Új Szó, 1970. július (23. évfolyam, 154-180. szám)

1970-07-02 / 155. szám, csütörtök

Békéscsabai festők képei Ezüst György és Lipták Pál az „Intergenerácia" alkotócso­porttal együttműködve a Gorkij utcai tárlati helyiségben mutat­ják be az utóbbi években kelet­kezett műveik kisebb válogatá­sát. A 34 esztendős Ezüst György az egri Pedagógiai Főiskolán a néhány évvel ezelőtt Bratisla­vában kiállító Jakuba János fes­tőművész tanítványa volt. Ezüst 10 esztendei keresés és kísérle­tezés után rátalált a maga út­jára. S most fáradhatatlan ener­giával és kedvvel tanít, küzd meg az egyéni és a közösség mindennapi problémáival. Ren­dületlenül ragaszkodik palettá­jához, ecsetjéhez. Gyarapodó képei, grafikái több vidéki vá­ros kiállításán szokta szerepel­ni. Munkácsi és Medgyesi érem­mel tüntették ki. Festményei az Alföld képzetét keltik fel ben­nünk. A határtalannak tűnő síkságot, a napégette talajból kinövő falvakat, az embereket, . a higgadt tempójú életet érezte­tik. Vegyes technikával, olaj­festékkel, kollázzsal alakított képeinek koloritja erőteljes, a színek hatását csillámló arany­nyal, ezüsttel fokozza, s a for­mákat sötét kontúrok közé zár­ja. Tudjuk, hogy: „A festőnek figyelnie kell a természetre, de nem szabad azt összetéveszte­nie a piktúrával". Mérlegel, s válogat. A falu lelkét idézi a szélesre tárt kapujú parasztud­var, a fehérre meszelt kis há­zak, a létrás szekér s az előfo­gott türelmes, barna lovacskák, meg a tarka hetipiac s a deko­ratív csendéletek. A szobabelső­ket a népi képzelet és ízlés for­málta tulipános ládák, a virág­díszes mázas tálak s korsók élénkítik. Majd töprengő arcki­fejezésű mai fiatal lányok tűn­nek fel képein, akik már túl néznek a falu határán. Tanul­mányútjai révén Ezüst György látóköre is tágul. Az idegen or­szág idegen tájait is érzéssel veti vászonra. Áttetsző kék és fekete színek között ível a hí­res Avignoni-híd, s foszforesz­káló árnyalatok közül emelke­dik ki Velence. Lipták Pálnak más a szemlé­lete, más az alkotőmódszere. Nem ragad bele a kisváros szür­keségébe. Az ifjúkori élmények — mint általában —, az ő ese­tében is döntők és sorsformálók voltak. A válságos történeti és társadalmi időszakok festői az expresszionizmus stíluskategó­riáját vélték az adequát kifeje­zési módnak a lelkük mélyéről feltörő szenvedélyek, s a szel­lemi tartalmak materializálásá­ra. Az érzékeny és tehetséges Lipták Pál is komor villanások­kal, zaklatott formákkal, sza­kadozott, mozgalmas vonalakkal fejezi ki kavargó indulatait, mondanivalóját. De drámai fe­szültségű vásznainak még sincs kétségbeesett kicsengése. Sza­bad ecsetkezelésű, visszafogott színű temperáinak (Este a tar­lón, Pásztor teheneivel, s a gyakran feltűnő Lovasok) alak­jai olykor gunyoros fintorral, vagy megbékélt, humoros mo­sollyal fogadják az élet furcsa­ságait. BÁRKÁNY JENÖNÉ Magyarországi tanulási lehetőségek Az SZSZK Oktatásügyi Mi­nisztériuma nemzetiségi főosz­tályára sok levél érkezik ezek­ben a napokban. A levélírók többsége arról érdeklődik, ki tanulhat Magyarországon és milyenek a tanulás feltételei. Biztosan akadnak olyanok is, akik nem írtak levelet, szemé­lyesen sem érdeklődtek, de sze­retnék tudni, hova kell fordul­niuk, ha Magyarországon akar­nak tanulni, milyen az ügyvi­teli sorrend, kell-e felvételi, il­letve alkalmassági vizsgát ten­niük, milyen tanulmányi ered­mények szükségesek ahhoz, hogy bejuthassanak a magyar­országi főiskolákra vagy egye­temekre? A legilletékesebbek válasza a következő: Már a korábbi évek folya­mán is többen tanultak hazánk­ból Magyarországon. Az 1970— 71-es iskolai évre a nappali ta­gozaton 120 jelentkezőből 97-en kaptak engedélyt tanulásra. A többiek vagy olyan szakra je­lentkeztek, amely nem nyílik meg Magyarországon, vagy pe­dig hármas, négyes átlagos ta­nulmányi eredményeket elérő, tehát a közepesnél gyengébb tanulókról van szó. Rajtuk kí­vül 110-en jelentkeztek levele­ző tagozatra. Az 1970—71-es iskolai évben Magyarországon tanuló fiata­lok az általuk megjelölt isko­lákon június végétől július vé­géig tesznek felvételi vizsgá­kat. Akik az orvosi karra je­lentkeztek — tekintet nélkül arra, hogy az ország melyik egyetemén tanulnak majd — Szegeden tesznek vizsgát. A levelező tagozaton tanulók felvételi vizsga nélkül kerülnek be a főiskolára vagy egyetem­re. Akik jelentkeztek, a ma­gyarországi Művelődési Minisz­tériumtól megkapják a szük­séges iratokat és a Szlovák Szocialista Köztársaság által kiadott engedélyek és irányel­vek alapján kell eljárniuk. Akik levelező tagozatra je­lentkeztek, az SZSZK Oktatás­ügyi Minisztériumától vala­mennyien megkapták a tanu­láshoz szükséges engedélyt. Ahhoz azonban, hogy valaki le­velező tagozaton tanuljon, a munkaadónak a beleegyezése is szükséges. Előfordultak esetek — kizárólag pedagógusokról van szó —, hogy a jelentkező rendelkezett a beosztásához előírt szakmai képesítéssel, és a munkaadója nem egyezett bele, hogy főiskolára jelentkez­zen és magasabb szakképesí­tést szerezzen. A tanulni vá­gyó pedagógusok e problémá­ján az SZSZK Oktatásügyi Mi­nisztériuma egy, immár jóvá­hagyás céljából a kormány elé terjesztett rendelet-módosítás­sal szándékozik segíteni, amely lehetőséget teremt az Oktatás­ügyi Minisztériumnak arra, hogy — ha arra érdemes pe­dagógusról van szó —, felül­bírálhassa a munkaadó esetle­ges tilalmát és biztosíthassa a tanító számára a továbbtanu­lást. /komlósi) Kulturális hírek • A papi nötlenség egyre akutabbá váló kérdéséről szól A plébános felesége című olasz film, amelyet Padovában for­gatnak, Sophia Loren és Mar­cello Mastroianni főszereplésé­vel. • Jakov Mirimov szovjet ren­dező Eizenstein eredeti rajzai és felvételei alapján dokumen­tumfilmet készített a Patyom­kin cirkáló szerzőjének mexi­kói útjáról. • Ciprus szigetén megkezd­ték a Lüsszisztraté című film forgatását. Az Arisztofanész­vígjáték filmváltozatának ren­dezője és főszereplője Lauren­ce Harvey. • De Laurentis olasz film­producer szeptemberre tervezi következő szovjet—olasz kop­rodukciós filmjének forgatását. Puskin Dubrovszkij című poé­májának filmváltozatát Grigorij Csuhraj rendezi majd. • Angliában árverésre ke­rült Napóleon nejének, Mária Lujzának állítólagos naplója, melyet az egyik apród csempé­szett volna ki a Tuilleriákből 1814-ben, s amely sosem került kiadásra. „Elviselhetetlen lé­nyek a férfiak... — írja a császárnő. — Másodszor soha­sem mennék férjhez." • A párizsi revüszínházak magasabb jövedelemadót fizet­nek, mint a drámai színházak; ennek következtében sok szín­ház, többek között az Olympia is válságba jutott. A pénzügy­miniszter mostani határozata alapján minden színház egyen­lő elbánásban részesül, így az Olympia Színház bezárása is elmaradt. • Claude Chabrol filmet ké­szített a század első felének hírhedt szélhámosáról és gyil­kosáról, Landruról és bírósági tárgyalásáról. A nagy sikerű filmen Landrut Charles Denner alakítja, a női főszereplő Da­nielie Darrieux. Nyári fürdőzés áldozatokkal Ojra beköszöntöttek a szép, meleg nyári napok. Hét végén a hőség a folyókhoz, a tavak­hoz, a strandokra csalogatja az embereket. Végre itt a nyár! Ám vele együtt a forró napok szomorú mérlege. Bár a fürdés ideje még csak most kezdődik, Nyugat-Szlovákiában eddig már hat felnőtt és hat gyermek megfulladt. Az első áldozatok között volt az a három komáromi fiú, akik június 21-én a Dunában füröd­tek. A két testvér, a 17 éves Viktor és a 13 éves Gyula a 11 éves Milan Č. unokaöccsükkel együtt fürdés közben észrevet­tek egy, a Dunában úszó kala­pot. Gyula és Milan utánavetet­ték magukat. A parttól messzi­re beúszva erejük elfogyott és fulladozni kezdtek. Viktor ezt észrevette és a segítségükre sietett. Mindhárman a Duna hullámaiban lelték halálukat. Viktor és Milan holttestét pén­teken találták meg a harmadik­nak nyoma veszett. Ugyanezen a napon a Piešťa­ny melletti Slňava tóban für­dött a 39 éves Jaroslav D. fiá­val együtt. Neje a partról ész­revette, hogy férje elmerült, és segítségért kiáltott. A fürdőzők kihúzták a vízből, azonban fá­radozásuk eredménytelen volt. Hlboká község határában egy víztárolóban fürdött a 48 éves Jpzef Č., jablonicei munkás. A víztárolót ereje fogytán nem tudta átúszni és megfulladt. Három árvát hagyott maga után. Csupán egyetlenegy va­sárnapon tehát 5 ember vesz­tette életét. Utána mindennap újabb tra­gédiákról érkezett jelentés. Négy ember a Vágban, egy a petržalkai kavicsosban, egy pe­dig a Veiké Uherce-i vízduz­zasztóban veszítette életét, a Tešedíkovo melletti provizóri­kus strandon egy 9 éves isko­láslány fulladt meg. Az elmúlt hét folyamán tehát 12 ember számára végzetessé vált a strandolás. Az elővigyá­zitlanság, a hanyagság és a könnyelműség volt többnyire a halesetek oka. Sajnos, éppen azok a gyerme­kek és fiatalok merészkednek a folyó, a kavicsosok és tavak mély vizébe, akik nem tudnak jól úszni. Gyakran hősködés, az erő túlbecsülése s az alko­hol okozza e tragédiákat. Különösen fájdalmas az a tény, hogy az idén sok gyermek fulladt vízbe. Ez komoly figyel­meztetés a szülők számára. Vi­gyázzanak gyermekeikre, ne hagyják őket felügyelet nélkül. A nyár még csak most kezdő­dik. Az idei statisztikai adatok elemzéséből máris néhány ta­nulságot vonhatunk le. Fürödjünk csak az ismert, a fürdésre kijelölt helyeken. A gyermekekre vigyázzunk, bízzuk őket idősebb emberek vagy idősebb testvérek felügye­letére. A strandokon meg kell jelölni a fürdésre megengedett területet, ne engedjük meg a csónakázást a fürdőzők között. Erre főleg a nemzeti bizottsá­gok és a rendőrség ügyeljen. Oktatni kell a polgárokat a he­lyi hangosbeszélők útján, fel kell hívni a figyelmet a folyók, a tavak és strandok "eszélyes helyeire, s nem szabad a stran­dokon szeszes italt árulni. MARTIN HROZ százados SZÜLÖK, N E VE LÖK F Ó RUM A A vakáció és a pályaválasztás GYERMEKEINK legnagyobb örömére ismét megkezdődött a vakáció, a gondtalan pihenés és szórakozás ideje. A szülők azonban különféle gondokkal és problémákkal küszködnek, hiszen „nyári kellékekről" kell gondoskodniuk, a gyermekek számára valamilyen üdülést, nyaralást, kirándulást, nyári munkát vagy brigádot kell biz­tosítaniuk, azaz meg kell te­remteniük a hasznos és célsze­rű időtöltés feltételeit. Nem szeretnénk ezzei kapcsolatban a szülőket valamiképpen „ki­oktatni". A nyári örömökről és gondokról már több ízben szót ejtettünk s ezekkel feltehető­leg a szülők és a nevelők is tisztában vannak már. Az aláb­biakban a szülők egy részéhez szeretnénk szólni azzal a cél­lal, hogy felhívjuk figyelmüket: a nyári időszakban lehetőségük nyílik arra, hogy megoldjanak olyan problémákat, melyek gyakran nyugtalanítják őket. A szülők sokszor panaszkod­nak arról, hogy gondjaik van­nak a gyerekkel, mert nem ta­nul rendszeresen, minden ér­dekli őt, csak az iskola nem s bár nemsokára 15 éves lesz, de semmilyen iskola, kiváltképp a tanulás iránt nem érdeklődik. Semmilyen munka különöseb­ben nem köti le a figyelmét, a szülök igazán nem is tudják mi­tévők legyenek, nem szeretnék, ha a sorsdöntő lépést illetően esetleg tévednének, hiszen az a gyermek egész jövőjét tönk­retehetné. Az ilyen és ehhez ha­sonló kérdések gyakran foglal­koztatják a szülőket s aggá­lyaik néha nem is alaptalanok, hiszen a megoldás néha nem igen könnyű még a szakember számára sem. Ám álljunk meg az érdektelenség problémájánál s szóljunk arról a kérdésről, amikor a gyermek érdektelen­séget tanúsít valamilyen mun­kával vagy hivatással szemben s elemezzük ezt az érdektelen­séget befolyásoló, illetve irá­nyító tényezőket. A pszichológiában az érdeklő­déssel rendszerint a magatartást és viselkedést mozgató tényezők, valamint a szükségletek, motivá­ciók, célok és törekvések kapcsán szoktunk foglalkozni. Általában érvényes, hogy a viselkedés soha­sem öncélú vagy céltalan; maga­tartásunkat érdeklődési körünk, törekvéseink mindig valamilyen Irányban befolyásolják, irányítják, ezáltal az Ilyen vagy olyan visel­kedésforma értelmet nyer. Nem célunk, hogy a cikkben behatób ban foglalkozzunk ezzel a rend­kívül összetett problémával. A fel­vetett kérdés kapcsén csupán arra szeretnénk figyelmeztetni, hogyan jönnek létre az ember magatartá­sát befolyásoló és irányító ténye­zők. Ha figyelmen kívül hagyjuk azokat a mozgató erőket, melyek biztosítják alapvető életszükség­leteink kielégítését (például az ét­kezés, az öltözködés, a higiéniai szokások betartása, tehát mindaz, ami kapcsolatban van az emberi élet legelemibb követelményeivel), elérkezünk az érdeklődési kör problémájához s elemezhetjük lét­rejöttének a módját a gyermekek­nél. Tudatosítanunk kell azt, hogy a gyermekek nem születnek meg­határozott érdeklődéssel, ezt fejlő­désük, életük során szerzik meg. Bár igaz az, hogy egyes érdeklő­dési formák létrejötténél jelentős szerepet játszhat az adottság, me­lyet gyakran tehetségnek is neve­zünk. Ismerünk számos tehetséges zenészt, matematikust, vegyészt vagy szenvedélyes botanikust, zoo­lógust, sportolót. Ám rendszerint rendkívüli esetekről van szó, át lagon felüli tehetséggel és képes­ségekkel megáldott gyermekekről, akiknél ez a velük született rá­termettség. képesség vagy tehet ség már kiskoruktól kezdve meg alapozza és meghatározza eljöven­dő élethivatásukat és pályájukat. Az átlagos gyermek, s természe­tesen Ilyen a legtöbb, másképpen nyilvánul meg, adottságai kevésbé szembeötlők, sőt gyakran látszó­lagos érdektelenséggel találko­zunk nála. S éppen ezek azok az esetek, melyek a legtöbb gondot okozzák a szülőknek. Szándékosan neveztük ezt látszólagos érdekte­lenségnek, hiszen teljesen egészsé­ges, fejlett gyermekekről van szó. MINDEN GYERMEKBEN rej­lik bizonyos adottság vagy haj­lam valamilyen munka vagy te­vékenység iránt. Igaz, hogy ezek rendszerint kevésbé hatá­rozottak vagy jelentősek — el­térően a tehetséges gyermekek­től —, ám rejtett formában mindegyik gyermekben meg­vannak, csak várják a „feléb­resztést", a kellő időben törté­nő aktivizálást. A nyári szünet, a szabadság rendkívül kedvező feltételeket teremt, hogy min­den erőltetéstől, kényszertől mentesen, őszinte ösztönösen irányítsuk a gyermek érdeklő­dését valamilyen tevékenység­re vagy jelenségre. A gyerme­kek az év minden napján isko­lába járnak — mert járniuk kell. Ez kötelességük, melynek elhanyagolása következmények­kel jár, a szülők büntetését von­ja maga után. Ez a „kell" azon­ban aránylag hátrányosan be­folyásolja a gyermeki érdeklő­dés felkeltését valamilyen tan­tárgy iránt, hiszen a gyerme­kek általában úgy nyilatkoznak, hogy a testnevelésen kívül sem­milyen tantárgy nem érdekli őket, a házi feladatokat is kel­letlenül készítik el, s az eset­leges rossz jegyek ellenszenvet váltanak ki bennük nemcsak a tanító, de az egész tantárgy iránt is. Ezért ne csodálkoz­zunk azon, ha egy ilyen átlagos képességekkel rendelkező gyer­mek bizonyos érdeklődés elmé­lyítése során különféle problé­mákkal küzd, s a szülők ezek­után azon töprengenek, milyen iskola vagy szakma felelne meg neki a legjobban és tanácstala­nok, mert nem találnak helyes megoldást. Ismételten hangsú­lyozzuk, hogy ebből a bűvös körből a vakáció szinte kiutat jelent. Azáltal, hogy biztosítjuk a gyermek számára a szünidő célszerű eltöltését és lehetősé­günk nyílik arra, hogy észre­vétlenül figyeljük őt, nem tanú­sít-e tartósan érdeklődést vala­mi iránt. A gyermek a szünidő­ben brigádozik, építkezésen vagy a mezőgazdaságban segít­kezik, gyárban dolgozik, új em­berekkel kerül kapcsolatba, új tevékenységformákkal ismerke­dik meg, gyakran olyanokkal is, amilyenekkel eddig még nem találkozott, vagy nem is hallott róluk, ezért nem is érdekelhet­ték. Persze, nem minden eset­ben kell ennek szervezett mun­kának lennie valamilyen válla­latban. A szülő a gyermeket el­viheti a természetbe, felkeres­het vele történelmi nevezetes­ségű helyeket, műemlékeket, együtt utazhatnak, különféle szakembereket ismerhetnek meg, akik lenyűgözően mesél­hetnek munkájukról, s ezzel felkelthetik a gyermekben szunnyadó érdeklődést. Megtör­ténhet persze az is, hogy az ilyen „szervezett műsor" pont az ellenkező eredményhez ve­zet, s arra az egyértelmű meg­állapításra juthat a gyermek, hogy az adott tevékenységhez végképp nem érez vonzalmat. Véleményünk szerint az ilyen felismerés legalább annyira hasznos, mint az érdeklődési kör megállapítása. Ám a szü­lőnek mindenképpen szem előtt kell tartania, hogy a gyermek játékos formában, szórakozva ismerkedjen meg a tevékeny­ségformákkal, viszont a nevelő irányításának minden kényszer­től mentesen, nagyon is átgon­doltnak és szervezettnek kell lennie. A gyermeknek nem sza­bad arról tudnia, hogy ezzel valamilyen célt akarunk elérni, mert akkor az az érzése támad, hogy színházat játszunk vele, melyben a szülők akaratának a kiszolgáltatottja és a felnőttek irányításának szót kell fogad­nia. A szülök számára, persze, nem könnyű az ilyen nyaralás és szünidő megszervezése, de higgyék el, megéri a fáradsá­got, hiszen a gyermek érdeklő­désének a felismerése, pályaal­kalmasságának a megállapítása az elkövetkező hónapokban vagy években sok nehézség megoldásához hozzásegíthet. TÁRSADALMUNK ezen a téren is fokozatosan kiaknázza a tudomá nyos ismereteket és gyakorlati al­kalmazásukra törekszik. A külön­féle lélektani vizsgálatok és tesz­tek alapján napjainkban már ugyanis lehetővé vált, hogy mér­jük a képességeket, vagy a tehet­séget, tehát tudományosan is meg­állapítható a gyermek adottsága valamilyen szakmához vagy hiva­táshoz. Szlovákiában az ilyen tu­dományos munka még csak gyer­mekcipőben jár, bár a Komenský Egyetemen már működik ilyen in­tézet, melynek feladata a fiatalok pályaalkalmasságának a megálla­pítása. Dr. CZAKÓ MÁTYÄS ÚJ szó 1970 VII. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom