Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-13 / 37. szám, Vasárnapi Új Szó

Útijegyzetek a Szovjetunióból S s 15 A tengerbe nyúló Lasztocskino gnyezdo (Fecskefészek) szikla S2IMFER0P0L Ismerkedés a viharos tengerrel A bahcsiszarají szökuKut A városon túl dombvidék tárul elénk. A XVIII. századi krími harcok színhelye, ahol II. Katalin és Potyemkin seregei megverték a törököket és elfoglalták a Krím-félszigetet. Az út mentén felbukkanó, töredező mérföldköveket műemlékekként tartják becsben, Katalin-mérföldköveknek nevezik őket. Állítólag azért, mert Katalin az út egy részét gyalog tette meg, hogy találkozhassék szerelmével, Potyomkinnal. Ennek emlékére nevezik a találkozó színhelyét ma is Kellemes Találkozásnak. A Krím-félsziget nemcsak legendás harcok színhelye volt. Manapság rászolgál a virágoskert jelzőre. A domboldalakon és síkságokon rózsa-, szegfű- és más virágültetvények hektárjai terülnek el. Itt nyerik az értékes rózsaolajat, amelyet a közelmúltban a szovjetország még kénytelen volt importálni, de néhány éven belül már exportra ls termelni fog. Innen szerzik be a szovjet illatszergyártás legtöbb nyersanyagát. A tízezer lakosú Bahcsiszaraj műemlékeivel, a kán palotájával páratlan színfolt a Krím-félszigeten. A XV. század elején még csak jelentéktelen település volt, de csodás környéke és kedvező éghajlata megtetszett a tatár kánnak, aki aztán itt építtetett palotát és telepedett le. A műemlék-palotában ma múzeum van. Híres szökőkútjának legendáját — Puskin művéből és más elbeszélésekből is — bizonyára sokan Ismerik. Zaréma, Giref kán legkedveltebb felesége szerelemféltősből megölte Máriát, a fogoly lengyel nőt, aki sohasem tudott volna a káné lenni és szüntelenül visszavágyott férjéhez, akitől elrabolták. A kán haragjában ledobatta Zarémát a toronyból, Mária emlékére pedig fehér márványból szökőkutat építtetett, amelyből — a legenda szerint — évszázadok óta csorognak a könnyek, siratva Máriát, Zaremát és minden embert, aki életét áldozta a szabadságért. A történet egyébként többféle változatban él a nép száján. Régi szokás, hogy a bahcsiszarajiak naponta egy-egy fehér rózsát tesznek a szökőkút elé Mária emlékére és egy-egy piros rózsát Zaréma emlékére, mert mindkettőjüket tisztelik. A Szimferopolt Jaltával összekötő út hegyvidéken át vezet. A száz kilométer hosszú szakaszt néhány évvel ezelőtt a trolivezetékkel együtt egy év alatt építették fel a szovjet szakemberek. ... Kissé félelmetes, de elragadó látvány a háborgó tenger. Ottlétünkkor három napig tombolt, két-három méterre csaptak a hullámok a partra, de harmadnapra már 25—30 fokos melegben a hűsítő hullámok közé menekültünk. Az ún. Nagy falta mintegy 70 kilométeren át húzódik a Fekete-tenger partján. Évszázadok óta a legelőkelőbb orosz fürdőváros. Az orosz cárok is Itt építtették fel nyári palotáikat. Ugyancsak itt épültek a mai korszerű üdülők és szanatóriumok, amelyeK már csakis a dolgozó népet szolgálják. A város látogatói nem kerülhetik el a Livagyifa Palotát, mely egykor a cári család nyaralója volt, ma pedig szanatórium, de fő nevezetessége az, hogy 1945 februárjában Itt került sor Sztálin, Churchill és Roosevelt történelmi nevezetességű találkozójára. Itt döntöttek Németország és Európa háború utáni sorsáról. A palotát hatalmas park veszi körül, melyben több száz éves fákat is láthatunk, köztük cédrusokat, pálmájuk okiratokkal bizonyította a kis hősök tetteit. Rövid ismerkedés után megnéztük, hogyan laknak a pionírok. Az első szobában példás, szinte katonai rend fogadott, a következőben azonban egészen más látványban volt részünk. Kalauzoló kispajtásaink elmondták, hogy az első szobában lengyel pionírok laktak, a másikban meg holland, belga és angol grófkisasszonyok, akik a rendet csak élvezni szeretik, de az első napokban megteremteni képtelenek. A pavilon legfelső emeletén ötventagú kultúrbrigád 10—15 perces műsorral köszöntött minket. Aztán megnéztük a klubhelyiségeket. Itt láthattuk a világ egyetlen űr hajósmúzeumát, melyét a szovjet űrhajósok rendeztek be. Láthattuk Gagarin eredeti ürhajósruháját, kipróbálhattuk azokat a berendezéseket, amelyekkel az űrhajósokat felkészítik nehéz feladataikra. Csoportunk egyetlen tagja, egy pardubicei tornatanár bírta csak kí öt percig a rotációs székben, amelyben minden űrhajósnak maximális fordulatszám mellett egy óráig kell kibírnia szédülés nélkül. Látogatásunk végén még egy, a tiszteletünkre rögtönzött kétszer tízperces labdarúgó-mérkőzést is megtekintettünk. HAZAFELÉ A 16 nap gyorsan eltelt, s ismét vonatra ültünk. Visszafelé még egy kis séta Lvovban, újabb élmények, aztán egynapi utazás után ismét hazánk földjére léptünk. Felemelő érzés, hogy ez alatt a rövid idő alatt is valamelyest megismertük a baráti szovjet nép gazdag hazáját és békés életét. BELLUS IMRE A szimferopoli pályaudvaron Adelina, az Inturiszt bájos idegenvezetője vett pártfogásába bennünket. Utunk első állomása a 40 kilométerre fekvő Bahcsiszeráj volt. Minden utcához, minden házhoz fűződik valamilyen történelmi rege. Építészeti emlékműként gondozott görögkeleti templom Jaltában kat. Elveszett gyöngyszemnek ható tavacskákon előkelő tartású hattyúk és más ritka vízi madarak úszkálnak. A közelben van jalta másik nevezetessége, a Voroncov Palota. Jalta a csend és nyugalom hona. Nem csoda, hogy vonzotta és vonzza az írókat. Sokat időzött Itt annak idején Puskin, itt élt Pavlenko szovjet író, akinek a háza úgy van berendezve, mintha ma is ott élő házvezetőnője, a 75 éves Nasztya néni ma is hazavárná. Itt van a múzeumnak berendezett Csehov ház. A modern építészetet a Donbassz üdülő, meg Artyek, a nemzetközi pionírtábor képviseli. ARTYEK A nemzetközi pionírtábort „műsoron kívül" tekintettük meg. Jaltától alig 15 kilométerre, az Ajub Dag (Nagy Medve) lábánál létesült. A világ minden tájáról járnak ide úttörők. A tábor kiszélesítése után tízezer kispajtást fogadhat be vendégszeretettel. A bejáratnál „szigorú őrök" állították meg autóbuszunkat, ellenőrizték a táborvezetőség által kiállított látogatási engedélyt, s csak azután engedték tovább, hogy meggyőződtek hitelességéről. A főpavilon bejáratánál vidám gyermeksereg fogadott bennünket. Csehszlovákok is voltak köztük. Két halvány arcú fiú kivált a többi közül. Mellüket kitüntetések díszítették. Vietnamiak voltak. Az egyiknek — 15 éves sem volt — hiányzott a jobb karja és a jobb szeme. Amint elmondta, harcban sebesült meg és 40 amerikai repülőgépet lőtt le, amiért két állami kitüntetést kapott. A társa egy kitüntetést kapott, mert „csak" 32 amerikai repülőt lőtt le. Eleinte túlzásnak véltük, de vezetőJALTAIG