Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-26 / 202. szám, szerda

„Ml A SZOVJETUNIÚ VALAMENNYI BARÁTJÁT MEG ftKftRJÜK SZERVEZNI" A csehszlovákiai magyarok szovjetbarát újságja Évadkezdés előtt a Kassai Állami Színházban 1870 Csehszlovákiában 1.918 és 1938 között közel 200 magyar nyelvű újság és folyóirat jelent meg. Ezek nagyrésze jelenték­telenségük miatt feledésbe me­rőit. Soknak indulása egyben kudarcát is jelentette. Mini ilyenkor lenni szokott, több olyan újság ls az elfelejtettek közé került, amely jobb sorsot érdemelne. -Ma már kevesen emlékeznek például a Szovjetbarát Szövet ség magyar nyelvű lapjára, a Szovjetföldre. Hosszú vajúdás után is csak két évfolyama je­lent meg, azaz összesen alig több, mint 100 oldal. Mégis ez az alig 100 oldal jelentős hé­zagpótló szerepet töltött be. Csehszlovákiában a Szovjet­barát Szövetség 1930. júliusá­ban. alakult meg.- Még mielőtt komoly tömegméretű munkába kezdhetett volua, féléves műkö­dés után betiltották. 1931 ápci­lisában újra engedélyezték a szövetség működését. A Szov­jetbarát Szövetséget 1932-es jú­liusi kongresszusa után, amikor tulajdonképpen megkezdte sike­res tevékenységét, újra betiltot­ták. Hasonlóképpen valamennyi szlovákiai helyi csoportját is. A pozsonyi kerületi elnökség 1932. október 8-1 határozata több más baloldali szervezettel együtt a volt magyar belügyminisztérium 1875. májusából származó hatá­rozata alapján tiltja be a helyi csoportokat, mert úgymond, „túllépik megengedett tevé­kenységük határait, politikai te­vékenységet fejtenek ki, holott nem politikai egyesületek". Ez a határozat közéi két évre meg­bénította a szövetség munkáját. Két év után a prágai rendőr­igazgatóság arról értesítette a szövetség elnökét, hogy a Szov­jetbarát Szövetségnek betiltását mint törvényellenes döntést ha­tályon kívül helyezte. Ezzel a szövetség minden helyi csoport­jának működése legálissá vált. A szövetség, mint ahogy a rendőrségi kartonokból kiderül, betiltása- alatt is létezptt, műkö­dött. Tömeghatása azonban ilyen körülmények között az-il­legalitásban nem lehetett. A Szovjetbarát Szövetség munkás- és kísgazdaküldöttsfi gek társasutazását szervezte a Szovjetunióba. Kielégíteni igye­kezett a tömegek élénk érdek­lődését a Szovjetunió iránt, és százszámra rendezett előadá­sokkal, szovjet filmek vetítésé­vel, kultúrestekkel és számos egyéb akcióval népszerűsítette a győztes proletár forradalom hazáját. A szövetséget tény legesen csak a kommunista párt támo­gatta, Tagjainak zöme más pár­tok tagjaiból és pártonkívüliek­ből tevődött össze. Az országos szervezet élén Vrbensky és Ko­tatko állt, jelentős munkát vé­geztek azonban rajtuk kívül olyan kimagasló személyiségek is, mint pl. Zdenek Nejedlý és Bohumír Smeral. A szlovákiai szervezetet a kez­deti időszakban egyik megala­pítója, dr. Spiegel Béla vezette. Tisztségében a cseh Antonín Nedved váltotta fel. A szövet­ség megalapításában és munká­jában jelentős szerepet vállaló magyarok között találjuk Wein­wurm Frigyes műépítészt, Ábra­hám Vilmost, Neufeld Bélát, Winkler Kornélt, Blüh Irént stb. Az utóbbi könyvesboltjában a Szovjetunióról szóló irodalmat terjesztette. Jelentős szerepet játszott Zsolnán dr. Iván Halek, akit a „CSKP története" téve­sen az egész szlovákiai szerve­zet vezetőjének tart. A szövetség magyar nyelvű lapjának, a Szovjetföldnek az eredeti tervek szerint 1935. má jus közepén kellett volna meg­jelennie. A lap szerkesztőségi „kollektívája" élén dr. Spiegel Béla állt. Gyakorlatilag azon­ban a pozsonyi kommunista iigyvéd egymaga jelentette a „kollektívát". Széles levelező­gárdával rendelkezelt mind Szlovákiában, mind a Szovjet­unióban. Az első szám anyaga május elejéi) készen is volt, ennek el­lenére csak ősszel jelent meg. ' Ebben a számban üdvözli a Szovjetbarát Szövetség "elnöke, dr. Bohuslav Vrbensky a ma­gyar—szovjet barátokat és fris­sen megjelenő lapjukat: „Ebből az alkalomból a magam és a Szovjetbarát Szövetség Közpon­ti választmánya nevében barát­sággal szorítok kezet valameny­nyi magyar barátunkkal, akik­hez minket a béke és a győze­delmes szocializmus országával szemben érzett közös szeretet és csodálat fűz együvé ... ügy­más után tömörülnek mögénk Pozsony, Kassa, Komárom, Ér­sekújvár, Léva, Losonc, Fülek és Rozsnyó magyar dolgozói és Kárpátalja magyarsága meg­mozdul. Gyorsan és erőteljesen építjük a Szovjetbarátok szer­vezeteit, ahova mindenkit fel­veszünk, akár munkás, akár kö­zépréteghez tartozik vagy a ha­ladó szellemű értelmiség tagja, hogyha a Szovjetunió viszonyai iránt érdeklődik, azokat helyes­li és így a Szovjetunióval szem­ben barátságot táplál... A Szovjetföld megjelenése alkal­mából mi, cseh szovjetbarátok, a eseh munkásosztály és a cseh nép öntudatos rétege örömmel üdvözöljük azt a pillanatot, amikor a Csehszlovákiában élő magyar nép a Szovjetföldön ke­resztül kapcsolódik be a világ összes szovjetbarátainak hatal­mas frontjába." Az első szám Vrbensky cik kén túl még egy jelentős akciót hirdetett meg. Pályázatot, mely­nek egyetlen feladata arra a kérdésre választ adni, hogy „mi érdekelne a Szovjetunióban és miért?". Az I. dfj ingyenes uta­zás a Szovjetunióba. Több mini 600 válasz érkezett a pályázat ra. A lap ezek egy részét folya­matosan közölte és több mint 400 választ tartott győztesnek. Az I. díjat llku Pál beregszászi tanító nyerte meg. Érdemes az I. díjas válaszból idézni: „...El szeretném lesni az új emberfor málásnak minden műhelytitkát, hogy azokat munkában úgy is, mint tanító, de úgy is, mint író felhasználhassam, mert meg­győződésem, hogy az ember szellemi felszabadítása, bátor kritikára való tanítása, a ose­lekvési bátorság megalapozású és fejlesztése, nélkülözhetetlen eszközök a haladásért folyó nagy harcban." A lapban cikkek jelentek meg magyaroktól és nem magyarok tói, szlovákiaiaktól és emigrán­soktól, íróktój, munkásoktól, művészektől, sportolóktól, poli­tikusoktói; Megjelent Ehren­burg, Kolcov, Vera Inber és Sztálin néhány írása. Nyina Kamnova ejtőernyős világrekor­der, Max Euwe sakkvilágbajnok frása. Róth Imre, Kokányi De­zső, Bokros F. László és még sokan Moszkvából küldték tudó­sításaikat. A szlovákiaiak kö zül Fábry' Zoltán, Barta Lajos, Banéth fenő, Major István, Dö­mötör Teréz, Weiner Imre, Pór Bertalan, Neufeld Béla, Milos Hrusovskjý, Antonín Nedved cik­kei jelentek meg számtalan más írás mellett. A lap beszámolt a tervtelje­sítésről, a Sztahanov-mozgalom ról, a J/örös Hadseregről, a nemzetisegek életéről, az új fa­lu kialakításáról és minden olyan kérdésről, amely a szlo­vákiai magyarok közt érdeklő­désre tarthatott 'számot. A lap egyik fő feladatának a helyi csoportok munkájának a szervezését tekintette. A máso­dik számban jelent meg Anto­nín Nedved, trnavai tanár, a szlovákiai szervezet vezetőjének felhívása, amelyben felszólítja a szlovákiai magyarságot a .szovjetbarátok helyi csoportjai­A KOMMUNISTA E3E3E3E3 El nak megalakítására. Cikkében hangsúlyozza, hogy a Szovjet-, barát Szövetség pártok felett ál­ló szervezet, a tagság egyedüli előfeltétele a szimpátia, „mi a Szovjetunió valamennyi barát­ját meg akarjuk szervezni". E cikken túl a Szovjetföld állan­dóan híreket közölt a Szovjet­barátok helyi csoportjainak munkájáról. A legjobb csopor­tok zöme Kárpátalján tevékenyt kedett, Szlovákiában elsősorban a kassai ós a pozsonyi csoport tevékenysége volt a legeredmé­nyesebb. Az olvasókhoz fűződő kapcso­lat elmélyítését a lap színvona­lasabb szerkesztését szolgálta az a közvéleménykutató nyom­tatvány, amelyet az egyik számhoz mellékeltek. Ez hét kérdést tartalmazott és ez a hét kérdés alapjában átfogta a Szovjetföld külső és belső tar­talmát. A Szovjetföld egyik legjelen­tősebb akciója az az ankét volt, amely „Igen tisztelt Uram" cím­mel jelent meg a lap több szá­mában. A Szovjetföld két kör­kérdést intézett a helyi magyar értelmiség kimagasló egyénisé­geihez: „1. Milyen legyen a szlovenszkói és kárpátaljai ma gyarság viszonya a Szovjetunió hoz? 2. Mi a véleménye a Szov­jetunió békepolitikájáról?" Győri Dezső, Lörincz Gyula, Vozáry Dezső, Barta Lajos, Fáb­ry Zoltán, Weiner Imre, Gwerk Ödön, Steiner Gábor, llku Pál, Sellyei József, Forbáth Imre, Schulz Ignác, Kaczér Illés, Cza­bán Samu és Dömötör Ter0z hozzászólásai jelentek meg a lapban. Már maga a névsor is utal a Szovjetbarát Szövetség és a Szovjetföld egyik fontos feladatára, az antifasiszta bal­oldali egységfront gyakorlati megvalósításának egyik kísérle­tén;. A Szovjetföld utolsó száma 1936 decemberében jelent meg. Megszűnte, a többi hasonló rö­vid ideig megjelenő sajtótermék megszűntével ellentétben, nem bukását, hanem ellenkezőleg, sikerét jelezte. Feladatát átvet­te a magyar népfrontlap, a Ma­gyar Nap, melynek a Munkás­hoz hasonlóan szerves előkészí­tője, előfutára volt. VARGA LÁSZLÓ Ilyenkor, még évadnyitás előtt, a színházakban a szünidei élet zajlik. Aki csak teheti, sza­badságon van, nyaral. A színház kapui zárva. A tavalyi plakátok és fényképes tablók mellett csak most - jelennek meg az évad első. hónapja, a szeptem­ber műsorplakátjai. A színészek egyre - izgatoltabban várják az. új évadot, milyen sikert, tuílyen bizonyítási lehetőséget teremt vajon. Általában a színészik úgy vannak vele, hógy a liőii áhítozott vakáció első hónapja után- már erősen visszakíván­koznak a színpadra, szinte a ilapokat számolva várják az em­lékeztető próbákat, majd a szín­padi- szereplést ... Štefan Mereš elvtárs, a Kas­sai Állami Színház igazgatója, mint azt általában , a. színházi gyakorlat megköveteli, a sza­badságok ideje alatt is nagy­részt bent tartózkodik a szín­házban. Tulajdonképpen csak az 1970— 71-es idényről akartam beszél getni, informálódni, de ahogy evés közben jön meg az ét­vágy, úgv jön meg beszélgetés közben á szó - sok mindenre kitértünk, jobban mondva a/, évadnyitás ürügyén meghány­tuk-veteltük a színház és a vá­ros kulturális életének problé­máit. — H ÍÍ a város és a színház viszonyáról beszélünk, mert ok­vetlenül arról kell beszélnünk ennél a témánál — mondja ven­déglátóm —, akkor azokra a megfigyelésekre kell hivatkoz­nom, melyeket a város szocio­lógiai kutatása alkalmával sze­reztem. (Mindig roppant érdekelt ez a tudomány, különösen a kulturális szociológia.) 1896­ban kb. 16 800 lakosa lehetett Kassának. Akkor épült ez a színház. — Annyi lakosra egy kicsit nagynak tűnik. — S ha még figyelembe vesz­szük, hogy ez az építkezés még ma sincs befejezve, mert már akkor' is előfordult, hogy a kul­turális invesztíciók nem fedték a terveket. Egyszóval a színház épülete jóval nagyobbnak ké­szült, csak nem tellett rá. így is, úgy is nagyszerű színházépü­letet, kapott a város. — Mekkora . nézőtérrel ren­delkezett a 17 000 lakosú város színháza a nyolcszázas évek vé­gén? Kilencszázhatvan ülőhellyel rendelkezik a színház, de ezek nem mind felelnek meg, mert nem minden helyről látni a szín­padot teljesen. így 520 helyről tökéletes a színpadi élmény, mégis előfordul, hogy nyolc­száz jegyet is eladunk egy elő­adásra. A lényeg azonban az, hogy azóta a város lakossága meg­tízszereződött, és továbbra is gyorsan növekszik, míg a szín­házi nézőhelyek- száma eggyel sem nőit. Papírgyári fiatalok A Párkányi Papír- és Cellu­lózkombinát jó .hírneve határa­inkon túl is ismert. Nem vélet­len, hisz nemcsak exportálja termékeit külföldre, hanem az ottani emberekkel levelezés és kirándulások révén élénk kap­csolatokat is fenntart. Termékei a hazai piacokon kívül eljutnak a Német Demokratikus Köztár­saságba, Jugoszláviába, Magyar­országra és más államokba. Az üzemben dolgozók kéthar­mada fiatal. És a fiatalok több mint fele lány. Három hónappal ezelőtt alakították meg a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség üze­mi szervezetét, 120 tagja van. Vezetőjük Stramszky István. A fiataloknak jól felszerelt klub­helyiségük van. Hetente több­ször is találkoznak itt: társa­lognak, magnóznak, esetleg ki­sebb mulatságokat rendeznek. Legszívesebben azonban saját zenekaruk számait hallgatják. A héttagú zenekar vezetője Kar­dos István, ö egyben a szólógi­táros is. Már ismerik ezt a ze­nekart a városban és a környé­ken is, hisz a turnéjukat mindig óriási siker koronázza. Jó a fel­szerelésük is, csak a zongora hiányzik. A klub egyik tagja, Simsovics Mária nem is tagadja, hogy az ifjúsági szervezet kedvező anya­gi helyzete Belica mérnöknek, az igazgatónak köszönhető, mert ő olyan ember, hogy amikor az ifjúságról van szó, mindig la lál valamilyen lehetőséget az anyagi támogatásra. Persze, aki ezekből arra kö­vetkeztet, hogy a papírgyári fiatalok valamilyen „kiválasz­tottak" szervezetét alakították meg, amikor létrehozták az SZSZISZ üzemi szervezetét, na­gyot téved. A tagok külön bri­gádmunkákat is vállalnak. A ke­resett pénzt saját pénztárukban gyűjtik. Jelenleg már 3000 ko­ronájuk van. A SZSZISZ-szervezet munka­tervét már kidolgozták. Sok ér­dekes akció szerepel benne: sport, turisztika, közös film- és színházlátogatás, valamint egy szépségverseny megrendezése is. BLAHÖ JULIANNA — E rossz statisztikában mi« lyen enyhülés várható? — Egyelőre éppen amiatt, hogy a város olyan hirtelen fej­lődik, én -nem cserélnék egy városatyával sem, pedig higgye el, égy -színház vezetése sem leányálom. Csak annyiban vár­ható javulás a közel jövőben; hogy a magyar' kollégáink, a Thálla Színház megkezdi műkö­dését. i. Pedig" KaSsa Városa 1M1 az elveszett lehetőségek városa; Sok szép akció indulhat tuég innen. Míg a kassai balett tag* jait - nem' szippantották szét a nagyobb színházak, az ország bármely együttesévél felvette a versenyt. A képtár, a filharmó­nia, a bábszínház pédig .különö­sen jó hevet szerez a városnak. A főiskolás fiatalok színháza, a „Kupola alatti Színház" érdekes kezdeményezés, de még nem tudta magának megszerezni ép­pen a főiskolás közönséget. Szintén MereS élvtárs sta­tisztikáiból tudom, hogy a va­rosban a mozik száma a város növekedése ellenére kettővel csökkent... Most ne számolgassuk a vá­rosatyák gondjait, hanem csak úgy, mint akadémikus kérdést taglalva, milyen volna a Kassai Állami Színház fejlődésének ideális távlata? — Semmi esetre sem követ­nénk a bratislavai példát, a Szlo­vák Nemzeti Színház átalakítá­sát. Abból a pénzből, amibe az át. alakítás kerül, egy impozáns színházat építhettek volna, amely mindenben megfelel a kor kö­vetelményeinek. A régi szín­házból inkább múzeumot, szín­házművészeti múzeumot csinál­tam volna, ahol kivételes ünne­pi alkalmakkor felgördülhetne a függöny. Kassa esetében viszont a régi színházból zenés színhá­zat és egy új drámai színházat kellene építeni, amihez egy ka­maraszínház is járulna. Váro­sunk mindig kultúrváros volt. Erre büszkék vagyunk, ugyan­úgy, mint arra, hogy a miépü--" leiünkben indult meg ötven év­vel ezelőtt a szlovák hivatásos színjátszás. Kassa kulturális élete irányi­tóinak és szervezőinek aposto­libb a munkája, mint az ország bármely táján. Nemcsak azért, mert a város környékének és Kelet-Szlovákiának kulturális élete nem éri el az országos szintet, hanem azért is,~ mert — s most szintén szociológiai tényekre kell hivatkoznom - a város új lakossága, mely a vá­rosi őslakosságnak többszöröse, nem az ország városaiból tobor­zódik, tehát nem „kulturális környezetből" jönnek a városba az emberek, hanem főként Ke­let-Szlovákia falvaiból. Végezetül az új idény plakát­jait és terveit nézzük át. A színház a 26. évadot kezdi eb­ben az évben. Egy új negyed­század kezdete lesz ez az évad. Szeptember 26-án Palárik In--"* kognitójával, a szlovák dráma­irodalom nagy klasszikusával kezdenek, és utána még tizenöt bemutató következik. Négy operapremier: Puccini: Tosca, Holoubek: Vágyódás, Verdi: Othello és Massenet Ma­nón, ezenkívül még a minden­ki számára ismerős és atraklív My fair Lady. Balettben két bemutatót lát­hat majd a kassai közönség. Csajkovszkij Csipkerózsikáját és Prokofjev Kővirágát. Drámából az Inkognitón kí­vül színre viszik: Dosztojevsz­kij: Félkegyelmű, Gpgol: Házas­ság, Schiller: Ármány és szere­lem, Turner: Fantasztikus csa­lád, Ivan Olbracht: Anna prole­tárka — a párt ötvenedik évfor­dulója tiszteletére, és Szofok­lész—Jeffers: Médea. A Kassai Állami Színház az úf idényben a második negyedszá­zadot kezdi -meg. Megérdemelt szép sikereket könyvelhetnek el idáig és reménykednek a lehe­tőségek javulásában, különösen abban, hogy rövid időn belül kamaraszínpadot kapnak, mert bizonyos jellegű szerzők, s nem­csak a modernek, hanem Ibsen és Usztyinov is, más jellegű, in­timebb színházat igényelnek. GAGYOR PÉTER

Next

/
Oldalképek
Tartalom