Új Szó, 1970. augusztus (23. évfolyam, 181-206. szám)

1970-08-15 / 193. szám, szombat

Yan már játszótér Dunaszerdahelyen Még május 21-i számunkban ,,Hoi játsszanak a gyerekek?" című cikkünkben foglalkoztunk Bugár Irma dunaszerdahelyi olvasónk levelével, illetve panaszával. A levél alapján megírtuk, hogy a nemrég épült északi lakótelepen — amely egyébként minden tekintetben kielégítí az igényeket, és nagyon szép — játszótér hiányában nincs hol játszani a gyerekeknek. Bár igaz, hogy a városban van egy játszótér, és hogy a lakótelepen levő óvodának is nagyon szép, rendezett udvara van hintákkal és homokozókkal, de mindez kevés, nem elégíti ki az igényeket. Cikkünkben megkértük a városi nemzeti bizottságot, hogy ha már oly nagy költséggel és gondossággal építik fel az új lakótelepet, találjanak módot a gyerekek legelemibb igényeit kielégítő játszótér létesítésére is. A városi nemzeti bizottság elnöke válaszában megállapítja, hogy az épületek közötti füvesített részeken a gyerekek számára a játszást, a labdarúgást valóban nem engedélyezik, mivel a városszépítési akcióban ezeket a területeket parkosítani szeretnék. Megállapítja azonban azt is, hogy a város vezetősége tudatában a játszótér szükségességének, közvetlenül a lakótelep mellett minden tekintetben megjelelő játszótér, labdarúgó-, valamint röplabdapálya létesítését tervezte. A játszótér és röplabdapálya már el ís készült, és át is adták rendeltetésüknek. Ugyancsak a lakótelep szomszédságában van egy sporttelep, ~

J ahol minden játszási lehetőséget biztosítanak a gyerekeknek. Igaz — írja a városi nemzeti bizottság elnöke —, hogy a jelenlegi játszóterek nem elégítik ki a város gyerekeinek sokoldalú igényeit. Éppen ezért az adott lehetőségekhez mérten mindent megtesznek annak érdekében, hogy a meglevőket tovább bővítsék. A közeljövőben félmillió korona beruházással felépítik a forgalmi szabályokat ismertető játszóteret, és a Kukučín utcai lakótelepen is elkészül a gyermekjátszótér. Az északi lakótelepen az építkezési terv alapján a trnaoai építővállalat dunaszerdahelyi kirendeltségének már két évvel ezelőtt át kellett volna adnia azt a gyermekjátszóteret, melynek építését négy évvel ezelőtt megkezdték. Az épületek környékét feltúrták, nagy gödröket ástak, de a mai napig úgyszólván semmit sem csináltak vele. A városi nemzeti bizottság írásban és szóban már több esetben figyelmeztette erre a kivitelező, illetve a beruházó vállalatot, de nemcsak, hogy nem történt semmi, hanem még csak konkrét választ sem kaptak. Ezért ki a felelős? — teszi fel a kérdést a városi nemzeti bizottság elnöke, és mi is megkérdezzük: ki a felelős ezért a hanyagságért és nemtörődömségért? Bonyodalmak az alkatrészek kiadása körül fakab Sándor szirénfalvai {Ptruška treblšovi járás) olvasónk, a nagykaposi körzeti hivatal dolgozója, levelében azokról a bonyodalmakról számol be, 0

amelyek a pre'sovi Agrotechnika nagykaposi részlegén zajlottak __ le egy gépalkatrész kiadása körül. Megjegyzi — ami egyéb15 ként magától értetődő —, hogy az említett részleg küldetése a 5

környék mezőgazdasági üzemeit gépalkatrészekkel ellátni. Olvasónk aztán beszámol ar®ról, hogy augusztus 3-án délelőtt a Szirénfalvai Efsz-ben a szalmaprésnél üzemzavar állt be, mivel az öntvényből készített kötőfej munka közben eltörött. Méhes Zoltán, a szövetkezet raechanizátora azonnal Nagykaposra utazott, hogy az Agrotechnika említett részlegén a kötőfejet beszerezze. Kérdésére a raktárnok azt felelte, hogv kötőfej nincs. Erre a mechanizátor megjegyezte, hogy neki egyéb dolgokra is szüksége volna, s éppen ezért szeretné a raktárban szétnézni, amibe a raktárnok bele is egyezett. A mechanizátor a raktárban A- nem kis meglepetésére — három kötőfe jet fedezett fel, és most máiismét kérte-a rak tárnokot, hogy egyet adjon ki neki, amit azonban az elutasított azzal, hogy az üzemvezető beleegyezése nélkül nem adhat. Hiába volt a magyarázkodás és a kérés, hogy a kötőfejre nagy szükség van, a raktárnok hajlíthatatlan maradt. A mechanizátort nyugtalanította az eset, s éppen ezért hivatalában felkereste Jakab Sándort és segítségét kérte. Jakab Sándor telefonon felhívta a raktárnokot s kérte, hogy a kötőfejet adja ki, de a raktárnok most is elutasította a kérést. A mechanizátor késő délutánig várt, míg az üzemvezető megérkezett (közben a kötőfejek eltűntek a raktárpolcról), de az is megtagadta a kötőfej kiadását azzal, hogy azok a szervizé. Az elcsüggedt mechanizátornak végre estére sikerült egy kötőfejet kölcsönbe megszereznie a Feketemezői Efsz-től. Mire a mechanizátor végre hazaérkezett, a záporeső is megeredt, és a sok hiábavaló huzavona miatt 5 hektár földön a szalma préseletlenül maradt. Jól tudjuk, hogy a mezőgazdasági gépek alkatrésszel való ellátása országos probléma. Ám enyhén szólva is kételkedünk abban, hogy az Agrotechnika kirendeltségei, illetve részlegei ilyen módon segítik az aratást, a termés betakarítását. Éppen ezért megkérjük az Agrotechnika n. v. zvoleni igazgatóságát, tegye meg a szükséges intézkedéseket, hogy hasonló esetek meg ne ismétlődhessenek. A szocialista kereskedelmi erkölcs védelmében Olvasóinktól nemcsak az egyes hiánycikkek következtében megnyilvánuló különféle visszaélésekről, árdrágításról stb. kapunk panaszos leveleket, hanem az elárusítók udvariatlanságáról, sőt nem egy esetben durvaságukról is. És ahogy szükségesnek tartjuk a visszaélések elleni következetes harcot, épp úgy helytállónak tekintjük, hogy fellépjünk az egyes elárusítóknak, üzletvezetőknek a vásárlók iránti durva magatartása ellen. Egy ilyen ügyben fordult hozzánk panasszal Lenthár Ferenc köbölkúti (Gbelce, érsekújvári járás) olvasónk. Megírta, hogy június 23-án az ottani élelmiszerüzletben 50 üveg ásványvizet vásárolt. A kiszolgálónő segített neki az üvegeket kivinni az utcára, hogy kis kocsijába berakja. A baj ott kezdődött, hogy olvasónk az üres üvegeket nem rakta vissza a ládákba, és nem vitte be az üzletbe. (Az udvariasság és a figyelmesség, illetve a tiszteletadás kérdése, öogy ez kinek a „kötelessége" lett volna, mivel olvasónk 61 éves.) Az üzlet vezetője ráförmedt a vevőre, hogy „micsoda dolog ez, máskor majd nem kap ásványvizet, és hogy mehet az atya úristenhez panaszra." Lenthár Ferenc bement az üzletbe és megkérdezte, hogy tulajdonképpen ml a baja vele, mire az többször is rászólt, hogy 'takarodjon ki az üzletből, sőt az üzletvezető a pulton levő 2 kgos súly után nyúlt, hogy Lenthárhoz vágja. Lenthár Ferenc panaszát kivizsgálás céljából megküldtük a Jednota érsekújvári járási igazgatóságának. Levelünkre a Jednota surányi kirendeltsége válaszolt. Arról értesíti szerkesztőségünket, hogy az esetet jú

: lius 17-én a panaszos, a hnb elnöke és az üzletvezető jelenlétében kivizsgálták. Az üzletvezető elismerte az ellene emelt pa nasz jogosságát, nevezetesen azt is, hogy a 2 kg-os súllyal meg akarta ütni a vásárlót. A Jednota surányi kirendeltsége a Munkatörvénykönyv 77. paragrafusa alapján ezért az üzletvezető fizetését egy hónapra 100 koronával csökkentette. Nincs szándékunkban beleszólni abba, hogy a Jednota surányi kirendeltsége milyen mértékben élt a Munkatörvénykönyv idézett paragrafusában foglalt jogaival, illetve kötelességeivel. Viszont úgy véljük, hogy a közvéleménynek adunk hangot akkor, amikor megjegyezzük: a szocialista kereskedelem szabályait erélyesebb eszközökkel kellene védeni. Panaszok a kenyérellátásra Az elmúlt hetekben, hónapokban nemegyszer foglalkoztunk olvasóink levelei, illetve panaszai alapján a kenyérellátás okozta nehézségekkel, melyek főleg falun a nyári munkák idején okoznak gondokat. Id. Keszely Ferenc vágkirályfai (Kráfová nad Váhom, galántai járás) olvasónk ls levelében a kenyérellátásra panaszkodik. Mint írja, számára, illetve a kb. 2500 lakosú község számára érthetetlen, hogy éppen a nyári hónapokban, amikor falun legtöbb a munka, órák hosszát várnak, míg végre 10—11 óra körül kenyérhez juthatnak, mivel csak akkor hozzák a kenyeret a mindössze 3 km-re levő pékségből. Rengeteg időt rabol el «z állandó várakozás, írja olvasónk, és ebben teljes mértékben egyetértünk vele. Tóth István perbenyíki (Príbenfk, trebišovi járás) olvasónk viszont a kenyér minőségére panaszkodik. Mint írja, Perbenyíket a királyhelmeci pékség látja el kenyérrel és péksüteménynyel. Sem a szállítás, sem a mennyiség ellen nincs kifogá suk, viszont annál több a kenyér minősége ellen. Olvasónk szerint a kenyérben egyszer lisztgombócok, máskor pedig el nem olvadt sódarabok vannak. Olvasónk ezek alapján joggal kérdezi, hogy ha lehet jó kenyeret sütni az egyik nap, akkor miért nem lehet jót sütni a másik napon is? Arra kérjük egyfelől a Vágkirályfai Nemzeti Bizottságot, másfelől a királyhelmeci pékséget, tegyék meg a szükséges intézkedéseket az említett hibák kiküszöbölése érdekében. BATKY LÁSZLÓ Javítják az árvái várat t ČSTK) — 1953-ban kezdték meg az árvái vár javítását, és most már a munkálatok vége felé közelednek. Ez évben végzik a felső vár müemiékeinek a felújítását. Ebben a részben helyezik el az árvái múzeum gyűjteményét. A vár a 13—17. században épült egy 110 méter magas sziklán. Az árvái múzeumnak ma már több mint 10 ezer kiállítási tárgya van. A legkeresettebb idegenforgalmi helyek közé tartozik: évente mintegy 100 000 látogató keresi fel. Különösen gazdag a numizmatikai gyűjteménye. Ebben az időszámításunk előtti első századból találunk arany- és ezüstérméket. A múzeum kiállított tárgyainak jelentős részét régészeti leletek alkotják, amelyek az árvái ásatások nyomán kerültek felszínre. Gazdag ezenkívül a kerámiai anyag, valamint a környékbeli népviselet gyűjteménye. MIRŐL ÍRNAK Ä EEEH3 tribúna fôflg

af " ^nmny hospodárske noviny PRAGAI LAPOK MELLŐZÖTT ELVTÁRSI INTELMEK A pártsajtó júliusban több kommunista levelét hozta nyilvánosságra, amelyben íróik mér 1968-ban felhívták a párt akkori első titkárának figyelmét a január utáni fejlődésben megnyilvánuló káros és a szocializmus szempontjából veszélyes jelenségekre társadalmunkban. A Tribúna, utalva a közzétett levelekre érkezett visszhangra, legutóbbi számában megszólaltatja L. Macek elvtársat, aki 1968-ban a CSKP KB párttájékoztatási csoportjában dolgozott. Macek elvtárs válaszaiból kitűnik, hogy a tájékoztatási csoport a KB-ra érkezett valamenynyi rezolúciót, levelet feldolgozva, sűrített összefoglalóban továbbította az első titkárnak, illetve a pártvezetésnek. Ezek a levelek és határozatok hozzájárulhattak ahhoz, hogy a pártvezetésnek, legalábbis addig, amíg a tájékoztatási csoportban nem lettek úrrá az opportunisták — kellő áttekintése legyen a párttagságra ható eszmei áramlatokról és irányzatokról. A pártvezetés, s személyesen A. Dubček az információs csoport jelentése alapján is értesülhetett a szocialistaellenes mozgolódásokról, nézetekről. A levélírók rámutattak arra, hogy a. Központi Bizottságra milyen szervezetten és nagy tömegben érkeztek az egyetértő határozatok. A rezolúciók írói az akkori elenyésző informálás alapján egyetértettek azzal is, amiről vajmi keveset tudtak. S ez a tény azt bizonyította, hogy az új irányzatban megismétlődött az, amit az előző vezetési rendszerből már ismertünk. A 'Tribúnában közölt Interjúból kiderül, hogy amikor a KB tájékoztatási csoportját hatalmukba vették a jobboldali erők, a KB-hoz érkező levelek, határozatok feldolgozásában is változás állt be. Az „objektivitás" követelményének leple alatt elsősorban a levelekben és határozatokban előforduló nézetek számarányát kellett kimutatni, azzal az idoklással, hogy az információk megítélése kizárólag a pártvezetés ügye. A későbbiek folyamán, még 1968 augusztusát követő hónapokban is, a tájékoztatási csoport egy „tudományos kollektíva" által öszszeállított kérdéscsoportot kapott, s az volt a feladata, hogy e kérdésekre keresse a válaszokat a határozatokban. A kérdések pl. a XIV. pártkongresszus összehívását, a Varsói Szerződés hadseregei alakulatainak csehszlovákiai állomásozását, később a szovjet csapatok ideiglenes állomásozását rögzítő szerződést stb. érintették. A pártvezetés így papíron kapta kézhez az ellenséges elemek által a párt soraiba bevitt problémákat, olyan formában, hogy azok „a pártszervezetek véleményét tükrözik a jelenlegi csehszlovákiai fejleményekhez". A Tribúna egyúttal közli F. Špinka unhošti kommunista levelét Antonín Novotnýhoz (1967. december 27-én) és Alexander Dubčekhoz. A levelek bizonyítják: pártunkban megvolt a marxista alapokon, az osztályszempontokat és a nemzetközi munkásmozgalom érdekeit szem előtt tartó kiállás. F. Spinka elvszerű bátorsággal rámutat arra, hogy a Novotný-vezetés hibákat követett el az irányításban, tehát a pártvezetésben való személyi változások meggátlása történelmi hiba lenne, főleg akkor, amikor ez a követelmény a CSKP KB tagjai többségének akaratát fejezi ki... A. Dubčekhoz intézett leveleiben ragyogó tisztánlátással hívja fel a figyelmet arra, hogy az 1968 előtti időszak hibáinak bírálata alapján tulajdonképpen a párt vezető szerepének megdöntését tervezik. 1968 júliusában F. Spinka A. Dubčekhoz intézett levelében rámutat a pártelnökségben uralkodó széthúzásra, amit a legjobban a 2000 szó körüli felemás állásfoglalások tanúsítanak. Világosan megírja, hogy Csehszlovákiában a vezetést nem saját határozatai, hanem a sajtó állásfoglalása irányítja ... „Merem állítani, hogy barátaink aggodalmai a szocializmus sorsa iránt hazánkban főleg abból erednek, hogy tudatában vannak: nálunk a politikai fejlődést nem azok a párt- és kormányszervek irányítják, akik őket állandóan a szocialista rendszer szilárd helyzetéről biztosítják ..." — áll Fr. Špinka levelében. A levél végén ezt írja A. Dubčeknak: „Tisztelt elvtárs, én, mint internacionalista érzelmű kommunista, nem vagyok peszszimista, mert meggyőződésem, hogy Csehszlovákia nem a világ kommunizmus köldöke, inkább — maximális túlzással — annak vakbele. S ha Csehszlovákia szervezete megválik ettől a vakbéltől, akkor, a tapasztalatok szerint, csak a javát szolgálhatja. A földgolyó amúgyis mindig balfelé fog forogni..." KIS ANTANT ÁBRÁNDOK 1968-BAN A Tribúna idézett számában František Marchal a kisantant újrafeltámasztása körüli 1968-as reakciós törekvésekkel foglalkozva rámutat, hogy 1968-ban több publicista és politikus élesztgette az új kis antant megalakításának tervét. Az 1920— 21-ben alakult csehszlovák—jugoszláv—román Horthy-ellenes védelmi szövetség, amely a valójában egy szovjetellenes paktum is volt, amint tudjuk, 1938at megelőzően nem vezetett semmilyen eredményre. Csehszlovákia és Jugoszlávia, valamint Románia is német megszállás, illetve befolyás alá került. 1968-ban egy új védelmi szövetség már nem alakulhatott Magyarországgal szemben, mert a Magyar Népköztársaság szocialista ország, a szocialista tábor alkotóeleme. Egyes szovjetellenes stratégusok titokban abban reménykedtek, hogy ezt az országot is sikerül bevonni egy esetleges felújított kis-antantba. Ehhez hasonló bármilyen csoportosulás csakis szovjetellenes alapon valósulhatott volna meg. Az új kis-antant szöges ellentétben állt volna az egész szocialista világrendszerrel, s általában a szocializmus fejlődésével. Sőt, ellentétben állt volna Csehszlovákia legsajátosabb érdekeivel is ... Csehszlovákiának a szocialista tábortól való elszakítása beláthatatlan következményekkel járt volna az ország dolgozó népe szempontjából — semmilyen ország, vagy kis-antant féle szövetség nem tudta volna pótolni a szovjet, lengyel és NDK-piacok elvesztését, Csehszlovákia nagyon hamar a tőkés világ tehetetlen függvényévé vált volna... — olvashatjuk a Tribúnában. jsmf Nem vész kárba az erdők gyümölcse Az Állami Erdők dolgozói Kelet-Szlovákiában már harmadik éve sikeresen szervezik az erdei termékek begyűjtését és felvásárlását. Több mint 120 felvásárló központ működik, és innét továbbítják a termékeket Sabinov, Kassa, Bardejov, Sp. Nová Ves és Poprád konzervgyáraiban. Az e KW beh található gyümölcsökön kívül ez évben 3 vagon málnaleyelet szándékoznak a Slovakofarma hlohoveci üzemébe küldeni.