Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1970-06-12 / 138. szám, péntek

A Szovjetunió Kommunista Pártja kitart eddigi politikai irányvonala mellett ALEKSZEJ KOSZIGIN BESZÉDE HITT? 1970. VI. ÍZ Moszkva — Mint már jelentettük, Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök választási beszédet mondott. A moszkvai Nagyszínházban elmondott beszédében megjegyezte, hogy az előzó legfelsőbb tanácsi választások óta eltelt négy esztendőben érzékelhetően erősödött a Szovjetunió gazdasága és kultúrája, szilárdultak nemzetközi állásai, fokozódott a nép jóléte. Méltatta a párt és a nép egységét, amely különös erővel megmutatkozott abban a politikai és munkalendületben, amellyel megünnepelték az olyan nevezetes eseményeket, mint a szovjethatalom fennállásának 50., Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. és a fasizmuson aratott győzelem 25. évfordulója. Alekszej Koszigin azután foglalkozott a népgazdaság fejlesztésének néhány kérdésével, a mezőgazdasági termelés fejlődésével és a küszöbönálló ötéves terv feladataival. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke ezután méltatta a tudományos kutatások nagyarányú fellendülését a Szovjetunióban s rámutatott: világszerte elismerést arattak a szovjet tudósok, tervezők és mérnökök eredményei. Koszigin beszédének jelentős részét szentelte az SZKP és a szovjet kormány külpolitikája kérdéseinek. A párt és a kormány figyelemmel kísérte a nemzetközi helyzetet, a szocializmus és a béke érdekében hozott intézkedésekkel reagált rá, levonta a fejleményekből a megfelelő következtetéseket belső tevékenységünk, gazdasági és honvédelmi építésünk számára — hangsúlyozta Koszigin miniszterelnök. A Szovjetunió és más szocialista államok által folytatott békepolitika az imperialista erők agresszív politikájának erélyes visszaveréssel párosul. Koszigin hangsúlyozta, hogy a szovjet politikának ez a két oldala elválaszthatatlanul öszszefügg, mert nem lehet megőrizni és megszilárdítani a békét anélkül, „hogy harcolnánk azok ellen az erők ellen, amelyek megbontják a békét." Az európai helyzetről szólva Koszigin megjegyezte, hogy a kommunista pártot és a szovjet kormányt európai politikájában világos célok vezénylik: megszilárdítani a második világháború eredményeit; elérni a feszültség enyhülését, erősíteKommentárunk Wasárnap három nyugatné» met tartományban választásokat tartanak. Ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi hetekben a bonni államban hevessé vált a politikai küzdelem. Az uniópártot és a revansista szövetségeket idegessé tette, hogy a Braudt-kormány a Szovjetunióval, Lengyelországgal és a Német Demokratikus Köztársasággal tárgyal. Június elején még nagyobb idegességet keltett e szervezetekben a kormánynak az a bejelentése, hogy a Szovjetunióval folytatott előzetes tárgyalások kielégítően zajlottak le, s belátható időn belül megkezdődhetnek az érdemleges tárgyalások azzal a céllal, hogy előkészítsék az erőszakról és az erőszakkal való fenyegetésről való lemondásra vonatkozó nyugatnémet—szovjet szerződés szövegét. A jobboldal szemére veti a Brandt-kormánynak, hogy egyoldalú engedményeket tesz a szocialista országoknak, hogy a nemzetközi kapcsolatok terén lemond a német jogokról. A jobboldali erők nagyon élesen szembehelyezkednek az NDK elismerésével, visszautasítják az erőszakról való lemondásról szóló, a Szovjetunióval kötendő szerződést és tiltakoznak az Odera—Neisse határ elismerése ellen. Czaja revansista főkolompos oly messzire ment, hogy kijelentette: ha a Brandt-kormány olyan egyezményt kötne, amely magába foglalná az Odera—Neisse határ elismerését, a német nemzet és a következő bonni kormányok nem teljesíthetnék és nem tarthatnák tiszteletben ezt ni az államok közötti kölcsönös bizalmat a békés együttélés elvei alapján; megbízhatóbbá tenni az európai biztonság pilléreit. A Franciaországhoz fűződő szovjet kapcsolatok példákat szolgáltatnak arra, hogy menynyire hatékony az államok békés együttélése elveiben rejlő lehetőségek kiaknázására irányuló szovjet politika. Az európai biztonságért vívott harc fő iránya: a meglévő európai határok, ezen belül az Odera—Neisse határ és az NDK és az NSZK közötti határ sérthetetlenségének elismerése. A Szovjetunió szövetségeseivel együtt aktív lépéseket tesz e kulcsfontosságú feladatok megoldása érdekében. Ez annyit jelent, hogy a Szovjetunió megtesz mindent, ami szükséges, hogy a német militarizmus soha többé ne fenyegesse szomszédait, az európai békét. Mint a Német Szövetségi Köztársaság politikai valósága, ezen belül az utóbbi idők tényei mutatják, ott a reális európai helyzet józanabb értékelésének egyes jelei ellenére még mindig működnek a revansista erők A Szovjetunió szorosan összefogva a szocialista közösség más országaival, fokozni fogja erőfeszítéseit az enyhülés érdekében. Bppen ezt a célt szolgálja az össz európai értekezlet összehívására vonatkozó javaslat. Az egész haladó emberiség fokozza tiltakozását az Egyesült Államok indokínai politikája ellen és még kitartóbban követeli az agresszió megszüntetését. Az indokínai problémáknak egyetlen megoldása lehetséges: haladéktalanul és teljes egészében kivonni Vietnamból és a térség más országaiból az Egyesült Államok és csatlósai csapatait. A Szovjetunió a Közel-Keleten szilárdan követi az Egyesült Arab Köztársaság, a Szíriai Arab Köztársaság és más arab államok minden eszközzel való támogatásának politikáját. Ezek az államok már három esztendeje vívják igazságos harcukat az izraeli agresszió következményeinek felszámolásáért. A Kínai Népköztársasághoz fűződő kapcsolatokról szólva Koszigin megjegyezte, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány ezekben az években olyan módon alakította a Kínai Népköztársaság irányában folytatott politikáját, hogy megakadályozza a szovjet — kínai kapcsolatok további romlását, elérje a viszony legalább állami szinten való normalizálását. A kínai fél azonban olyan irányvonalat követ, amely eg

y.elôre nem tesz lehetővé bármilyen lényeges haladást sem általában a kapcsolatok normalizálását illetően, sem a két ország kormányküldöttségeinek Pekingben folyó, határkérdésekkel folyó tárgyalásait illetően. Ez a helyzet közvetlenül összefügg a kínai vezetők általános szovjetellenes irányvonalával. Beszéde befejeztével Koszigin miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az SZKP-t külpolitikai tevékenységében a szocializmus összes erői tömörítésének, a népi felszabadító mozgalmak támogatásának, az imperializmus agresszív politikája visszaverésének, a népek közötti béke és barátság eszméjének lenini elvei vezérlik. Kambodzsában Luigi Longo az olasz választások eredményéről Róma — Luigi Longo, az OKP főtitkára a vasárnapi választásokról nyilatkozva hangsúlyozta: „A legjelentősebb eredmény az 1968-as választásokon az Olasz Kommunista Párt által elért nagy előretörés során megszerzett pozíciók megszilárdítása." Rámutatott, hogy a választások eredményei az antikommunista politika csődjét bizonyítják. „A négypárti középbal koalíció — mondta — a választások után is hitelét vesztett, megosztott marad, és képtelen úgy vezetni az országot, hogy biztosítsa demokratikus megújulását és szociális fejlődését." Longo elvtárs utalt a három vörös tartományra: Emíliára, ahol szilárd baloldali többség van, Toscanára és Umbriára. Luigi Longo végiil hangoztatta: — A választások ismét bebizonyították, hogy a kommunisták nélkül mind nehezebb az ország előrehaladását biztosítani. Közlemény az NSZEP Központi Bizottságának üléséről Berlin — Berlinben csütörtökön reggel közleményt tették közzé a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának június 9-én és 10-én megtartott üléséről. Az ülésen Günter Mittag, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott beszámolót az 1970. évi népgazdasági terv megvalósításáról, Albert Norden a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára pedig az NSZEP Politikai Bizottságának beszámolóját adta elő. Az NSZEP Központi Bizottságának ülése Walter Ulbricht első titkár zárszavával ért véget. Az NSZEP Központi Bizottsága az ülésen elhangzott mindkét beszámolót egyhangúlag jóváhagyta. Günther Mittag beszámolójában kiemelte, hogy az NSZEP 7. kongresszusa óta eltelt néhány év alatt a népgazdaságban olyan mélyreható strukturális változások mentek végbe, amelyek alapján állandóan emelkedik az életszínvonal. Nagy nehézségek Peruban Lima — A földrengés sújtotta perui területek megsegítését rendkívül megnehezíti a közlekedési eszközök, helikopterek és tehergépkocsik hiánya. Ugyanis a rendelkezésre álló eszközök nem elegendők a nagy mennyiségű élelmiszer, gyógyszer és más, külföldről Peruba érkezett szállítmány eljuttatására a katasztrófa helyszínére. Ezenkívül az esőzés és a sűrű felhőzet is gátolja a légi szállítást. Gamarra, a perui mezőgazdasági társaság elnöke közölte, hogy Peru földrengés sújtotta északi részén 60 000 mezőgazdasági munkás vesztette el munkalehetőségét. A burgonya-, a kukorica-, a gyapot- és a lóheretermés fele megsemmisült. Ezenkívül súlyosan megsérült az öntözőrendszer. A mezőgazdasági terményhiány pótlásához több mint 13 millió dollár értékű beruházások szükségesek. néhány sorban (A Pentagon szaxofonista és saigoni besegítő jej (Ogonov rajza) A KONGÓI Népi Köztársaság párt- és kormányküldöttsége Ndallanak, a Kongói Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével tegnap megkoszorúzta a moszkvai Lenin Mauzóleumot. A BÉKE-VILÁGTANÁCS titkársága felhívással fordult a a megállapodást. Franz foseph Strauss, a Keresztényszociális Unió elnöke, Barzel kereszténydemokrata vezető és a bonni ellenzék más képviselői igen hevesen támadták az NDK-val, a Szovjetunióval és Lengyelországgal folytatott tárgyalásoBonnban is parlamenti viták tárgya. Ha a Brandt-kormány egyezményt köt a Szovjetunióval, Lengyelországgal vagy az NDK-val, az uniópárt mindenképpen igyekezni fog meggátolni az egyezmény parlamenti ratifikálását. Po I í t i kai feszültség az NSZK-ban kat. Az uniópárti politikusok azt hangoztatják, hogy „a német kérdés megoldásáig" az NSZK ne kössön semmilyen egyezményt a szocialista államokkal, a német kérdés megoldásának fogalmán viszont az NDK-nak a bonni állam általi bekebelezést értik. A Brandt-kormány különféle engedményeket tesz a jobboldali erőknek. Kijelenti például, hogy a Szovjetunióval kötendő egyezmény esetleges aláírása előtt nyilatkozatot ad ki, amelyben kifejti a német kérdéssel és az NSZK-nak a nyugati tömbhöz tartozásával kapcsolatos nézeteit. A kereszténydemokraták támadásainak kivédésére hangoztatja, hogy lényegében azt teszi, amit Adenauer 1955-ben az NSZK és a Szovjetunió diplomáciai kapcsolatainak felvételéről szóló egyezménnyel kapcsolatban tett. A kereszténydemokraták azonban hadakoznak az ilyen összehasonlítás ellen, s azt állítják, hogy ez két különálló dolog. A választásokra készülő három nyugatnémet tartományban a választási kampány előterében Brandtnak az európai szocialista országok irányában folytatott politikája áll, amely Június 4-én a bonni parlamentben heves vita robbant ki Brandt kancellárnak egyik választási beszédében tett kijelentései miatt. Brandt azzal vádolta a kereszténydemokratákat, hogy felszólították a munkáltatókat: a folyó bértárgyalások során még június 14-e előtt mutassák meg keménységüket, s provokáljanak ki ezzel heves sztrájkokat. Brandt a parlamentben nem tudta bebizonyítani állításának helytállását, s ezért megígérte, hogy felülvizsgálja hírforrásait, s még június 14-e előtt állást foglal a kérdésben. A nyugatnémet polgári sajtó beismeri, hogy Brandtnak lényegében igaza volt, noha enyhébben állítja be a Brandt által felhozott vádakat. A burzsoá lapok szerint az uniópárt emberei a munkáltatókkal folytatott tárgyalások során csupán heves sztrájkok veszélyére mutattak rá, mert a kormányra nézve kellemetlen politikai következményeik lehetnének. A kormány és az ellenzék viszálya továbbá gazdasági és pénzügyi területen ütközik ki. Az élelmiszerek és közszükségleti cikkek árának emelkedése kétségtelenül az előző Kiesinger-kormány rovására írandó. A kereszténydemokraták azonban most már minden felelősséget a szociáldemokrata pártra akarnak hárítani. Schiller szociáldemokrata gazdaságügyi miniszternek az a nézete, hogy nem szükségesek drasztikus intézkedések a konjunktúra mérséklésére, mert a márka tavalyi felértékelése következtében az árszint rövidesen megállapodik. Schiller szerint a felértékelés csak az év második felében érezteti hatását a gazdaságban. A kereszténydemokraták ezzel szemben arra az álláspontra helyezkednek, hogy a márka felértékelését további stabilizációs intézkedéseknek kellett volna kísérnie, főként az idei állami kiadásokat kellett volna csökkenteni. A folytatódó infláció egyik okának a 90 milliárd 900 millió márka összegben jóváhagyott állami kiadásokat tartják. A politikai feszültség és küzdelem jegyében eltelt utóbbi hetek azt mutatják, hogy Brandtnak és kormányának nem könnyű a helyzete. A kormánynak nincs olyan határozott parlamenti többsége. Brandt tehát nagyon vékony jég hátán táncol. A parlamenti szünet után újabb politikai öszszecsapások várhatók. Mivel a koalíciós Szabad Demokrata Párt nem homogén összetételű, nem nyújt garanciát arra, hogy teljes mértékben a jelenlegi kormány mellett fog állni. Az NSZK-ban szkeptikus hangok is hallatszanak azzal a kérdéssel kapcsolatban, vajon sikeresen helyt áll-e Brandt a következő hónapok minden küzdelmében. JAN BLANSKÝ világ jóakaratú embereihez, hogy tiltakozzanak a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző rendszerének apartheid politikája ellen. BOLGÁR—OSZTRÁK tárgyalások kezdődtek Szófiában. A tanácskozáson részt vevő osztrák küldöttséget Franz Jonas elnöke vezeti. GRECSKO marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, Kutakov marsall, a Szovjetunió légierejének főparancsnoka és Jepisev hadseregtábornok, a politikai főcsoportfőnökség vezetője látogatást tett az NDK-ban állomásozó szovjet csapatoknál és az északi hadtestcsoportnál. A szovjet hadsereg vezetői tegnap visszatértek Moszkvába. SZAMBU, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huralja elnökségének elnöke, aki hivatalos látogatáson Lengyelországban tartózkodik, tegnap Lodzba látogatott. PHILADELPHIA déli kerületeiben rendkívüli állapotot hirdettek az egy hete tartó faji zavargások miatt. HANNOVERBEN több száz diák négynapos sztrájkba lépett tiltakozásul az alsó-szászországi oktatási rendszer válságos helyzete miatt. NYIKOLAJ TYIHONOV, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese tegnap Kirgizia földrengés sújtotta területeire érkezett. VORSTER dél-afrikai miniszterelnök tegnap Madridból Párizsba érkezett. Annak ellenére, hogy a francia kormány olyan látszatot akar kelteni, hogy a látogatásnak nem tulajdonít nagy jelentőséget, a dél-afrikai fajüldöző rendszer képviselőjét Chaban Delmas miniszterelnök is fogadta. A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG kormányának meghívására hattagú francia kormányküldöttség látogat Pekingbe. A küldöttség, melyet André Bettencourt területi tervezésügyi miniszter vezet, július 7-től 21-ig lesz a népi Kína vendége.