Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-21 / 198. szám, péntek

FEKETE NAPPALOK 1970. A városháza elútt embercsoportok: munkanélküliek. A sarkokon: munkanélküliek. Százan és százan. Ezren. Örökig tartó vagy cselekvésig érő viták. A legforgalmasabb sarkon: rendőr. Autók. A rendőr mutogat az autóknak. S lesi a munkátlanok seregét. Hajnaltól délig: a vidéki munkanélküliek, munkareménykedők. A vállukon kapa, fejsze. A rendőr oldalán kard. A kapák földre várnak — a fejsze fahasábra. A kard is vár. Nap-nap mellett. Egy-két munkátlan egy-két napra kenyérhez jut. Azután újra a tétlen ácsorgás. Ha akarjuk: ácsorgó tétlenség is. Tél után tavasz. Aztán a nyár. A munkátlanok serege a sarkokon. Egy-két kivétellel a régiek. Nyáridő, de munka nélkül. A derült, napsütéses égen a nyomorúság felhője. A felhő árnyat teremt. Az árny a belsőkbe hatol. Sötét, komor hangulatot teremt. A kapák alatt: elkeseredést. A kard mellett: szomorú kötelességérzetet. A kardon túl: ideges, kapkodásra késztető félelmet. Egyik nap hiányoztak a sarkok lakói. Már azt hitték — nem jönnek — megunták. Hirtelen jelszavak csattantak a levegőbe. A munkátlanok négyes sorokban jöttek a sarkokat megrengetni. A kard kiremegett a hüvelyéből. Kis idő múlva rohanás. Rendörök. Kardok a levegőben. Ideges kiáltozások. A bankablakok függönyei mögött: remegés. A négyes sorokban: vasakarat. A kardok a sorokba furakodtak. A sorok megbomlottak. A bankablakok megenyhültek. Már-már rendet szagoltak, de újólag megmerevedett rajtuk a félelem. Jajok helyett a kardok alól magasra szökkent a dal: az Internacionálé. A város körül falvak. Mezőgazdaság. Az adósság, jelzálog, kölcsön, adóteher — egyetlsn generális gond. Törlesztés majd az újból. Ringtak a kalászok. A majorokban egyetlen készülődés. A gazdák szérűskertjeiben, hombárokban: készülődés. Kaszaélesítés, hombártisztítás. Aztán számítások. Megérkeznek az aratók. Kevesebben vannak, mint az előző években. Mégis elégnek kell lenni. Aztán az aratás. Silán/ A személyszállítás problémái (ČSTK) — Szlovákia lakosai tíz első helyek egyikét foglalják el a világon az utazások számát illetően — egy ember évente 45-sziir utazik. Az utazás kultúrájában, a személyszállítás gyorsaságában azonban lemaradtunk, és a többi európai államhoz viszonyítva a 18. helyre kerültünk. Az utazás kultúrájának emelését főleg a kocsihiány, s az állo mások elégtelen színvonala akadályozza. Szlovákiában a személykocsik 30 százaléka több mint 32 éves, az állomásépületek átlagkora pedig 60 év. Az utazás színvonalát egyes polgáraink is rontják. Tavaly például a személyszállító vasúti kocsikból több mint 2 millió korona értékben, ez év elejétől pedig a mai napig több mint 1 millió korona értékben „kölcsönöztek" ki függönyöket, fogasokat, hamutartókat, mosdókat, villanyégőket, tükröket és egyéb berendezést. 3U kilométeres óránkénti átlagsebességgel szállítjuk azt a félmillió utast, akik naponta igénybe veszik a vasutat. Az utazás gyorsaságát negatívan befolyásolja a sok megálló is. A személyvona tok átlag minden kél négy kilométer után megállnak. A személyszállítás gyorsaságának csak 10 százalékos fokozasa az utasok megelégedettségén kívül évente több mint 35 millió korona megtakarítást jelentene a népgazdaságnak. A személyszállítás problémáinak megoldása több szervezési intézkedést követel. Javítani kell a vasútvonalak technikai állapotát, a jelző- és biztosító berendezéseket, a mozdonyokat és kocsikat. A személyszállítás színvonalát emeli majd az új személyszállító kocsik bevetése, amelyeket a Keleti Vasútigazgatóság kap egy és fél millió korona értékben. lormés. A gondok kiszélesíiltek. A felhő itt is eltakarja a napot. Az éhenmaradottak bemennek a városba kenyeret reménykedni. A sarkok . megszaporodott várakozókat hordoznak. Ünnepre készült a város. Hétszáz „magyar dalos eljön a dal ünnepélyére". Az öreg, történelmet túlzó vár rengeni l'og az énektől. Aztán eljött a nagy nap. Fehér ruhás lányok. Lampionos, A KOMMUNISTA G3E3E3E3 EJ egyenruhás felvonulás. Parádés kocsik. Autók. Este. Szerenád. A város vezetőségének. A járás vezetőségének. A plébános úrnak. A rendezőknek. Koszorúk, csokrok. Aztán újra szerenád. Üdvözlő beszédek. Másnap díszhangverseny. Aztán díszközgyűlés. Aztán díszebéd. Díszevés és díszivás, díszmuzsika, dísztánc. Tósztok: „Magyar véreink". „Magyar dal". „Jobb jövő, bizalom". Csak a sarkokról nem beszéltek. A sarkokon dupla rendőrposzt. A földeken pedig jajszó. Holdanként 2—3 métermázsa termés. A várban este újra hangverseny. Görögtüzek. „Magasan repül a daru". A dal is. Hirdeti a „magyar kultúrát". A sarkokról egy csomó éhező a várral szemben levő hegyen. S kissé félénken, kissé bátortalanul itt is felhangzott egy kórus: korogtak az éhez gyomrok. Valamelyik halkabb strófánál a várba hallatszott a hang. Az éhesek morgása. A dal megzavarodott. A hallgatóság pisszegett. Rendőrök jöttek. A hegy tiszta lett. A vár megnyugodott. Aztán újból felszállt a magyar kultúra. A dal. A művészet. Lenn, a munkanélküliek egyike ironikusan megjegyezte: „Teledalolták a gyomrunkat — mar enni sem kell." A dalosverseny előkészítésének ára 17 000 korona. Belépődíjak árai 8—10— 15—20 még talán több korona. A munkanélküliek segélye családonként 10 koronás élelmiszerutalvány. Az éjszakába belezeng a kultúra: „Kinek nincsen kutyája, maga ugat este". Száz kilométerrel odább eközben sortűz dördült el. A magyar dalt itt magyar sikolyok váltották fel. „A magyar vér" itl. feketén-megalvadt tócsában hirdette a magyar kultúrát, cseh kultúrát. S a dalosok megtagadtak minden közösséget ezzel a vérrel. Mert ez a magyar vér: munkásvér volt. Nem dalolt, nem ivott, nem járta a palotást. Csak vádlóan kiáltott némaságában is mindenfajta kultúra ellen, mindennyelvű civilizáció ellen. Mert idelent már átlátnak az éjszakán. Tudják, erre a hajnal jön. Fönn is tudták. És készültek, hogy a fekete ködöt újból elhárítsák magukról. A sarkokon a munkanélküliek elkeseredettebben, türelmetlenebbül, de öntudatosabban várták az újabb támadást. Fekete nappalok. Üzembeszüntetések, üzleti pangás, bank bukások. Munkanélküliség! A sarkokon plakátok: „Jön a tél! Segítsünk a nyomorgókon stb". A félelem adakozóvá teszi őket. Az adakozásból megmaradt az ígéret. Egyik párt a másik után. Szónoklatok, határozatok. Kocsmahelyiség. Nagy hasú munkásvezérek: „Ne engedjük városunk munkanélküliéit a bolseviki demagógiába merülni". Másik kocsma: — vagy kávéház: dalos díszmagyarok: „Társadalmunk mozduljon meg". Hivatalok: széles mosolyú tisztviselők: „Jelentés, a válság enyhül." Aztán széles, nagy szoba. Munkanélküliek. Határozat: „Kitartani a végsőkig." Oszlopos palota, díszterem. A teremben: városi közgyűlés. Fenn a karzatokon hallgatóság: munkanélküliek. A városatyák be szélnek. Tárgy: A kommunisták javaslatai. A kerszoc: „így gondoltuk mi is, csak ..." A népjyárti: „Az indítvány helyes, de nem csináljuk, nincs pénz." Az agrár: „Majd az állam". A szocdem: „Kommunista demagógia." Aztán a forradalmi munkásság képviselői a kommunisták — éles ostorcsapások. Mintha valami összeomlana a többiekben. HÁBER ZOLTÁN (Megjelent a Munkás és Parasztnaptár 1932-es évfolyamában j TOVÁBB NEM MARADHAT TITOK Német szerzők a csehszlovákiai eseményekről Julius Mader berlini író ismerős az Üj Szó olvasói előtt. Néhány éve közöltük folytatásokban A haramiák kincse című könyvének kivonatát. Most Albrecht Charisiuss társszerzővel Tovább nem maradhat titok címmel új könyvet jelentetett meg. Ismerteti az imjierialista német titkosszolgálat fejlődését, rendszerét és annak munkamódszereit. Arról is szól, ahogyan a titkosszolgálat (még rafináltabb eszközökkel, mint Hitler idejében) igyekszik a szocialista szomszédállamokat hatalmúba keríteni, és a NATO rendszerébe beleilleszteni. A könyv hosszú fejezetben foglalkozik az 1968-as csehszlovákiai eseményekkel. Elmondja, hogy a nyugati hatalmak Prágát az európai szocialista országok elleni politika és stratégia központjává akarták tenni. Az amerikai „US. News World Report" című folyóratot idézi, amely rámutat arra: ha Csehszlovákiában a szovjetellenes erők kerülnek hatalomra, Csehszlovákia folyosót képezett volna, amelyen át a nyugati hatalmak hadseregei egyenesen a szovjet határhoz vonulhattak volna. A szerzők adatokkal támasztják alá, hogy a diverzánsok serege alaposan felkészült és a legtökéletesebb műszaki felszereléssel beférkőzött a tömegtájékoztatási, valamint párt és állami apparátus különféle szerveibe. A terjeszkedési stratégia a nyugatnémet—amerikai terv alapján több szakaszt dolgozott ki köztársaságunk ellen, amelyekben mindkét ország titkosszolgálata fontos szerepet kapott. A „Zephir'-nek nevezett — ami enyhe délnyugati szelet jelent — operációs tervet 1968 tavaszán a NATO politikai vezetősége és nemzetközi katonai vezérkara, mint titkos „különprogramot" dolgozta ki. Ebben részletesen lefektették, hogyan kell előidézni a külső és belső feltételeket ahhoz, hogy Csehszlovákiát szakaszonként kiragadják a szocialista rendszerből és hogy milyen úton lehetne lépésől lépésre bevonni az imperialista érdekkörbe, valamint a tőkés gazdasági rendszerbe. Számítottak a Bundeswehr, a 7. USA-hadsereg, valamint a NATO katonai egységek beavatkozására. A stratégia és taktika az „erőszakmentes felkelésről", a „rejtett háborúról", és az ezt követő villámszerű katonai támadásról sem feledkezett meg. A kötet szerzői leírják, hogy az imperialisták a kívülről irányított ellenforradatmi fejlődés egyes szakaszait 1968-ban a következőképpen akarták megvalósítani: Az első szakaszban a titkosszolgálatok ügyesen álcázott támogatását ajánlották a szocíalistaellenes erőknek, az ún. „lappangó" hatalomátvételt és az átmenetet a „demokratikus szocializmus"-hoz. Tanultak az 1956-os magyarországi eseményekből, ahol helytelenül, egy gen gyors, erőszakos hatalomátvételre törekedtek, ami viszont elhamarkodott lépésnek bizonyult. A második szakaszban a „rej tett háborút" tervezték, amelyben a megakadt „csendes puccsot" az antiszocialista erők erőszakos • hatalomátvételének kellett volna felváltania. Katonai biztosításként a NATO vezérkara megkezdte a csapatok álcázott felvonulását egy beavatkozás esetére. A harmudik szakaszban köztársaságunkat a majd megalakuló ellenforradalmi kormány segítségével és annak ún. „ön• rendelkezési" jelszavával kellett volna semlegesíteni, valamint a Varsói Szerződésből és a KGST-ből kiléptetni. Ezzel egy új központ létesült volna a többi szocialista országgal szemben, azok ideológiai-politikai bomlasztására. Belga forrásokból származnak azok a megállapítások, hogy az európai NATO vezérkar különleges irányító szervet épített kt a „csehszlovák probléma" kezelésére, melyhez a szükséges titkosszolgálatot is hozzákapcsolták. Ez már 1968. július elejétől kezdve működött Regensburg térségében. Vezetője . olyan egyén volt, aki köztársaságunkból származott, és a NATO-ban képviselte a nyugatnémet hadvezetést. E taktika 1968. nyarán bizonyos sikerhez vezetett. A köztársaságunkból kiutasított nyugatnémet tudósító és ügynök, Razumowsky grój a „Frankfurter Allgemeine Zeitung" hasábjain újongva jelentette: „Cseh Szlovákiában ma már sokkal tovább jutottak, mint annak előtte Magyarországon vagy Lengyelországban". Bonn és szócsövei azonban túl korán örvendeztek. A Varsói Szerződés öt állama által idejében nyújtott baráti segítség, mint a proletár nemzetköziség ragyogó ténye keresztülhúzta az ellenforradalom exportja stratégiáinak a térvét. A könyv szerzői meggyőzően bizonyítják: ha összehasonlítjuk az imperialisták 1956-os, 1961-es és 1968-as agressziós kísérleteit, az látjuk, hogy a minőségi változások mellett néhány új taglikai vonás is mutatkozott. A régebben csuk elemeiben létező . módszereket 1968-ban rendszerbe foglalták össze, amely fokozta a hatást. Ilyen: pszichológiai hadviselés, amely a revizionizmusra — mint az ellenforradalom egyik eszközére — támaszkodhatott, továbbá az addig még ismeretlen „csendes állampuccs", amellyel a szocialista államhatalmat kellett volna felülről harcképtelenné leütni. Új volt a „rejtett háború" is, amelyet az „eszkalációba" és a „korlátolt atomháborúba" soroltak. A szerzők felkészülten, érdekes részleteket hoztak nyilvánosságra, és feltárták az összefüggéseket, amelyek két évvel ezelőtt oly nagy veszélybe hozták Csehszlovákiát. A müvet — sok képpel és diagrammal — a berlini Deutscher Militürverleg jelentette meg német nyelven, 630 oldalon. Jó lenne, ha e kötetet nálunk is kiadnák. GREK IMRE Gstravában a Vítkovicei Klement Gottwald Vasműben új n csoportja az új kohó szerelésével egyidoben hegeszti az sét. agykohút építenek. A szerelők egyik új kemence légmelegítő berendezé(Felvétel: Švorčík — ČSTK) m SZOVJETUNIÓBAN TANULNAK Az idén 140 csehszlovák diák kezdi tanulmányait három szovjet városban, Moszkvában, Leningrádban és Volgográdban. lelenleg tíznapos összpontosításon vesznek részt Nyitrán, ahol politikai és nyelvi előkészítés a fő cél. A diákok augusztus 22-én Zilinából indulnak Moszkvába, majd Leningrádba, illetve Volgográdba. Mázsár LAszli