Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)
1970-08-26 / 202. szám, szerda
„Ml A SZOVJETUNIÚ VALAMENNYI BARÁTJÁT MEG ftKftRJÜK SZERVEZNI" A csehszlovákiai magyarok szovjetbarát újságja Évadkezdés előtt a Kassai Állami Színházban 1870 Csehszlovákiában 1.918 és 1938 között közel 200 magyar nyelvű újság és folyóirat jelent meg. Ezek nagyrésze jelentéktelenségük miatt feledésbe merőit. Soknak indulása egyben kudarcát is jelentette. Mini ilyenkor lenni szokott, több olyan újság ls az elfelejtettek közé került, amely jobb sorsot érdemelne. -Ma már kevesen emlékeznek például a Szovjetbarát Szövet ség magyar nyelvű lapjára, a Szovjetföldre. Hosszú vajúdás után is csak két évfolyama jelent meg, azaz összesen alig több, mint 100 oldal. Mégis ez az alig 100 oldal jelentős hézagpótló szerepet töltött be. Csehszlovákiában a Szovjetbarát Szövetség 1930. júliusában. alakult meg.- Még mielőtt komoly tömegméretű munkába kezdhetett volua, féléves működés után betiltották. 1931 ápcilisában újra engedélyezték a szövetség működését. A Szovjetbarát Szövetséget 1932-es júliusi kongresszusa után, amikor tulajdonképpen megkezdte sikeres tevékenységét, újra betiltották. Hasonlóképpen valamennyi szlovákiai helyi csoportját is. A pozsonyi kerületi elnökség 1932. október 8-1 határozata több más baloldali szervezettel együtt a volt magyar belügyminisztérium 1875. májusából származó határozata alapján tiltja be a helyi csoportokat, mert úgymond, „túllépik megengedett tevékenységük határait, politikai tevékenységet fejtenek ki, holott nem politikai egyesületek". Ez a határozat közéi két évre megbénította a szövetség munkáját. Két év után a prágai rendőrigazgatóság arról értesítette a szövetség elnökét, hogy a Szovjetbarát Szövetségnek betiltását mint törvényellenes döntést hatályon kívül helyezte. Ezzel a szövetség minden helyi csoportjának működése legálissá vált. A szövetség, mint ahogy a rendőrségi kartonokból kiderül, betiltása- alatt is létezptt, működött. Tömeghatása azonban ilyen körülmények között az-illegalitásban nem lehetett. A Szovjetbarát Szövetség munkás- és kísgazdaküldöttsfi gek társasutazását szervezte a Szovjetunióba. Kielégíteni igyekezett a tömegek élénk érdeklődését a Szovjetunió iránt, és százszámra rendezett előadásokkal, szovjet filmek vetítésével, kultúrestekkel és számos egyéb akcióval népszerűsítette a győztes proletár forradalom hazáját. A szövetséget tény legesen csak a kommunista párt támogatta, Tagjainak zöme más pártok tagjaiból és pártonkívüliekből tevődött össze. Az országos szervezet élén Vrbensky és Kotatko állt, jelentős munkát végeztek azonban rajtuk kívül olyan kimagasló személyiségek is, mint pl. Zdenek Nejedlý és Bohumír Smeral. A szlovákiai szervezetet a kezdeti időszakban egyik megalapítója, dr. Spiegel Béla vezette. Tisztségében a cseh Antonín Nedved váltotta fel. A szövetség megalapításában és munkájában jelentős szerepet vállaló magyarok között találjuk Weinwurm Frigyes műépítészt, Ábrahám Vilmost, Neufeld Bélát, Winkler Kornélt, Blüh Irént stb. Az utóbbi könyvesboltjában a Szovjetunióról szóló irodalmat terjesztette. Jelentős szerepet játszott Zsolnán dr. Iván Halek, akit a „CSKP története" tévesen az egész szlovákiai szervezet vezetőjének tart. A szövetség magyar nyelvű lapjának, a Szovjetföldnek az eredeti tervek szerint 1935. má jus közepén kellett volna megjelennie. A lap szerkesztőségi „kollektívája" élén dr. Spiegel Béla állt. Gyakorlatilag azonban a pozsonyi kommunista iigyvéd egymaga jelentette a „kollektívát". Széles levelezőgárdával rendelkezelt mind Szlovákiában, mind a Szovjetunióban. Az első szám anyaga május elejéi) készen is volt, ennek ellenére csak ősszel jelent meg. ' Ebben a számban üdvözli a Szovjetbarát Szövetség "elnöke, dr. Bohuslav Vrbensky a magyar—szovjet barátokat és frissen megjelenő lapjukat: „Ebből az alkalomból a magam és a Szovjetbarát Szövetség Központi választmánya nevében barátsággal szorítok kezet valamenynyi magyar barátunkkal, akikhez minket a béke és a győzedelmes szocializmus országával szemben érzett közös szeretet és csodálat fűz együvé ... ügymás után tömörülnek mögénk Pozsony, Kassa, Komárom, Érsekújvár, Léva, Losonc, Fülek és Rozsnyó magyar dolgozói és Kárpátalja magyarsága megmozdul. Gyorsan és erőteljesen építjük a Szovjetbarátok szervezeteit, ahova mindenkit felveszünk, akár munkás, akár középréteghez tartozik vagy a haladó szellemű értelmiség tagja, hogyha a Szovjetunió viszonyai iránt érdeklődik, azokat helyesli és így a Szovjetunióval szemben barátságot táplál... A Szovjetföld megjelenése alkalmából mi, cseh szovjetbarátok, a eseh munkásosztály és a cseh nép öntudatos rétege örömmel üdvözöljük azt a pillanatot, amikor a Csehszlovákiában élő magyar nép a Szovjetföldön keresztül kapcsolódik be a világ összes szovjetbarátainak hatalmas frontjába." Az első szám Vrbensky cik kén túl még egy jelentős akciót hirdetett meg. Pályázatot, melynek egyetlen feladata arra a kérdésre választ adni, hogy „mi érdekelne a Szovjetunióban és miért?". Az I. dfj ingyenes utazás a Szovjetunióba. Több mini 600 válasz érkezett a pályázat ra. A lap ezek egy részét folyamatosan közölte és több mint 400 választ tartott győztesnek. Az I. díjat llku Pál beregszászi tanító nyerte meg. Érdemes az I. díjas válaszból idézni: „...El szeretném lesni az új emberfor málásnak minden műhelytitkát, hogy azokat munkában úgy is, mint tanító, de úgy is, mint író felhasználhassam, mert meggyőződésem, hogy az ember szellemi felszabadítása, bátor kritikára való tanítása, a oselekvési bátorság megalapozású és fejlesztése, nélkülözhetetlen eszközök a haladásért folyó nagy harcban." A lapban cikkek jelentek meg magyaroktól és nem magyarok tói, szlovákiaiaktól és emigránsoktól, íróktój, munkásoktól, művészektől, sportolóktól, politikusoktói; Megjelent Ehrenburg, Kolcov, Vera Inber és Sztálin néhány írása. Nyina Kamnova ejtőernyős világrekorder, Max Euwe sakkvilágbajnok frása. Róth Imre, Kokányi Dezső, Bokros F. László és még sokan Moszkvából küldték tudósításaikat. A szlovákiaiak kö zül Fábry' Zoltán, Barta Lajos, Banéth fenő, Major István, Dömötör Teréz, Weiner Imre, Pór Bertalan, Neufeld Béla, Milos Hrusovskjý, Antonín Nedved cikkei jelentek meg számtalan más írás mellett. A lap beszámolt a tervteljesítésről, a Sztahanov-mozgalom ról, a J/örös Hadseregről, a nemzetisegek életéről, az új falu kialakításáról és minden olyan kérdésről, amely a szlovákiai magyarok közt érdeklődésre tarthatott 'számot. A lap egyik fő feladatának a helyi csoportok munkájának a szervezését tekintette. A második számban jelent meg Antonín Nedved, trnavai tanár, a szlovákiai szervezet vezetőjének felhívása, amelyben felszólítja a szlovákiai magyarságot a .szovjetbarátok helyi csoportjaiA KOMMUNISTA E3E3E3E3 El nak megalakítására. Cikkében hangsúlyozza, hogy a Szovjet-, barát Szövetség pártok felett álló szervezet, a tagság egyedüli előfeltétele a szimpátia, „mi a Szovjetunió valamennyi barátját meg akarjuk szervezni". E cikken túl a Szovjetföld állandóan híreket közölt a Szovjetbarátok helyi csoportjainak munkájáról. A legjobb csoportok zöme Kárpátalján tevékenyt kedett, Szlovákiában elsősorban a kassai ós a pozsonyi csoport tevékenysége volt a legeredményesebb. Az olvasókhoz fűződő kapcsolat elmélyítését a lap színvonalasabb szerkesztését szolgálta az a közvéleménykutató nyomtatvány, amelyet az egyik számhoz mellékeltek. Ez hét kérdést tartalmazott és ez a hét kérdés alapjában átfogta a Szovjetföld külső és belső tartalmát. A Szovjetföld egyik legjelentősebb akciója az az ankét volt, amely „Igen tisztelt Uram" címmel jelent meg a lap több számában. A Szovjetföld két körkérdést intézett a helyi magyar értelmiség kimagasló egyéniségeihez: „1. Milyen legyen a szlovenszkói és kárpátaljai ma gyarság viszonya a Szovjetunió hoz? 2. Mi a véleménye a Szovjetunió békepolitikájáról?" Győri Dezső, Lörincz Gyula, Vozáry Dezső, Barta Lajos, Fábry Zoltán, Weiner Imre, Gwerk Ödön, Steiner Gábor, llku Pál, Sellyei József, Forbáth Imre, Schulz Ignác, Kaczér Illés, Czabán Samu és Dömötör Ter0z hozzászólásai jelentek meg a lapban. Már maga a névsor is utal a Szovjetbarát Szövetség és a Szovjetföld egyik fontos feladatára, az antifasiszta baloldali egységfront gyakorlati megvalósításának egyik kísérletén;. A Szovjetföld utolsó száma 1936 decemberében jelent meg. Megszűnte, a többi hasonló rövid ideig megjelenő sajtótermék megszűntével ellentétben, nem bukását, hanem ellenkezőleg, sikerét jelezte. Feladatát átvette a magyar népfrontlap, a Magyar Nap, melynek a Munkáshoz hasonlóan szerves előkészítője, előfutára volt. VARGA LÁSZLÓ Ilyenkor, még évadnyitás előtt, a színházakban a szünidei élet zajlik. Aki csak teheti, szabadságon van, nyaral. A színház kapui zárva. A tavalyi plakátok és fényképes tablók mellett csak most - jelennek meg az évad első. hónapja, a szeptember műsorplakátjai. A színészek egyre - izgatoltabban várják az. új évadot, milyen sikert, tuílyen bizonyítási lehetőséget teremt vajon. Általában a színészik úgy vannak vele, hógy a liőii áhítozott vakáció első hónapja után- már erősen visszakívánkoznak a színpadra, szinte a ilapokat számolva várják az emlékeztető próbákat, majd a színpadi- szereplést ... Štefan Mereš elvtárs, a Kassai Állami Színház igazgatója, mint azt általában , a. színházi gyakorlat megköveteli, a szabadságok ideje alatt is nagyrészt bent tartózkodik a színházban. Tulajdonképpen csak az 1970— 71-es idényről akartam beszél getni, informálódni, de ahogy evés közben jön meg az étvágy, úgv jön meg beszélgetés közben á szó - sok mindenre kitértünk, jobban mondva a/, évadnyitás ürügyén meghánytuk-veteltük a színház és a város kulturális életének problémáit. — H ÍÍ a város és a színház viszonyáról beszélünk, mert okvetlenül arról kell beszélnünk ennél a témánál — mondja vendéglátóm —, akkor azokra a megfigyelésekre kell hivatkoznom, melyeket a város szociológiai kutatása alkalmával szereztem. (Mindig roppant érdekelt ez a tudomány, különösen a kulturális szociológia.) 1896ban kb. 16 800 lakosa lehetett Kassának. Akkor épült ez a színház. — Annyi lakosra egy kicsit nagynak tűnik. — S ha még figyelembe veszszük, hogy ez az építkezés még ma sincs befejezve, mert már akkor' is előfordult, hogy a kulturális invesztíciók nem fedték a terveket. Egyszóval a színház épülete jóval nagyobbnak készült, csak nem tellett rá. így is, úgy is nagyszerű színházépületet, kapott a város. — Mekkora . nézőtérrel rendelkezett a 17 000 lakosú város színháza a nyolcszázas évek végén? Kilencszázhatvan ülőhellyel rendelkezik a színház, de ezek nem mind felelnek meg, mert nem minden helyről látni a színpadot teljesen. így 520 helyről tökéletes a színpadi élmény, mégis előfordul, hogy nyolcszáz jegyet is eladunk egy előadásra. A lényeg azonban az, hogy azóta a város lakossága megtízszereződött, és továbbra is gyorsan növekszik, míg a színházi nézőhelyek- száma eggyel sem nőit. Papírgyári fiatalok A Párkányi Papír- és Cellulózkombinát jó .hírneve határainkon túl is ismert. Nem véletlen, hisz nemcsak exportálja termékeit külföldre, hanem az ottani emberekkel levelezés és kirándulások révén élénk kapcsolatokat is fenntart. Termékei a hazai piacokon kívül eljutnak a Német Demokratikus Köztársaságba, Jugoszláviába, Magyarországra és más államokba. Az üzemben dolgozók kétharmada fiatal. És a fiatalok több mint fele lány. Három hónappal ezelőtt alakították meg a Szocialista Ifjúsági Szövetség üzemi szervezetét, 120 tagja van. Vezetőjük Stramszky István. A fiataloknak jól felszerelt klubhelyiségük van. Hetente többször is találkoznak itt: társalognak, magnóznak, esetleg kisebb mulatságokat rendeznek. Legszívesebben azonban saját zenekaruk számait hallgatják. A héttagú zenekar vezetője Kardos István, ö egyben a szólógitáros is. Már ismerik ezt a zenekart a városban és a környéken is, hisz a turnéjukat mindig óriási siker koronázza. Jó a felszerelésük is, csak a zongora hiányzik. A klub egyik tagja, Simsovics Mária nem is tagadja, hogy az ifjúsági szervezet kedvező anyagi helyzete Belica mérnöknek, az igazgatónak köszönhető, mert ő olyan ember, hogy amikor az ifjúságról van szó, mindig la lál valamilyen lehetőséget az anyagi támogatásra. Persze, aki ezekből arra következtet, hogy a papírgyári fiatalok valamilyen „kiválasztottak" szervezetét alakították meg, amikor létrehozták az SZSZISZ üzemi szervezetét, nagyot téved. A tagok külön brigádmunkákat is vállalnak. A keresett pénzt saját pénztárukban gyűjtik. Jelenleg már 3000 koronájuk van. A SZSZISZ-szervezet munkatervét már kidolgozták. Sok érdekes akció szerepel benne: sport, turisztika, közös film- és színházlátogatás, valamint egy szépségverseny megrendezése is. BLAHÖ JULIANNA — E rossz statisztikában mi« lyen enyhülés várható? — Egyelőre éppen amiatt, hogy a város olyan hirtelen fejlődik, én -nem cserélnék egy városatyával sem, pedig higgye el, égy -színház vezetése sem leányálom. Csak annyiban várható javulás a közel jövőben; hogy a magyar' kollégáink, a Thálla Színház megkezdi működését. i. Pedig" KaSsa Városa 1M1 az elveszett lehetőségek városa; Sok szép akció indulhat tuég innen. Míg a kassai balett tag* jait - nem' szippantották szét a nagyobb színházak, az ország bármely együttesévél felvette a versenyt. A képtár, a filharmónia, a bábszínház pédig .különösen jó hevet szerez a városnak. A főiskolás fiatalok színháza, a „Kupola alatti Színház" érdekes kezdeményezés, de még nem tudta magának megszerezni éppen a főiskolás közönséget. Szintén MereS élvtárs statisztikáiból tudom, hogy a varosban a mozik száma a város növekedése ellenére kettővel csökkent... Most ne számolgassuk a városatyák gondjait, hanem csak úgy, mint akadémikus kérdést taglalva, milyen volna a Kassai Állami Színház fejlődésének ideális távlata? — Semmi esetre sem követnénk a bratislavai példát, a Szlovák Nemzeti Színház átalakítását. Abból a pénzből, amibe az át. alakítás kerül, egy impozáns színházat építhettek volna, amely mindenben megfelel a kor követelményeinek. A régi színházból inkább múzeumot, színházművészeti múzeumot csináltam volna, ahol kivételes ünnepi alkalmakkor felgördülhetne a függöny. Kassa esetében viszont a régi színházból zenés színházat és egy új drámai színházat kellene építeni, amihez egy kamaraszínház is járulna. Városunk mindig kultúrváros volt. Erre büszkék vagyunk, ugyanúgy, mint arra, hogy a miépü--" leiünkben indult meg ötven évvel ezelőtt a szlovák hivatásos színjátszás. Kassa kulturális élete irányitóinak és szervezőinek apostolibb a munkája, mint az ország bármely táján. Nemcsak azért, mert a város környékének és Kelet-Szlovákiának kulturális élete nem éri el az országos szintet, hanem azért is,~ mert — s most szintén szociológiai tényekre kell hivatkoznom - a város új lakossága, mely a városi őslakosságnak többszöröse, nem az ország városaiból toborzódik, tehát nem „kulturális környezetből" jönnek a városba az emberek, hanem főként Kelet-Szlovákia falvaiból. Végezetül az új idény plakátjait és terveit nézzük át. A színház a 26. évadot kezdi ebben az évben. Egy új negyedszázad kezdete lesz ez az évad. Szeptember 26-án Palárik In--"* kognitójával, a szlovák drámairodalom nagy klasszikusával kezdenek, és utána még tizenöt bemutató következik. Négy operapremier: Puccini: Tosca, Holoubek: Vágyódás, Verdi: Othello és Massenet Manón, ezenkívül még a mindenki számára ismerős és atraklív My fair Lady. Balettben két bemutatót láthat majd a kassai közönség. Csajkovszkij Csipkerózsikáját és Prokofjev Kővirágát. Drámából az Inkognitón kívül színre viszik: Dosztojevszkij: Félkegyelmű, Gpgol: Házasság, Schiller: Ármány és szerelem, Turner: Fantasztikus család, Ivan Olbracht: Anna proletárka — a párt ötvenedik évfordulója tiszteletére, és Szofoklész—Jeffers: Médea. A Kassai Állami Színház az úf idényben a második negyedszázadot kezdi -meg. Megérdemelt szép sikereket könyvelhetnek el idáig és reménykednek a lehetőségek javulásában, különösen abban, hogy rövid időn belül kamaraszínpadot kapnak, mert bizonyos jellegű szerzők, s nemcsak a modernek, hanem Ibsen és Usztyinov is, más jellegű, intimebb színházat igényelnek. GAGYOR PÉTER