Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-09 / 32. szám, Vasárnapi Új Szó

: vr •• VtfBMi^BMBBHBMBi .i­s EMBEREK, PROBLÉMÁK Bodrogköz. Aki ezt a szút hallja, a kelet-szlovákiai síkságot képzeli ma­ga elé. Ilyenkor nyáron virágillattal, gépek morajával van tele. Sok mindent rejteget magában ez a terület Ezen a részen van Csehszlovákia tengerszíntfeletti magasságának legalacsonyabb pontja — 99 méter. Itt kezdődik úgymond a tűketerebesi járás magyarlakta vidéke. Ez a terület Kelet-Szlovákia Csallóköze. Innen származik II. Rákóczi Ferenc, járt erre Petöli, Móricz, Mikszáth és más írók és költők. Szülőföldje a híres méhésznek, Orösi Páll Zoltánnak. Szívesen látogatnak ide hazai és külföldi turisták is, főleg a Tisza­parti aranyhomokra, a Latorca-parti üdülőbe... Tudósítónk is megláto­gatott néhány nevezetességet, fejlett és kevésbé fejlett községet. VÁROSNEGYED A FALU KÖZEPÉN II. Rákóczi Ferenc szülőfalujá­tól, Borsitól jövet áthaladva a Bodrog folyó hídján, Bodrogszer­dahelyen találjuk magunkat: Rek­lámtáblák fogadják az érkezőket: „Látogassák meg az ÁG borozó­ját"; Üdvözöljük Önöket a Bodrog­szerdahelyi ÁG körzetében"; „így fejlődött Bodrogszerdahely 1960­tól." Régi ismerős, ha erre jár, nem is községben, hanem városban érzi magát. Bodrogszerdahely az utóbbi 20 év alatt többet fejlődött, mint a felszabadulás előtt több mint 100 éven át. Máskülönben ez a község Bodrogköz művészetének és műemlékeinek „elővárosa". Ebben a községben található a XIII. századból származó várkas­tély és egy román stílusú templom, valamint a kő- és a bronzkorszak­beli, régészeti szempontból értékes leletek. A Tajba-tó, amelyet álla­mi rezervációnak nyilvánítottak, mocsári teknősök birodalma. A Bodrog partján fekete nyárfák és számos vadon élő eperfa találha­tó. Bodrogszerdahely a tőketerebe­sl járás legnagyobb községe. Több mint 3500 ember él itt. A modern iskolai pavilonok és tanítólakások körül egyre több toronyház épül. A modern körzeti orvosi rendelőt, amely három eddig működő egész­ségügyi központ egyesítésével jött létre, kórháznak nevezik. Maga az épület és a berendezés is szinte jo­gosnak tartja ezt az elnevezést. Csak az orvosok száma nem iga­zolja ezt. A városnegyednek nevezett ré­szen további épületek emelked­nek a magasba. Befejezés előtt áll a modern, minden követelményt kielégítő óvoda, a jövő évben sor kerül a már annyira hiányolt szál­loda, kávéház és étterem átadásá­ra ís. Üzemeltet már a szolgálta­tások háza is, ahol a fodrászok, a fényképészek, a üvegezők és a rámázók csillogtatják tudásukat. A község egyik büszkesége az állami gazdaság igazgatóságának épülete. Kertjében virágok pom­páznak, amelyeket nem egy ember elcsodálkozva tekint meg. Szalontay Dezső elvtárs, a hnb titkára ottjártunkkor elmondotta, hogy Bodrogszerdahely fejlődése az utóbbi évben kielégítő. A „vá­rosnegyed" építése nagyon jó el­gondolás volt, ez lesz a község legszebb része. Az elmúlt év vé­gén vizet is kapott a község. A bodrogközi csoportos vízvezeték szolgáltatja az ivóvizet a lakosság­nak. A község fejlődése azonban nem­csak a „városnegyed" építésénél nyilvánul meg. Néhány héttel ezelőtt megkezdték a járdák építé­sét. Három új utca épül, ahol ugyancsak gomba módra nőnek kl a földből a modern, korunknak megfelelő családi házak. Az új utcák építésével azonban megnö­vekedtek a hnb gondjai is. Ugya­nis annak ellenére, hogy a vízve­zeték építésekor már tervben volt az utcák építése, azonban a vízve­zeték építésének tervezésekor erről megfeledkeztek. Most pedig már elég nehéz ezt a hibát helyrehoz­ni. 47 ÉV UTÁN Negyvenhét évvel ezelőtt alakult meg Királyhelmecen a Csehszlo­vák Kommunista Párt helyi szer­vezete. Ebből az alkalomból június végén ismét találkoztak az alapí­tók. Ugyanarra a helyre, ahol le­rakták a szervezet hivatalos alap­jait, ugyanúgy, mint akkor, negy­venhét évvel ezelőtt, egyesével, kettesével érkeztek a Kishegy aká­cosába. Habár számuk most ke­vesebb volt, mint akkor, mert az utóbbi évtizedek alatt többen el­költöztek az élők soraiból, mégis úgy érezték, hogy együtt vannak mindnyájan. Azok is eljöttek, akik jelenleg külföldön, Magyarországon élnek, mint Lénárt László, Mokry Béla, Srámek Ervin. Sokan felszólaltak. Beszédjük alapja Ady Endre egyik forradalmi versének sora volt: „...akartunk, mertünk és vagyunk ..." A kezdet nehézségeinek felele­venítésén kívül nem hagyták szó nélkül az utóbbi két év eseményeit sem. Ügy, mint 4f7 évvel ezelőtt, 1968-ban ls erősen kiálltak a marxista-leninista elvek mellett, nem tértek le a nehezen megépí­tett útról, a kommunizmushoz, az emberiség örök békéjéhez vezető útról. Nemcsak a veteránok, hanem azok ls, akik részt vettek ezen a nem mindennapi találkozón, mint hősökre emlékeztek azokra, akik eltávoztak az élők soraiból. Ha beszélni tudna, sok minden­ről beszélne a Kishegy akácosa, ahonnan elindult Bodrogköz kom­munista mozgalma. Biztosan úgy elevenítené fel az eseményeket, ahogy azt a veteránok negyvenhét év után elevenítették fel. Három év múlva, a királyhelme- . ci pártszervezet megalakulása 50. évfordulójának alkalmából a Kis­hegyen, azon a helyen, ahol meg­alakították a szervezetet, emlék­művet állítanak fel. EGY EMBERKÉNT A KÖZÖS CÉLOKÉRT Alig 15 évvel ezelőtt Bodrogköz legelmaradottabb községeként Vé­k é t Ismerték. Ma már azonban megállapíthatjuk, hogy a legszeb­bek közé tartozik. A helyi nem­zeti bizottság szervei és albizottsá­gai a legteljesebb felelősséggel oldják meg a problémákat. A kép­viselők hajtómotorjai a pénzügyi terv vagy a mezőgazdasági fel­adatok, s nein utolsósorban a fa­lufejlesztés és szépítés feladatai megvalósításának. Az efsz vezető­ségével szorosan együttműködnek, s ezáltal lényegesen könnyebben oldják meg a problémákat. A községben nem is olyan régen még kultúrház sem volt, az Iskola düledezőfélben állott, tavasszal és ősszel nagy sárban jártak a köz­ség dolgozói. Ma mindez már a múlté. V é k e községben a nagy változás évének 1964-et tartják, amikor a hnb élére B oda Zoltán elvtársat, a helyi szövetkezet ak­tív funkcionáriusát — mechanizá­torát választották. B o d a elvtárs örömmel nyugtáz­za, hogy a község lakossága meg­értette: amit tervbe vettek, azt fel is kell építeni. Ezért nagy lelke­sedéssel láttak munkához. Már a fordulat évében, 1964-ben a község lakossága 225 000 óra társadalmi munkával járult hozzá a kitűzött célok eléréséhez. Azóta felépült a kultúrház, ki­javították az iskolaépületet, gene­ráljavítást kapott a tanítói lakás. A hnb kezdeményezésére a szövet­kezet átalakítással szövetkezeti klubot, szociális helyiségeket épí­tett tagjai számára. Eltűnt már az annyira szidalma­zott ragadós sár is. Portalanították az utcákat, s még az idén befeje­zik a járdák építését. Jelenleg a sportpálya építésén fáradoznak, ahol a fiatalok aktfv részvételével öltözőket és szociális berendezéseket, valamint 600 sze­mélyt befogadó stadiont építenek. A hnb elnöke megelégedéssel mondja el, hogy a fiatalok ls meg­becsüléssel fogadják mindazt, amit érdekükben tesznek, persze saját hozzájárulásukkal. Ezáltal mind kulturális, mind pedig sporttevé­kenységük fejlesztésére kedvező feltételeket biztosítanak. Ezzel nyerik meg őket leginkább a tár­sadalmi érdekeknek. BODROGKÖZ HÍREI 0 Bjarogkí^f tűzoltói gyakran rendeznek körzeti vetélkedőket. A legutóbb Királyhelmecen megtar­tott vetélkedőn a bélyi tűzoltók bizonyultak a legjobbaknak. Egyé­ni teljesítményükkel a bélyl Sza­rnék Imre és a kistárkányi Bart Ferenc tűntek ki. # A Bodrogszerdahelyi Állami Gazdaság ladmóci részlegén 3800 birka gyapjából 1 millió 300 ezer korona bevételt biztosítottak. # Bodrogköz legidősebb aktív önkéntes tűzoltója, a királyhelmeci Kalapos Endre bácsi betöltötte 76. életévét. 44 évi becsületes tény­kedés után sem szeretne még egy­hamar visszavonulni. 0 A Čierna nad Tisou-i átrakó­állomás további rámpákkal bővül a közeljövőben. Dobrá község mel­lett a széles és rendes nyomtávú sínpárak kihasználásával búzaát­rakó rámpát építenek,, amelyen évente több mint egymillió tonna búzát fognak szovjet vagonokból hazai vagonokba rakni. Ez&el egy­Időben Bodrogszerdahelyen felépí­tik a vagonmosó rámpákat. • A kiskövesdi SZSZISZ alap­szervezetének színjátszó csoportja sikeres esztrádműsorral járja a környező falvakat. Mindenütt nagy elismeréssel beszélnek teljesítmé­nyükről. Bodrogközbea kulturális téren eat a SZSZISZ-szervezet mű­ködik a legjobban. HOL SZORÍT A CIPŐ? A hatvanas évek' elején nagy fejlődésnek indult az alig 800 la­kosú Bodrogköz legdélibb községe, Őrös. Befejezték a kultúrház épí­tését, hangszórókat szereltek fel és két utcát leköveztek. Ezzel azonban, nem tudni mi okból, pon­tot is tettek a fejlődés végére. Csak a családi házak épültek — szépültek. Nemcsak a helybeli lakosok, ha­nem még az idegenek is megkér­dik: mi ennek az oka? Valóban, ml ennek az oka? Mit tesz a fejlődés meggyorsítása érdekében a hnb ta­nácsa, a képviselők és a többi köz­ségi szerv? Egyesek így, mások úgy magyarázzák a dolgot. Min­denképpen azonban a hnb funkcio­náriusait terheli a felelősség, akik nem törődnek a problémák rende­zésével. Az elmúlt évben megkezd­ték az óvoda építését. Sajnos, csak megkezdték. Brigádmunkákkal megásták az alapot és ezzel befel­legzett. A tervezett pénzösszegből mit sem merítettek ki. Már egy újabb év második felében vagyunk, az óvoda falai azonban csupán 40 centimétert emelkedtek a föld felszínétől. A gépkocsivezetők veszélyesnek tartják a közlekedést Ö r ö s ö n. Az elmúlt év októberében ugyanis nagy hű-hóval hozzáláttak a főut­ca portalanításához. Végighordták az utca szélét aszfalt alá való kő­vel és ... És azóta, tíz hónap eltel­te után, mi sem történt, sőt még jobban elromlott az utca, mint azelőtt volt. Lehetséges, hogy mire ezeket a sorokat olvassák, már portalanították ezt a szakaszt, de .,. De a legsárosabb utcák to­vábbra is sárosak maradnak. K a s k o László, a hnb eluöke, az­zal magyarázza ezt a problémát, hogy nincs elegendő pénzeszközük a többi utca portalanítására. Va­jon mire használják akkor a szö­vetkezet által befizetett mezőgaz­dasági adó 70 százalékát, a több forrásból eredő eszközöket, a be­tonkeverő kölcsönadásából eredő bevételeket és nem utolsósorban, miért nem használják kl a köl­csönvétell lehetőségeket? A környező községekben már a járdák is megépültek, este neo­nok világítják az utcákat. Űrösben azonban nem több, mint három közönséges 60 wattos villanykörte (az is többnyire bura nélkül) pis­lákol az oszlopokon, a hangszó­rókból pedig mindent lehet halla­ni, csak éppen azt nem, amit a mikrofonba mondanak. Pedig jó példáért nem kéne messzire men­niök, csupán az alig öt kilométer­nyire levő Kis- vagy Nagykövesd­re. Ezekután uem is csoda, hogy a község lakossága nagyon elégedet­len a hnb munkájával. Ezt az utób­bi időben azzal ís megmutatják, hogy nein szívesen mennek bri­gádra, pedig a kultúrház építésé­nél már több 10 000 órát dolgoztak le. Maga a pártszervezet ls ludas a dologban, mert az utóbbi időben nem sokat törődött a hnb munká­jával. Azonban a szervezet elnöké­nek, Tokárcslk elvtársnak tá­jékoztatása szerint már a napok­ban felülvizsgálják, hogy hol szo­rít a cipő. AZ OLDALT ÍRTA: HOROSZ ÁRPÁD

Next

/
Oldalképek
Tartalom