Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1970-07-05 / 27. szám, Vasárnapi Új Szó
UJ VERSEK A. KARAVÁJEV: APRÓ SAJTÓHIBA Ismét csengett a telefon és én felvettem a kagylót. Gyermekhang kérdezte kedvesen: — Legyen szíves, gépecske, mondja meg, milyen lesz holnap az időjárás? — Kit hívsz, gyermekem? — Minden erőmmel igyekeztem udvarias lenni. — A gépet, amely előrejelzi az időjárást. — Tévedtél, kislányom. Ez magánlakás — üvöltöttem, már nem tudván uralkodni magamon. — Maga is tévedett: én fiú vagyok. De én azért nem ordítok magára. Egy perc múlva ismét beszél gettňnk. — Milyen számot hívsz? — kérdeztem nagy-nagy önuralommal. — 43-07-12. — Ez az én telefonszámom. — Nem! — Hát ki tudja jobban? -Micsoda öntelt kisfiú vagy te! Keresni kezdtem az új telefonkönyvet. Az első oldalon vastag betűkkel volt kinyomtatva: „Automata időjárás előrejelző hivatal — 43-07-12". És csak az utolsó oldalon közölték apró betűkkel számos más sajtóhiba között, hogy az időjárás előrejelző hivatal száma helyesen 33-07-12... Éjfélkor, az utolsó telefonhívás után, kiszámítottam, hogy körülbelül tizennyolc esztendőre van szükség, míg milliós városunk valamennyi lakosát értesíthetem a szerencsétlen sajtóhibáról... Reggel nyolc órakor nagy felfedezésre jutottam: sokkal egyszerűbb és gyorsabb... közölni az időjárásjelentést! Megfogalmaztam ezt a szöveget: „Változó felhőzet, néhány helyen csapadék, a hőmérséklet nulla fok körül". Ez a válasz mindössze négy másodpercet vett igénybe. Persze félrevezettem az embereket, dehát legalább hasonlóvá lettem a meteorológiai intézethez. Este vendégeim Jöttek. Alig egy perccel érkezésük után csengett a telefon, — Változó felhőzet, néhány helyen csapadék, a hőmérséklet nulla fok körül — mondtam a telefonba és letettem a kagylót. A vendégek riadtan tekintgettek rám. Meg akartam magyarázni, de máris ismét telefonálnom kellett. — Változó felhőzet, néhány helyen csapadék, a hőmérséklet... A vendégek elráncigáltak a telefontól, ajánlották, hogy szedjek antibiotikumokat és szóltak a nénémnek, hogy éjszaka ne hagyjon felügyelet nélkül. Másnap reggel a kiadóvállalatnál hivatott a szerkesztőm — egy rendkívül nyugodt ember. — Látja barátom, a telefonkönyv a mi egész kollektívánk munkagyőzelme. Meggyőződésem, hogy ez a kiadás sok olvasó kézikönyvévé válik. No és ami a sajtóhibákat illeti, hát azok — amint mondani szokás — nem befolyásolják az időjárást. — Hogyhogy nem befolyásolják az időjárást? — jajdultam fel. De bizony befolyásolják, vinné el az ördög! Teljesen kimerülten tértem haza. A telefon még gyakrabban csengett. Ez azzal volt magyarázható, hogy tegnap véletlenül eltaláltam az időjárást. Aztán egyszerre jókedvem kerekedett, a dalokat és a költészetet hívtam segítségül. Telefon. „Esik eső, szép csendesen esik, tavasz akar lenni..." Telefon. „Esik eső, hull a hó ..." Telefon. „Esik eső, juj-juj-juj, hozzá még a szél is fúj..." Telefon. „Most uralkodnak a szelek, a viharok ..." Nem véletlenül jósoltam vihart — ugyanis lelkiállapotomat így fejeztem ki a legjobban. Aztán gyengécske hangon énekeltem: „Hej, sűrű ködök..." Ezután már semmi nem jutott az eszembe, .ezért egyszerűen csupán vékony hangon beledúdoltam a telefonkagylóba: tu-tu-tu... Amikor pedig megérkeztek a mentók, éppen a következő gyerekverset szavaltam: „Ha esik is, mindhiába, kell menni az iskolába". — Nos! Hm-hm! — mondta az orvos, miközben figyelmesen megvizsgált. Az idegrendszer erős kimerültsége. Teljes nyugalmat ajánlok önnek, semmi felindulás, bőséges táplálkozás. Ami pedig a fő — sokat sétálni. Leginkább kint a zöldben. És természetesen jó időben! Aztán egészen magához intett és bizalmasan közölte: — Ha például ki akar menni az erdőbe, hívja fel a 43-07-12-es számot Tudakolja meg, milyen lesz az időjárás. Az utóbbi időben ők pontosan megmondják. És tudja, mit találtak ki? Versben jósolnak időt. Ügyes, mi? Én naponta vagy háromszor felhívom őket! IFordította: Sági Tóth Tibor) BODNÁR GYULA: PILLANAT Csipetnyi felhő tengernyi égen o Nop törvényesszerű útján fényesen Csipetnyi felhő — úgy látowi — oz úton ül éppen ne most mi lesz? A Nop lép egyet s míg tép elkomorul egy pillanatro aztán mosolyogvo lásson tovo gördül HAZAFELÉ Csak félszemű rozoga szekei a vonaton bukdácsol félreáll pedig anyám vár a tornácon ahogy fogynak c póznák a távolság úgy nő bennem anyám hogy könnyebb legyen elviselni a megérkezés őrömét előre küldöm a kezem a csókomat is mig szemed fénye hozzám érkezik DÉNES GYÖRGY: FUTAMOK JÓZSEF ATTILA Az értelemhez szabta dalát, hitetlen hivő, nem adta alább. Feltámadt, mikor meghalt végre, napot festett a magyar égre. AT AZ ERDŐN Csak annyi volt: az erdőn végigmentem, az élet-erdőn. Fényben áHt a lomb. Mikor volt? Tegnap? Vidáman énekeltem s elszállt a dal. Az őszi ég borong. NEHÉZ IDŐKBEN Nehéz időkben megölelt oz éj s emelt, emelt a vágyott csillagokba. Belefürődtem szikrázó habokba, alattam mégis mélyebb lett a mély. SÓHAJ A döbbent csöndet ott érzi minden ember, ki megtelt elárvult szerelemmel. Ki holtig siratja, mit elherdált vakon, s hamvadó lelkét fölveri a gyom. CSÁKY KÁROLY: KARCOLAT megfagytak a krizantémok mert telet álmodott az ősz FAJDALOM KÉT VARIÁCIÓVAL testem fájdalmának bizonyítéka a gyógyforrás telkemé pedig az emberiség LUIGI SPACAL, Holdfényes éjszakák Isztriában - fametszet