Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-10 / 162. szám, péntek

Sz'ovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülése (Folytatás' az t. oldalról) Az ülést Ladislav Abrahám, az SZLKP KB elnökségének tagja, a KB titkára nyitotta meg, ä irányította a tárgyalá­sokat, amelynek fő napirendi pontjaként fozef L e n á r t elv­társ, az SZLKP KB elnökségé­nek tagja, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára be­számolt a párt realizációs irányelvének szlovákiai teljesí­téséről és a CSKP Központi Bi­zottsága júniusi plenáris Ülé­sének eredményeiből adódó fel­adatokról. A vilában először Peter C o latka elvtárs szólalt fel, aki megállapította, hogy a CSKP KB realizációs irányelvének elfoga­dása után a párt Szlovákiában az állami szervekkel szorosan együttműködve megtalálta a vi­lágos kivezető utat, és az egész társadalom a határozott politi­kai és gazdasági konszolidáló­dás útjára lépett. Sikerült megfékezni az inflációs irány­zatot, gyorsul a termelés dina­mikája, helyes a jövedelmek szabályozása és a kiskereske­delmi árak ellenőrzése. Beszélt a beruházási építkezések terü­letén felmerült problémákról is, és megállapította, hogy je­lenleg rendkívül igényes fela­datok vannak, amelyeket meg kell oldani. Felszólalása végűn foglalkozott néhány közigazga­tási problémával. Ondrej Pa v lik akadémi­kus felszólalásában rámutatott szocialista társadalmunk határ­talan regenerációs képességé­re, amely az utóbbi években az életünk minden szakaszá­nak konszolidálódása során mu­tatkozott meg. A pártban és a párton kívül is egyre fokozó­dik a biztnnságérzet, az önbi­zalom és a munkakedv. A kü­lönböző mítoszok az utóbbi idő­ben fokozatosan veszítenek az értelmiségre kifejtett itatásuk­ból és az értelmiség egyre in­kább belátja tévedéseit. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyel­met arra, hogy a párt céltuda­tosan nyerje meg az értelmi­séget a szocializmus eszméi­ért és céljaiért vívott harc szá­mára. Molnár Imre elvtárs el­sősorban a nagykürtösi járás jelenlegi gazdasági fejlődésével foglalkozott, kiemelve a mező­gazdasági termelést. Ezzel kap­csolatban figyelmeztette a plá­numot a legközelebbi ötéves lerv előkészítése kapcsán a já­rás gazdasági fejlődésének né­hány alapvető problémájára. A további felszólaló Herbert Ď u r k o v i C elvtárs, az SZSZK kormányának alelnöke volt. Felszólalásának jelentős részé­ben gazdasági kérdésekkel, kü­lönösen az 1971—75. évi fej­lesztési tervvel foglalkozott. Hangsúlyozta a szlovákiai mun kaerö-prnblémát, mivel a mun­kaerő-tartalékok úgyszólván ki­merültek. Kijelentette, hogy nálunk is tapasztalható az úgynevezett „tnmegmüvelódési robbanás", amely világjelenség és magától értetődően a mi or­szágunkat is érinti. Ez egy részt pozitív jelenség, másrész! azonban az ifjúság és a szü­lők érdeklődése elsősorban a humántudományokra összpon­tosul. Ezzel szemben a műsza­ki jellegű főiskolákon nincs elegendő hallgató. Ez olyan aránytalanság, amely nem felel meg a társadalom és a gazda­sági élet jelenlegi és távlati igényeinek. A déli szünet után elsőként Viliam Ondreaš elvtárs szólalt fel Kysucké Nové Mesto­ból. Rámutatott, hogy pártszer­vezetük és a vállalat vezetősé­ge feldolgozta a májusi reali­zációs irányelvet és minden kommunista számára konkrét feladatokat tűzött ki. Ennek köszönhető, hogy az üzem az 1969. évi tervteljesítésbcn jó eredményeket ért el. A szlovákiai kulturális hely­zetről Miroslav V á I e k elv­társ beszélt, érintette az alkotó szövetségek problematikáját is. Kijelentette, hogy a szlovákiai írók szövetségének múlt évi kongresszusán volt egy tömör erő, amely megakadályozta a jobboldali opportunista irányza­tok behatolását, azonban a je­lenlegi igényekkel kapcsolat­ban megállapította, hugy ami tegnap elbgeudú volt, ma már nem elég. Arról ami nálunk különösen 1968-ban történt, kül­földön is és a hazai jobboldal is úgy beszél, mint a csehszlo­vák kísérletről. Ez azonban milliók sorsával végzett kísér­let volt és éppen az értelmiség tagjainak volt benne döntő sze­repe. Ebből erednek az állás­foglalásokkal kapcsolatos je­lenlegi követelmények is. Az SZLKP KB plénumának tagjai nagy érdeklődéssel hall­gatták meg Vasil B i f a k elv­társnak, a CSKP KB elnöksége tagjának, a Közpunti Bizottság titkárának felszólalását. Külö­nösen részletesen foglalkozott a párt belső problematikájával. Rámutatott, hogy a külföldi propaganda és a hazai jobbol­dali erők taktikája a bizonyta­lanságnak és annak a tévhit­nek az előidézése, hogy nálunk hiányzik az egység. Azonban ennek éppen az ellenkezője igaz. Hangsúlyozta, hogy csak­úgy, mint a CSKP KB plénumá­ban, az elnökségben is teljes a nézetazonosság valamennyi fontos kérdés megtanácskozá­sában és az egyöntetű döntések elfogadásában. Társadalmi téren most az a feladat, hogy alaposan elemez­zUk, megvitassuk és felülbírál­juk a helyzetet különösen a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galomban, ahol nagyon erős nyomokat hagyott a jobboldali opportunizmus és tulajdonkép­pen a párt ellenzéke volt. Ha­sonló feladat vár ránk az ifjú­sági mozgalomban is, mivel az ifjú nemzedék erősen a jobból­Szemveszteség nélkül 1970. VII. 10. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumá­nak képviselői tegnap tájékoz­tatták a sajtó képviselőit az Idei aratás zavartalan meneté­nek biztosításával kapcsolatos Intézkedésekről, és azokról a problémákról, melyeket még meg kell oldani. A korábbi évek gyakorlatá­hoz hasonlóan az idén is ala­kítottak a járásokban nagy jogkörrel felruházott aratási bizottságokat, melyeknek töb­bek között a jnb-eínökök és a járási mezőgazdasági termelé­si igazgatóságok vezetői is tag­jai. Ezeket az operatív szerve­ket az országos aratási bizott­ság irányítja, mely a tervek szerint minden héten tanácsko­zásra ül össze, de mindennap ügyeletet tart, úgyhogy a járá­si szervek hatáskörét túlhaladó nroblémák megoldásához azon­nal segítséget nyújt. Azokból a járásokból, ame­lyekben már megkezdték az aratást, „egetrengető" problé­mákról nem érkezett jelentés. Az érsekújvári és a kormáro­mi járásból jelentették, hogy M6 és M9-es olajra lenne szük­ségük, mert az érsekújvári já­rásban olajhiány miatt 20 trak­tort nem tudnak üzemeltetni. Matackyról olyan panasz érke­zett, hogy a gabonaraktár gé­pesítése nem kielégítő, ami tá­rolási gondokat okoz. Annak el­lenére, hogy az idén elegendő mennyiségű kombájn áll me­zőgazdasági dolgozóink rendel­kezésére, a Bratisla'va-vidéki járás kombájnhiányra panasz­kodott. A jelenlevő szakembe­rek ezt szervezési fogyatékos­sággal magyarázták és még tegnap intézkedtek a hiba hely­rehozására. Az idei aratásra az illetékes szervek elég kévekölö anyagot biztosítottak, előfordulhatnak azonban esetek — főleg, ha esős lesz az időjárás —, hogy majd hiány mutatkozik. Ilyen esetekben a járásokról azonnal értesítsék az országos aratási bizottságot. A járási aratási bizottságok és az országos szervek mindent megtesznek annak érdekében, hogy mezőgazdasági dolgo­zóink az idén a lehető legki­sebb szemveszteséggel takarít­hassák be a termést. —kom— dali opportunista erük befolyá­sa alá került. Bilak elvtárs azok dinére, akik úgy vélik, hogy a pártban a tisztogatást korábban kellett volna elkezdeni, kijelentette, hogy ezt a végtelen igényes munkát csak bizonyos fejlődési szakasz után kezdhették nteg. Nem lehetett meggyorsítani szoknak az indokoknak ismére te nélkül, amelyek a múlt évek ben a válságos helyzetekhez vezettek. Ami a beszélgetések befejezését illeti, ez nem foly­tatható vontatottan, mivel a part nem foglalkozhat állán dóan csak önmagával. Igényes feladatok előtt állunk az egész népgazdasági szférá­ban is. Most elsősorban az a fontos, hogy kidolgozzuk a jö­vő ötéves terv és a jövő esz­tendő reális mutatóit. A tervet úgy állítják össze, hogy ne le gyen túlzó, ne álljon hamis ala­pokon és hogy a népnek ne ígérjenek teljesíthetetient. Ez az egyetlen helyes és elkerül­hetetlen eljárás, mivel a nép a pari és az államvezetűséget nem a politikai jelszavak, ha­nem a konkrét munka, a tettek alapján ítéli meg. Bifak elvtárs beszéde végén kijelentette, hogy a szlovákiai kommunisták rendelkeznek a szükséges feltételekkel althoz, hogy hatékonyan hozzájárulja­nak és támogassák államunk­ban a konszolidációs folyama tot. Eme elsőrendű feladat tel­jesítése irányította tevékenysé­güket a múltban is, és ez a fel­adat ma is teljes mértékben időszerű. jozef j e n i s elvtárs tájé­koztatta a plénumot, az SZLKP KB-nak a beszélgetések lefoly­tatására összeállított bizottsá­gainak konkrét eljárásáról, a differenciált, tapintatos és kö­vetkezetes tevékenységről, a bi zuttság minden tagjának nagy­fokú felelősségérzetéről az egyes elvtársak pozitív tulaj donságainak, tévedéseinek és hibáinak komplex felülbírálata során. ján j u n a s elvtárs arról beszélt, hogy a párt életében elkerülhetetlen a differenciáló­dási folyamat, mert örök idők re el kell választani a konkolyt a tiszta búzától, hogy a konszo­lidációs folyamat eredménye a legjobb legyen. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a párt egyes becsületes funkcionáriusait kü­lönféle módon rágalmazzák és figyelmeztetett több fogyaté­kosságra az eszmei, hazafias és internacionális nevelés terüle­tén tanintézeteinkben. A kelet-szlovákiai átrakodó­állomás problémáiról Kornel P u d i n s k ý elvtárs tájékoz­talla a plénumot. Kijelentette, hngy 1948 után rohamosan nőtt a kereskedelmi kapcsolat Cseh­szlovákia és a Szovjetunió kii ziitt, de az építés nent volt ez­zel arányban. Ellentétek kelet­keztek a rakodás igénye és le­hetőségei között és ezek a mai napig is tartanak. Felszólalása végén tájékoztatta a plénumot a vasúi pártszervezeteiben fo­lyó tisztogatásokról. František B a r b i r e k elv­társ rámutatott, hogy a beszél­getésekkel és saját sorainak megtisztításával kapcsolatban a párt egyidejűleg harcol a gaz­dasági terület konszolidálódé sáért is. Néhány példával bizo­nyította a piac szilárdságát. Azonban a belföldi piacon ntég számns probléma van és fékező tényező különösen az üzlethá­lózat hiánya. Jozef P o 1 i a č e k elvtárs a beszélgetések lefolytatásáról és eredményeiről beszélt. Hangsú­lyozta, hogy eszmeileg nteg kell tisztítani a pártot és a beszél­getéseket arra kell felhasznál ni, hogy megszilárdítsák a párt mtinkásjellegét. A vitában a tuvábbi felszóla­lók Michal H a n k o, Emil P e f k o, jan K o ž á r i k és Sámuel K o d a j elvtársak vol­tak. A lanácskuzás további részé­hun az SZLKP KB jóváhagyott a Központi Bizottság elnöksége állul végrehajtott néhány sze mélyi intézkedést, valamint a határozatot, amely rögzíti a ple­náris iilés döntéseit. A záróbe­szédet jozef L e n á r t elvtárs lartnlta. \ A plenáris ülés az Internacio­náléval ért véget. EREDMÉNYES VOLT A SZOJUZ—9 ÚTJA Moszkva — Csütörtökön a moszkvai egyetem épületében mintegy 2000 újságíró jelenlé­tében tartottak sajtóértekezle­tet' a Szojuz-9 útjáról. A meg nyitót Msztyiszlav Keldis, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának elnöke tartotta. Hangsúlyozta: a szovjet kozmo­nautika fő célkitűzése, hogy a szerzett ismereteket a népgaz­daság és a tudományos-műszaki fejlődés érdekéhen használja lel És éppen ezért a szovjet űr­kutatási programot az orbitális űrállomások kifejlesztése jel­lemzi, amelyek mindenekelőtt tudományos és gazdasági célo­kat szolgálnak majd. A Szojuz-9 űrhajó legénysége rendkívül értékes adatokat szerzett. Ezt követőan Oleg Gazenko a Tudományos Akadémia leve­lező tagja szólott azokról az or­vosi és biológiai kísérletekről, amelyeket Nyikolajev és Sze­vasztyjanov végeztek. Andrijan Nyikolajev, az űrha­jó parancsnoka beszédében el­ismerően szóiolt a Szojuz-9 űr­hajóról és hangsúlyozta, hogy munkájuk az űrben relatíve kellemes körülmények között folyhatott. Ezt követően a szovjet űrha­jósok és a jelenlévő tudósok vá­laszollak az újságírók kérdései­re. Megkezdődött az aratás Húzónk déli járásaiban beérett a gabona, a földeken meg­jelentek az emberek és a gépek. Az utóbbi napokban az időjárás is kedvez az aratóknak. Tegnap és tegnapelőtt meglátogattunk néhány földművesszövetkezetet és állami gaz­daságot. A szakvezetők a következőket mondták az aratás menetéről és a folyamatos munkát zavaró, főleg régebbi ke­letű, de sajnos még ma is meglevő problémákról: BARTAKOVICS ISTVÁN mérnök, az Alsópéteri EIsz elnöke: — Az idén járási viszonylat­ban elsőként kezdtük meg az aratást. Búzából 668, őszi ár­pából 32, tavaszi árpából 305 hektárról kell betakarítanunk a termést. Ha búzából elérjük a 28, őszi árpából a 22 és ta­vaszi árpából a 26 mázsás át­lagot, akkor a szövetkezet össztermése 273 vagont tesz majd ki. Az őszi árpa betakarí­tását már befejeztük. Örömmel újságolhatom, hogy a tervezett­nél nagyobb {27 mázsás) ter­mést értünk el. Az előzetes becslések arra engednek kö­vetkeztetni, hogy őszi búzából nem érjük el a tervezett hek­tárhozamokat. Az történt ugyanis, hogy a jó tavaszin­dulás óta szépen fejlődtek az ősziek, viszont a tavaly őszi rossz indulás az egyedszám csökkenését váltotta ki, így bármilyen jól fejlődött is ki a megfelelő magszámú kalász­hosszúság, az egyedszám 20—30 százalékkal a kívánt szint alatt maradt. A Mironovi fajtából négyzetméterenként az eddigi átlagos 500—600 egyedszám he­lyett csupán 400—420-at talá­lunk átlagosan. Hasonló a hely­zet a Bezosztájával is, mivel itt nagyobb volt az egyedkiesés. Ez nem bokrosodó fajta, és mi ezt a genetikai tulajdonságát jó tápanyagellátással és alkal­mas agrotechnikai beavatko­zással akartuk megváltoztatni. Fejlesztett ugyan sarjat, de most még nem tudjuk, hogy teljes értékű magot hoz-e majd? Az esetleges kiesések el­lenére is azonban teljesíti szö­vetkezetünk a beadási kötele­zettségét. A fennmaradt meny­nyiséget pedig a szövetkezet mintaalapszabályzatának értel­mében a munkaegységekre, a szociális alapra, valamint ve­tőmag- és a takarihányalapra adjuk. Súlyos nehézséget je­lent szövetkezetünk számára a termés raktározása, ugyanis helyszűke miatt — lw elérjük a tervezett termésátlagot — 30—50 vagon termést fedetlen helyen, ömlesztve tudjuk csak tárolni. NAGY FERENC, a Perbetei Efsz elnöke: — Szövetkezetünk dolgozói 3170 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodnak. Mivel járási viszonylatban föld­jeink a legmagasabb területen fekszenek, csak e hónap 10-én kezdünk hozzá az őszi árpa betakarításához. Az idén meg­közelítőleg 1400 hektár gabo­nafélét kell learatnunk. Öszi árpából különösebb jó eredné­nyek elérésére nem számítunk. Nálunk ugyanis az a helyzet, hogy az éghajlati viszonyok rendkívül nagy mértékben be­folyásolják a terméseredménye­ket. Volt már 40 mázsás átla­gos hektárhozamunk is, az idén azonban nehezen érjük el a 30 mázsát. Az öszi búzánk elég ritka, ezért minden igye­kezetünkkel arra törekedünk, hogy szemveszteség nélkül ta­karíthassuk be a termést. Eb­ből a fajtából 30 mázsás átla­gos hektárhozamot szeretnénk elérni. A tavaszi árpánk szépen fejlődött. Az előzetes becslé­sek alapján 35—38 mázsás ter­mást is elérhetünk. Sokat se­gített szövetkezetünknek a na­pokban lehullott 18 mm-es csa­padék. Rozst megközelítőleg 100 hektáron termesztünk. Főleg a homokos területeken fejlődik szépen. Az újság nyilvánosságát ki­használva szeretnék néhány szót a gépalkatrész hiányról is szólni. Nem tudom, milyen lesz az idén a szervizszolgálat, d« a korábbi évek rossz tapaszta­latai az idén is jogos aggodal­makat váltanak ki belőlünk. Szeretnénk pótalkatrészeket kapni, ugyanis a munka dan­dárja Perbetén e hónap 15-ét» kezdődik és kb. egy héten át tart majd. KISS ANDRÁS agrármérnök, a Virti Efsz fűagrunómusa: — Öszi búzából 280, tavaszi árpából 190, takarmányokból 10 hektárt vetettünk. Az ara­tást e hónap 7-én kezdtük el. A munkálatokat kétmenetes módon végezzük, főleg azért, hogy a Mironovi fajta betaka­rításakor minimálisra csökkent­hessük a szemveszteséget. Az aratást három saját és két köl­csönkért SK-4-es kombájnnal végezzük. A behordásra öt traktort állítottunk be 10 pót­kocsival. Megközelítőleg 140 — 145 vagon össztermésre számí­tunk. Húsz vagon őszi búzát szolgállatunk be, 68 vagont pe­dig takarmányalapra adunk. Mintegy 40—45 vagon termést az efsz-beti kell elraktároz­nunk. és ez súlyos nehézséget jelent, mert a felvásárló válla­lat még a tavalyi termésből is 50—60 vagont nálunk tárol. Ogy szándékozzuk megoldani a tá­rolási problémákat, hogy ki­ürítjük az egykor garázsul szolgáló építményeket, fészere­ket és ezekben helyezzük el ideiglenesen a termést. A szal­mabetakarítást 480 hektáron végezzük el. ZALABA ANDRÁS, a Miizslai Efsz gazdásza: Az idén 55 hektáron termesz­teltünk repcét, amelynek ara­tását ezekben a napokban fe­jezzük be. Ezután kezdődik a nagy munka, ugyanis szövetke­zetünk határában 775 hekuir búza és 326 hektár tavaszi ár­pa vár learatásra. Négy kom­bájnunk van és az Érsekújvári Gép- és Traktorállomástól is kapunk kombájnt. Elvégeztük a magtárak fertőtlenítését, a ga­bona elhelyezése azonban prob­lémát okoz, mert a felvásárló üzem még tavalyi gabonát is 'tárol nálunk, és nincs elegendő mennyiségű zsákunk. Úgy pró­bálunk segíteni a szállítási gondokon, hogy a termés egy részét ömlesztve' szállítjuk el, ugyanakkor sürgetjük a felvá­sárló üzemet: minél előbb vi­gye el a tavalyi termést. Pavol Simo, a komáromi já­rási pártbizottság dolgozója ar­ról tájékoztatott bennünket, hogy Bagotán e héten 50 hek­táron aratták le az őszi árpát, Búcson 15 hektáron, Madaron 30 hektáron végezték el az ara­tást. Gadócon megkezdték az őszi repce betakarítását és 10 hektáron a cséplést is befejez­ték. A Bnjcsi Állami Gazdaság­ban 43, a <">yiilamnjori Állami Gazdaságban pedig 40 hektár őszi árpát arattak le. KOMLOSI LAJOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom