Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-30 / 35. szám, Vasárnapi Új Szó

Arató Endre: A A KOMMUNISTA GDESPüi E3 ZEt „HÍD" SZEREPÉHEZ Kezemben van e lap néhány elsárgult példánya az 1936—37-es évekből. S ifjúkorom emlékei összekapcsolódnak e kommunista újság forrásértékű cikkei olvasásakor felmerülő gondolatokkal: ez a sajtóorgánum példája volt az antitasiszta népfrontért harcoló, kiválóan szerkesztett lapnak. A Magyar Nap rendszeres figyelemmel kísérte a magyarországi eseményeket, a demokratikus erők hü reá t a Horthy-ellenforradalommal szembsn. Nap nap után megjelenő cikkei foglalkoztak a magyarországi kommunista publicisztika gondolatvilágával, a demokratikus magyar kultúra eredményeivel, a népi írók mozgalmával. Folyóiratszemléi az Apollótól, a közép-európai népek összefogását hirdető polgári demokratikus folyóirattól, a jelentős irodaimi lapokon a Nyugaton, a Szép Szón, a Válaszon, a Tükrön (ez utóbbi kettő a népi írók folyóiratai, Kassák Munkáján és a szociáldemokrata Szocializmuson keresztül a kommunista Gondolatig. az erdélyi Korunkig és a jugoszláviai Hídig igen széles spektrumot ölelt fel. S mindez nem csupán regisztrálás volt, hanem az ellenforradalmi Magyarország nehéz viszonyai között tevékenykedő demokratikus és szocialista magyar kultúra segítsége is, a határokon átnyúló magyar progresszió összefogása, kommunista irányítással. S úgy véljük, nem utolsósorban ez volt a Magyar Nap nemzetközi jelentősége, a haladó magyar kultúra egybekapcsolása, az antifasiszta népfront egyengetése nemcsxk Csehszlovákiában, hanem Magyarországon és « magyarok körében Romániában és Jugoszláviában. Ez utóbbi két ország kormányzata sem tette ugyanis lehetővé egy antifasiszta összefogást hirdető kommunista napilap kiadását. Persze a Magyar Nap a hazai eseményekre is nagy figyelmet fordított Csak egy példát az említett évekből. 1936 áprilisában Érsekújváron, decemberben pedig Komáromban ülésezett az ún. Tavaszi Parlament, amelynek számos baloldali résztvevője a csehszlovákiai magyar kultúregvesületeket az antifasiszta népfront zászlaja mögé akarta felsorakoztatni. A Magyar Nap azonnal felkarolta a gondolatot és a Tavaszi Parlamentet „a magyarság demokratikus kul túrfórurnaként" üdvözölte és i> tanácskozások egyik eredményeképpen azt a gondolatot és célkitűzést emelte ki, hogy „a kulturális fejlődés és a kuitúrmunka sorsa szorosan összefügg a szociális fejlődéssel, és ezért a Tavaszi Páriament elhatározta, hogy további működésében tekintetbe véve a népnevelés fontosságát, fokozott figyelmet szentel a kisebbségi magyarság szociális érdekvédelmének." Ehhez kapcsolódott a szociográfiai kutatások megjavításának és koordinálásának kívánalma. A Magyar Nap egyetértően tájékoztatott a Tavaszi Parlament egyéb fontos határozatáról, így a csehszlovákili magyar iskolaügy kapcsán hangsúlyozta, hogy a megoldást „csak egy átszervezés hozhatja meg, amely a modern iskolapolitika és a demokratikus kisebbségi követeimé nyek szellemében megformálná iskolaügyünket." Szóba került még a népművelés demokratizálásának Ul. hatékonyságának, a „szellemi javakat nélkülöző magyar tömegekkel való kapcsolat" kiépílésének, „kulturális szomja" kielégítésének, a csehszlovákiai magyar írók érdekvédelmi szervezete megalakításának, vaiamint a főiskolások szociális helyzete megjavításának kívánsága. A lap a további terveket is figyelemre méltónak tartotta: a rádió magyar adásának s a szlovákiai magyar színészetnek demokratizálása, színvonalának emelése, széles k»rű kulturális kapcsolatok kiépítése. Nem véletlen, hogy a kommunisták álta! felkarolt programot a Horthy-Magyarország külképviselete nagy ellenszenvvel fogadta, és óva intette a csehszlovákiai magyarságot a Tavaszi Parlament tárgyalásain kialakuló „kultúrnépfronttól". 1937 októberiben többször fordult a lap figyelme Magyarország felé. Ebben a hónapban a Szép Szó c. haladó irodalmi lap (amelynek egyik munkatársa József Attila volt) delegációja látogatott el Csehszlovákiába. A két ország demokratikus erői kibontakozó együttműködésének programja keretében került erre sor. Ez az összefogás, s benne a Szép Szó munkatársainak útja, a Harmadik Birodalom előretörésének időszakában vitathatatlanul az antifasiszta összefogást szolgálta. Ezért üdvözölte meleg hangú cikkek egész sorában a Magyar Nap a Szép Szót és gárdáját, amely Csenszlovákiaszerte számos nagysikerű előadást tartott, elmélyítve a-demokratizmus és antifasizmus platformján az együttműködést nemcsak a csehszlovákiai magyarokkal, hanem a csehekkel és a szlovákokkal is. A delegáció előadásainak, műsorainak központi mondanivalója a német fasizmus hódító törekvéseinek elítélése, a Harmadik Birodalom elleni állásfoglalás volt. A kommunista lap első nagyobb üdvözlő cikkében a Szép Szó irányvonalának demokratizmusát emelte ki. „Magyarországról mindenkt.r szívesen várunk vendégeket, ha azok — írókról levén szó —, az egyetemes magyar kultúra európai értékű kincseit hozzák közénk önzetlen szétosztásra .. . Mi ls addig könnyebben tudjuk vívni j'/flzdelmünket belső és külső ellenségeinkkel, amíg magunk mögött érezzük a magyarországi der íokratikus erők egyre szélesedő frontját. Ha a magyar kultúra, Irodalom s művészet odaát európai rangú értékeket termel kl magából, az nekünk' Ss büszkeségnél többel lelenl sazdagodást, szegényes kisebbségi javainkban való biztos erőgyarapodást! De jaj, ha az értelem, a szabadság, az emberi jogok egyszercsak odaát örökre béklyóba verődnek, akkor a varázs megtörik." S a továbbiakban sem rejtette véka alá, hogy éppen a népfront platformján ért egyet a Magyar Nap a Szép Szóval, amely hajlandónak mutatkozott a Márciusi Front íróival együttesen síkraszállni, s ennek „megvalósulását a demokratikus magyar közvélemény csak örömmel tudná .köszönteni! Ez a népfronti fegyverbarátság fűz minket is a Szép Szó írói csoportjához, amelynek eddig kifejtett munkásságában sokban közös vonást találunk a magunk munkaterületén is." És éppen a „népfront — fegyverbarátságnak" a jegyében a Magyar Nap bíiáita is a Szép Szó hibás nézeteit, így nacionalista szellemű Dunakon-' föderációs koncepcióját. A csehszlovákiai magyar kommunista népfrontlap teliát pozitiv hatást gyakorolt a magyarországi-népfrontmozgalomra. helyes irányba igyekezett azt terelni! Néhány nappal később a Magyar Nap interjút készített a Szép Szó munkatársaival. Ennek a beszélgetésnek a középpontjában is a fasizmus elleni tiltakozás állt. József Attila betegsége miatt nem tudott Csehszlovákiába utazni, s A Dunánál című versével üdvözölte Csehszlovákia népeit. A körút csúcspontja Prága volt, ahol a magyar írók két estet tartottak. Az elsőt a polgári demokratikus irányzatú és Prítomnost (Jelenkor) nevű klub irodalmi szakosztályának rendezésében. Az itt elhangzott egyik előadásából a Magyar Nap nem véletlenül emelte ki, hogy „felvázolja a szembenálló erőket, ragyogó sellemességge! karakterizálja a otörténelmi ósztályt«, az úriemberek kasztját, majd bemutatja a népet s az átalakulást, demokratizálódási tendenciákat." A második estet a prágai magyar diákok haladó szervezete, a Petőfi Kör rendezte. A Magyar Nap igen magasra értékelte ezt a találkozót. Kiemelte, hogy a Petőfi Körnek — Prágában először — sikerült a magyarság különféle világnézetű rétegeit összehoznia, s a sikerben a demokratikus szellemű vendégeknek jelentős szerepük volt Mindezt a lap azért tartja jelentősnek, mert az összejövetel a demokrácia jegyében történt; ennek a hatása nem maradhatott el azok körében, akik ingadoztak. Nem tarthatjuk véletlennek, hogv a csehszlovákiai magvai jobboldal részben hűvösen fogadta a Szép Szó delegációjának útját, részben igyekezett azt a maga érdekeinek megfelelően kihasználni. Napvilágot látott olyan cikk is, amely a látogatás kapcsán „a szlovenszkói szellemi irányok között keletkezett fegyverszünetet" emelte ki, más írások pedig Szép Szó munkatársainak magyarságát vonták kétségbe és hibáz'atták, hogy a demokratizmus platformján és „a nemzeti érdekek figyelmen kívül hagyásával" jött iétre a csehszlovák—magyar együttműködés. A hivatalos kormánykörök éppen ettől a demokratikus együttműködéstől féltették a csehszlovákiai magyarságot és a jobboldali lapok a Magyar Külügyminisztérium ösztönzésére minősíthetetlen kampányba kezdtek, amelynek alapgondolatát a „nemzetárulást" a fenti módon a jobboldali Prágai Magyar Hírlap pendítette meg. A Szép Szó látogatásától függetlenül, de a magyar-csehszlovák demokratikus együttműködés keretében került sor Komlós Aladár író, ismert irodalomtörténész 1937 őszi csehszlovákiai útjára. Komlós Prágában a háború utáni magyar irodalom kérdéseiről a Petőfi Körben és a polgári radikális Cseh Társadalomtudományi Társaságban, majd a pozsonyi rádióban tartott előadást. Az érdekes témát Komlós nagyon bátran, sok új gondolatot felvetve dolgozta fel. Előadásában foglalkozott az utódállamok — közöttük Csehszlovákia magyar irodalmával is, s kiállt a csehszlovák—magyar demokratikus kapcsolatok s a haladás mellett. Mi sem természetesebb, — s ez is a iap irányvonalából következett — hogy a Magyar Nap ..A kölcsönös megismerés a közeledés feltétele" címen gondolatébresztő beszélgetést közölt Komlós Aladárral. A lap kiemelte, hogy Móricz Zsigmond emlékezetes csehszlovákiai látogatása után hosszú évek óta először tartott előadást magyar író Prágában. Különös jelentőséget adott ennek az, hogy Komlós találkozott haladó cseh költőkkel /Halas, Hord, Nezval). A beszélgetésben a Magyar Nap riportere kifogásolta, hogy a haladó magyar irodalom, amellyel a csehszlovákiai baloldal erős kaocsolatot kíván kiépíteni, nem foglalkozik az egész magyar nyelvterülettel, érdeklődése „megáll a oolitikai határoknál". Komlós Aladár a feltett kérdésre azzal válaszolt, hogy ez nem az érdeklődés hiánya, „hanem művészi parancsból van így, mely szerint a művész csak jól ismert dolgokról számolhat be hitelesen és értékesen.. |obb. ha a magyarországi írók nem avatkoznak bele kontár módon az utódállamok magyarságának életébe: a szlovenszkói helyzet ábrázolását a szlovenszkói íróktól várjuk" Mindez azonban nem jelenti azt, hogy ne volna érdeklődés, amely azonban nemcsak a szlovenszkói magyarságra, hanem az egész Csehszlovákiára is kiterjed, „és vannak írók — mondotta nyilatkozatában Komlós Aladár —, akik csehül tanulnak csak azért, hogy jobban megismerhessék a cseh kultúrát." Az ellene ugyancsak a Külügyminisztérium kezdeményezésére indított magyarországi jobboldali sajtóhadjárat, lehet mondani, még útszélibb hangot ütött meg, mint a S?ép Szó küldöttsége elleni támadás. Móricz Zsigmond a 20-as évek második felében és a 30-as évek elején tett ismert csehszlovákiai útjaitól kezdve ez jutott osztályrészül minden magyarnak, aki Horthy-Magyarországon a közeledés útját választotta. Meghurcolták, börtönbe vetették azokat is, akik a nép felemelkedéséért küzdöttek. A Magyar Nap élvonalban harcolt az 1937-ben letartóztatott és az ősz folyamán elítélt népi írók, Féja Géza és Kovács Imre kiszabadításáért, az .,antidemokrata feudális magyar rezsim" megbélyegzéséért. A lap öszszefogta és kezdeményezte azt a széles körű tiltakozást, amelyben különböző baloldali szervezetek és lapok vettek részt. így rokonszenvéről biztosította a népi írókat, a Magyar Demokrata Írókor, valamint a pozsonyi magyar főiskolások egy 40 főnyi baloldali csoportja fellépése következményeképpen a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségének Vezetősége. Ezeket a viszonvlag szerényebb tiltakozásokat lényegesen túllépte a kommunisták akcióterve, amelynek a célja Szlovákia-szerte általános szimpátia tüntetések megszervezése volt. Jól felismerték a lehetőséget egy széles körű népfront-kampány kibontakoztatására, amelyet azonban a szlovákiai jobboldal meghiúsított. így a népi írók munkásságát ismertető előadásokat a pozsonyi „Műhely" kulturális szervezet indította el, majd folytatta a lévai „Szikra". A találkozásokat a Magyar Nap rendezte. Csupán néhány példát soroltunk fel a sok közül, de ebből is jól látjuk a csehszlovákiai kommunista lap hazai, valamint magyarországi jelentőségét és erőfeszítéseit mindkét ország demokratikus erőinek a fasiszta veszéllyel szembeni együttműködése kiépítésére. Itt volna az ideje a Magyar Nap népfrontpolitikája részletes feldolgozásának! Qgšfarŕtpf* la: RMM'Nap ARA 50 FILLÉR I. évf. 1«7. u*n. McxlcjBnik htU« kl»Mdív«l mlndee lOte OTZ-ll. - Lidi Szombat, 1036 sxcptember 19. iSCf. Ko.muUl-ií' U u. tel i/i >«ikevití.f« '« kb J6hi w.j I. Mjiavsi.. Levél az elnökhöz! Fesi*rhciit6: Untait MiklAf. Felrobbantották as Alcazárt \ A kormány csapatok Teruel eiött A sendtllok bejelentettek Bilbao ostromát ,. U.kmlm/'k j/okrtól. akli * khr.il >/"»«»'» . ..!•-„,. ikc. ,h r ,K.»l.v t.,1 IV »lifc » HK6 linrrnrl frlc»n<t«-«óJ Inivik* •r..ri»w M isn/'ééwl ''">" ... h.vi.k ^iil-rs-U \ mi ,.,/iiH- k.fi j. n/..Kn,.k •• ,n:ik. I'.U.I .. vln>.'»;;Vm rplihfŕt *hn>,. llh<tii»kol;i niiirnilrk'i i barrlka.iu/.fak rl maciiUl ••» --^...n ol.l tt. oi-rrorkrkcl U hrnnfartwilak. Iiur. > rri \ UauUrt*ak » nrpfrunl <-*»|iafail (>".•• n»p * mllirl. n tosrf

.br rBpUHIr. ^ •»«ni: hoc» a k Ir-mc > »M> rr«rr li.iliilát IrHr • l..rinrlŕkrk kü.Htl. V ürpmlllU lúbSuur frlauiltlulta a ^.lukrl, hu-; > adjak W »Í RRWBT « *«abad . I%OIIUU-I bUtoMlanak nekik \ Trlkrlak »l»i»ut.xiWUk a* ajánlatul abban . rinrnjhn. hotrv iriaclr^lk a frln.fatra A' rcbbcná*n«lc *rU.| oll u«> fco*T rf

y urhs»T Kf<-i»e*f»l» 'ar««l kai r tégnminá k*v»1kr*<*4wi> m.«z»'t»ll kitrM) karokat ran.Miok^.-. 'I f le?» r kľ.IľHb úriin kl \ roMiana- k»»««kr/lrl"" •»• - • alk» lŕfo>mii a iirwUn rrnerír* •'»• , - :•""'•»• ' lakol Itrtörl tül.l. rrkŕM • * K-»akit..lt j ' , ." 'V.' " ' ,\i AUj/ar kiirntŕkr up Ir-t wtitilh • i ( • '"' " töMrrnar* pnax!t«(«a «oloa fi * r»rt.h«- -'«•-> na. ulan a mlllri. n'r = roham.w«a '•••'••> i ;/ k,t i -kkamar -llnrlalU ' I-, ' 7, , i „• -k/'I t: , I .,, I, .,,, ...II. ...Ilikor rrdolj I ; i. V.':.-Jh,"i|.|.ii l. ...o |.i..l allWn- ;