Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-01 / 154. szám, szerda

A KOMMUNISTA G3E3E3E3 El kassai JVIiip K>* YJÚíSŠMí V ; 4 csehszlovákiai kommunista sajtó történetében jelentős hely illeti meg a Kassai Munkás, illetve a később Munkás címmel megjelent magyar nyelvű lapot. A közel harminc évig kiadott újság 1907-ben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt heti közlönyeként indult. Kezdetben csuk helyi jelentőségű szerepet játszott. Később azonban kinőtte a provincionalizmus kereteit és o—ágos jelentőségű fórum má fejlődött. A köréje tömörült baloldali erők segítségével 1920ban napilappá vált és Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakításának egyik jelentős kezdeményezője lett. A CSKP alakuló kongresszusa után — mint a cseh nyelvű Rudé právo és a szlovák nyelvű Pravda testoériapja — 1921-től 1930-ig napilapként jelent meg, majd megszűnéséig — 1938-ig — újra hetenkénti megjelenésre kényszerült. Elődünk és példaképünk történetét BOTKA FERENC dolgozta fel. Munkáját a budapesti Akadémiai Kiadó — a lapból vett írásokkal bőven tarkítva — tavaly vaskos kötetben jelentette meg. A tanulmány Munkássajtó címmel megjelent a Magyarok Csehszlovákiában címmel a bratislavai Epocha Könyvkiadó által kiadott tanulmánykötetben is. Az alábbi részletet — « Kassal Munkás történetének egyik jellemző epizódját — ebből a kötetből közöljük. 1920 elején a kassai szakszer- visszatükrözik az egyes cikkek vezetek és a jobban kereső mun- a régi szociáldemokrata gonkások körében végzett gyűjtés dolkodásmódot. Az ideológiai eredményeként a Kassai Mun- munka a régi munkás szabadkás szerkesztősége befizeti a egyetemek szellemében indult, napilap megindításához szüksé- s hónapokkal később telt meg ges 60 000 korona kauciót, s így a lap február 15-től naponta jelenik meg. Felelős szerkesztő- ^ ^ je továbbra is Surányi Lajos marad, munkatársainak száma azonban jelentősen megszaporodik. A szerkesztőségi munkába bekapcsolódik Fried fenő, jász Dezső, Márcza János, majd később Kassai (Goldhammer j Géza is, a Kommunisták Magyarországi Pártja kelet-szlovenszkói csoportjának tagjai. A csoportot Seiden Ármin irányította. 1920 elején ő kapott megbízást, hogy kapcsolatba lépjen a párt bécsi Központi Bizottságával, amely az emigráció legelső perceitől kezdve hathatós szervezeti és ideológiai támogatást nyújtott a Magyarország határain kívül rekedt magyar munkásságnak. E munka irányelveit Kun Béla által dolgozta ki. Célja az volt, hogy az ellenforradalmi Magyarországot a magyar munkásszervezetek erős baloldali gócaival vegye körül, amelyek — a Tanácsköztársaság szellemiségét közvetítve — erőteljes harcot indítanak az új államalakulatokban, így Csehszlovákiában is, a kommunista pártok megszervezéséért, megalakításáért. A Kassai Munkás arculata, irányvonala e kapcsolatok nyomán fokozatosan átalakul, balra tolódik. Surányi Lajos az 1Ö20 áprilisában megtartott választások ' után nemzetgyűlési képviselő lesz, s a lap irányítása egyre inkább a kommunista pártcsoport kezébe kerül. A belpolitikai rovatot Fried lenő vezeti, a helyi híreket Jász Dezső, Mácza János pedig a kultúrrovatot szerkeszti. A lap vezetésének szálai valójában az emigráns 'Gyetvai Jánosnak a kezében futnak össze, aki 1920 tavaszán került Kassára, s tagja lett a helyi szociáldemokrata pártvezetőségnek is. Az ő távozása után ezt a munkát Háy László — ugyancsak a kommunista pártcsoport egyik vezetője — vette át és végezte 1922 elejéig. Az előző évfolyamokban túlnyomórészt csak helyi problémákkal foglalkozó lap 1920 elejétől átfogja a környező országok, s egész Európa munkásmozgalmának eseményeit. Szinte naponta tiltakozik a magyar fehérterror kegyetlenkedései ellen — a Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének felhívása nyomán — szervezi a Magyarország elleni gazdasági bojkottot, egyre gyakrabban ad hírt a németországi forradalom reménykeltő eseményeiről, s az intervenciók gyűrűjében hősiesen helytálló Szovjet-Oroszország küzdelmeiről. E követelmények jelentős része még ollózás a bécsi Proletárból, a moszkvai Vörös Ojságból, vagy az amerikai Szabadulásból. Ez azonban mit sem von le értékükből, hiszen azok a világ legkülönbözőbb részeiben kibonta^kozott kommunista mozgalmak BWJ elsődleges hírforrásaiból származva, nagymértékben elősegí1970 tet

ték a szlovákiai proletariátus tájékoztatását és politikai akVII. 1. tivizálását. Természetesen a lap munká5

ja ekkor még nem volt mentes a belső harcoktól, súrlódásoktól. 1920 elején még nemegyszer fantasztikus, égővörös lángok lobogtak". Ezek a lángok azt jelképezték, hogy az orosz forradalom, vagyis a kommunizmus átcsap a Kárpátokon, sőt dél felöl is, a volt Tanács-Magyarország felől is — ezeket a lángokat a „kommunizmus ügynökei" gyújtották, amelyeket el kell tiporni. A Kassai Munkás és a kommunista frakció valóban a szovjet példa követésére buzdított, elítélte és megtámadta a csehszlovák szociáldemokrata párt jobbszárnyát, amely koalícióra lépett az agrárpárttal, megelégedett a parlamenti pozíciókkal, s aktív támogatója lett a burzsoázia munkásellenes és soviniszta politikájának. A lap cikkírói következetes osztályharcol követeltek, az igazi munkáshatalom: a munkástanácsok létrehozását, hogy azok előkészíthessék az ország szocialista átalakítását. E stratégiai cél felé a munkásegység megteremtésén keresztül vezetett az út. Mindenekelőtt a baloldalon álló magyar munkásság megszervezése, összefogása, majd a cseh és szlovák szociáldemokrata pártokkal való szervezeti egyesülés volt a legközvetlenebb feladat. Ezen a téren az első léELŐDÜNK, PÉLDAKÉPÜNK RÉSZLET A . ,>'... f'ü; 4" íSSs^,!': 4" ' .í • !! - > MPi:: > „" " " :• • < ' •«* - ' ' > ' >~ , ™ -,,-, ' •-• -- .... . ^.^MĽ^a-m TÖRTÉNETÉBŐL harcos bolsevik tartalommal. A lap régi, szociáldemokrata munkatársai nem jó szemmel nézték az újak „túlzásait", s eleinte még a szerkeszlő bizottság újjászervezésével is megpróbálkoztak. Mindez azonban nem vezetett eredményre, a Kassai Munkás hasábjain egyre inkább a baloldali irányzat jutott érvényre, s visszavonhatatlanul az ország legfőbb magyar nyelvű kommunista lapja lett. Lendülete, kommunista eszmeisége magával ragadta a lap egyes régi, szociáldemokrata munkatársát is. Példányszáma — az emel kedd forradalmi hullám természetes következményeként — rohamosan növekedett, s 1920 nyarán megközelítette a 25 000-et. A Kassai Munkás kapcsolatot keresett Szlovákia más területein, illetve városaiban működő szocialista szervezetekkel és lapjaikkal; a pozsonyi Népszavával, a komáromi Munkáslappal, a kárpátaljai Munkásújsággal, s azokkal termékeny együttműködést kezdeményezett. Különösen gazdag és sokoldalú volt az együttműködés Kárpátaljával, ahonnan Illés Béla szinte naponta küldött kisebb vagy nagyobb híranyagot. Jelentős támaszt talált a szerkesztőség a Szlovákiai Szocialista Ifjúsági Szövetségben is, amelynek legerősebb pillérei a magyar ajkú szervezetek voltak. Hetente megjelenő lapjukat Az ifjú gárdát szintén Kassán jelentették meg. Kassa, a Kassai Munkás, a szlovákiai forradalmi mozgalom egyik legjelentősebb centruma lett, s befolyása lassan az egész országra kiterjedt. A kort és a kassai mozgalom szerepét jól érzékelteti Gyetvai János viszszaemlékezéseinek egy érdekes részlete, amely arról számol be, hogy a csehszlovák rendőri hatóságok „belső használatra" különleges térképet küldtek szét az ország rendőrigazgatóinak. A kiadványon vörös tűzcsóvák hívták fel a figyelmet a forradalmi mozgalom központjaira. „A térképen — Írja Gyetvai — pésl az 1920. március 14-én öszszeült žilinai konferencia tette meg: elismerte a III. Internacionálé politikai irányvonalát és kimondta a csehszlovák szociáldemokrata párthoz való csatlakozását — azzal a taktikai meggondolással, hogy az akkor még többségében jobboldali pártra belülről gyakorol nyomást a forradalmi irányzat elfogadására. További haladást jelentett ezen a téren az 1920. június 27-én megtartott kassai konferencia, amely hasonló elvi alapokon, Szlovákia mellett, már Kárpátalja magyar és ruszin anyanyelvű proletariátusát is fel tudta sorakoztatni a baloldali-kommunista program mögé. Időközben a Kassai Munkás szerkesztősége következetesen megvívta a maga harcát a nacionalizmus és a sovinizmus ellen. Fejléce alatt három nyelven: magyarul, németül és szlovákul hirdette a munkásosztály internacionalista jelszavát: Világ proletárjai, egyesüljetek! Sürgeti a szlovák és magyar munkások összefogását. Fontosabb cikkeit szlovákul is hozza. Rámutat arra, hogy a nemzetiségi kérdést csak a szocialista tanácsrendszer képes megnyugtatóan megoldani. Felveszi a küzdelmet a magyar burzsoá pártok ellen, amelyek soviniszta, szeparatista törekvéseket képviselnek. Munkája azonban csak lassan hozza meg az eredményt. Ebben nem kis része van a cseh és szlovák szociáldemokrata párt nacionalizmusának, amelyet a jobboldal vezetői gyakran tudatosan élesztettek. Dérer Iván, volt szociáldemokrata miniszter például azt követelte a turócszentmártoni kongreszszuson (1920. szept. 19-én), hogy a magyar és német ajkú munkások külön tárgyaljanak, mert azok a köztársaság érdekeit nem tudják kellőképpen szem előtt tartani. „A szlovôkiai ügyek tárgyalásában részt nem vehetnek, mert — úgymond — Szlovenszkó a szlovákoké". Majd miután a konferencia vonakodott elfogadni, „Szociáldemokraták és szlovákok, utánam"! felkiáltással kivonult a teremből. A hatás azonban elmaradt. Csak 15 küldött ment vele (9000 munkás képviseletében). A küldöttek többsége, 117-en (169 000 munkás képviseletében), a kommunisták internacionalizmusát fogadtflk el, s a kongresszus megvalósította Szlovákia proletariátusának baloldali egységét. A forradalmi hullám azonban ekkor már betetőzött. A csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt baloldala csak ezután, a szeptember 25-e és 28-a között megtartott kongresszuson mondja ki önálló pártként való megalakulását. S bár sikerül a régi párt többségét a maga oldalára állítani, még nem képes a nemzetiségi csoportok egységes szervezetbe tömörítésével olyan átütő politikai erőt kialakítania, amely döntő változásokat tudott volna kierőszakolni az egyébként is támadásba lendülő polgári állammal szemben. Bekövetkezett az ismert fordulat: az új hivatalnok-kormány, amelyből a jobboldali szociáldemokraták ideiglenesen kiléptek, Pozsonyban, majd Prágában fegyveresen támadt rá a baloldali munkásszervezetekre. Az országos sztrájk és tiltakozó mozgalom, amely széles rétegeket mozgatott meg Szlovákiában is, nem hozta meg a kívánt eredményt. A burzsoázia uralma megszilárdult és a szocialista forradalom közvetlen lehetőségei hosszú időre eltolódtak. A kialakult helyzetben azonban a baloldalnak sikerült megtartania legalitását, s ez lehetővé tette, hogy lassú, de következetes harc induljon meg a forradalmi párt belső megteremtéséért. A Kassai Munkás tevékeny résztvevője ennek a küzdelemnek. Közzéteszi a Kommunista Internacionálé 21 pontját, amelyek a csatlakozás feltételeit tartalmazzák. Sürgeti a kommunista part megteremtését, amelynek fontos állomása az 1921. január 16-án és 17-én megtartott lubochftai kongreszszus. A tanácskozás meghozza Szlovákia és Kárpátukrajna proletariátusának régen kívánt összefogását: a prágai központot megelőzve megalakult a keleti országrész, szlovák, ruszin, magyar és német munkásait egyesítő kommunista párt. A kongresszus után a kassai kommunista pártcsoport rövidesen szervezetileg is csatlakozik a prágai baloldalhoz, s ennek következtében lapjában alcíme is megváltozik. A Kassai Munkás 1921. március 1-től A Csehszlovákiai Szociáldemokrata Munkáspárt (baloldal) Szlovenszkói és Ruszinszkói Magyar Ajkú Központi Közlönyeként lát napvilágot. A közel kétéves harc 1921 tavaszán meghozza az eredményt: a május 14-e és 16-a között ülésező prágai kongresszus kimondja . Csehszlovákia Kommunista Pártjának megalakulását, amely a köztársaság cseh, szlovák, ruszin és magyar munkásságát egyesítve csatlakozik a III. Internacionáléhoz. (A kongresszus befejeztével a Kommunisták Magyarországi Pártjának kelet-szlovenszkói csoportja — a Komintern 21 pontja értelmében, amely kimondja, hogy egy országban csak egy kommunista párt működhet — beszünteti tevékenységét, illetve tagjai beilleszkednek a csehszlovákiai pártszervezetekbe. A CSKP megalakulása után, 1921. május 20-ával a Kassai Munkás alcíme is megváltozott: A Csehszlovákiai Kommunista Párt Szlovenszkói és Ruszinszkói Magyar Ajkú Központi Közleménye, majd a csatlakozás moszkvai elfogadása után, 1921. júl. 10-ével: A Csehszlovákiai Kommunista Párt (a III. Internacionálé Szekciója) Magyar Ajkú Központi Közlönye lesz. A párt vezetősége, élén Bohumil Smerallal, igyekezett szorosra fűzni a kapcsolatot a párt nemzetiségi csoportjaival. E törekvés emlékezetes dokumentuma az a beszéd, amelyet a párt főtitkára az 1921. jún. 12-én tartott kassai területi értekezleten mondott el, amely a proletár internacionalizmus határozott és szenvedélyes hitvallása, a cseh és a szlovákiai magyar forradalmi munkásság közös harcának és mindennapi munkájának — így a Kassai Munkás további küzdelmének is — termékeny zálogává vált. MA KEZDŐDIK A NYÁRI AKADÉMIA Nyitrán, a Pedagógiai Fakultás épületében ünnepélyes keretek közt kezdődik a Nyári Akadémia, a pedagógusok továbbképző tanfolyama. Az SZSZK Oktatásügyi Minisztériumának nemzetiségi főosztálya, a Nyitrai Pedagógiai Fakultás és a Kerületi Pedagógiai Intézet rendezte nyári tanfolyam 1970. július 1-től július 7-ig tart, s célja, hogy pedagógusainknak — a magyar, a szlovák és a matematika szakos tanítóknak — hatékony segítséget nyújtson a szakmai ismeretek elmélyítéséhez és ezen keresztül hozzájáruljon a szocialista nevelés, az oktatő-nevelőmunka eredményesebbé tételéhez. Az egyhetes rendezvényen számos kiváló hazai és külföldi előadó szakmai, módszertani és iskolapolitikai kérdésekről tart előadást. Magyar szakos pedagógusaink a tanítás problémái mellett számos irodalomtörténeti, irodalompszichológiai problémával is megismerkedhetnek, nyelvi elemzéssel, illetve irodalmi szövegek, versek elemzésével foglalkozhatnak, bepillanthatnak a korszerű irodalomtanítás „műhelytitkaiba". Dr. Czine Mihály, dr. Deme László, dr. Lengyel Dénes, dr. Nagy János, dr. Rónyay Béla, dr. Szemere Gyula magyarországi előadók neve nem ismeretlen a csehszlovákiai magyar pedagógusok körében sem. Az ő, illetve néhány hazai irodalmár és nyelvész jóvoltából a részvevők megismerkedhetnek » csehszlovákiai magyar irodalom fejlődésének a feltételeivel a két világháború között, a felszabadulás utáni csehszlovákiai magyar lírával és epikával, az avantgardizmus problémáival, a népi írók szerepével a két világháború közötti irodalomban, Győri Dezső költészetével, a fogalmazástanítás módszeres eljárásaival, a nyelvkultúra és nyelvi nevelés kérdéseivel —, hogy a számos hasznos téma közül csak a legérdekesebbeket említsük. Tanulságosnak és színvonalasnak ígérkezik a magyar tannyelvű alapiskolák 1.— 5. évfolyamában a szlovők nyelvet tanító pedagógusok számára rendezett tanfolyam is. Az érdeklődők ezen meghallgathatják a kétnyelvűség valamint a szlovák nyelv tanításának pszichológiai, módszertani és nyelvészeti alapjairól szóló beszámolót, a szlovák nyelv tanításának korszerűsítésével kapcsolatos tudnivalókat, hallhatnak előadást a tanulók szókincsének a fejlesztéséről, a fogalmazástanításról, a nyelvi társalgás szerepéről, valamint tanításának néhány új módszeréről, a szóbeli kezdőszakaszról, a kiejtés módszertanáról és egyéb hasznos, a szlovák nyelv oktatása színvonalának és hatékonyságának a növelését célzó kérdésekről. A rendezőség a magyar tannyelvű alapiskolák 6.-9. évfolyamában oktató matematika szakosok számára is felette időszerű és célszerű szakmai problémák megtárgyalását tervezi. Az egyhetes tanfolyamon szó lesz a számelmélet elemeiről az alapiskolák tananyagában, a müvelet fogalmáról, a halmazelméletről, a mértantanltás új koncepciójáról, a matematikai logika elemeiről, a függvény fogalmáról stb. Az előadók módját ejtik, hogy a résztvevők didaktikai tesztek elemzésével is foglalkozhassanak, s gyakorlati példák segítségével megismerkedhessenek a csoport, a gyűrű és a tesit fogalmával. Dr. Molnár József ós dr. Szendrei János ismerteti a magyarországi matematlkataitítás korszerűsítését. Hisszük, hogy a magyar pedagógusok számára rendezett egyhetes továbbképző tanfolyam hasznos és sikeres lesz, a tanítókat új ismeretekkel gyarapítva jó szolgálatot tesz az oktató-nevelőmunka hatékonyságának a növelésében. jfM "