Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-22 / 199. szám, szombat

Baráti találkozó Szovjet vendég lótoctatása Bratislava képviselőinél (ČSTK) — A Szovjetunió és hazánk dolgozóinak barátsága és testvérisége szellemében folyt le ma Vítali) Fjodorovics Jakimovnak, a bratislavai szov­jet parancsnokság képviselőjé­nek látogatása Ladislav Marti­nák mérnöknél, Bratislava fő­polgármesterénél. A fogadáson jelen voltak: dr. Ján Janik, a városi pártbizott­Jó munkát végeztek a magyar (ČSTK) —• Küzet egy év óta se­gítenek magyarországi brigádosok a tiszaesernyői átrakóállomáson átrakni a Szovjetunióból érkező árut. Tegnap brigádmunkájuk befejez­tével a esernyői vasutasklubban ünnepi gyűlésen vették át „A köz­lekedés legjobb dolgozója" jel­vényt: Földvári Lajos, Csanádi. Im­re, Szepesi Bertalan, további 10 brigádost pedig elismerő oklevél­lel és ajándékokkal jutalmaztak. Štefan Nemeš, a Keleti Vasútvo­nal főnöke 15 brigádnak elismerő oklevelet és jutalmat adott át. Az üzemi bizottság és az átrakőállo inás vezetősége 13 magyarországi brigádosnak „A szocialista munka úttörője" cimet adományozta. Pártaktíva TREBIŠOVON Trebišovon tegnap megtartot­ták az üzemi pártszervezetek elnökeinek és az üzemek igaz­gatóinak aktíváját. Az 1971 évi és az ötödik ötéves terv kidol­gozásának irányelveiről dr. Pan­cak Michal, az SZSZK pénzügy­miniszterének helyettese tartott beszámolót. A pártszervezetek és a gazdasági vezetők időszerű feladatairól Jozef Jačanin mér­nök, a trebišovi járási pártbi­zottság titkára informálta az aktíva résztvevőit. HOROSZ ÁRPAD Az észak-csehországi kerület teljesítette a gabonfelvásárlási tervet (ČSTK) — További csehorszá­gi járások jelentették, tegnap, hogy teljesítették a gabonafel­vásárlási tervet. A CSSZK-ban elsőként az észak-csehországi kerület teljesítette 100 százalék­ra a felvásárlási tervet. ság vezető titkára, az SZLKP elnökségének tagja, a városi pártbizottság titkárai és a fő­polgármester helyettesei. Baráti beszélgetést folytattak Szlová­kia fővárosa lakosságának éle­téről, munkájáról, a fejlődő po litikai és gazdasági kon­szolidációról és azokról a je­lenségekről, melyek hozzájárul­nak nemzeteink és a Szovjet­unió népe közötti baráti szö­vetség elmélyítéséhez és szö­vetségi kötelékeink megszilár­dításához. Bratislava főpolgármestere hangsúlyozta, hogy az SZSZK fővárosa, politikai és gazdasági szervei és a dolgozók egyre ak­tívabban bekapcsolódnak a CSKP KB és az SZLKP KB jú­niusi és júliusi ülésének szel­lemében az építési.célkitűzések teljesítésébe. A látogatás — melynek kere­tében V. F. Jakimov ezredes az elismerés szavaival értékelte Bratislava sikereit a gazdasági­kulturális építés egyes szaka­szain, és méltatta a szovjet nép és dolgozóink testvéri barátsá­gát — hozzájárult a Szovjetunió és Csehszlovákia testvéri szö­vetségének további megszilár­dításához. Bolgár diplomata búcsúlátogatása (ČSTK) — H riszt o Ivanov, a Bolgár Népköztársaság prágai nagykövetségének tanácsosa kétnapos bratislavai látogatá­sa alkalmából a köztársaságból való távozásával kapcsolatban hivatalos látogatást tett Szlo­vákia politikai és közéleti sze­mélyiségeinél. A bolgár nagykövetségi taná csost JozeJ Lenárt, az SZLKP KB Központi Bizottságának el­ső titkára fogadta. A megbe­szélésen, amelyen időszerű po­litikai kérdéseket vitattak meg, jelen volt Sztyejan Velicskov, { t BNK bratislavai főkonzulja. A bolgár diplomatát azután Vi­liam Salgovič, az SZLKP Köz­ponti Ellenőrző és Revíziós Bi­zottságának elnöke fogadta. Hriszto Ivanov további hiva­talos látogatásokat tett dr. Pe­ter Colotkánál, az SZSZK mi­niszterelnökénél. Megvitatták többek között a két ország fej­lődésének kérdéseit, főleg a mezőgazdaság fejlődését. A bol­gár nagykövetségi tanácsos az­után meglátogatta dr. Michal Zákovičot, az SZNT alelnökét és František Barbireket, az SZSZK kereskedelmi miniszte­rét. A felszabadítás! publicisztikai verseny éredményei (ČSTK) — Tegnap Bratisla­vában kihirdették a hazánk fel­szabadulása 25. évfordulójának tiszteletére rendezett publicisz­tikai verseny eredményeit. Az ünnepélyen megjelent Vitalij Fjodorovics Jakimov ezredes, a szovjet fegyveres erők bratisla­vai parancsnokságának képvi­selője, továbbá Vaszilij Nyiki­tovics Filipov, a Szovjetunió bratislavai főkonzulátusának titkára, az SZLKP KB sajtóosz­tályának képviselői és az ér­dekelt szervezetek küldöttei. A versenyt dr. Fedor Gulla, a Szlovák Nemzeti Front Közpon­ti Bizottságának titkára érté­kelte. A 4000 koronás első díjat a Banská Bystrica-i Smer szer­kesztőségi kollektívája nyerte a közép-szlovákiai városok és községek felszabadításával fog­lalkozó cikksorozattal. A má­sik 4000 koronás díjat a bra­tislavai Szlovák Televízió gyer­mek- és ifjúsági műsorszerkesz­tőségének szerzői kollektívája nyerte a „Szlovák fiatalok az antifasiszta harcban" című négyrészes dokumentumfilmmel, További díjakat nyertek: a bra­tislavai Csehszlovák Rádió ka­tonai szerkesztősége, Josef Beö­vár, a Rudé právo bratislavai szerkesztője, a bratislavai Pravda hírszerkesztőségi kollek­tívája, a bratislavai Bojovník című folyóirat szerkesztőségi kollektívája, Michal SabadoS, a csehszlovák néphadsereg ezre­dese, a Banská Bystrica-i tele­vízióstúdió szerzőt kollektívája, dr. Juraj Sidorenko, Igor Do­biš, Eduard Odehnal, Vlado Durdík, Ladislav Šoltýs, Sta­nislav Matejkin, Vojtech Vese­lý­A baráti találkozó végén Vi­talij Fjodorovics Jakimov ezre­des beszédet mondott, amely­ben rámutatott a szovjet és a csehszlovák nép hagyományos testvéri kapcsolataira. Megemlékezés az internacionalista segítség 2. évfordulójáról Moszkva — A Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak nyúj­tott internacionalista segítség második évfordulójának alkal­mából tegnap este Csehszlová­kia moszkvai nagykövetségén a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság aktivistáinak jelenlé­tében a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség moszkvai szer­vezete ünnepi taggyűlést tar­tott. Josef Kafka, hazánk moszkvai nagykövetségének ügyvivője be­szédében méltatta azt az önzet­len baráti segítséget, melyet 1968 augusztusában a Szovjet­unió nyújtott a CSKP marxista —leninista erőinek és a hű csehszlovák hazafiaknak. Az ünnepség után a Szovjet — Csehszlovák Baráti Társaság aktivistáinak tiszteletére kok­télt rendeztek. A moszkvai tanácskozások olasz visszhangja Róma — Az olasz lapok nagy terjedelemben foglalkoznak a Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének moszk­vai megbeszéléseivel, és a kia­dott közleménnyel. Az Unitá cí­mű kommunista lap „moszkvai csúcs: és most az európai biz­tonság" címmel kiemeli, hogy a tanácskozáson jelentős lé­pésnek minősítették a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság szerződésének alá­írását. A Paese Sera című bal­oldali lap moszkvai tudósítója kiemeli, hogy a tárgyaló felek között teljes nézetazonosság volt minden megvitatott kérdés­ben. Az európai biztonság kér­dése — folytatja a tudósító — a tavalyi budapesti felhívás óta változatlanul a politikai érdek­lődés előterében áll. A lap tudósítója külön foglal­kozik a szovjet—nyugatnémet szerződés aláírásának jelentő­ségével és hangoztatja, hogy az erőszakról való kölcsönös le­mondás, valamint a második vi­lágháború után kialakult euró­pai határok véglegességének el­ismerése Bonn részéről igVH komoly lépés az európai tar­tós béke megteremtése felé. A népi mozgalom eredményei Libanonban Bejrút — A Libanoni Kom­munista Párt sajtóorgánuma, az An-Nida „A kommunista párt legalitása a népi mozgalom győzelme" címmel cikket közöl, melyben elítéli a reakció táma­dásait, mert arra törekszik, hogy megmásítsa a belügymi­nisztérium engedélyét a Libano­ni Kommunista Párt legális te­vékenységével kapcsolatban. „Az a tény — írja a lap — hogy a Libanoni Kommunista Párt kikényszerítette legalitá­sát, nem jelent semmilyen aján­dékot a burzsoá hatalom részé­ről, hanem a népi mozgalom győzelme, erejének megnyilat­kozása. A kommunista párt le­galitása a munkásosztály har­cának jelentős eredménye, amely ezt a legnagyobb áldoza­tok árán sem engedi elveszíteni. Éppen ezért teljesen felesleges a reakció agitációs kampánya a belügyminisztérium elhatáro­zása ellen. A párt legalitása, melyet kiharcolt magának, na­gyobb erővel rendelkezik, mint az önkényes „betiltási" elhatá­rozás, melyet évekkel ezelőtt tett a kormány bírósági döntés nélkül." Románia ünnepel Bukarest — Tegnap megkez­dődtek Romániában a fasizmus alól történt felszabadulás 26. évfordulójának ünnepségei. Az ünnepi nagygyűlésen megjelen­tek Románia párt- és állami ve­zetői, élükön Nicolae Ceausescu, az RKP Központi Bizottságának főtitkára, az Államtanács elnö­ke. Ünnepi beszédet George Pa­na, a Központi Bizottság titkára mondott. A Román—Szovjet Baráti Tár­saság meghívására az ünnepsé­gek alkalmából Bukarestbe ér­kezett a Szovjet—Román Baráti Társaság küldöttsége. Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára beszédet mon­dott a Matica slovenská marti­ni közgyűlésén. Beszéde bevezető részében rámutatott az elmúlt időszak nehézségeire és arra, hogy aránylag rövid idő alatt sike­rült áthidalni az 1968. évi tár­sadalmi és politikai destrukció következményeit. Teljes mér­tékben felújult a bizalom köz­tünk és a többi szocialista or­szág között. Sikerült megfékez­ni az inflációs irányzatot, ismét fokozódik a munkatermelékeny­ség, és a lakosság jövedelmé­nek növekedése — a múlttal el­lentétben — összhangban áll a társadalmi termelés növekedé­sével. Pezlár elvtárs így folytatta beszédét: Érthető, hogy a Matica slo­venská bonyolult fejlődésen ment át. Marták elvtárs beszá­molójában már rámutatott, hogy 1968-ban a Matica slovenskát megkísérelték antiszocialista célokra felhasználni, hogy en­nek keretében építhessék ki az ellenzéki politikai pártot. Azok, akik egyszer már uralomra ju­1 otlak Szlovákiában, á Maticá­val akarták kialakítani saját institucionális alapjukat, amely­nek segítségével ismét maguk­hoz ragadhatták volna a politi­kai hatalmat. Ezek a kísérletek a Matica becsületes tagjainak ellenállásába ütköztek, azoké­ba, akik megértették, hogy nem a nemzeti kultúra és a szlovák nemzet, a gazdasági élet fejlő­déséről van szó, hanem olyan célokról, amelyek ellentétesek a szlovákok nemzeti érdekei­vel és dolgozóinak érdekeivel. Az ellenforradalmi kfsérlet ä fő oka a nehézségeknek nem­csak a Maticában, hanem más társadalmi szervezetekben Is. Ezért kellett egész társadal­Tapasztalataink köteleznek bennünket a proletár internacionalizmus elvének továbbfejlesztésére ĽUDOVÍT PEZLÁR ELVTÁRS BESZÉDE A MATICA SLOVENSKÁ MARTINI KÖZGYŰLÉSÉN munknak nagy nehézségeket le­küzdenie. Igaz, ma is előfordul, hogy politikai ellenfeleink bizalmat­lanságot akarnak kelteni a be­csületes maticások és a jelen­legi politikai vezetés között. Olyan rágalmakat terjesztenek, hogy adminisztratív intézkedé­seket készítenek elő a Matica slovenská ellen, egyesek a szer­vezet felszámolásáról beszélnek és azt hirdetik, hogy a jelenle­gi politikai vezetés e szervezet ellen van. Ez azonban kitalálás. A politikai vezetés össztársa­dalmi intézkedései nem a Mati­ca slovenská, hanem a jobbol­dali és antiszocialista erők el­len irányulnak, azok ellen, akik a szervezetet fel akarják használni politikai céljaikra, és e szervezet igazi társadalmi küldetéséhez semmi közük sincs. Marták elvtárs beszámo­lójában meggyőző tényekkel mutatta be a nacionalista és an­tiszocialista erők kísérleteit, amelyek azt célozták, hogy a Matica slovenská néhány szer­vezetét kulturális létesítmény­ből politikai létesítménnyé ala­kítsák át. A hazai és a külföldi antiszo­cialista érők reményei azonban nem teljesültek. És a Maticára vonatkozólag nem is teljesül­nek. Talán nem is kell beszélni ar­ról, hogy bármilyen kísérlet, amely arra törekedett, hogy megfossza hatalmától és társa­dalmi vezető szerepétől a kom­munista pártot, bukással vég­ződött. A kommunista párt, mint a munkásosztály élcsapa­ta, nehéz politikai küzdelmek­ben szerezte meg a hatalmat és ezekben a harcokban, a fa­sizmus ellen vívott harcokban a szlovák dolgozók hatalmas ál­dozatokat hoztak. A munkás­osztály és szövetségesel óriási áldozatok árán vívták kí a ha­talmat. Ezért nem engedhetjük meg senkinek, hogy azokkal kacérkodjon, akik a hatalmat elvesztették, és azt remélik, hogy ismét visszanyerhetik. Sajnos, ezt a sorsdöntő hibát követte el pártunk vezetősége 1968-ban, amikor a pártban a jobboldali erők képviselői még az osztály- és a politikai ellen­séget is fel akarták használni á hatalom megszerzésére, a párt­ban végrehajtandó antidemok­ratikus puccsra. Ennek súlyos következményeit mindnyájan is­merjük. A jelenlegi politikai vezetés azonban nem gátolta és nem is szándékozik gátolni a Matica slovenskát a szlovák nemzett kultúra fejlesztésében. Ellenke­zőleg. Már Válek miniszter elv­társ is rámutatott beszédében, hogy a Maticának egyre na­gyobb teret kell biztosítani, hogy teljesen részt vehessen a szlovák nemzeti kultúra fej­lesztésében, természetesen össz­hangban az állami kultúrpoliti­kával és azokkal az alapelvek­kel, amelyeken szocialista tár­sadalmunk fejlődik. A Matica slovenská az államtól tevékeny­sége fedezésére óriási eszkö­zöket kapott és kap. A Matica vezetősége igazolhatja, hogy közös tanácskozásokon akár Válek miniszter elvtársnál, vagy a Központi Bizottságon mindenkor igyekeztünk utat ke­resni, hogyan segítsük a Ma­tlcát jelentős küldetésének meg­valósításában. Annak, hogy a Matica még kifejezőbben ve­hessen részt a szlovák nemzeti kultúra további fejlesztésében, feltétele az eltökélt harc a na­cionalista és antiszocialista erők ellen nemcsak a társada­lomban, hanem mindenekelőtt magában a Maticában. Az elmúlt évben mint éle­tünk minden szakaszán, a Ma­ticában is sor került a nacio­nalista és antiszocialista ten­denciák felszámolására, és szocialista társadalmunk mecha­nizmusa alapelveinek a felújí­tására. A nacionalizmus a szocialista társadalom számára elfogadha­tatlan, mivel egy nemzet kivé­telezettségét hirdeti, a többi nemzetek fölé helyezi, visszaél a jogos nemzeti érzéssel, és a nemzeteket nemegyszer sodorta nagy tragédiákba. A történelem számos példája tanúsítja, hogy hová vezet a nacionalizmus és milyen súlyos árat kell fizet­niük a nemzeteknek, ha enged­nek ennek a veszélyes mérge­zésnek. A szocialista interna­cionalizmus elve összeköti a nemzeteket és megteremti kö­zös fejlődésük és haladásuk le­hetőségét. A szocialista internacionaliz­mus elve nemcsak a szlovák nemzetnek, hanem a közös ha­zában élő többi nemzetnek és nemzetiségnek is biztosítja a távlatokat. Hiszen ez a gyönyö­rű ország a szlovákok, a cse­hek, a magyarok és az ukránok közös hazája. Nem véletlen, hogy éppen a szocialista inter­nacionalizmus alapelve ellen irányult 1968-ban a jobboldali és antiszocialista erők hatalmas támadása. A nacionalista szen­vedélyeknek ez a jellegzetes időszaka még élénk emlékeze­tünkben él. Éppen tapasztalata­ink köteleznek arra, hogy to­vábbfejlesszük a proletár inter­nacionalizmus elvét, hogy a testvéri cseh nemzettel és a ha­zánkban élő nemzeti kisebbségek­kel közösen törekedjünk a gaz­dasági és a társadalmi haladás­ra. Az a tény, hogy a Matica vezetősége kifejezte azt a szán­dékát, hogy szorosan együttmű­ködik a CSEMADOK és az Uk­rán Dolgozók Kulturális Szö­vetsége vezetőségével, nagyon pozitív tény. Sokkal több az, ami összeköt, mint ami elvá­laszt bennünket. A szlovák, a cseh, a magyar és az ukrán dolgozók szociális és osztályér­deke már a múltban is közös volt. Annál jobban összekap­csolja őket a szocialista tár­sadalomban a közös érdek. Ép­pen ezen a területen, a lakos­ság internacionalista nevelése terén várnak nagy feladatok a Maticára. A Központi Bizottság titkára beszéde további részében fog­lalkozott a Matica fejlődésé­nek kérdéseivel. Rámutatott a lenini eszmék fontosságára, a kommunista párt vezető szere pének érvényesítésére és részle­tesen elemezte Szlovákiának a felszabadulás óta eltelt 25 év alatt bekövetkezett fejlődé­sét. Beszéde befejező részében foglalkozott az új ötéves terv előkészítésével. 1970.

Next

/
Oldalképek
Tartalom