Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)
1970-07-26 / 30. szám, Vasárnapi Új Szó
L élegzetelállító szerpentineken kanyarog fel-le a halványszürke Volga kocsi, a Pamír déli nyúlványait szeljük át, a Vahs folyó völgye, pontosabban a Puliszangin-szoros felé tartunk. Az őslakók még alig szokták meg a modern aszfaltutat, itt-ott még lóháton poroszkáló, vörös-fehér balátba öltözött tadzsikokkal találkozunk. Az úton azonban már sűrűn előzünk épületanyaggal, acélszerkezetekkel, gépekkel, legkülönfélébb árucikkekkel megrakott teherautókat. A kopár hegyek lassan csúcsos meredek sziklákká változnak, s egy kanyar mögül kibukkan az ezüstösen csillogó Vahs folyó szalagja. Egy hegyoldalból hömpölyög elő a víztömeg: alagúton érkezett a Puliszangin szorostól Nurek városáig. A folyót kizárták egykori medréből, mert ott most a világ legmagasabb gátját építik. Tízéves város Nurek tíz évvel ezelőtt 18 lakosú tanya volt. Ma közel 20 000 lakosú modern város. Lakosainak száma naponta 6-tal gyarapszik. 30 000 lakosúra tervezik. Ma a gátépítők városa, néhány éven belül a villanyerőmű alkalmazottai, egy vegyi üzem és egy naponta 600 tonna alumíniumot gyártó vállalat dolgozói vallják otthonuknak ezt az idén tízéves várost. A lakosság átlagos életkora 27 év, közülük 6400-an a gátépítésen dolgoznak. A Komszomol-tagok száma 4200, tehát a lakosság egynegyede. A városnak van ugyan polgármestere, de városi tanácsa nincs. A lakosság ügyeit — mivel mindenki valamiképp a gátépítéshez tartozik — a város és a gátépítés közös vezetősége intézi. Ez a szervezési megoldás maximális célszerűséget biztosít minden vonatkozásban. Az eredmény: felette gyorsan és bürokrácia-mentesen intézett közügyek, zavarmentes ellátás, jól működő közszolgáltatások, korszerű és összehangolt lakásépítés. Csak anynyi embert alkalmaznak az építkezésen, ahány összkomfortos lakás van és viszont, csak annyian települhetnek ide, amennyi ember számára tökéletes közszolgáltatást képesek nyújtani, legyen az óvoda, iskola, üzlet, vagy lakás. Célszerűség, célszerűség, amerre csak nézünk: ferde fehér betonlemezek sora az egyik épület homlokzata előtt a tűző napsugár elől eltakarja az ablakokat, de a fény elől nem, az visszaverődik, világossá teszi a helyiségeket, viszont a forróságot kirekeszti; medencék és lugasok a panelházak körül — amíg e hűsítő berendezések nem készek, a ház nem lakható; az üzletek nyitvatartási ideje a lakosság szabad idejéhez mért; a vendéglő étlapja közel negyven nemzetiség íz-igényét kell hogy kielégítse, s ezért az ukrán scsitől a tádzsik piláfig naponta változik a választék ... Azizov fogadása A város életének célszerű szervezettsége, a nem mindenki számára elviselhető éghajlati viszonyok között (ottjártamkor 44 fok árnyékban, de pl. 1968-ban -volt hó is) modern városi életmódot lehetővé tevő ellátás és gondoskodás bizonyítja, hogy Andrej Szergejevics Azizov állja adott szavát. A. Sz. Azizov a gátépítés és városvezetőség városfejlesztési ügyekkel megbízott tagja, gyakorlatilag a polgármester. Fogadásának történetét érdemes feljegyezni: A háború idején Anvar Azizovics Azizov — mert ez a polgármester eredeti neve — együtt harcolt Andrej Szergejeviccsel, orosz barátjával. A hegyi tádzsik Azizov és az orosz Szergejevics fronton kötött barátsága minden megpróbáltatást kiállt. A dnyeszteri nagy csata előtt a két barát fogadalmat tett egymásnak: ha bármelyikük elesne, a másik: aki túléli a rohamot, felveszi a hű barát nevét és életét úgy folytatja, hogy holt barátja nevéhez méltó legyen és ezen a néven folt ne essék ... Andrej Szergejevics elesett a dnyeszteri csatában. Anvar Azizov ezután Andrej Szergejevics Azizovként harcolta végig a háborút. A sírig hű barát nevének becsületét úgy akarta és akarja ma is megvédeni, hogy a legfontosabb munkaszakaszokra jelentkezik és a legjobb helytállással szerez elismerést az Andrej Szergejevics névnek. A világ legmagasabb gátján látottak meggyőztek róla, hogy Azizov állja Andrej Szergejevicsnek adott szavát. A gáton Megkerüljük a hegyet, amelyben alagutat vájtak a Vahs folyónak és kitárul előttünk a nagyszabású kísérleti építkezés panorámája. Autőutakon, alagutakon keresztül jutunk el a gát gerincére. Jelenleg 140 méter magas a földgát és még 164 métert rá kell építeni — a végleges magasság tehát 304 méter lesz a folyó szintje fölött. Először a folyó alagútját vájták ki, azután 1966. március 23.-án a Puliszangin szorost alkotó két hegy nagy részét 640 000 kilogramm robba nóanyaggal belerobbantották a folyó egykori medrébe. A két hegy ma is ott áll ugyan, de lényegesen alacsc nyabb, mint azelőtt. A földgát formája szokatlan: lenn csupán olyan széles, mint a folyóme der volt, 20—30 méter, de 1000 métei vastag. Felfelé a gát szélessége tágul, de vastagsága csökken a gerinc 20 méter széles lesz csak, de 500 métei hosszú. Mindeddig 3 milliárd köbmé ter föld van a gátban, a befejezésig még 7 milliárd köbmétert kell ide helyezni. A víztároló 75 kilométer hosszú mesterséges tavat alkot majd és lehetővé teszi a Dangarin-sivatag öntözését, amivel 72 kilométer hosz szú pusztaságon meghonosótják a gyapottermesztést. A vízi erőmű a gát tövében — most építik főépületét — 2,700 000 kilowattóra áramot szolgáltat majd 9 óriásturbínája segítségével. A turbinákat a leningrádi Elektroszila vállalat gyártja, de csak darabokban szállíthatják majd ide gépkocsik és helikopterek segítségével. A helikopterek egyébként már a berendezések és acélszerkezetek ide szállításánál is nagy segítséget jelentettek. A szoros szikláiba 65 kilotméternyi alagutat vájtak. Nyolc alagút a közlekedést szolgálja, három a Vahs folyó elvezetését, a többi a turbinákra vezeti a vizet, nem a gáton, hanem a hegyek szikláin keresztül. A víz a tárolóból három nagy átmérőjű alagúton át zúdul a hegy belsejébe, ahol a három cső kilenc ágra szakad, mindegyik ág egy-egy turbinához vezet. A vízvezető alagutakat most „béislik" rozsdamentes acélgyűrűkkel. Egy-egy cső-alkatrész 7—11 méter átmérőjű és 4 méteres darabonként hegesztik össze. Néhány adat a tervekből: 1 kWó áramot a gát 0,2 kopejkáért állít majd elő. A beruházási költség 655 millió rubel, s egyetlen év alatt megtérül. Évente 30 milliót ruháznak be, de tavaly például különféle műszaki megoldásokkal másfél milliót sikerült megtakarítaniuk. Az első áramfejlesztőt 1971 őszén helyezik üzembe. A teljes üzembe helyezés határideje 1975. A kísérleti építkezésen szerzett tapasztalatokat a pamíri Rogun gátján használják majd fel. Ez az utóbbi erőmű 3 milliárd kWó áramot ad. Emberek és technika A vahsi gát építésén a legkorszé v rűbb műszaki felszereléssel dolgoznak, számos berendezést itt próbálnak ki, vagy használnak először. Itt vetették be a Belaz típusú 27 tonnás dömpereket, a 4,5 köbméteres kanálú EKG-4-es exkavátorokat, a legmodernebb SZBU típusú fúrógépeket, amelyek turbinás rendszerrel vájják a sziklát. Száznál több moszkvai Metroépítő jött ide, s a föld alatti vasútépítésnél bevált korszerű vágathajtó berendezésekkel dolgozik az alagutakban. A munka három műszakban folyik megszakítás nélkül, a szünnapok „csúsztatottak", minden öt nap munka után két nap szabad. Az építkezés 130 hivatásos hegymászót foglalkoztat. Itt talált magának állást P. N. Galusztov sportmester is. Ö tanítja a hegymászókat, hogyan gyümölcsöztethető a bátrak sportja az építkezésen. A hegymászók jelenleg a leendő gát két szélén készítik elő a terepet a betonozásra. A gát széleit ugyanis bebetonozzák a sziklába és a fúrást, s egyéb szakmunkákat, valamint méréseket folytató dolgozók számára a hegymászóknak kell biztonságossá tenni a munkahelyeket, amelyek 200—250 méter mély szakadék fölött vannak a meredek sziklán. A felvonók, a megvilágítás, a mérőműszerek, a jelzések stb. elhelyezése a sziklákon ugyancsak a hegymászók dolga ... Nem irigylésre méltó munka ez: a tűző napon a forró sziklán 55—65 fokos a hőség. A külszínen dolgozók minden egyes munkahelyén kötelező a frissítő állomás — amely rendszerint mozgó büfé —, és a zuhanyozó. Minden 15— 20 percben zuhanyozni kell. Csak néhány helyi születésű tádzsik munkás bírja hosszabb ideig a munkát a napon zuhany nélkül... ... A rekkenő hőségben visszafelé vesszük utunkat. Mellettünk hatalmas dömperek robognak, amelyek egyetlen kereke magasabb, mint Volgánk. A hegyek közt megreked a Samol Afgani, az afgáni sivatag felól homokfelhőket hozó forró szél. A nureki városi sportpályán versenyző fiatalokra leszünk figyelmesek. A 8 000 méteres síkfutás döntője folyik éppen. A célszalagot Petro Klemenok szakítja át mellével. Gratulálunk a 17 éves fiúnak... És végképp, nem értjük, hogyan bírt nyolc kilométert futni ebben a hőségben, amelyben közép-európai tüdőnk vánszorgásnál is levegő után kapkod... Nureki utcarészlet. IVilcsek G. felvételei) A kép felső részén látható alagutak sora vezeti majd a Vahs folyó vizét a turbinákra. A kotrógépek és földgyaluk előkészítik a turbína-ház alapjait. A VILÁG LEGMAGASABB GÁTJA Nagyszabású kisérleti építkezés a Vahs folyó völgyében ® Á Vho 1 a lakosság egynegyede Komszomol-tag m Profi hegymászok birodalma # Metró-építők a 1 hegye *k k özt • A Dangarin - : sivatag vizet kap Egy a százharminc hivatásos hegy mászó közül: Mirzo Murodov.
