Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1970-06-12 / 138. szám, péntek

A kommunista és munkáspartok megszilárdítják soraikat Beszélgetés V ASIL BfLAK elvtárssal, a CS KP Központi Bizottsága elnökségének tagjával, a KB titkárával A kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi ta­nacskozásának első évfordulója alkalmából Vasi! Bifak, a rSKP elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára inter­jút adott Anton Stulrajternak, a Nővé slovo főszerkesztőjé­nek. Az alábbiakban ismertetjük az interjút. 1970 VI. 12. Kértlés: Birak elvtárs egy évvel (•«előtt részi vettél a kommunista és munkáspártok moszkvai nem­zetközi tanácskozásán. A résztve­vők a záróközleméiiyben úgy érté­lkelték ezl a tanácskozást, mint az imperializmus elleni harc fejlesz­tésének nagy eseményét, mint a nemzetközi kommunista mozgalom megszilárdításához vezető út jelen tus szakaszát. Nézeted szerint ha gyan és milyen mértékben nyilvá­nultak meg ezek a megállapítások a testvérpártok munkájában, és milyen eredményeket hoztak: Válasz: Elsősorban meg kell jegyezni, hogy az értekezlet óta csak egy év telt el, és ez egy ilyen nemzetközi tanácskozás eredményeinek felmérésére aránylag rövid idő. Ennek elle­nére túlzás nélkül megállapít­hatjuk, hogy az értekezlet hoz­zájárult a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egy­ségéhez, amely ma a világfej­lödést befolyásoló három döntő fontosságú forradalmi erők kö­zé tartozik. A/, egyes pártokban különbö­zők a feltételek a moszkvai ér­tekezlet határozatainak megva­lósításához. A különbségeket objektív és szubjektív tényezők határozzák meg. Helyesen kell értékelnünk az adott ország munkásmozgalmának erejét, de egyúttal az uralkodó osztály erejét és színvonalát, valamint az uralkodó osztálynak a mun­kásmozgalom és a kommunis­ta mozgalom ellen folytatott harcában alkalmazott módsze­reit. Ez vonatkozik a nemzeti és szociális felszabadulásukért és állami függetlenségükért küzdő országokra is. A szocialista országokban, ahol megoldották a munkásosztály ha Halmának kérdését, ahol a kom­munista és munkáspártok az ural­kodó pártok, ott a közös törekvés a döntő fontosságú problémákra irányul. E problémák sikeres meg­oldása megkönnyíti a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egyes csapatainak harcát a fejtett kapitalista országokban és azok­ban az orszagokban, amelyek nemzeti felszabadító harcot foly­tainak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezeknek az országoknak és pártoknak nincsenek saját prob­lémáik, és nem állnak bonyolult herdések megoldása előtt. Mint uralkodó pártok felelősek az új társadalom építéséért, a gazdaság fejlesztéséért, a szocialista állam (elépítéséért és emellett nemcsak a kUlönböző — múltból örökölt — előítéletek ellen, hanem a kiilso támadások ellen is harcolniuk kell. Közismert tény, hogy az el lenseg nem mondott le a szocia­lizmus megbontásáról és felszá motásáról. Az ilyen törekvések el­lenére a szocializmus már bebizo nyitotta az emberiségnek, hogy az imperializmus leküzdhető és egy úttal a politikában, a gazdaságban, a kultúrában, a tudomány fejlesz lésében, az iskolaügyben és a technikában elért eredményeivel életképességéről és előnyeiről is tanúbizonyságot lett. A proletár internacionalizmus elveihez htí szocialista országok nem „törődhetnek csupán maguk kai". Nem árulunk el titkot, ami kor kijelentjük: ha a Szovjetunió „vsak magával törődne" (ahogyan ezt 19Kb ban az opportunisták is tanácsolták), nemcsak nyugodtabb élete lenne, hanem a lakosság jó léte is rendkívül gyors ütemben »övekedne. A Szovjetunió mégsein folytat ilyen politikát. Ez csak ideiglenes előnyt jelentene és ugyanakkor nem marxi és nem in­ternacionalista hozzáállás leune. Világszerte közismert tény, bogy eddig senki sem hozott annyi ál dozaiot a szocialista eszmék meg­valósításáért, mint a szovjet embe rek. Mindenki, aki figyelemmel kö veti a világfejlődést, tudja, hogy a Szovjetunió számára a legegy­szerűbb az lenne, ha „megegyez ne" a kapitalista államokkal, vagy ha legalább „egy kicsit" engedne az internacionalizmus elveiből, a szocializmus érdekeiből. Nem kell külön bizonyítanunk, hogy akik szóban a szocializmushoz jelent keznek, nem mind foglalnak el ilyen elvű álláspontot. A Szovjet­unió és kommunista nártja nagy történelmi érdeme abban rejlik, hogy sohasem térf el az osztálv­és internacionalista érdekektől, sőt ellenkezőleg, i> vak ran s'-iját kárára felelősségteljesen teljesi tette a világ els'» s sozial 1st» orszá­gának internacionalista kötelessé­gei«. A haladó emberek világszerte a béke megőrzésére törekednek. A szocialista allainok következetesen a béke biztosításáért folytatott harc élén állnak. Ezt bizonyítja többek közölt a Varsói Szerződés tagállamainak felhívása az európai biztonsági értekezlet összehívásá­ra, amely a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalomban, sőt az egész haladó emberiség köré­hen jó visszhangot keltett. Nem a mi hibánk, hogy ebben a kérdés­ben eddig nein értünk el nagyobb előrehaladást. Közismert tény, hogy elsősorban egyes kapitalista államok gördítenek akadályokat az értekezlet megvalósítása elé, annak ellenére, hogy a kapitalista országok népeinek 25 évvel a hit­leri fasizmus felett aratott győze­lem után érdeke a sok nyilt prob­léma békés megoldása. A kapita­lista országok kormányainak állás­pontját bizonyítja a NATO májusi római tanácskozásáról kiadott köz lemény is. A kommunista és munkáspár­tok nemzetközi értekezlete egy évvel ezelőtt egyértelműen fel­vetette az európai béke bizto­sításának kérdését, mivel az egész nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom mindig abból indult ki, hogy a béke biztosítása nem köthető külön­böző feltételekhez. A tények azt bizonyítják, hogy a NATO­ban tömörült országok meg akarják nehezíteni az európai béke felé vezető utat, és így akarják diszkreditálni a szo­cialista országok béketörekvé­sét. Lehetetlen, hogy egy és ugyanaz kétoldalú tárgyaláso­kat javasoljon a békekonferen­cia leltételeként és ugyanakkor parancsot adjon újabb agresz­szív katonai akciók elindítására Vietnamban, Kambodzsában és másutt. Ez a néhány példa és a to­vábbi tapasztalatok is bizonyít­ják, hogy a nemzetközi mun­kás- és kommunista mozgalom egyes részei különböző feltéte­lek között dolgoznak, valamint azt is, hogy a szocialista világ kialakítása az osztályharc oszt­hatatlan része. Ezért teljesen jogos az az elv, amelyet a nem­rég ratifikált csehszlovák­szovjet szerződés előszava rög­zít le, miszerint a szocialista vívmányok támogatása, megszi­lárdítása és védelme a szocia­lista országok közös internacio­nalista kötelessége. A munkás­és kommunista pártok nemzet­közi tanácskozása határozatai megvalósításának eredménye nemcsak ezen a téren mutatko­zik meg, hanem megnyilvánul az egyes kapitalista országok munkásmozgalmainak újabb si­kereiben is. Nemcsak az arab nemzetek haladó erői, hanem a többi haladó erő is elítéli az Izraeli agressziót, és az indo­kínai nemzetek hősi harcot folytatnak az amerikai agresz­szió ellen. Nem hoz sikert az imperialisták spekulációja, vagyis az, hogy belülről akar­ják aláásni a nemzetközi kom­munista mozgalom egyes ala­kulatait. Tudomásul kuli ven­niük, hogy a mai nemzetközi munkás és kommunista mozga­lom más, mint 30 vagy 40 év­vel ezelőtt volt. A kommunista és munkáspártok megtisztulnak az opportunistáktól és revizio­nistáktól. valamint a marxiz­mus—leninizmus alapján meg­szilárdítják soraikat. Ezt bizo­nyítja a Francia Kommunista Párt és az Osztrák Kommunis­ta Párt, valamint más testvér­pártok legutóbbi fejlődése. Ezek az «eredmények, amelyek alátámasztják a kommunista és munkáspártok nemzetközi ta­nácskozásai határozatainak he­lyességét, természetesen nem­tetszést váltanak ki osztály- és ideológiai ellenségeink között. Kénlés: A moszkvai tanácskozás abban az időben ült össze, amikor egyes teslvérpártokban még sok tisztázatlan kérdés vnlt a cseh szlovákiai fejleményeket illetően. 'I itk>ir elvlúi-s, liugyau értékeled ebből a szempontból a CSKP Köz­ponti Bizottsága kiildöttságsnek munkáját ezen a tanácskozáson, és hogyan jellemeznéd hozzájáru­lásunkat az értekezlet áltat kitű­zött célok megvalósításához. Válasz: Ügy gondolom, nem fontos, hogy egy év után érté­keljük a küldöttség munkáját. Tevékenységét jóváhagyta a CSKP Központi Bizottságának plénuma. Azt tartom fontosnak, hogy a CSKP politikája helyes­nek bizonyult. A CSKP Központi Bizottságának figyelmét első­sorban saját kérdéseink megol­dására összpontosítottuk, mivel a CSKP a legjobban úgy járul hozzá az egész nemzetközi munkás- és kommunista mozga­lomhoz, ha nálunk nyomban kiküszöböli az összes válságje­lenséget. Pártunk harca azért, hogy a csehszlovák társadal­mat kivezesse a válságból, si­keres. Csehszlovákia már nem a szocialista országok leggyen­gébb láncszeme. Figyelmünket teljes mértékben a jobboldali opportunista és revizionista erők legyőzésére, a párt és az állami, valamint a gazdasági apparátus megtisztítására és a gazdasági kérdések fokozatos megoldására összpontosítjuk. Nem könnyű feladat, hogy kivezessük a CSKP-t és a cseh­szlovák népet abból a helyzet­ből, amelybe a nacionalista, szovjetellenes propaganda és a szocialistaellenes erők juttat­ták. Ugyanúgy nehéz elérni, hogy egyes testvérpártok he­lyes képet alkossanak a fejle­ményekről, mivel ezek a pár­tok a CSKP Központi Bizottsága volt elnöksége helytelen állás­foglalásának hatása alatt áll tak és internacionalista-ellenes álláspontot foglaltak el. Pár­tunk már hatálytalanította a helytelen határozatok és nyi­latkozatok többségét, amelyek félrevezették a CSKP t és né­pünket, valamint a testvérpár­tokat is. Semmi esetre sem célunk, hogy beavatkozzunk más kom­munista pártok belügyeibe. Azonban a CSKP-nak nemcsak kötelessége, hogy helyesen ér­tékelje ezt az időszakot és do­kumentumokat hozzon nyilvá­nosságra a jobboldalt, és az el­lenforradalmi erők tevékenysé­géről, hanem ez egyúttal je­lentős hozzájárulás is a moszk­vai tanácskozás határozatainak teljesítéséhez. Hiszünk abban, hogy a testvérpártok a január utáni fejlődés objektív tényei­nek megismerése alapján átér­tékelik állásfoglalásukat a CSKP-val és az 1968-as cseh­szlovákiai helyzettel kapcsolat­ban. A legutóbbi csehszlovákiai tapasztalatok értékes és egyben nagyon fájdalmas iskolát je­lentenek nemcsak a CSKP, ha­nem az egész nemzetközi mun­kás- és kommunista mozgalom számára is. A szocializmus épí­tésének húsz éve után sem old hatjuk meg gondatlanul és fe­lelőtlenül az olyan fontos kér­déseket, mint a társadalom osz­tályösszetétele, az osztályok feladata, a kommunista párt szerepe stb. Számunkra és számos más ország és párt számára rendkí­vül nagy jelentőségű a kölcsö­nös sokoldalú internacionalista segítség, elsősorban a Szovjet­unió segítsége, mely a mi vi­szonyainkban konkrétan az új csehszlovák—szovjet szerződés ratifikálásában nyilvánult meg.. Az a tény, hogy normalizáltuk kapcsolatainkat a Szovjetunió­val és a többi szocialista or­szággal, megszilárdítja a szo­i ialista tábor egységét, és így nemcsak nekünk, hanem a töb­bi kommunista és munkáspárt számára is segítséget jelent. A politikai és gazdasági élet fokozatos normalizálása, a CSKP következetes megtisztítá sa az opportunizmus és revi­zioniztnus képviselőitől, a párt eszmei és szervezeti megszilár­dítása, valamint az, hogy orszá­gunk újból szilárd láncszeme a szocialista közösségnek a jelen időszakban a CSKP legfonto­sabb hozzájárulása a kommu­nista és munkáspártok moszk­vai tanácskozása eredményei­nek valóra váltásához. Műanyagok mesterei Ennek a riportnak a megírá­sát lényegében Vágújhelyen (Nővé Mesto nad Váhom) ha­tároztam el. Az ottani Palma­üzemben néhány percig vára­koztam az egyik technikusra, íróasztalán több prospektus he­vert. Unalmamban belelapoztam az egyikbe. Érdekes felvételek tárultak a szemem elé. Míí­anyagcsövek, könyökök, külön­féle fogantyúk. A prospektus egyik lapján ezt olvastam: „A megrendelő kívánságára méret­re is készítünk alkatrészeket". Ez aztán igen! — gondoltam, de vajon hol van ez az üzem? A címlap elárulta: Plastika műanyaggyár, Nyitni. így ke­rültem az egykori kerületi székhely külvárosi részén is túl felépített, ina mintegy 1600 embert foglalkoztató korszerű, nagyobbrészt automata gépek­kel felszerelt üzembe. A szakszervezeti üzemi bi­zottságon Pavol Skahla mér­nök, az üzemi bizottság elnöke már dióhéjban meséli is az tizem krónikáját. — Az üzem alapkövének letételére 1962-ben került sor. Egy évvel később, mintegy 30— 50 emberrel megkezdődött a termelés. Bár inkább gyárépítés volt ez, mert 1963-ban készül­tek ei a kisegítő-részlegek, és az energiát biztosító üzemegy­ségek. A gyárépítést a tervek szerint két időszakra osztottuk: az első részt 1970 ig befejez­zük, a másodikat a jövő évben kezdjük el. GÉP HATAN GÉP Tömören így lehet jellemezni az 01-es jelzésű hatalmas, földszinti és emeleti részből álló munkacsarnokot. És a gé­pek mellett nemcsak a csinos lányok százai, hanem a beren­dezésekből kiáramló hőség miatt is meleg van. Ebben az (izémben igen fontos szerepe van* a melegítésnek. Minden gyártmány anyaga először pu­ha halmazállapotú, könnyen alakítható és csak amikor ki­kerül a formákból, akkor hűtik le vízzel vagy hideg levegő rá­fúvatásával. Ekkor hirtelen megkeményedik, s ha csövek vagy csomagolásra szánt zacs­kók készülnek a gépsorokon, meghatározott nagyságra dara­bolják. Persze mindez pontos technológiai normák szerint történik, melyektől csak akkor térnek el, ha a megrendelő nem szabványos gyártmányt rendel. A műanyagcsövek, kannák, fogantyúk, kupakok, fóliák, ce­lolánszerű zsákok, kazetták, huzalborító-szigetelők és a töb­bi gyártmány — melyek felso­rolása igen hosszú lenne — lé­nyegében lencse formájú, nagy zsákokban tárolt alapanyagból — főleg polietilénből — készül. Ezt a vegyileg már korábban „megkomponált", szilárd hal­mazállapotú anyagot a villa­mos energiával hevített ol­vasztókba öntik, ahol a ho ha­tására pépes, gittszerű anyaggá változik. A hevftőbe nn>?y nyo másenergiát vezetnek be, mely az anyagot a formákba prése­li. Itt elnyeri a műanyag a kí­vánt alakzatot és ezután törté­nik a hűtés. A 01-es jelzésű munkacsar­nokban számolni kezdtem a gé­peket — mindegyik más hasz­nálati tárgyat vagy alkatrészt gyárt —, de a felénél abba­hagytam, mert kísérőm nem Pa­taki Ferenc lejszámolóművész, hanem az üzem egy szimpati­kus fiatal technikusa volt. CSÖVEK. EREK, TEREK Babits Mihály biztosan meg­bocsátja egyik verssorának az elorzását. De a nyitrai Plasti­ka valóban az erekhez hason­ló csövek olyan mennyiségével árasztja el a munkacsarnokok térségét, hogy a látottak talá­lóbb megfogalmazása szinte ki­zártnak tűnik. És az itt gyár­tott, nagyobbrészt szürke és fe­kete műanyagcsövek ma már nélkülözhetetlenek az ipari üzemekben és a háztartások­ban. A Plastika csövei főleg a maró hatású, tehát savas folya­dékok elvezetésére elsőrendű­en alkalmasak. Azonkívül köny­tiyűek, így szállításuk minimá­lis problémával jár, azonkívül rozsdamentesek. Kell még vala­kinek ennél több? Ha igen, ak­kor megírjuk, hogy a hagyo­mányos fémcsöveknél még ol­csóbbak is! Ezek a csövek a bel­ső falukra nehezedő nyomást •s jól viselik, tíz atmoszférát is kibírnak. Tetszés szerint ra­gasztassal vagy műanyagkö­nyökkel meg hosszabb í t ha t ók. MI VAN AZ EMELETEN? Az ember az elsó pillantásra arra gondol, nyomdába került. A hajszál vékony, szélesebb és keskenyebb bálákban tárolt fő lia papírkötegekre emlékeztet, a gumiklisével felszerelt gép pedig ördöngös gyorsasággal nyomja rá a müanyagzacskó­kat megtöltő gyárak színes véd­jegyét ós a belekerülő termék — például porcukor — nevét. A másik gépsor ,,kiszabja" va­gyis akkora zacskót készít be­lőle, amekkorára szükség van. A gépsor szabályozható. Az emeleten nagyobbrészt a milá­nói Bielloni cég gépei dolgoz­nak. MŰANYAGOKÉ A {OVO Ezt tudatosították a nyitraiak is, ezért tovább bővítik az üze­met. jövőre kezdenek hozzá a gyárépítés tervezett második szakaszának a munkálataihoz. Addig is a dolgozók egyéni és kollektív hozzájárulással növe­lik a termelést. A nyersanyag­hiány ellenére az idén 64 mil­lió korona értékű munkával többet végeznek el, mint 1969­ben. Ellenszolgáltatás nélkül 5500 brigádórát dolgoztak le a közvetlen termelésben részt vevő munkások és jelentős mér­tékben csökkentik a selejtet. KOMLOSI LAJOS Jubilál az Ifjúsági Utazási Iroda Az Ifjúsági Utazási Irodát alig ha szükséges bemutatni kedves útvasúinknak, hiszen lapunk ha­sábjain már többször írtunk róla. Ráadásul ma már igen kevesen lehelnek azok, akik nem tudják, hogy az Ifjúsági Utazasi Iroda a fiatalok, tehát a kiskeresetű vagy keresettel még nem rendelkező emberek számára teszi hozzáfér­hetővé a hazai és a külföldi uta­zást. Hogy mégis fuglalkozunk hazánk második legnagyobb uta­zási irodájával, az azért van, inert az idén ünnepli fennállásának 15. évfordulóját. Ez alatt az idő alatt az iroda szolgáltatásait közel 1 millió fia­tal vette igénybe. Létrehozásának esztendejében az IUI a Cesky Haj­ban és a Magas Tatráhan rendel­kezett sátortáborral. Ma hat, egész évben míiködő junior hotel­lal (85U ágy) és 4 junior kemping­gel 1855 ágy) rendelkezik. A mintegy Hütt külföldi ifjúsági uta zási iroda kiiziil :i2B cal tart fenn rendszeres kapcsolatot. Itt jegyez­zük meg, hogy a szocialista or­szágok köziil hazánkban létesült az első olyan jellegű iroda, mely a fiatalok utaztatasával Inglalkn zik. Az IUI legnagyiibb külföldi partnere a Szputnyik nevű szovjet Ifjúsági Utazási Iroda. Eddigi működése során az Ifjú­sági Utazási Iroda a legnagyubb forgalmat 1987 ben bonyolította le, amikor szervezéseben közel 48 Olitl lány es fiú latogatolt kül­földre, a hazánkba látogató fiata­lok száma pedig megközelítette a 43 000 et. Az általános tevékeny­ség szempontjából a tavalyi év jelentette a csúcsot, amikor az előző évhez viszonyítva rendkí­vül magnövekedett a hazai uta zások és üdülések száma. A múlt esztendő viszont a szocialista or­szágok fiataljai közti kapcsolatok bővülésében, a szocialista orszá­gok látogatásában jelentett rekor­dot. Ez idén főleg a Szovjetunió­ba látogatás iránt növekedett az érdeklődés a fiatalok körében. Például eredetileg arra számítot­tak, hogy 3U0fl fiatal látogat a Szovjetunióba az IUI közvetítésé­vel. ám azóta ezt a számot az egyre fokozódó érdeklődés iniaft kétszer is növelni kellett, vagyis az eredeti terv 240 százalékos tel­jesítésére számítanak ... A 15 éves története alatt az IUI kere­tében három kontinens 33 orszá­gába látogattak fiataljaink. Az IUI Szlovákiában is most ünnepli másfél évtizedes jubileu­mát. A hatalmas fejlődésr 1'' a sikerről elmondottak a szlovák* af eredményekre is érvényesek. Az IUI nak szlovákiai városokban is vannak fiókirodái — Bratislavá­ban, Kosicén, Hanská Bystricán. A jövőben a fiókirodák száma ter­mészetesen tovább bővül. Legkö­zelebb Trencínben és Nyitrán lé­tesül fiókiroda. F. W

Next

/
Oldalképek
Tartalom