak, akik nem tudnak eligazodni az ut­cák névtábláin. A milá­nói társadalomlélektani intézet nemrégen kuta­tást végzett, amelynek be­fejeztével kiderítette, hogy a város felnőtt la­kosságának 33 százaléka „egyáltalán nem fogja fel, miről írnak az újsá­gok és miről van szó a rádió és televízió-adások­ban". Szakértők véleménye szerint az ország északi részeiben 12 százalék, a déli részeken 27 százalék az írástudatlanok száma, mely olyan elmaradott vi­dékeken, mint Basilleata és Molise a 43 százalé­kot is eléril A közokta­tásügyi miniszter nemré­gen egy interjűjábán be­ismerte, hogy az írástu­datlanok számát tekintve Olaszország tartósan ve­zet a közös piaci orszá­gok között. EPOCA t w'ar'ÄN. v 1 " . i v; f§ J J^KMt^ A- ••-•••• :-• Sandra Freeman 24 éves színésznő a londoni Internatio­nal House nyelvintézetben vetkőző számokkal teszi szem­léltetővé a külföldiek angol nyelvoktatását. (DER SPIEGEL) Csimpánzkisasszony mint nyelvtehetség Sara, egy hétéves csimpánzkisasszony, dr. Dávid Pre­maeknak, a kaliforniai egyetem pszichológiaprofesszo­rának tanítványa felfogja a nyelv grammatikai szerke­zetét, s használni is tudja az emberekkel „társalkod­va". Még a feltételes módot is érti, s helyesen alkalmazza azt, ami sok gyermeknek nehézséget okoz. Sara nem tud kimondani egyes szavakat. Egyes han­gokat tud ugyan utánozni, de hangképző szervei alkal­matlanok arra, hogy emberi nyelven beszéljen. A nyelv fogalma azonban nem függ a hangok és je­lentésük kapcsolatától. Tudunk olvasni olyan szimbólu­mokat, amelyek egyáltalán nem függnek össze hangok­kal. Itt van például az autó irányjelzője, a közlekedési jelzések. Éppen ezt teszi Sara. A majom „szótára" kb. 150 plasztikus jelképből áll, melyek tárgyakat, bizonyos cselekvéseket, neveket és több elvont fogalmat jeleznek. Az olyan kézzelfogható dolgok, mint a banán és a csokoládé vagy alma jelzésére szolgáló szimbólumokon kívül Sara az adni és venni ige fogalmát, tanítóinak és segédeiknek nevét és a saját nevét is ismeri. Ismeri a jó és a rossz szimbólumát, és aszerint cse­lekszik. A jó az, amivel dr. Premack egyetért, a rossz az, amit helytelenít. „Ebben egyáltalán nem különbözik a gyermektől, akinek a jó vagy rossz az, amit szülei helyeselnek vagy elutasítanak. Sara tisztában van a szórenddel. Rendezni tudja gon­dolatait, s aztán egy mágneses táblán gondolatát kife­jező mondatokba önti a szimbolikus szavakat. A csim­pánz „plasztikus mondatai" éppen úgy igazodnak a nyelv törvényeihez, mint az emberi nyelven mondott mondatok. Sara egyik tanítója, Mary Morgan például ezt a fel­tételes mondatot írta le: ,fla Sara kiválasztja a vöröset, Mary ad neki csoko­ládét Sara elolvassa a mondatot, s hogy csokoládét kapjon, több színes tárgy közül kiválasztja a vöröset. Tagadó értelemben is felfogja ezt a megfogalmazást. „Ha Sara a zöldet húzza ki, Mary nem ad nekt cso­koládét." Sara ilyenkor gondosan kerüli a zöld tárgyat, s bár­milyen más színűt választ. Felmerült az a nézet, hogy egy olyan részletes és teljes terv kifejlesztése, mint amilyen alapján Sara is tanult, jelentősen befolyásolhatná a szellemileg elma­radott gyermekek oktatását és segítségével letküzdhet­nék azt a gátat, amely gátolja őket abban, hogy meg­értessék magukat más gyermekekkel. Dr. Premack azonban úgy véli, hogy kutatásainak fő eredménye a nyelvészek ösztönzése lesz, hogy elméleti­leg tisztázzák és elmélyítsék az emberi nyelv tanulmá­nyozását. INTERNATIONAL HERALD TRIBÚNE

Next

/
Oldalképek
Tartalom