Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-25 / 201. szám, kedd

Leváltották a hamis eszmék hordozóit A LOSONCI JARASBAN MEGSZILÁRDULT A PART VEZETŐ SZEREPE A CSKP KB májusi plénumaa elfogadott realizációs irányelv,­amely a párt marxi—lenini egy­ségének felújítását, akcióképes­ségének és forradalmi hareos­ságának növelését szolgálja, teljesítésének egyik rendkívül fontos része az igazolványcse­re. Az akció sikere érdekében az SZLKP losonci járási bizott­sága kialakította a kedvező fel­tételeket. Éspedig többek kö­zött azáltal, hogy már előre .megtisztította a pártszerveket, valamint az állatni, a társadal­mi és a gazdasági szerveket :s. így például az SZLKP járási bi­zottságának plénumából bét. a járási ellenőrző és revíziós bi­zottságból pedig két tagot zár­tak ki a pártból. járási bi­zottság apparátusából a három titkáron kívül további öl dol­gozót távolítottak el, s ezek kö­zül kettőt jobboldali opportu­nista és szovjetellenes tevé­kenységért kizárták a pártból. Ezzel az SZLKP losonci járási bizottsága megszerezte az erköl­csi jogot ahhoz, hogy a többi szakaszon is következetesen irá­nyítsa a párt megtisztítását. A bizottságok tagjai helyesen járlak el, amikor a további já­rási szerveket is következete­sen megtisztították az opportu­nistáktól. így például az SZLKP járási bizottságának plénumán felülbírálták a jnb vezető káde­reit is. A 117-es törvény alkal­mazásával húsz képviselőt ne­veztek ki a járási nemzeti bi­zottságba, 245 képviselőt pedig a városi nemzeti bizottságba és a helyi nemzeti bizottságokba. Továbbá leváltották a jnb bi­zottságainak négy elnökét, köz­tük a jnb elnökének helyettesét és hét osztályvezetőt, köztük a polgári honvédelem parancsno­kát és az egyházi ügyek titká­rát, akiket a beszélgetések al­kalmával kizártak a párttagok sorából. A párt járási bizottsága az elemző felülbírálást elvégezte az igazságügyi szervekben, és leváltotta a járásbíróság elnö­két, a járási ügyész helyettesét, az állami jegyzőség vezetőjét, és egyidejűleg kizárta őket a pártból. Hasonlóképpen járt el az államrendőrség volt parancs­nokának és a rendőrség nagy­balogi (Veíká nad Ipľom) kör­zeti osztálya volt parancsnoká­nak esetében is. Növelik az aktivitást Az SZLKP losonci járási bi­zottsága elvszerű eljárásának eredménye kifejezően megmu­tatkozott abban, hogy felújul a párt vezető szerepe, megszilár­dul a párt egészséges centru­ma és fejlődésnek indul a párt­szervezetek akcióképessége. így például a járási nemzeti bizott­ságon, ahol az opportunizmus erősen megfertőzte a párt (ilap­szervezetét, a párttagok több mint 40 százaléka távozik a pártból. A párt losonci járási bizott­sága felülbírálta a Nemzeti Front és a társadalmi szerveze­tek vezető kádereit is. A Szlo­vák Nemzeti Front járási bizott­ságának 54 tagja közül helyte­len politikai magatartás és jobb­oldali opportunista tevékenység miatt 20 tagot leváltottak. A jobóldali opportunizmus azon­ban a járási szakszervezeti ta­nács apparátusát érintette a legerősebben, ahol a párt járási bizottsága az igazolványcserével kapcsolatban feloszlatta a párt­szervezetet és a funkcionáriu­sok, valamint az apparátus dol­gozóinak párttagságát felfüg­gesztette. Ugyanakkor leváltot­ta és egyidejűleg a pártból is kizárta a járási szakszervezeti tanács volt elnökét és titkárát, leváltotta a Gyermek- és ifjú­sági Szervezetek Szövetségének volt elnökét és két titkárát, s az utóbbiakat a pártból si kizár­ta. A járási bizottság jelentős változásokat hajtott végre a Szocialista Akadémia járási bi­zottsága elnökségében is, amely­nek elnökét és titkárát leváltot­ta és kizárta a pártból. A Szo­cialista Akadémia járási bizott­sága elnökségének 10 kommu­nista tagja közül hetet kizártak a pártból. Közgazdasági téren is foko­zatosan felújul a párt vezető szerepe. Ehhez jelentősen hoz­zájárul a vezető káderek tevé­kenységének felülbírálása és az, hogy a vezető funkciókat meg­tisztították a jobboldali és anti­szocialista erőktől. A párt já­rási bizottsága húsz vezetőt le­váltott és ezek közül 18-al ki­zártak a pártból. A párt alap­szervezeteinek bizottságaiból jobboldali opportunista tevé­kenység vagy passzivitás miatt 290 párttagnak kellett távoznia. A járási bizottság a felszabadult helyekre a marxizmus—leniniz­mus tanai és a proletár inter­nacionalizmus eszméje iránt hű dolgozókat nevezett ki. Elvszerüen l)e ez csak a kezdet volt. Azonban ez tette lehetővé, hogy minden pártszervezetben sike­resen folytathassák a beszélge­téseket. Ennek ellenére a járá­si bizottság már az igazolvány­csere kezdetétől arról sem fe­ledkezett meg, hogy a járási bi­zottság elnöksége és titkárai ré­széről következetes irányító­munkát végezzen, és helyesen válassza ki az elvtársakat a beszélgetéseket végző bizottsá­gokba és csoportokba. Ez tette lehetővé, hogy kezdetlől fogva elvszerüen folytatták a beszél­getésekel, ami az eredményeken is megmutatkozott. NAPIRENDEN A KRIMINALISZTIKA MIRŐL ÍRNAK A mtPSm ggj tribúna V^fc/t* EGHS3 ZmMMíwiny usmiaaBsni PRÄGAI LAPOK Kassán a kerüleji biréságba 9, a városiba 382 népbírót választott a tömegszervezetek, üzemi pártbi­zottságok, vállalati kollektívák ja vaslatai alapján a vnb. Az új bí­rók letették a hivatalos Togadal mat, mégpedig rögtön a titkos vá­lasztások lebonyolítása után. Köztudomású, hogy egészen a legutóbbi időkig éreztette hatását az a liberalista szemlélet, amely nek frázisai nem egy fiatalt, de az idősebbeket is államellenes ténykedésre (közvagyonrongálás, rendbontás, uszítás és hasonlók), de a személyi vagyon eltulajdoní­tására (autólopások, betörések), erőszakoskodásra, verekedésre is ingerelt. Sajnos, éppen a fiatalság körében terjedtek el a bűntények. Mindezt Kassán is megállapítot­ták. A beszámolókban és az élénk vitában, a hozzászólásokban a vnb képviselői ezt részletesen elemez­ték. Keresték a kiutal, hogyan le­het gátat vetni az elburjánzott bű­nözésnek egy olyan gyorsan fejlő dő városban, amelyik az utóbbi 10 év alatt a kétszeresére duzzadt. Fi­gyelemre méltó javaslatok, s ezek alapján konkrét határozatok, in­tézkedések is születtek. A vnb egyes képviselői felszóla­lásaikban rámutattak, hogy a ne­veles terén is komoly fogyatékos ságok tapasztalhatók. A szülők gyermekeiket elkényeztetik, vagy elhanyagolják. Az eredmény ugyanaz: mindent megeugednek ne kik. így azok bandákba verődve csatangolnak az utcákon. Ebhez az is hozzájárul, hogy a küzbiz tonsági szervekel ért támadások IHK8 ban szinte felbátorították a bűnözésre hajlamos fiatalokat, hogy a rendbontók, küzvagyonrongá lók, zsebtolvajok s más hasonlók útjára lépjenek. Persze sok a nteg tévedett is közöttük.- Egyszerűen „unatkoznak", s „kalandul" keres nek. Az egyik javaslat szerint eny hitene a helyzeten, ha Kassán is létesítenének olyan ifjúsági klu bokát, amilyenek ma már minden nagyobb községben működnek. A baj csak az, hogy Kassán nincs olyan intézmény, épület, mint már minden járási székhelyen, község ben van: nincs kultúrház. Ezzel szemben szinte minden utcában ta­lálható kocsma, kávéház, vendég­lő, borozó, bár, s más hasonló címen működő „szorakozóhelyi­ség'\ ahol az utcára szorult fia­talság korhatár nélkül kaphat sze szes italokat, sört, bort, feketeká­vét. Mindehhez pénz kell. Hol ve­gyék? Emeli a bűnöző elemek számát a nagy fluktuáció is. A Kelet-szlo­vákiai Vasművel még ma is 44 vállalat építi. Sok itt a lopás is; A helyzet és az emberek ala­pos ismerete, a beszélgetések elvszerű és differenciált realizá­lása segített a párt járási bi­zottságának megtisztítani a já­rási szervezetet a jobboldali, szovjetelleues, antiszocialista és ellenforradalmi erőktől. Ezt bizonyítják a jobboldali oppor­tunizmustól olyan súlyosan fer­tőzött pártszervezetek példái is, mint a losonci TurCianskei Gép­gyár, az Ipolyi Téglagyár válla lati igazgatósága, a Zlatnói Üveggyár vállalati igazgatósá­ga, az Éttermek vállalati igaz­gatósága, a Rovňanyí Efsz, a Losonci Állami Gazdaság válla­lati igazgatósága, a jnb, a pe­dagógiai iskola és mások, ahol a tagság 40—70 százaléka távo­zott a párttagok sorából. De az olyan pártszervezetekben is, mint a Fiileki Kovosmallban és a Béke-üzemben, a Brezníőkai Téglagyárban, a Losonci Magas­építő Vállalatban, a Losonci Konzervgyárban stb. működő szervezetek, ahol a jobboldali fertőzés jelentősen alacsonyabb volt, a tagság 5—20 százaléká­tól vonták be az igazolványt. Javítják a tömegpolitikai munkát A losonci járásban a beszél­getések egy kis kivétellel befe­jeződtek. A pártból a tagság 20 százaléka távozott. Ezeknek 40 százalékát kizárták, ami meg­felel a jobboldali befolyás ará­nyának. Azoknak, akiket a párt­ból kizártak, vagy akiknek a tagságát érvénytelenítették, 30 százaléka munkás. Ez az 1970. január elsejei létszám reláció­jában azt jelenti, hogy a mun­kás párttagoknak kb. 10 száza­léka távozott a pártból, s ezáltal a munkás párttagok száma a já­rási szervezetben 4 százalék­kal nőtt. A losonci járásban nem szü­netel a tömegpolitikai munka. Hasznosítani akarják mindazt, ami pozitív, amit a beszélgeté­sek alkalmával nyertek. Ezenkí­vül a CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi plenáris ülésein elfogadott döntések, és az egyes szervezetekben folytatott beszélgetések és elemzések eredményei alapján aktivizálni akarják az egész járási szerve­zetet. Ezt a pártbizottságok, a pártcsoportok, valamint az ál­lami, a társadalmi és a gazda­sági szervekben dolgozó veze­tő funkcionáriusok révén való­sítják meg az üzemekben és a falvakban egyaránt. A járási bizottság az alapszervezetekben fokozott gondot fordít a mun­katervekre, a konkrét feladatok­ra. s az alapszervezetek figyel­mét a pártonkívüli tömegekre összpontosítja. 1AROSLAV DUŠEK szerszám Iádé kat, raktárakat tiir nek fel. Külön fejezetet érdemel a közle kedés. A közúti balesetek, karain bolok száma minden eddigit meg halad. Euuek egyik okát a közle kedés dolgozóinak fegyelmezetlen ségében látják a szakemberek. Vemcsak az autósok, a villamos vezetők, hanem a gyalogosok is vétnek a szabályok ellen, hisz nem a kijelölt átkelőhelyeken jár nak. A balesetek mintegy harminc százalékát az alkoholfogyasztás okozza. A városrendészeti szervek­nél is fogyatékosságokat állapítot­tak meg: egy egy utcát, teret hó napokig vagy évekig lezárva tar­tanak a lassan folyó munkálatok mialt. A képviselők halárazott intézke déseket követeltek a közbiztonság és a közlekedés biztonsága hely­reállításának érdekében. A kriminalisztikai beszámoló, a tartalmas hozzászólások anyagot szolgáltattak az új bfróknak, hogy felelősségteljes, nehéz mun­kájukat megkezdhessék. Ezt a munkát kivánják elősegíteni azok a határozatok is, amelyeket a vnb ülése elfogadott az üzleti élet, a közlekedés, a közbiztonság prob­lémáival kapcsolatosan. Ilyenek: nyilvános helyeken a fiatalok al­koholfogyasztásának megakadályo­zása, a fiatalkorúak részére alko­hol eladását tiltó rendelet megtar­tásának ellenőrzése, az utcák el­lenőrzése, a közlekedési vonalak gyors helyreállítása. SZANVI JÓZSEF ALAPELVEK, AMELYEKRŐL NEM VITATKOZUNK A ŽIVOT STRANY legutóbbi számában Vojtech Dolejši az 1968. augusztus 21-ét megelőző és az azt.követő időszakkal fog­lalkozik. Cikkével keresztmet­szetét adja annak a fejlődésnek, amely végső eredményében a testvéri szocialista országok csapatainak internacionalista segítségét telte szükségessé. V. Dolejší cikke bevezetőjében nyíltan rámutat az 1968 január­ját megelőző időszak politikai hibáira, amikor már meghirdet­ték, hogy „ez a nemzedék eléri a kommunista társadalmat", amikor leegyszerűsítve meghir­dették a kapitalizmus „elérését és túlszárnyalását". Az utóbbi jelszót sokan úgy értemezték, hogy mi elismerjük a tőkésor­szágokat példaképnek. Igen, mi el akarjuk érni a tőkésorszá­gok színvonalát a termelékeny­ség növelésében, a szolgáltatá­sok javításában, de számos kér­désben nem fogunk velük ver­senyezni, mert nem akarunk! V. Dolejší rámutat, hogy 1968 elölt, főleg a sajtóban, sok „kommunista követelést" propa­gáltak. Először nyomást gya­koroltak a teljesíthetetlen ígé­retek kicsikarására, s utána pe­dig nagy zajt csaptak amiatt, hogy az ígéreteket nem telje­sítették. Az eredmény a párt te­kintélyének csökkentése volt. A párt sem volt mentes az ide­gen, ellenséges ideológiai befo­lyástól. A CSKP szociális össze­tétele nem javult, soraiba sok karrierista került. „Amíg a Szovjetunióban gyakran hallani a pártonkívüli kommunistákról, addig nálunk példák voltak a párton belüli-antikommunisták­ra" — állapítja meg V. Dolejší. Az ellenforradalmi szervezke­dés kezdeteiről, szakaszairól és figyelmeztető jelenségeiről szól­va V. Dolejší rámutat arra, hogy hiábavalók voltak a becsületes (ommunlsták és szövetségeseink elvtársi figyelmeztetései. A párt akkori vezetői új politikájukban addig mentek, bogv lehetővé tették 1948 februárja" eredmé­nyeinek támadását. A Szovjet­unióval szemben pedig az óriás Góliát fölött győzedelmeskedő bátor Dávid szerepében visel­kedtek. Az 1968 augusztusi esemé­nyekkel foglalkozva V. Dolejší megállapítja, hogy a CSKP KB akkori elnökségének többsége által elfogadott határozat sok embert, sok kommunistát meg­tévesztett. A kommunisták fe­gyelmezett emberek, elismerik a demokratikus centralizmus elvét, magukévá teszik a párt­határozatokat és azokat feltéte­lek nélkül teljesítik. Azonban van néhány olyan alapelv, melynek betartására ügyelni kell minden kommunistának, minden tisztségviselőnek. Ide tartozik a proletár internacio­nalizmus és a Szovjetunióhoz, mint a szocializmus legszilár­dabb védőbástyájához való őszinte testvéri viszony. S eze­ket az alapelveket az akkori el­nökség határozata súlyosan megsértette. Az eddigi tag­kőnyvcsere-beszélgetések során gyakran hallhattuk azt a véle­ményt — vagy inkább a kima­gyarázkodást —, hogy a hibá­katelkövető tagok nem tehetnek semmiről sem, mert mindannak, ami történt, állítólag az emlí­tett párthatározat az oka, az a határozat, amelyet, úgymond, fegyelmezetten teljesítettek. Felmerült • a kérdés: volt-e elég erőnk feltartóztatni az el­lenforradalmat? Erőnk volt, de ehhez a pártvezetésben elegen­dő akarat kellett volna, s akkor idejében feltartóztathatta volna az ellenforradalmi erőket. De a vezetésnek idejében fel kel­lett volna szólítania a kommu­nistákat és a munkásságot: „Elvtársak, a szocialista haza veszélyben van, legyetek résen, védekezzetek!" Ezt a felhívást azonban a Dubček-vezetés nem tette me'g, mert nem is akarta. Ezért volt aztán elkerülhetet­len augusztus 21. A POLITIKUSOK FELELŐSSÉGE A TVORBA 33. számában j irt Hájek, a lap főszerkesztője kommentárban foglalkozik a ja­nuár utáni vezetés felelősségé­vel. Megállapítja: — A január utáni vezetés történelmi felelős­sége az 1968 januárját követő nyolc hónap katasztrofális le­folyásáért kétségtelen és vitat­hatatlan. A vezetés élén akkor, sajnos, nem lenini elvszerű.ióg­gel rendelkező céltudatos poli­tikusok álltak, hanem politikai inanökének és hiú szajkózok, akik törvényszerűen a jobbolda­li opportunista törtető politika eszközeivé vá'itak. Ezek a polí­tikusok, felöltve a megváltó mezt, népünket rövid időn belül az előző évek válsághelyzf.-'éből a katasztrófa szélére olvan helyzetbe vezették, aiui-o>- 'la­zánkban kockára kerül' ;i szo­cializmus léte, s együvé-.- -sá­sunk a szocialista világrendszer országaival. Amikor 1969 áprilisában, az elszenvedett politikai vereség után ezek a politikusok távoz­tak a politikai színpadról, meg­kísérelték népünk széles réte­geit a tehetetlen elkeseredett­ség mérgével beoltani, mintha velük együtt távozna ebből az országból a méltó és szabad élet utolsó reménye, mintha tár­sadalmunk élete az ő távozásuk­kal együtt feltartóztathatatlanul egy új kőkorszakba térne visz­sza. Jírí Hájek megállapítja, hogy a Husák elvtárs vezette új párt­vezetésnek szinte hihetetlenül rövid időn belül sikerült az ál­lam és a munkásosztály hatal­mi eszközeinek az életre kelté­se. Ez a vezetés gátat vetett népgazdaságunk felforgatásá­nak, kivezette országunkat a tragikus nemzetközi elszigetelt­ségből, s felújította a természe­tes szövetségeseinkhez fűződő barátságon és bizalmon alapuló szoros kapcsolatokat. ÚJSÁGÍRÓ VAGY KÉM? A RUDÉ PRÁVO augusztus 21-t számában jifí Heiíko a napok­ban kiutasított holland újságlrft esetével foglalkozik részletesen. A cikkből kiderül, hogy a kiuta­sított Diek Verkijk, a hilversu­mi NOS rádiótársaság 41 éves alkalmazottja, már 1968—69-ben kizárólag a jobboldali beállított­ságú politikusainkkal kereste a kapcsolatokat. Bebizonyított tény, hogy Smrkovskýval is fel akarta venni a kapcsolatot. Ille­gális módon, léhát illetékes szerveink tudta nélkül szerezte be értesüléseit, amelyeket vagv személyesen, vagy pedig a KLM holland légitársaság képvisele­tén keresztül juttatott haza. Ver­kijk 1968. augusztus 21-e után számos provokatív jellegű film­felvételt készített a Vencel tér­ről, s általában: nem hiányzott sehonnan sem, ahol pártunk és kormányunk realista politikája ellen mozgolódtak. Az idén au­gusztusban Prágában szállodai szobát bérelt, de azt vajmi ke­veset használta, mert, amint a magnetofonszalagra rögzített élő visszaemlékezései tanúsít­ják, egy emigráns lakásán is „dolgozott". A szállodából álru­hában, hátrafésült haját oldalra fésülve, szemüveggel, a hátsó kijáraton keresztül távozott. Gépkocsijával Prága utcáin kü­lönböző manőverezést végzett, s amint magnófeljegyzései is bi­zonyítják, az utána hajtató sze­mélygépkocsik utasaiban a cseh­szlovák titkosszolgálat embe­reit vélte látni. .. Az RP megállapítja, hogy Ver­kijk csehszlovákiai tevékenysé­ge összeegyeztethetetlen az új­ságírói etikával. jsm)

Next

/
Oldalképek
Tartalom