Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-09 / 161. szám, csütörtök

A HATÁRŐRSÉG NAPJA ELŐTT Minden téren helytállnak A második világháború beíejezése után hazánk államhatárának védelmére létrehozták a nemzetvédelmi testület elsú készültségi ezredét, amely a nehézségek ellenére is évről évre erősödött. Nehéz körülmények közepette jutottak el 1951. július 11-ig, amikor is megjelent az államhatár védelméről szóló törvény, s a halár őrzését sorkatonák, a határőrök vélték át. Azóta minden évben az emiitett napot a határőrség napjaként ünnepeljük. Hogy a jubileum előtti évben milyen eredményekkel dicsekedhetnek határőreink, erről az alábbi néhány adat nyújt áttekintést. NEM JUTNAK ÁT, ez a hattorök jelszava, amely a jelvényükön is olvasható. Pedig nem egy bűnöző kalandvágyó, rosszul nevelt fiatal próbálkozik meg illegálisan Ausztriába, illetve Nyugat-Németországba jutni. Mindenre elszánt egyének ezek, akik céljuk eléréséért készek akár embert is ölni. A tavaly feltartóztatott határsértők közül 104-uél találtak lőfegyvert, illetve kést. Az 1967-es évet alapul véve (100 százalék) a határsértők száma 1968-ban 315, 1969-ben 284 százalékra emelkedett. Az Idén május végéig ez az arány 180 százalékot ért el. Ebből is látható, hogy határőreinknek bőven akad munkájuk. Az itt szolgáló katonák, fiatal fiúk nehéz körülmények között teljesítik a reájuk bízott feladatokat. Ebben nagy segítségükre van a határmenti terület lakossága és a segédhatárőr-egységek. Ezt bizonyítja az a lény is, hogy az idén feltartóztatott határsértők 27 százalékának elfogása az ő érdemük. Meg kell említeni, hogy a határ másik oldaláról is igyekszenek illegálisan hazánkba jutni. Az 1967-es évet alapul véve 1969-ben az ilyen kísérletek száma 153 százalékkal növekedett. A TAKARÉKOSSÁG, A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY terén is figyelemre méltó eredményt érnek el határőreink. A vasgyűjtésben néphadseregünk keretében elsőségre tettek szert. Tavaly 6251 tonna vasat és hulladékfémet, 15,9 tonna papírt és 1 tonna textilhulladékot értékesítettek. Az üzemanyag-takarékossági versenybe a hutárőregységek 70 százaléka kapcsolódott be. 1969-ben 163 000 liter üzemanyagot takarítottak meg, ami 649 000 korona értéket képvisel. A beruházási építkezéseket teljes önsegéllyel valósítják meg a határőregységek. 1969ben konyhákat, garázsokat és raktárakat építettek, s így mintegy 26 millió 243 ezer korona értéket hoztak létre. Nem egy egységben — mint a chebiben — az építőanyagot is maguk állítják elő Az önsegélyes lakásépítkezéssel a határőrök egyetlen év alatt 5 millió 018 ezer koronát takarítottuk meg népgazdaságunknak. Mint a polgári életben, a határőregységekben is folyik szocialista munkaverseny, persze mások a feltételek. A kötelezettségvállalások teljesítése, a takarékosság, a brigádórák ledolgozásán kívül a legnagyobb jelentőségű a harci kiképzés, a politikai munka terén elért eredmények. Tavaly 14 század, 49 szakasz, 272 raj és 2134 katona szerezte meg a példás jelvényt. A határőrség egységeiben az idén is több kollektív és egyéni kötelezettségvállalás született, amelyekben a határőrök többek között 5988 véradó megnyerésére és 110 985 brigádóra ledolgozására tettek ígéretet. JÓ GAZDAK. (0 VÉRADÓK A határőrségek körzeteiben megművelésre alkalmas földterület is akad. Jó gazdák módjára ezeket a határőrök ki is használják. Tavaly például 1416 sertést vágtak, 1470 mázsa húst, 412 mázsa szalonnát nyertek. Ezenkívül 107 szarvasmarhát adtak el, a határmenti halastavakból és folyókból 34 mázsa halat fogtak ki. A növénytermelés szakaszán 1776 mázsa zöldséget termeltek, 176 mázsa gyümölcsöt és 12 164 mázsa szénát takarítottak be. Öszszegezve: 2 668 199 korona költséggel a határőrség mezőgazdaAratás előtti raktárgondok A gabona elraktározása gondot okoz Q Az építők nem tartották meg a határidőt 0 A ielelösségievonástól sem szabad visszariadni Ürjáral az államhatár nyugati részén A szerző felvétele) sági ágazata a múlt évben 4 163 203 korona bruttó bevételt ért el. Nagy a jelentősége annak, hogy az említett termékeket nem kellett a közellátási alapból meríteniük. Hogy mit jelent az emberi vér, nem kell külön hangsúlyozni. Éppen azért dicséretes, hogy a határőrök közül tavaly 3083-an ajándékoztak térítésmentesen vért, ami pénzben kifejezve 2 529 600 koronát tesz ki. Ugyanakkor 1294 korona értékű gyógynövényt értékesítettek. 5487 lakosnak nyújtottak orvosi, illetve egészségügyi segítséget és a polgári lakosság részére 31 egészségügyi előadást tartottak. ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK tartja a közmondás, és ehhez tartják magukat a határőrök is. Nagy gondot fordítanak a testedzésre, a sportolásra. Atlétika, asztalitenisz és sízés terén egységek közötti versenyt rendeznek. A legjobbak részt vesznek a néphadsereg keretében évente megrendezendő versenyeken. A kézilabda és a futball sem idegen számukra. Sajnos, a sportolásra és a szórakozásra igen kevés az idejük. mert a nap egy részét a határ őrzésével töltik el. De így is találnak maguknak időt arra. hogy gyarapítsák fizikai erőnlétüket. NEMETH JÁNOS Az idei kedvezőtlen időjárás késleltette a tavaszt és így a nyarat is. Mindez próbára tette a mezőgazdasági dolgozók idegét és türelmét. Ennek ellenére a gabnnfélékból jó termés ígérkezik, és ez kárpótolja a sok-sok fáradságot, idegeskedést. A jónak ígérkező termésnek azonban nem „örülnek" a mezőgazdasági felvásárló és értékesítő vállalat dolgozói, mivel évek óta gondot okoz a raktárhiány. Tavaly is több ezer tonna gabonafélét ideiglenes raktárakban, néha a szabad ég alatt kellett tárolniuk. Baj, ha nem terem, de még nagyobb baj. ha a tervezettnél is több terem — mondhatná valaki. A hiba azonban nem itt van, hanem ott, hogy a gabonasilókat építő vállalatok fittyet hánynak a tervre, a raktárigényekre. Az 1964— 1969-es években mindössze 12 gabonasilót adtak át rendeltelésének. A további 47 — amelynek befogadóképessége 931 dűl) tonna — még épülőfélben van. Huszonnyolc — egyenként 21 000 tonna gabona tárolására alkalmas gabonasilót tavalyelőtt kellett volna átadniuk, sajnos, 1970. április l-ig csak hat készült el. A megváltoztatott ütemterv szerint az idén 13 építését kellene befejezni, de az építők előreláthatólag csak hatot adnak át. Úgy tűnik, mintha a silókat építő vállalatnak egyáltalán nem volna szívügye az építkezések, illetve a raktárak gyors befejezése. Úgy látszik, ezért senki sem vonja őket felelősségre, s főjön a mások feje. hová helyezzék el a niiíEtr.rmett gabonát. A mezőgazdasági felvásárló és értékesítő vállalatnak az idén átmeneti raktárakban 173108 tonna gabonát keli elhelyeznie. Éppen ezért szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemek, a jnb-k már most, néhány hétlel az aratás megkezdése előtt felmérjék a raktárak befogadóképességét, és megfelelő lépéseket tegyenek annak érdekében, hogy a termés raktárakba is kerüljön. Az idén ugyanis csapadékdús a nyár, és bizonyára ilyennek ígérkezik továbbra is. A betakarítási munkálatokra való felkészülés folyamán erre is gundulni kell. A eltávolodtak a párttól, a politikai romanticizmus talaján álltak, mártíroknak képzelik magukat, és lépten-nyomon a mellüket verik, hogy milyen jó magyarok. A szövetség és a csehszlovákiai magyar dolgozók érdekét azok védik és képviselik, akik internacionalisták maPadtak 1968-ban is, akik nem játszották el szerepüket, nem magukra hagyatva, nem „önállóan", hanem a párt oldalán, a párt támogatásával akarnak dolgozni, és az ország vezető erejétől várják a segítséget, e vezető erővel együtt igyekeznek megoldani a nemzetiségi kérdést, és a megértésen, a népek közeledésén, a csehszlovákiai magyar dolgozók gazdasági és kulturális életének az állandó javításán fáradoznak. Gyakran még mindig a hamis egység jegyében élünk. A helytelenségek láttán inkább behunyjuk a szemünket, vagv elfordítjuk a fejünket, ahelyett, hogy kertelés nélkül, elvszerűen és határozottan rámutatnánk arra, hogy mi szorul orvoslásra. A CSEMADOK a csehszlo " vákiai magyar dolgozók kulturális egyesületeként jött létre, és éveken keresztül lelkesen szolgálta a csehszlovákiai magyar munkások, parasztok és a haladó értelmiség ügyét. Közel két évtizeden keresztül a kulturális és a politikai felvilágosító munka eszközeivel a proletár nemzetközt ziség és a szocialista hazafiJ| ságra nevelés szolgálatában 1970 áll

t" Azo

n munkálkodott, hogy népszerűsítse a párt irányvoII g nalát, a korszerű módszereket, segítse a szocialista építést, és 5

emelje a csehszlovákiai magyar dolgozók általános és szakmai műveltségét. A lenini nemzetiségi politikát a gyakorlatban érvényesítette. Eredménye igen számottevő. A dél-szlovákiai falvak .szövetkezetesítése, a magyar dolgozók szocialista szellemű átnevelése, a népművészet értékeinek feltárása és továbbfejlesztése, a szocialista kultúra népszerűsítése, valamint a tömeges társadalmi tevékenység kibontakoztatása területén szinte korszakos jelentőségű munkát végzett. Tagságának túlnyomó többsége Csehszlovákia legválságosabb napjaiban is hitet tett a munkásosztály hatalma, a párt vezető szerepe, és a szocialista országok egysége mellett. Sajátos helyzete, szociális összetétele és sok más tényező következtében a szövetségben a jobboldali opportunisták hangereje és érvényesülési lehetősége minimálisra csökkent. Nem tagadható azonban, hogy szándéka és törekvése ennek az irányzatnak ís ugyanaz volt, mint a cseh és a szlovák körökben megnyilvánult jobboldali opjjortunizmusnak. Az „önálló" utat kereste, a „demokratikus szocializmus" néven ismert revizionista — hamis voltát régen bebizonyított — „modell "-t tartotta jJéldaképnek, kétségbe vonta az elmúlt évek szocialista építésének az eredményét, a munkásosztály vezető szerepének a szükségességét, megpróbálta lejáratni és a szövetség vezetőségéből eltávolítani az alapító tagokat, a kipróbált harcosokat. Néhány felelőtlen egyén bomlasztotta a kommunisták egységét, a szövetségnek más szerepet szánt, mint amire az eredetileg hivatott, és rágalmazta a vezetőségnek azt a szárnyát, amely ragaszkodott a proletár Internacionalizmus elveihez és élvezte a párt vezetőségének a bizalmát. k jobboklali törekvések, valamint a polgári és kispolgári mentalitás érvényesülésének tulajdonítható, hogy a legutóbbi közgyűlés küldöttei a „dolgozók" szót már a szövetség nevéből is törölték. Az egészségtelen befolyás, az elvi ingatagság, a CSEMADOK húszéves munkája pozitívumainak a lebecsülése, sajnos, más jelenségeknél is kimutatható. Éppen ezért a szövetség jövőjének és tekintélyének a helyreállítása szempontjából talán az lenne a helyes és az egyedül méltányos, ha a rossznak bizonyult munkaformáktól és azoktól, akik kompromittállak a szövetség és a csehszlovákiai magyar dolgozók ügyét, nem utasításra, hanem a magunk felismerésére, belső igényből válnánk meg. Az említett Közpon ti Bizottság ülése már az ilyen irányú kibontakozásra is mutatott példát. A CSEMADOK munkájának a differenciált értékelése azonban még mindig késik. Legutóbb a CSEMADOK Köz ponti Bizottságának az elnöksége és a Közj>onti Bizottság által választott hatos bizottság készített elemzést arról, hogy a szövetség milyen tevékenységet fejtett ki 1968-ban és 1969ben. A két — sok tekintetben azonos, és egymásra épülő anyag — az elmúlt két év eseményét néhány vonatkozásban igényesen, és a tényeknek megfelelően mutatja be. Az elemzések mégsem kielégitőek. Elsősorban azért, mert egyoldalúak és általánosítok. Többnyire csak magyarázkodnak és — bár más értelemben —, de rajtuk ís végigvonul az a fentebb raktárak biztosítása mellett minden szárítóberendezést üzemképes állapotba kell helyezni. A tervek szerint — a behozatallal együtt több mint 1 millió tonna szentes terményt kell elraktározni, s ha az építők a tervet törvénynek tekintenek, akkor ma ez nein okozna ilyen nagy gondot. Amint mondani szokás, a baj nem jár cgyediiL A gyárban — főleg a vetőmagok szániára — 1800 000 zsákol rendeltek meg, de az csak 500 000 szállítására tett ígéretet. Végre már mindenüti tudatosítani kellene, hogy a mezőgazdaság nem másodrendű valami, hanem népgazdaságunk egyik fontos láncszeme. Csakis úgy várhatunk tóié jobb eredményeket, ha más iparágak is megadják neki a kellő segítséget, teljesítik a mezőgazdaság tervben meghatározott igényeit, mivel csak így kerülhet több hús és élelmiszer a • »--t»'">nkra A befejezetlen építkezések hull tőkét jelentenek népgazdaságunk számára. E szerint kell a silók építésének ügyét is megítélni, s e szerint kell levonni ehból a megfelelő következtetéseket is. Ha szükséges, a terv nem teljesítéséért az egyéneket — a vezetőket — felelősségre kell vonni, s nem szabad visszariadni a büntetésekfői sem. Csakis így érhetünk el jobb eredményt, és csakis így teremthetjük meg a rende' " téren és másutt is. már említett szemlélet, hogy „fekete" — „fehér", azaz „mindenki" — „senki". Hiányérzetet hagy többek között az is, hogy a szövetség belső életében megmutatkozott helytelenségeket < sak érinti, de hogy mikor és hol történt a hiba, ki a visszásságok hordozója vagy életrekeltője, mely magatartás, vagy akció ártott népeink érdekének, mi tekinthető valóban negatívumnak, arra az értékelés konkrétan sehol, vagy csak elvétve válaszol. A CSEMADOK pedig csak úgy találhat magára, és csak úgy foglalhatja el a múlt hibáit léjiésről lépésre leküzdeni igyekvő társadalmunkban az őt megillető helyet, ha bátran -szembenéz saját hibájával és eltávolítja a szövetség életére bénítólag ható akadályokat. TTöbben az ifjúsági kiubo" kat tartják szélsőségesnek és nacionalistának. Bizonyos, hogy néhány klubvezető rossz nevelést kapott, a szocia 1 izmus számára idegen környezetből jött, helytelen nézeteket próbált a munkások és a parasztok körében is érvényesíteni. A csehszlovákiai magyar fiatalság egészében azonban szintén nem marasztalható el. Többsége az eseményeket he lyesen látta, a jelenlegi időszakban is pozitív magatartást tanúsít. Azok. akik túllicitáltak és osztályidegen álláspontot képviseltek, valakitől támogatást és bátorítást kaptak. Helytelenül cselekednénk. ha most az ösztönzőket,- az egykori rossz tanácsadókat mentegetnénk, és egyedül azokon vernénk el a port. akik tulajdonképjien csak , faltörő kos szerepét játszották. BALÁZS BÉLA Kalória túlfogyasztás Cseh^zlováN iában (ČS'ľK) — A CSSZSZK kormányának elnökségén tartott minapi sajtóértekezlet keretében Emil Čakajda. a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Bizottság elnökhelyettese adatokat közöli az élelmiszerfogyasztásról és az élelmiszerek kalóriaértékéről. Ami az elfogyasztott élelmiszerek knlóriaértékét illeti, túlhaladja a .szükséges tápérték színvonalát, és~ magasan az iparilag fejlett kapitalista államok fogyasztásának színvonala (ölé kerül* utóbbi tíz év folyamán ľ tlagos kiilóriafogyasztás 1050— 3150 kalória között mozog, 'ehát összesen 200 kalóriával haladja meg a szükséges fiziológiai mennyiséget. Ezt elsősorban a tésztafélék és a cukrok, valamint az állati zsírok túlméretezett fogyasztása okozza. Megemlítette, hogy hazánk lakosságának élelmezésében kevés a növényi eredetű élelmiszer, a zöldség és a gyümölcs. Ezenkívül fokozni kellene a tej, a sajt és más tejtermékek fogyasztását. Kiilün kell említeni a húsfogyasztást. 1967-ig rendszeres és mérsékelt volt a húsfogyasztás növekedése, 1968-ban a CSSZSZK-ban egy személy 69 kilogramm húst fogyasztott ami megfelel a legfejlettebb európai államok színvonalának. A sertéshús fogyasztásban Csehszlovákia Ausztriával és Dániával az elsők között áll a világon. Hazánkban fokozódik a szeszes italok fogyasztása. Tavaly egy személy 5,5 liter alkoholt logyasztott. ízlik a fa?vlalt Tólhpál Gyula felvétele