Új Szó, 1970. szeptember (23. évfolyam, 207-232. szám)

1970-09-02 / 208. szám, szerda

Dunaszerdahely fejlődése és problémái BESZÉLGETÉS GYURCSIK JÓZSEF ELVTÁRSSAL. A VÁROSI NEMZETI BIZOTTSÁG ELNÖKÉVEL Dunaszerdahelyi látkép. Baloldalt a Dunaj szálloda kerthelyisége, háttérben az északi lakótelep. (Vlado Balažic telv.J 1970 IX. 2. Az elmúlt hetekben — egy olvasónk levele kapcsán — két ízben is foglalkoztunk Dunaszerdahellyel. Igaz, hogy „csak" gyermekjátszóterek létesítésének szükségességéről volt szó, ám ugyanakkor — ha csak röviden is — szó esett a város nagyarányú fejlődéséről, s a városi nemzeti bizotttság elnökének válasza rámutatott e fejlődést gátló akadályokra is. Nem utolsósorban éppen ez az ügy késztetett arra, hogy Dunaszerdahely fejlődéséről és problémáiról beszélgessek Gyurcsik József elvtárssal, a városi nemzeti bizottság elnökével. Milyen fejlődést ért el Dunaszerdahely az elmúlt 10 évben? Gondolok itt most az új lakótelepek építésére, a középületekre éppúgy, mint az úf üzemek létesítésére és az üzlethálózat fejlődésére. — Pontos a megfogalmazás — válaszolja a vnb elnöke — ékkor, ha az elmúlt 10 év fejlődéséről kérdez. Ugyanis nem túlzás, ha azt mondom, hogy a város fejlődése 1960-ig lényegében stagnált. Ennek illusztrálására elég megemlíteni azt, hogy 1960-ig mindössze 24 állami lakásegység épült fel. Ezzel szemben 60-tól a mai napig két, a Kukučín utcai és az északi lakótelep épült fel, az előbbiben 358, az utóbbiban 750 lakásegységgel. Ezek a lakások korszerűek, összkomfortosak, 2—3 —4 szobásak. Ezenkívül több vállalat is épített lakásokat önsegélyes alapon (a leendő lakástulajdonosok maguk is részt vesznek a munkákban). így pl. az építkezési vállalat mellett megalakult lakásépítő szövetkezet eddig 63 lakásegységet épített fel, további 24 építése pedig folyamatban van. Hasonló módon épít lakásokat a járási egészségügyi központ, a ČSAD, az efsz, az állami gazdaság és több más vállalat. Még ebben az évben elkezdjük az óvárosnak nevezett negyed újjáépítését, ahol 560 lakásegység, üzleti központ, bölcsőde és óvoda lesz. Igen nagyarányú a családi házak építése. További családi házak építése már komoly nehézségekbe ütközik, mivel a telekigénylőket nem tudjuk kielégíteni, egyszerűen nincs elég teleknek alkalmas terület. Mindezek alapján elmondhatom, hogy a város lakosságának 65 százaléka modern, a kor követelményeinek megfelelő lakásokban lakik. jelentős sikereket mondhatunk a középületek, illetve intézmények építése terén is. Felépült a járási kórház, a jnb, a járási pártbizottság épülete, a 9, illetve a 12 éves szlovák és magyar iskola, a Geodéziai és Kartográfiai Intézet, a városi" nemzeti bizottság, és még több más intézmény költözhetett új épületbe. Szóljak néhány szót az üzlethálózat építéséről is. 1960 óta épült fel a Dunaj Szálloda, étteremmel és kávéházzal, a közszolgáltatások háza, 13 különféle üzlethelyiség. Most adták át rendeltetésének a Centrált, a Jednota egyemeletes, iparcikkeket árusító üzletét. Ezenkívül több régi üzletet újjáépítettek. Sajnos, mindezek ellenére sok még az elavult üzlet, de az új lakónegyedek építésével párhuzamosan új üzleteket építünk s így a helyzet tovább javul. Ha már ezekről a dolgokról beszélünk, akkor szeretnék egy dolgot megjegyezni. A vasútállomás épülete olyannyira elhanyagolt, hogy egyre inkább kirí a város arculatából. Az állomásépületet egyáltalán nem tatarozzák, már pedig legalább annyit megtehetne az államvasutak igazgatósága. Városunk fejlődése eredményeinek felsorolásában nem véletlenül hagytam a végére az új üzemek létesítését, amelyeknek léte és tevékenysége egyre inkább meghatározója a további fejlődésnek. Tulajdonképpeni fejlődésről itt is csak 1960 óta beszélhetünk. Azóta felépült a cukorgyár, az építkezési vállalat üzeme, a Prefa üzem, a 600 vagon befogadóképességű gyümölcstároló, a mezőgazdasági termékek szárító üzeme, a csökkent munkaképességűek üzeme, a Tesla bedolgozó részlege és több kisebb üzem. Befejezés előtt áll a fafeldolgozó üzem. Mindezek az üzemek 2500 embernek biztosítanak munkát és megélhetést. Mindazok az eredmények, melyeket városunk fejlesztésében az utóbbi 10 évben elértünk, csakis a járási pártbizottság, a járási nemzeti bizottság és természetesen a városi nemzeti bizottság megértő segítőkészsége tette lehetővé. A város fejlődésében elért eredményeket tekintve úgy tűnik, mintha mindez a legkisebb zökkenő nélkül történne. Már pedig hogy nincs így, az kitűnik abból a válaszból is, melyet elnök elvtárs a játszótér ügyében adott, s amelyben csupán ezzel az egy dologgal kapcsolatban is számos nehézséget hozott fel. — Való igaz, hogy így van. Sajnos, egyáltalán nem mondható el, hogy nincsenek problémáink, nehézségeink. Talán több Is mint kellene. Miből erednek nehézségeink? Abból, hoyy nincs meg a kellő összhang a beruházók és a kivitelezők munkája között, nem beszélik meg, nem hangolják össze egyegy építkezés harmonogramját. Ha már állandóan kiindulópontunk a játszótér ügye s ezzel kapcsolatban az északi lakótelep, ha járt most ott, akkor láthatta, hogy a lakótelep környéke úgy fel van túrva, mintha egy kisebb bombatámadás érte volna. Felbontották a járdákat, néhol az úttestet is és olyan árkokat, gödröket ástak, hogy szinte életveszélyes a közlekedés. És mindezt miért? Azért, mert a kivitelező vállalat harmonogramjában csak most kerüli sorra az öntözőrendszer kiépítése. Pedig benne volt a tervben, mégis, előbb lebetonozták a járdákat, most pedig felbontották. Csupán ez az egy dolog több százezer koronás többletkiadást jelent, nem is beszélve az ott lakók tengernyi bosszúságáról, kellemetlenségeiről. Ezek azok a hibák és fogyatékosságok, amelyekre a lakosság joggal mutat rá. Gyakran megtörténik az is, hogy a városi nemzeti bizottság megkérdezése nélkül kezdenek el olyan munkákat, melyeket az adott esetben nem volna szabad megkezdeni. És hogy kritikai megjegyzéseim ne legyenek anonimojt, a kivitelezők a trnavai, valamint a nyitrai építővállalat. Ez úton is azt kérjük tőlük, hogy az egyes munkálatokat beszéljék meg velünk, illetve a főberuházó bratislavai Stavoinvestával. Meggyőződésem, hogy sok minden másképp mehetne, ha ez így történne. • A hibák és nehézségek elle~ nére is szembetűnő Dunaszerdahely fejlődése az elmúlt 10 évben. Lényeges dolgokról esett már szó: a lakásépítésről, az üzlethálózatról, a középületekről és az üzemekről. Csupán egy dologról nem beszéltünk még: a kulturális életről, illetve az ezt biztosító intézményekről. Mi a helyzet ezen a téren? — Sajnos, nem jó. Ugyanis az a helyzet, hogy a népművelési otthon kivételével egyetlen kulturális intézmény elhelyezése sem kielégítő. Például a járási és a városi könyvtárnak egyszerűen nincs hova elhelyezni a könyveket, mivel lényegében csak egy helyiségük van, s ugyanakkor 10 dolgozójuk. Nincs msgfelelö mozihelyiségünk s így csak hetenként háromszor tarthatunk előadást. A járási múzeum kérdése megoldódik azzal, hogy a sárga kastélyt erre a célra átalakítják. A tervünk egy olyan kultúrház építése, amelyben az összes kulturális intézményeket elhelyezhetnénk. Megvan rá már a költségvetésünk is, a nyitrai építővállalat építi majd fel és szeretnénk, ha» legalább 1972ben megkezdődnék az építkezés. Befejezésül szeretném hangsúlyozni: hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére városunk lakossága, a városi nemzeti bizottság, valamint a különféle üzemek és intézmények számos kötelezettségvállalást lettek, melyek mind Dunaszerdahely további fejlesztését és szépítését célozzák. AZ IFJÚ GÁRDA PÉLDÁJA A Kommunista Ifjúsági Internacionálé 1920. június 9—15-én tartotta meg második nemzetközi értekezletét, amelyen félmillió tag képviseletében már 23 szervezet jelent meg. Itt született meg a határozat is, hogy zeptember 5-én mindenütt megtartják a nemzetközi ifjúsági napot. Szlovákiában ebben az időben a Szocialista Ifjúmunkás Szövetség működölt, amelynek tagjai már erősen radikálizálódtak. Kelet-Szlovákiában, ahol a Szlovák Tanácsköztársaság idején már kommunista csoportok léteztek, terrorral megfélemlítették az Ifjúságot, de nem sokáig. Itt éledtek fel tespedésükből először az ifjak. Jó hatással voltak rájuk a Kassán emigrációban élő magyarországi elvtársak. Tanították őket, és az ő segítségükkel megalakították az első szervezeteket. Itt jelent meg az első magyar nyelvű ifjúsági lap Az ifjú gárda címen. Az ifjak forradalmi tüze átterjedt a felnőtt munkásokra is. 1920. augusztus 15-én akarták megtartani első kongresszusukat. A bratislavai ifjak akkor még nem fejtettek ki jelentősebb politikai munkát. Ténykedésük inkább ön képzőköri jellegű volt. A politikailag érettebbek azonban ezzel nem elégedtek meg. Szervezkedtek a Duna utcai Munkásotthonban, felvették a kapcsolatot a vidékkel, valamint Kelet-Szlovákiával és csakhamar elkészült a tervük. Elhatározták, liugy megtartják a nemzetközi ifjúmunkás napot. A kormány megijedt és statáriumot hirdetett, de az ifjúmunkások nem riadtak vissza attól sem. hogy sok helyen engedély nélkül rendezték meg az összejövetelt. A Szocialista Ifjúmunkás Szövetség szintén 1920. szeptember 5-re hívta össze kongresszusát a pozsonyi Munkásotthon Petőfi termébe. Itt székelt akkor a szövetség első kerületi titkársága. A kongresszuson cseh, szlovák, m:igyur, német, ukrán és zsidó ifjúmunkás küldöttek 51 helyi csoport és 8250 tag képviseletében vettek részt. Delegátusok jöttek Bécsből, Prágából, Berlinből, Pécsről és máshonnan. A küldöttek kimondták, hogy csatlakoznak a Kommunista Ifjúmunkás Internacionáléhoz. A legforradalmibb elemet akkor a kelet-szlovákiai küldöttek képviselték, akik nagyon erélyesen követelték a „kommunista ' jelző használatát. A pozsonyi A KOMMUNISTA EJE3E3E3 El kongresszus kitűzte a szövetség új programját, összeállította szervezeti-szabályzatát és gazdasági követeléseit. Kezdeményező lépés és felemelő érzés volt, hogy éppen Szlovákiában és Pozsonyban történt meg, hogy az ifjúság megelőzte a felnőtteket az egyesítő törekvésben. Ennek emlékét a Duna utcai egykori Munkásotthon falán elhelyezett emléktábla hirdeti. A szlovákiai ifjúmunkás kongresszus mindvégig a III. Internacionálé forradalmi szellemében folyt le. Útmutatás volt ez a munkásság számára, hogy az idő már megérett az egységes forradalmi front kibontakozására. Nagyon jelentős volt a csehországi küldöttek felszólalása, mivel hivatalosan a cseh és német csoport itt juttatta először kifejezésre a szlovákiai forradalmi munkásokkal való teljes együttérzését. A Kassai Munkás is lelkesen írta: „A forradalmi küzdelemben megritkult sorok pótlása a proletárifjúságra vár. Üdvözöljük tehát a proletárforradalom tartalékcsapatát!" Az ifjúság sajtószerve Az ifjú gárda pedig látnokian fejezte ki az ifjú proletárok nézetét: ... „Nem tudhatjuk mikor kerül rá a sor, hogy fegyveres katonái legyünk a proletariátus felszabadításáért folyó harcnak, de készen kell állnunk, hogy amikor itt a pillanat, mint egységes, jól felkészült hadsereg álljon az ifjú gárda és vigye győzelemre a kommunista lobogót." A bratislavai első ifjúmunkás kongresszus egy fiatal, még jóformán alig elindult mozgalom első nagy megnyilatkozása volt. Itt kapcsolódott össze az ifjúmunkások egysége minden nemzetiségi, nyelvi, faji és felekezeti különbség nélkül — a proletár nemzetköziség jegyében. Később ráeszméltek arra is, hogy területileg különváltan és flBaajMSKKhmftmtnám'. vrmm

ttímm***

*nemzetiségek szeAZ IFJÚ GARDA gS^^lf , y wftw VH^ Í ?£ f ^niťif

yMÍirtfBiílíi1l i fi" rint elszigetelvjo sem létezhetnek. Decemberben Prá» gában megteremtették a kapcsolatokat a Csehszlovák U^

^-'

j

jj

^feaferér txrňssžr Köztársaság összes ifjúmunkás szövetH -. den erejüket latba•* ----- • ségei között Mi

nV." y -fAáC v * : ... ........ :-.•:•:•:••ixxxx

MWMíntnrntut

w ^ŽFZFĹZ?*^:.

? *** Rt tfíWjfclC* • . •ÜRJM < . w... .„.. -"t ggS ' m m vetve előkészítették az egyesülési kongresszust. Az ifjú gárda egykori jóslata is Neveltjei, az egykori ÍS5S3M beteljesedett. -- t-t •;•,•/»•. W^S^M^ Svrr 'Sŕ -"'^ • ifjúmunkások, föl- - > m fi'.,

.T " h**.- i 'ÍM. >* : . íi . (

fit

y v— W^H — . Í,: BÁTKV LÁSZl AZ IFJŰ GÁRDA CÍMLAPJA nőttek a további harcokban megedződtek és eljött az idő, hogy átvehessék az idősebbektől s a stafétabotot. A •| párt vezetésével p sok viharon keI resztül megvalósíthatják régi álmaikat. GREK IMRE Aratási ünnepély Besenyőn Az idei nehéz aratás mindenhol sok gondot okozott. Besenyőn éppen az időjáráson múlott, hogy az érsekújvári járásban nem ők fejezték be elsőként az aratást, mert a koinbájnosok igen jó munkát végeztek. Terven leiül fizetett a ga bona is A betakarítás végeztével, augusztus 27 én megtartatták az aratási iin'iepžlyt is. amit egybekapcsol tak a szövetkezet megalakulása 20. évfordulójának az ünnepségeivel. A délutáni műsor fő száma a már hagyományos aratási felvonulás volt. A koszorúkat zeneszó kíséretében adták át a szövetkezet vezetőségének. A rövid kultúrműsor után reggelig tartó táncmulatságon szórakoztak a szövetkezeti tagok. Takács, Erzsébet, Besenyő.