Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-07 / 186. szám, péntek

E. PAVLACKA F ELV ET ELE A hulladék is értékes nyersanyag A hulladékbegyüjtö vállalat 22 évi mérlege: 662 240 vagon nyersanyag az iparnak £ Nem lehetünk elégedettek # A hulladékértékesítés pénzt és nyerési lehetőséget is jelent 0 Sok kicsi sokra megy A hulladék felvásárlására, illetve begyűjtésére és feldolgozására minden iparilag fejlett országban nagy gondot fordítanak, mivel ez értékes nyersanyag-megtakarítást jelent. Elég, ha példának felhozzuk, hogy 125 kiló papírhulladék egy 60 éves fa nyersanyagértékével egyenlő. Hazánkban is egyre több különböző hulladékot vásárolunk fel, mégis még többre volna szükség. Hogy a volt nyugat-szlovákiai kerületben e téren mi a helyzet, az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre Rudolf M a c hc i nik, a bratislavai hulladékbegyüjtö üzem termelési és értékesítési osztályának vezetője adott választ. 1970 • Elöljáróban mondana néhány szót a hulladékbegyüjtö vállalatok munkájáról? — Készséggel, bár üzemünk csak területi jellegű. A statisztika szerint az 1949—1969-es években vállalataink hazánkban 662 240 vagon nyersanyagot adtak át az iparnak. Tíztonhás vagonokra átszámítva hazánk vasúthálózatának a felén férnének el. Az említett idő alatt vállalataink többek között 3 200 309 tonna papírt, 2 420 632 tonna ócskavasat, 400 531 tonna textilhulladékot, 582 448 tonna csontot, 12 484 669 kiló tollat és 240 886 690 darab mezei- és házinyúlbőrt vásároltak fel. összegezve az említett évek pénzbeli eredményeit: 370 luxusszállodát építhetnénk fel rajta, vagyis minden járásba több mint három szálloda jutna. Ez pedig már szép eredmény, arról nem is beszélve, hogy értékes nyersanyagot juttatunk népgazdaságunknak. Persze ez még nem ad okot az elégedettségre. • Az öiiök üzeme milyen eredményekkel zárta az első félévet? — Január 1-től különválasztották a „termelő, illetve a feldolgozó üzemeket", így mi most már csupán csak hulladékgyűjtéssel foglalkozunk. Ami az első félévi eredményeinket illeti, jobbak is lehetnének. A terv pénzbeli értékét 102,7 százalékra teljesítettük ugyan, de például a hulladékpapír felvásárlását csak 95,9 százalékra teljesítettük, bár 1516 tonnával többet vásároltunk fel, mint a múlt év 6 hónapja alatt, ugyanakkor az ócskavasból 2059 tonnával többet értékesítettünk. A textil- és a színesfémgyűjtés félévi tervteljesítésében 7, illetve 8 százalékkal maradtunk adósak. Tollat 55 122 kilót vásároltunk fel, a mezeinyúl-bőr értékesítési tervét 101,1 százalékra teljesítettük, egyébként sokkal adósak maradtunk. Az év végére szeretnénk a terv teljesítésével egyenesbe kerülni. Csupán a csontgyűjtés, illetve felvásárlása okoz gondot, ugyanis a nyugat-szlovákiai húsfeldolgozó ipar üzemei a csontot maguk exportálják, ugyanakkor a Liptovský Mikulási üzem igényeit — amely enyvfőzésre használja fel — nem tudjuk kielégíteni. • Milyen módszerekkel biztosítják a hulladék begyűjtését? — Miirden járásban van kirendeltségünk, amely tehergépkocsival, papír- és textilhulladék-préssel, helyi begyűjtőhelyekkel rendelkezik. Vannak alkalmazottjaink, akik a szemétdombon szedik össze a papírés a textilhulladékot. Ugyanis körzetünkben — de talán egész Szlovákiában is — a lakosság nem tanúsít kellő megértést a hulladék értékesítése iránt, s ha néhány fölösleges ruhadarab, vagy pár kiló papír összegyűlik, minden lelkiismeretfurdalás nélkül a szemét közé dobják. Pedig évente több versenyt is rendezünk értékes tárgyi nyereményekkel. Az egész nem kerül semmibe, hisz az értékesítő polgár megkapja az öt megillető pénzt, s még sorsolási szelvényt is kap. Mily hasznos dolog volna, ha mondjuk Szlovákiában minden család évente 125 kiló papírhulladékot értékesítene. Mennyi faanyagot takaríthatnánk meg ily módon. Hogy miért ilyen fontos a hulladékpapír gyűjtése? Elsősorban, mert ezzel erdőinket védjük, másodsorban: a párkányi papírgyár üzemeltetése hulladékpapír nélkül elképzelhetetlen. • A versenyekről tett említést. Mondaná erről valami közelebbit? — Ami például a hulladékgyűjtés megjavítását célozza: a hnb-k közötti verseny helyi begyűjtőhelyek létesítésére, a járási mezőgazdasági gépesítők között az ócskavas begyűjtésére, az egészségügyi központok és laboratóriumok közt a használt rögzítő víz értékesítése. Ennek félévi tervét 108,8 százalékra teljesítették. Vagy itt van az olvasók által is jól ismert „Négylevelű lóhere"-akció. Március 1-től június 30-ig tartott. Körzetünkben 1025-en kapcsolódtak bele, és 113 tonna papírt hozott a „házhoz" Az akciókban résztvevők közt — s minden volt kerületben hasonlóan — értékes tárgyakat sorsolunk ki. A textil értékesítése terén is vannak országos jellegű versenyek, sőt még a nyúlbőr értékesítése terén is. Ősszel ismét több verseny megrendezésére kerül sor. Itt említeném meg, hogy néha a lakosság szemszögéből csak néhány koronát jelent a hulladékértékesítés, de sorsolással karórát, fényképe zőgépet, vasalót stb. nyerhetnek. Ezenkívül tudatosítani kell, hogy a hulladék értékes nyersanyagbázist jelent iparunknak. Sőt, nem egy esetben még értékes devizaforrást Is. • Mi tehát.a teendő? — Minden hulladékot értékesíteni kell mind a háztartásokban, mind az üzemekben. Tudatosítani kell, hogy népgazdaságunk konszolidálását a hulladékgyűjtés fokozásával is nagymértékben elősegíthetjük. NÉMETH JÁNOS Vólasz cikkünkre: A „2000 szó" magyarul is megjelent Mint olvasó szeretném elmondani a véleményemet arról, hogy mi történik mostanában. Végre, hogy már az újságok olyan hangon kezdenek írni, hogy abból mindenki megérti, hogy mi történt a „megújhodás"-nak nevezett időben. Én is a magam bőrén éreztem, hogy mit akartak a jobboldali opportunisták és a zavarosban halászok. Előfizetője vagyok az itteni magyar újságoknak. Az Új Szónak, a Hétnek és az í7/ ifjúságnak. Az Új Szó augusztus 4-i számában olvastam a Deformált nézetek.című cikket. A cikk írója kritizálja az úgynevezett „2000 szó" című ellenforradalmi felhívást. Véleményével egyetértek. írja, hogy „a 2000 szóban a szocializmus alapjainak támadásáról, az állami és pártszervek szétveréséről volt szó, amely nemcsak cseh és szlovák ügy. A szocializmus védelmezése minden becsületes dolgozó ügye, a csehszlovákiai magyarok ügye is, hisz egyedül a szocializmus teremtette meg számunkra az emberi élet feltételeit, kulturális és politikai életünk kibontakozását". Ehhez csak azt szeretném hozzáfűzni, hogy a „2000 szó" azután, hogy e helytelen memorandumot a párt erélyesen elítélte, az Űj Ifjúság című lapban magyarul is megjelent. Hogy le hetett így írni arról a rendszerről, amely meghozta a felszabadulást és a jobb életet? Hoi vannak azok, akik ezt megírták és akik magyarul is megjelentették? Erről is szeretnék olvasni. Remélem, hogy a rendszer elleni írás szerzői titokban nem kaptak dicséretet, vagy a szocializmusban magas fizetésű állást. A pénzünkért az érdekeinket védő és az igazságot író újságot akarunk. És azt szeretnénk, ha az újságoknál nem dolgoz nának olyanok, akik a régi közmondással szólva; „bort isznak és vizet prédikálnak". Elég volt a karrieristákból, a haszonlesőkből és azokból is, akik a közösség érdeke helyett csak az egyéni érdeket nézik. PÁSZTOR FERENC, Bratislava Újjáépítés szépséghibákkal A bratislavai Gorkij utcán leni tejbár tartarozás miatt háromnegyed évig zárva tartott. Ezt nemcsak a bratislavaiak tudják, hanem a vidékiek is, hiszen akik felruccantak Szlo vákia fővárosába, sokan itt fogyasztották el tízóraijukat. Nos végre, a hosszú szünet után, e hét elején ismét megnyitották a tejspecialitásokat árusító büfét. Sőt, közvetlenül a szomszédságában egy régi raktárhelyiséget is átalakítottak, ahol meleg készéleieket lehet kapni. A három és fél millió korona befektetéssel végrehajtott rekonstrukcióval a raktárhelyiségek és a konyha területét megháromszorozták, és az üzlethe lyiségben is 120 hellyel löbli lett. tgy eleget tettek a higiénia és a munkabiztonság követelményeinek. is. Gépi modernizációra is sor került: felállították a tej-, a kávé-, a teaadagolót, amely az italt egyenle tes, ÜO —70 fokon tartja, s két amerikai málnakészitö gépet. Ezeknek a változásoknak csak örülhetnénk, ha . .., Iiu nem látnánk a fogyatékosságokat is. Rosszallóan kell nyugtáznunk, hogy az épület külső tatarozását nem hajtották végre, a szellőzőlyukak körül ki' töredezve hagyták a márványlapokat, az épület körül éktelenkednek az építkezés maradványai, és sajnos, a benti arohitektonikus megoldás sem tökéletes. Juggal tesszük fel a kérdést, hogyha már három és fél milliót befektetünk egy átépítésbe, miért nem ügyelünk egy kicsit az esztétikára is, miért hagyjuk szabadon a radiátorokat, miért hagyjuk takaratlanul a falon kívül vezető csöveket stb? Sajnálatos az is, hogy az áru választék sem igen bővült, elég szegényes. A pultokon sokkal többféle salátát, rakottkenyeret, tejterméket, sajtfélét szeretnénk látni. — ozo — Az ügy pedig a következő Ipolynyék h nagykürtösi járásban található. Nagy község, fejlődőképes, ezt rögtön megérzi az idegen, ha egyszer végigsétál az utcáin. Hogy szorgos emberek laknak itt, új épületek egész sora bizonyítja — én csak a kultúrházat említeném (mozitermét érdemes megnézni), s a szabályos stadionná kiépített futballpályát. Sok dicsérő szót írnék most Ipolynyékről, ha falulátogatásomra nem egy kirívó eset ürügyén kerül sor. Az ügy azzal kezdődött, hogy 1970. május 15-én a falu óvodájának szülői közössége értekezletet tartott. Ritka eset, amikor egy ilyen tanácskozás összehívását maguk a szülők sürgetik, ez általában megoldatlan problémát jelez, mint ez esetben is. Röviden és tömören: az ipolynyéki szülök felháborodásukra kerestek orvosságot ezen az értekezleten. Elégedetlenségük okát a felszólalók a főszakác'snő személyében látták. A jegyzőkönyvi anyagot mindén illetékes szervnek elküldték, megkapta a hnb, de a kerületi oktatásügyi osztály is Banská Bystricán, ennek ellenére mindmáig változatlan maradt a helyzet. Felkerestem Matzner Gvörgyöt, a hnb iskola- és kultúriigyi osztályának az elnökét, aki elmondotta: — A bajok nem új gyökerűek, még akkor keletkeztek, amikor Bojtos Istvánné került — majd egy évtizede — a főszakácsnői állásba. Munkáját, sajnos, nem végzi kellő pontossággal, az eredeti étlapot (ezt egy idő óta a járás küldi ki) tetszés szerint megváltoztatja, és sok baj van a higiéniai rendszabályok betartása körül is. Mindez odavezetett, tíogy ma már nagyszámú szülő nem járatja gyermekét vagy gyermekeit az óvodába. A helyzci tarthatatlansága megkövetelte, hogy foglalkozzunk az üggyel, végül is javaslatot tettünk Bojtosáé elbocsátására. A hnb tanácsa megtárgyalta s továbbította kérvényünket a járási szervekhez. Az óvodában értelmes arcú gyerekek ülik körül Hegedűs Irén igazgatónőt, valami nagyon szép mesét hallhatnak, mert úgy csillog a szemük, hogy szinte bűntudatot érzek rendbontásomért. Az igazgatónő kedvesen fogad, de szűkszavú — látom rajta, hogy ez az egész ügy ts^y kicsit kényes a számára, csak unszolásomra kezd el beszélni: — Nézze, bou,olu!t dolog ez. A szülőknek van igazuk, de igazságukért szinte semmit sem tehetek. Hogy őszinte legyek, néha úgy érzem, hogy nem is én vagyok itt az igazgatónő. Bojtosné régi alkalmazott, biztosan ezért engedi meg magának, liocy sok mindenbe beleavatkozzon. Ami a kosztot illeti — most jó. De ez mindig így volt, ha ideért a botrány szele. Ettünk mi már itt olyan levest is, amely fel sem forrt a tálalásig. Pásztori Károlyné jól ismeri a konyha ügyeit, Bojtosné keze alatt dolgozik, őt faggatom: — Én nem takargatok semmit, az állásomról van szó s az igazságról. Már ott kezdődnek a hibák, hogy Bojtosné szabadon bejárhat az élelmiszeres kamrába. Ügy tudom, erre csak a konyhavezetönek van joga. S ha már a kamránál tartunk, beszélhetnénk az ottani rendről is. Éppen a múltkoriban végeztek ott nagytakarítást a szülők — mind in szörnyülködik példá' hadt gytimölcskupacok A konyha higiéniájával általában baj van. Egész könnyen bekerülhetett mostanáig, mondjuk egy olv<tn szivacs a teás edénybe, amelylyel előzőleg egy bevizelt kisgyereket mostunk le. A teáról még az is eszembe jut, h'ogy gyakran kimarad belőle a megszabott citromadag. A főzés körül van a legtöbb hiba. Van úgy, hogy csak tizenegykor került tűz fölé az ebédnek való, de az is előfordult már, hogy összement tejből készült a gríz. Én a szülők pártján állok. Néz ze ezt a számlát: csak a név, s a pénzösszeg van rajta feltüntetve. Nem egyszer fordult már elő, hogy egy-egy szüfőlől kétszer kérték a kosztpó. zt ugyanarra a hónapra. Az ipolynyéki óvoda ':onyhája körül valóban súlyos htbák lialmozódtak fel. A szülőknek felesleges tehertétel ez — saját gyermekük jóllétét érzik veszélyeztetve. Tiltakoznak, kérvényeznek, jegyzőkönyveket írnak alá, mint pl. Vargané, Tóthné, Kelemenné, Szuináné, Feketéné, Csingerné, Micsné —, hogy csak néhány nevet említsek, s mindnyájan megoldást várnak. A hnbn a titkárhelyettes elvtárs új gyermekotthon létesítésének a terveiről beszélt. Ehhez a szülök társadalmi munkával akarnak hozzájárulni. De ml lesz addig a régi óvodával, amíg felépül az új? RÁKCZI ISTVÄN JÓ EREÖMENYEK, SZÉP TERVEK Évzáró közgyűlésre jöttek össze minap az ipolyságii lakásépítő szövetkezet tagjai. A ma már több mint 400 ta got számláló szövetkezet kiváló eredményekkel büszkélkedhet. Tízéves fennállása alatt 172 családnak juttatott otthont. Az „idősebb" tagok mosolyogva emlékeznek vissza az első évzáró gyűlésre, amikor egy kis irodában tizennégyen iiltek össze, és várták a még tétovázó 4 tagot, akiket szinte kényszeríteni kellett a belépésre. Néhány év alatt azonban a helyzet megváltozott. Ma még az igénylők 50 százalékát sem tudják kielégíteni. Mindenki azt szeretné, hogy a lehető legrövidebb időn belül lakáshoz jusson. Stahl Béla nyugdíjas, a szövetkezet elnöke panaszkodik is emiatt. Főleg az utolsó két évben gyarapodott a tagok száma. Kevesen akarnak ma már különálló családi házat építeni. jobb, kényelmesebb és korszerűbb lakást úgy sem tudnának felépíteni, nem számítva a velejáró sok munkát és gondot. Az eddig négy háztömbből álló lakótelep 16 millió korona értéket képvisel. Ehhez nemsokára hozzá kell számítani a következő 42 lakásos blokkot kb. 4 millió kor-ona értékben, és a 22 garázst. Az építés nem megy olya i simán, mint ahogyan azt elképzeljük, de a Banská Bystricfc-i Építővállalat dolgozói mindftnt megtesznek — lehetőségeik) ek megfelelően . hogy a határidőt pontosan megtartsák. Gyors ütemben folyik a további háztömbök építése, melyekből egy 56 lakásosat ez év végéig, a másodikat 1971 első felében, a harmadikat pedig 1972 decemberében akarják : íadiííľ Az első blokkal párhuzamosan épül a műszaki berendezések objektuma is, amelyben a központi fűtést, valamint a mosodát és a gyors ruhaszárítót helyezik el. A lakótélen to ábbi bővítésére, további a gn'-i s: ', az üzletek, a játszóterek és a parkok létesítésére is készen allnak a tervek. Persze, mindez idő és pénz kérdése. Tény az, hogy néhány é en beKil Ipoly ság lakótelepé' s">kan meg fogják csodái ni: B ELI, US IMRE Ebben az p-»">>""ip

n kapnak helyei a lakótelep technikai berendezései. (A szerző felvételei