Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-18 / 195. szám, kedd

K • ••••••••••0DDDD - O J FILMEK• ••••••••••••••D NE SZOMORKODJ (szovjet) Már az eredet is különös: egy múlt századi francia regény témája a századforduló vidéki grúz világába átültetve, helyi jel legzetességekkel tarkítva-gazdagítva. Az ötlet a tbiliszi származású Georgi) Danelija szerzeménye, aki ugyancsak sajátos módon, építésmérnökként, kétéves filmrendezői tanfolyam után lett a filmkészítés szakembere. Hozzátehetjük: ötletes, jó szakembere. Mert filmje, ez a mesemondói könnyedséggel és poézissel készült tragikomédia, határozottan erre vall. Vagyim fuszoo színes kamerájával és a főszereplő Vahtang Kibakidze természetes bohémságával, no meg a sokarcú hajdani grúz világ varázsos hatású megjelenítésével egy emlékezetes élménynek számító művet készített. Pedig a történet s a mondanivaló nem valami feneketlen kút mélységű és komolyságú, sőt, ha akad is benne tragikus epizód, Danelija vidámszomorkás mesélő stílusa, amolyan mosolyogtató balladaisága ezt is a világ tarkaságát határTITKOS SZERTARTÁS talan optimizmussal szemlélő ember felfogásában tárja elénk Egy fiatal orvos vidéki pályakezdése számtalan viszontagsá gának lehetünk a szemtanúi. Ezek adják a történés lényegét, de ami ennél is több helyet kap, az a századvég grúz einbe re egy sereg jellegzetes változatban. Am Danelija nem elég szik meg ezeknek az emberek nek és életmódjuknak puszta le írásával, hanem sokkal többet tesz: létfeltételeiket, életmódju kat összeveti életfelfogásukkal. S valójában ebből kerekedik ki a tragikomédia, inert a nehéz élet és az ettől elvonatkoztatott enyhe iróniájú bohém életfilozófia különös kontrasztban van egymással. Érdemes még megemlíteni, Danelija filmjében jó néhány kitűnő grúz színészt ismerhetünk meg, továbbá azt, hogy a Ne szomorkodj már megszerezte első külföldi díját is: az idei Mar del Plada-i fesztiválon különdíjat kapott a nemzeti folklór pompás megjelenítéséért. (angol) Az immár hoszszú évek óta Angliában alkotó amerikai joseph Loseyról mi .s megállapíthattuk már, hogy az emberi léleknek kitűnő ismerője és elemzője. Nemrég láthattuk például egyik legjobb filmjét, A királyért és a hazáért című nagyhatású háborúellenes müvét, melyben az angol katona háborúbeli pokoljárását szinte példátlan szuggeszti vitással volt képes kifejezni. Losey művészetének az az erőssége, hogy lélekbúvárkodásai általában nem öncélúak, hanem rendszerint valamilyen társadalmi igazságtalanság leleplezését szolgálják az emberi magatartás meggyőző indoklásával. Művei ezzel hatványozódnak hatásosságukban és művészi értékükben. Ehhez az általános értékítélethez azonban nem mindenben igazodik a titkos szertartás. S többek közt ez is oka annak, hogy egyesek, akik Losey előző filmjei alapján, vagy a kitűnő Mia Farrow, illetve a vonzó Elizabeth Taylor kedvéért örömmel váltanak rá jegyet, végül mégis csalódottan hagyják el a mozit. A Titkos szertartásnak legfőbb hiánya ugyanis az, hogy Losey szakított benne a társadalmi igazságtalanságok elleni harc maga teremtette hagyományával, s lélekbúvárkodását ezúttal egy olyan szférában végzi, amely ai nézőközönség nagy többsége számára teljesen idegen. Egy dúsgazdag család abnormális viszonyok közt felnőtt félbolond árvája, egy gyermekét sirató, keserves sorsú utcanő és egy beteges szerelmi viszony A KIS LOVAG Elisabeth Taylor és Mia Farrow kapcsán életcélt és -értelmet vesztett entellektüel fura játékával, majd élet-halál küzdelmével Losey egy halódó társadalmi réteget, az erkölcse válságában hánykolódó felső úri társadalmat akarja bemutatni, de kritikáját éppen az az abszurdum tompítja, amellyel mondanivalóját — feltételezhetően — hatásosabbá szándékozta tenni. Így a film érthetően keltett visszatetszést azokban, akik megszokták Losey nyílt és egyértelmű elkötelezettségét. A rendezés „szakmai" bravúrját és az árvát alakító Mia Farrow átszellemült játékát egyébként díjak is fémjelzik: Losey tavaly megkapta a Francia Filmművészeti Akadémia legjobb rendezésért kijáró Kristálycsillagát, Mia Farrow pedig a tavalyi Rio de Janeiro-i fesztivál bb s^r ját. LW értékes film tehát a Titkos szertartás, s aki ilyen igénnyel nézi meg, örömét leli benne. legjobb s^nészi alakításért járó díját, fflben a vonatkozásban (lengyel) Henryk Sienkiewicz ismert regénytrilógiája, a Tűzzel-vassal harmadik, Wolodyowski úr című kötetének a filmváltozata ez a színes, szélesvásznú lengyel alkotás. A törökverő hősi lengyel múlt kel benne életre — a romantikus dicsőségvágyás magasztos szárnyalásán. A kalandos hősiességnek és az elmaradhatatlan idealizálásnak tehát éppoly szerepe van benne, mint a már többször látott, hasonló irodalmi forrás alapján készült rokonművekben. lerzy Hoffmann, a lengyelek egyik legjobb nevű rendezője a sienkiewiczi romantikához és az ebből támadt népi történelemszemlélethez méltó filmet forgatott, s nem vitás, hogy műve nagy népszerűségének éppen ez a záloga. A költséges vállalkozás tehát anyagiakban megfelelően kamatozik, c': a jobb szellemi kamatoztatás érdekében talán okosabb lett volna olyan megoldást választani, amely realisztikusabb világlátást tükröz, s amelyre újabban a szocialista országok filmművészetében már nem egy példa akad. A szereplők közt természetesen megtaláljuk a lengyel színészek színe-javát. A címszerepet Ta deusz Lomnickí játssza, Baruše szerepében Magda Zauaüskát, Kristýnaként Barbara Brylskát, Zaglobaként Mieczyslaw Pawlikowskit, Azjaként pedig Daniel Olbrychskit láthatjuk. A hősiszép ideál megnyerő megtestesítői. (sza) tmmi SZILIKONOK - az ipar mindenesei A szilikonok ipari alkalmazása az utóbbi években nagyon sokat fejlődött. A negyed évszázaddal ezelőtt még alig ismert anyagokat ma már a legkülönbözőbb iparágak használják alap- és segédanyagokként. Szilikon névvel azokat a félorganikus vegyületeket jelöljük, amelyek vázát szabályos szilicium- és oxigénatomokból álló láncok alkotják, a négy vegyértékű atomok szabad vegyértékeihez pedig szerves vagy egyéb gyökök kapcsolódnak. A rövidebb vagy hosszabb láncmolekuláknak lehetőségük van arra is, hogy keresztkötésekkel egymáshoz kapcsolódjanak, s így térhálós szerkezetű anyagot alkossanak. A szilikonok alapanyaga a kvarchomok (S1O2), ebből izzítással eltávolítják az oxigént, s így kapják a szilíciumot. A szilíciumot az alkalmazott eljárások egyikénél katalizátor jelenlétében metilkloriddal reagáltatják, ennek hatására a szilánok — a szilíciumnak klórral és metilcsoporttal alkotott vegyületei — jönnek létre. Ezekből a szilánokból hidrolízissel állítják elő a különféle sziloxánkészítményeket. Előnyök és hátrányok A szilikonkészítmények legtöbb fizikai tulajdonsága mínusz 50 és plusz 250 C fok között, sőt egyes esetekben plusz 300 fokig, gyakorlatilag állandónak tekinthető. A szilikonolajak viszkozitása alig változik. A szilikongumik rugalmassága, a szilikonzsírok konzisztenciája szintén csaknem azonos marad az üzemi hőmérséklet változásakor. A szilikonok kiváló dielektromos tulajdonságaikat széles hőmérséklet- és frekvencia-tartományban megtartják. 250 -300 fokig ellenállnak az oxidálódásnak. A szilikonok víztaszító tulajdonságúak. A velük kezelt tárgyak felületén nem tud egyenletes folyadékfilm kialakulni, a gőzök a felületeken csak cseppek formájában kondenzálódnak. A nedvességet nem kötik meg felületükön. A maró hatású anyagok legtöbbje nem tudja tönkretenni őket. Az ionizáló sugárzással szemben ellenállóbbak, mint a hasonló szerves anyagok. A szilikonoknak előnyös tulajdonságaikon kívül természetesen hátrányaik is vannak. A szilikongumik pl. a mechanikai szilárdság és még jó néhány más jellemző szempontjából szobahőmérsékleten kisebb értékűek, mint a természetes vagy egyéb mesterséges gumik. A szilikonkészítmények egyik további hátránya viszonylag drága áruk. A felhasznált mennyiség gyors növekedése azonban azt bizonyítja, hogy ez a hátrány nem döntő jelentőségű. A szilikonokkal gyártott berendezések tulajdonságainak javulása, pl. élettartamuk megnövekedése, ellensúlyozza a nagyobb önköltséget. A szilikonok rohamos elterjedése kedvezően hat visssza a gyártási költségekre is, s ez a szilikonok árának folyamatos csökkenéséhez vezet. Az utóbbi tíz évben a szilikonok ára átlagosan mintegy a felére csökkent. Vannak azonban olyan szilikonkészitmények is, amelyek ára 70—80 százalékkal esett. Szilikongumik A hő hatására térhálosodó szilikongumik külsőleg nem különböznek a többi természetes és szintetikus gumitípustól. Néhány alapvető tulajdonságuk — elsősorban a szélsőséges hőmérsékletek iránti érzéketlenségük — azonban számos alkalmazási területen a többi fölé emeli és nélkülözhetetlenné teszi őket. A szilikongumik levegőn 180— 200 fokig korlátlan hőállásúak. 250 fokon kb. 2000 óra után, 300 fokon pedig 100 óra után vesztik el rugalmasságukat. A normál szilikongumi-típusok mínusz 60 fokig, a különleges típusok mínusz 100 fokig rugalmasak maradnak. Külön előny, hogy ez a nagy hidegállás nem lágyítóanyagok hozzáadásával érhető el, hanem a szilikon-láncmolekulák alapvető szerkezeti tulajdonsága. Ugyanaz, a típus tehát magas hőmérsékleten is igénybe vehető. A vulkanizált szilikongumik szigetelő tulajdonságai szobahőmérsékleten mérve is kiválóak a többi szigetelőanyaghoz viszonyítva is. A szilikongumik átívelési szilárdsága és a koronakisiilések iránti érzéketlensége olyan jó, hogy ebből a szempontból csak a csillám mérhető össze vele. A szilikongumik évekig vízbe merítve is kiváló szigetelők maradnak. Ami a szilikongumik kémiai ellenállását illeti, leszögezhető, hogy kiválóan ellenállnak a gyenge savaknak és a lúgoknak, a poláros oldószereknek, a korrózív tulajdonságú sóoldatoknak. Ellenállnak az alkoholnak, a fenolszármazékoknak, az ásványolajoknak, továbbá a nagy molekulájú klórozott szénhidrogéneknek. További előnyös tulajdonságuk, hogy egyes típusok tartós mechanikai igénybevételek hatására alacsony és magas hőmérsékleten egyaránt csak kis maradó alakváltozást szenvednek. A szilikongumibő! készült termékeket ma már úgyszólván minden iparág felhasználja. Ez annak köszönhető, hogy a különböző felépítésű szilo xánláncok és a különféle töltőanyagok felhasználásával mód van arra, hogy a jellemző tulajdonságuk közül minden esetben a felhasználó számára legfontosabbat hangsúlyozzuk ki. A legnagyobb felhasználó a repülőgép- és a járműipar, az elektromos és a^ elektronikus berendezéseket gyártó ipar. Szilikonhabok A habosított szilikonoknak két alapvető típusa van: a kemény, merev gyantahabok és a rugalmas gumihabok. A gyantahabok alapanyaga száraz, apró szemcséjű granulátum, amely hö hatására megolvad és egyenletes eloszlású, zártsejtű, merev habbá duzzad. Ez a hab magasabb hőmérsékleten sem lágyul meg, kiváló dielektromos és hőszigetelő tulajdonságú, 300—320 fokon tartósan igénybe vehető. Elsősorban magas hőmérsékletű terek hang- és hőszigetelésére használják. A gyantahab közvetlenül a felhasználás helyén is előállítható, de készíthető előregyártott lemezek vagy tömbök formájában is. A rugalmas gumihab tulajdonképpen szobahőmérsékleten térhálosodó szilikongumi, amelynek gyors hatású katalizátorában nitrogéngázt fejlesztő adalékanyag van. A két komponens összekeverése után a habképződés azonnal megindul, és néhány perc múlva a hab végleges méretre, az eredetinek mintegy a hétszeresére duzzad, és egyben a térhálósodás (vulkanizáció) is lezajlik. A gyantahabokhoz hasonlóan kivájó hő- és ütéscsillapító. Elterjedten használják nagy dinamikai igénybevételnek kitett szárazföldi, légi és tengeri katonai elektromos berendezésekben. Szilikonok az elektrotechnikában A dinamikus igénybevételnek kitett, pl. mozgó járműveken, repülőgépeken, valamint hordozhato berendezéseken az extrém körülmények között, nagy hidegben, nagy páratartalmú vagy agreszszív anyagokat tartalmazó atmoszférában üzemelő elektronikus egységek védelmére kiválóan alkalmasak a különféle szilikonszármazékok. Csak a nedvesség elleni védelemre szolgálnak a lakkok, amelyek a kész áramkörökre szórással vagy mártással vihetők fel. Aahol viszont dinamikus igénybevételek is fellépnek, ott szobahőmérsékleten vulkanizálódó szilikongumikat célszerű használni. Van olyan átlátszó szilikon féleség is, amely ún. öngyógyító tulajdonsággal rendelkezik. A sűrű, zselatinszerű anyagba szerszámmal, fogóval, mérőszondával egyszerűen benyúlhatunk, elvégezhetjük a szükséges müveletet, s a szerszám eltávolítása után az anyag ismét összefolyik. A szilikonoknak, mint kiváló hőállósággal és elektromos szigetelőképességgel rendelkező anyagoknak, a villanymotorok gyártásában döntő szerepük van. Előnyei: egyetlen más szigetelőanyag-típussal sem lehet olyan hőigénybevételnek ellenálló motorokat készíteni, mint szilikonokkal. A szilikongyanták huzalellenállások burkolását szolgáló cementek készítésére is alkalmasak. Az ilyen burkolatok tartós üzemben 300 fokig, rövidebb ideig tartó terhelésnél 350 fokig hőállóak és színtartóak. Impregnálás A szilikongyantával impregnált üvegszöveteket kiváló hőállásuk és elektromos szigetelő tulajdonságaik miatt egyre nagyobb mennyiségben használja fel az elektromos és az elektronikus ipar. Üvegszálból szőtt csöveket is lehet impregnálni, amelyeket kábelburkolatként használnak fel az elektrotechnikában. A szilikonok a bőrök és a bőráruk kikészítésénél már szinte teljesen kiszorították a hagyományos impregnálóanyagokat. Ennek oka az, hogy a szilikonokká! kezelt bőr víztaszító, de a levegőt és a vízgőzöket átengedi, valamint az, hogy az impregnálás nagyon tartós, kiváló tulajdonságait megőrzi akkor is, ha a bőrárukat szélsőséges hőmérsékleten veszik igénybe. A szilikon impregnálású bőrből készült ruhák, cipők és kesztyűk a ráncok, hajlások helyén is tökéletesen vízzárók maradnak a leghidegebb télben is, míg a hagyományos impregnáló anyagok kipattogzanak, megrepedeznek. A szilikonokkal impregnált bőrből készült ruházati cikkeket kellemes viselni, a test nem fülled be, a láb nem izzad benne. Az ipari, illetve ruházkodási célokat szolgáló textíliák impregnálására is egyre szélesebb körben használják a szilikonokat. A szilikonok ugyanis, amelyek a szövedékek egyes elemi szálaira tapadnak fel, a textíliákat teljesen vízhatlanná teszik, a vízcseppek az anyagot képtelenek nedvesíteni, apró gömböcskék formájában helyezkednek el a felületen. A szilikonokkal impregnált textíliák még a sugárban rájuk ömlő víztől sem nedvesednek át. Kevésbé is piszkolódnak, hiszen a vízben oldott szennyező anyagok nem tudnak a rostok Vö'é beiiUni. Egyéb alkalmazások A szerves lakkfestékek általában 140 fokig hőállóak, ennél magasabb hőmérsékleten sárgulni kezdenek, hosszabb idő után bomlanak, elroncsolódnak. A szilikon alapú lakkok ezzel szemben jóval magasabb hőmérsékleten is tartósan igénybavehetők. A fémmel pigmentált szilikonbevonalokat magas hőmérsékletű ipari berendezések, pl. kémények, szabadban levő ásványolajlepárlók és szilikonokat előállító berendezések, háztartási berendezések, pl. fürdőszobakályhák, sugárzó fűtőtestek és csövek, továbbá magas hőmérsékletű repülőgép- és járműmotor-alkatrészek védelmére és dekoratív kikészítésére alkalmazzák. A szilikonok jó vízgőz- és levegőáteresztő képességgel párosuló hidrofobizáló hatást az építőiparban is messzemenően ki lehet használni. A szilikontartalmú habarccsal készített vakolások, a szilikonnal impregnál tetőcserepek és téglák, a szilikonnal utólag bevont falak jobban ellenálnak az időjárás viszontagságainak, egészségesebbé teszik az épületeket a bennlakói' és esztétikusabbá a járókelők számára. D. J.