Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1970-06-12 / 138. szám, péntek

A Szovjetunió Kommunista Pártja kitart eddigi politikai irányvonala mellett ALEKSZEJ KOSZIGIN BESZÉDE HITT? 1970. VI. ÍZ Moszkva — Mint már jelen­tettük, Alekszej Koszigin szov­jet miniszterelnök választási beszédet mondott. A moszkvai Nagyszínházban elmondott beszédében megje­gyezte, hogy az előzó legfel­sőbb tanácsi választások óta el­telt négy esztendőben érzékel­hetően erősödött a Szovjetunió gazdasága és kultúrája, szilár­dultak nemzetközi állásai, fo­kozódott a nép jóléte. Méltatta a párt és a nép egységét, amely különös erővel megmutatkozott abban a politikai és munkalen­dületben, amellyel megünne­pelték az olyan nevezetes ese­ményeket, mint a szovjethata­lom fennállásának 50., Vlagyi­mir Iljics Lenin születésének 100. és a fasizmuson aratott győzelem 25. évfordulója. Alek­szej Koszigin azután foglalko­zott a népgazdaság fejlesztésé­nek néhány kérdésével, a mező­gazdasági termelés fejlődésével és a küszöbönálló ötéves terv feladataival. A Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke ezután méltatta a tudományos kutatások nagy­arányú fellendülését a Szov­jetunióban s rámutatott: világ­szerte elismerést arattak a szovjet tudósok, tervezők és mérnökök eredményei. Koszigin beszédének jelentős részét szentelte az SZKP és a szovjet kormány külpolitikája kérdéseinek. A párt és a kor­mány figyelemmel kísérte a nemzetközi helyzetet, a szocia­lizmus és a béke érdekében hozott intézkedésekkel reagált rá, levonta a fejleményekből a megfelelő következtetéseket belső tevékenységünk, gazdasá­gi és honvédelmi építésünk szá­mára — hangsúlyozta Koszigin miniszterelnök. A Szovjetunió és más szocia­lista államok által folytatott békepolitika az imperialista erők agresszív politikájának erélyes visszaveréssel párosul. Koszigin hangsúlyozta, hogy a szovjet politikának ez a két oldala elválaszthatatlanul ösz­szefügg, mert nem lehet meg­őrizni és megszilárdítani a bé­két anélkül, „hogy harcolnánk azok ellen az erők ellen, ame­lyek megbontják a békét." Az európai helyzetről szólva Koszigin megjegyezte, hogy a kommunista pártot és a szov­jet kormányt európai politiká­jában világos célok vezénylik: megszilárdítani a második vi­lágháború eredményeit; elérni a feszültség enyhülését, erősíte­Kommentárunk Wasárnap három nyugatné­» met tartományban vá­lasztásokat tartanak. Ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi hetekben a bonni állam­ban hevessé vált a politikai küzdelem. Az uniópártot és a revansista szövetségeket ide­gessé tette, hogy a Braudt-kor­mány a Szovjetunióval, Len­gyelországgal és a Német De­mokratikus Köztársasággal tár­gyal. Június elején még na­gyobb idegességet keltett e szervezetekben a kormánynak az a bejelentése, hogy a Szov­jetunióval folytatott előzetes tárgyalások kielégítően zajlot­tak le, s belátható időn belül megkezdődhetnek az érdemle­ges tárgyalások azzal a céllal, hogy előkészítsék az erőszak­ról és az erőszakkal való fenye­getésről való lemondásra vo­natkozó nyugatnémet—szovjet szerződés szövegét. A jobboldal szemére veti a Brandt-kormánynak, hogy egy­oldalú engedményeket tesz a szocialista országoknak, hogy a nemzetközi kapcsolatok te­rén lemond a német jogokról. A jobboldali erők nagyon éle­sen szembehelyezkednek az NDK elismerésével, visszauta­sítják az erőszakról való le­mondásról szóló, a Szovjetunió­val kötendő szerződést és tilta­koznak az Odera—Neisse ha­tár elismerése ellen. Czaja re­vansista főkolompos oly messzi­re ment, hogy kijelentette: ha a Brandt-kormány olyan egyez­ményt kötne, amely magába foglalná az Odera—Neisse ha­tár elismerését, a német nem­zet és a következő bonni kor­mányok nem teljesíthetnék és nem tarthatnák tiszteletben ezt ni az államok közötti kölcsö­nös bizalmat a békés együttélés elvei alapján; megbízhatóbbá tenni az európai biztonság pil­léreit. A Franciaországhoz fűződő szovjet kapcsolatok példákat szolgáltatnak arra, hogy meny­nyire hatékony az államok bé­kés együttélése elveiben rejlő lehetőségek kiaknázására irá­nyuló szovjet politika. Az európai biztonságért ví­vott harc fő iránya: a meglévő európai határok, ezen belül az Odera—Neisse határ és az NDK és az NSZK közötti határ sért­hetetlenségének elismerése. A Szovjetunió szövetségeseivel együtt aktív lépéseket tesz e kulcsfontosságú feladatok meg­oldása érdekében. Ez annyit je­lent, hogy a Szovjetunió meg­tesz mindent, ami szükséges, hogy a német militarizmus soha többé ne fenyegesse szomszé­dait, az európai békét. Mint a Német Szövetségi Köztársaság politikai valósága, ezen belül az utóbbi idők tényei mutatják, ott a reális európai helyzet jó­zanabb értékelésének egyes je­lei ellenére még mindig működ­nek a revansista erők A Szovjetunió szorosan össze­fogva a szocialista közösség más országaival, fokozni fogja erőfeszítéseit az enyhülés érde­kében. Bppen ezt a célt szol­gálja az össz európai értekezlet összehívására vonatkozó javas­lat. Az egész haladó emberiség fokozza tiltakozását az Egye­sült Államok indokínai politi­kája ellen és még kitartóbban követeli az agresszió megszün­tetését. Az indokínai problémák­nak egyetlen megoldása le­hetséges: haladéktalanul és teljes egészében kivonni Viet­namból és a térség más orszá­gaiból az Egyesült Államok és csatlósai csapatait. A Szovjetunió a Közel-Kele­ten szilárdan követi az Egye­sült Arab Köztársaság, a Szíriai Arab Köztársaság és más arab államok minden eszközzel való támogatásának politikáját. Ezek az államok már három eszten­deje vívják igazságos harcukat az izraeli agresszió következ­ményeinek felszámolásáért. A Kínai Népköztársasághoz fűződő kapcsolatokról szólva Koszigin megjegyezte, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány ezekben az években olyan módon alakítot­ta a Kínai Népköztársaság irá­nyában folytatott politikáját, hogy megakadályozza a szovjet — kínai kapcsolatok további romlását, elérje a viszony legalább állami szinten való normalizálását. A kínai fél azonban olyan irányvonalat kö­vet, amely eg y.elôre nem tesz lehetővé bármilyen lényeges ha­ladást sem általában a kapcsola­tok normalizálását illetően, sem a két ország kormánykül­döttségeinek Pekingben folyó, határkérdésekkel folyó tárgya­lásait illetően. Ez a helyzet közvetlenül összefügg a kínai vezetők általános szovjetelle­nes irányvonalával. Beszéde befejeztével Koszigin miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az SZKP-t külpolitikai te­vékenységében a szocializmus összes erői tömörítésének, a népi felszabadító mozgalmak támogatásának, az imperializ­mus agresszív politikája vissza­verésének, a népek közötti bé­ke és barátság eszméjének leni­ni elvei vezérlik. Kambodzsában Luigi Longo az olasz választások eredményéről Róma — Luigi Longo, az OKP főtitkára a vasárnapi választá­sokról nyilatkozva hangsúlyoz­ta: „A legjelentősebb eredmény az 1968-as választásokon az Olasz Kommunista Párt által elért nagy előretörés során megszerzett pozíciók megszilár­dítása." Rámutatott, hogy a vá­lasztások eredményei az anti­kommunista politika csődjét bizonyítják. „A négypárti kö­zépbal koalíció — mondta — a választások után is hitelét vesztett, megosztott marad, és képtelen úgy vezetni az orszá­got, hogy biztosítsa demokrati­kus megújulását és szociális fejlődését." Longo elvtárs utalt a három vörös tartományra: Emíliára, ahol szilárd baloldali többség van, Toscanára és Umbriára. Luigi Longo végiil hangoztatta: — A választások ismét bebizonyították, hogy a kommunisták nélkül mind ne­hezebb az ország előrehaladá­sát biztosítani. Közlemény az NSZEP Központi Bizottságának üléséről Berlin — Berlinben csütörtö­kön reggel közleményt tették közzé a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának június 9-én és 10-én megtar­tott üléséről. Az ülésen Günter Mittag, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára tartott beszámolót az 1970. évi népgazdasági terv megvalósításáról, Albert Nor­den a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára pe­dig az NSZEP Politikai Bizott­ságának beszámolóját adta elő. Az NSZEP Központi Bizottsá­gának ülése Walter Ulbricht el­ső titkár zárszavával ért véget. Az NSZEP Központi Bizottsá­ga az ülésen elhangzott mind­két beszámolót egyhangúlag jó­váhagyta. Günther Mittag beszámolójá­ban kiemelte, hogy az NSZEP 7. kongresszusa óta eltelt né­hány év alatt a népgazdaság­ban olyan mélyreható struktu­rális változások mentek végbe, amelyek alapján állandóan emelkedik az életszínvonal. Nagy nehézségek Peruban Lima — A földrengés sújtot­ta perui területek megsegítését rendkívül megnehezíti a közle­kedési eszközök, helikopterek és tehergépkocsik hiánya. Ugyanis a rendelkezésre álló eszközök nem elegendők a nagy mennyiségű élelmiszer, gyógyszer és más, külföldről Peruba érkezett szállítmány el­juttatására a katasztrófa hely­színére. Ezenkívül az esőzés és a sűrű felhőzet is gátolja a légi szállítást. Gamarra, a perui mezőgazda­sági társaság elnöke közölte, hogy Peru földrengés sújtotta északi részén 60 000 mezőgaz­dasági munkás vesztette el munkalehetőségét. A burgonya-, a kukorica-, a gyapot- és a ló­heretermés fele megsemmisült. Ezenkívül súlyosan megsérült az öntözőrendszer. A mezőgaz­dasági terményhiány pótlásá­hoz több mint 13 millió dollár értékű beruházások szüksége­sek. néhány sorban (A Pentagon szaxofonista és saigoni besegítő jej (Ogonov rajza) A KONGÓI Népi Köztársaság párt- és kormányküldöttsége Ndallanak, a Kongói Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével tegnap megkoszorúzta a moszkvai Le­nin Mauzóleumot. A BÉKE-VILÁGTANÁCS tit­kársága felhívással fordult a a megállapodást. Franz foseph Strauss, a Keresztényszociális Unió elnöke, Barzel keresztény­demokrata vezető és a bonni el­lenzék más képviselői igen he­vesen támadták az NDK-val, a Szovjetunióval és Lengyelor­szággal folytatott tárgyaláso­Bonnban is parlamenti viták tárgya. Ha a Brandt-kormány egyezményt köt a Szovjetunió­val, Lengyelországgal vagy az NDK-val, az uniópárt minden­képpen igyekezni fog meggá­tolni az egyezmény parlamenti ratifikálását. Po I í t i kai feszültség az NSZK-ban kat. Az uniópárti politikusok azt hangoztatják, hogy „a né­met kérdés megoldásáig" az NSZK ne kössön semmilyen egyezményt a szocialista álla­mokkal, a német kérdés meg­oldásának fogalmán viszont az NDK-nak a bonni állam általi bekebelezést értik. A Brandt-kormány különféle engedményeket tesz a jobbol­dali erőknek. Kijelenti például, hogy a Szovjetunióval kötendő egyezmény esetleges aláírása előtt nyilatkozatot ad ki, amelyben kifejti a német kér­déssel és az NSZK-nak a nyu­gati tömbhöz tartozásával kap­csolatos nézeteit. A keresztény­demokraták támadásainak kivé­désére hangoztatja, hogy lénye­gében azt teszi, amit Adenauer 1955-ben az NSZK és a Szovjet­unió diplomáciai kapcsolatai­nak felvételéről szóló egyez­ménnyel kapcsolatban tett. A kereszténydemokraták azonban hadakoznak az ilyen összeha­sonlítás ellen, s azt állítják, hogy ez két különálló dolog. A választásokra készülő há­rom nyugatnémet tartomány­ban a választási kampány elő­terében Brandtnak az európai szocialista országok irányában folytatott politikája áll, amely Június 4-én a bonni parla­mentben heves vita robbant ki Brandt kancellárnak egyik vá­lasztási beszédében tett kijelen­tései miatt. Brandt azzal vádol­ta a kereszténydemokratákat, hogy felszólították a munkálta­tókat: a folyó bértárgyalások során még június 14-e előtt mu­tassák meg keménységüket, s provokáljanak ki ezzel heves sztrájkokat. Brandt a parla­mentben nem tudta bebizonyí­tani állításának helytállását, s ezért megígérte, hogy felülvizs­gálja hírforrásait, s még június 14-e előtt állást foglal a kér­désben. A nyugatnémet polgári sajtó beismeri, hogy Brandtnak lényegében igaza volt, noha enyhébben állítja be a Brandt által felhozott vádakat. A bur­zsoá lapok szerint az uniópárt emberei a munkáltatókkal foly­tatott tárgyalások során csupán heves sztrájkok veszélyére mu­tattak rá, mert a kormányra nézve kellemetlen politikai kö­vetkezményeik lehetnének. A kormány és az ellenzék vi­szálya továbbá gazdasági és pénzügyi területen ütközik ki. Az élelmiszerek és közszükség­leti cikkek árának emelkedése kétségtelenül az előző Kiesin­ger-kormány rovására írandó. A kereszténydemokraták azon­ban most már minden felelős­séget a szociáldemokrata párt­ra akarnak hárítani. Schiller szociáldemokrata gazdaságügyi miniszternek az a nézete, hogy nem szükségesek drasztikus in­tézkedések a konjunktúra mér­séklésére, mert a márka tava­lyi felértékelése következtében az árszint rövidesen megállapo­dik. Schiller szerint a felérté­kelés csak az év második felé­ben érezteti hatását a gazda­ságban. A kereszténydemokra­ták ezzel szemben arra az ál­láspontra helyezkednek, hogy a márka felértékelését további stabilizációs intézkedéseknek kellett volna kísérnie, főként az idei állami kiadásokat kel­lett volna csökkenteni. A foly­tatódó infláció egyik okának a 90 milliárd 900 millió márka összegben jóváhagyott állami kiadásokat tartják. A politikai feszültség és küz­delem jegyében eltelt utóbbi hetek azt mutatják, hogy Brandtnak és kormányának nem könnyű a helyzete. A kor­mánynak nincs olyan határo­zott parlamenti többsége. Brandt tehát nagyon vékony jég hátán táncol. A parlamenti szünet után újabb politikai ösz­szecsapások várhatók. Mivel a koalíciós Szabad Demokrata Párt nem homogén összetételű, nem nyújt garanciát arra, hogy teljes mértékben a jelenlegi kormány mellett fog állni. Az NSZK-ban szkeptikus hangok is hallatszanak azzal a kérdés­sel kapcsolatban, vajon sikere­sen helyt áll-e Brandt a követ­kező hónapok minden küzdel­mében. JAN BLANSKÝ világ jóakaratú embereihez, hogy tiltakozzanak a Dél-afri­kai Köztársaság fajüldöző rend­szerének apartheid politikája ellen. BOLGÁR—OSZTRÁK tárgya­lások kezdődtek Szófiában. A tanácskozáson részt vevő oszt­rák küldöttséget Franz Jonas elnöke vezeti. GRECSKO marsall, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere, Ku­takov marsall, a Szovjetunió lé­gierejének főparancsnoka és Jepisev hadseregtábornok, a po­litikai főcsoportfőnökség veze­tője látogatást tett az NDK-ban állomásozó szovjet csapatoknál és az északi hadtestcsoportnál. A szovjet hadsereg vezetői teg­nap visszatértek Moszkvába. SZAMBU, a Mongol Népköz­társaság Nagy Népi Huralja el­nökségének elnöke, aki hivata­los látogatáson Lengyelország­ban tartózkodik, tegnap Lodz­ba látogatott. PHILADELPHIA déli kerüle­teiben rendkívüli állapotot hir­dettek az egy hete tartó faji zavargások miatt. HANNOVERBEN több száz diák négynapos sztrájkba lé­pett tiltakozásul az alsó-szász­országi oktatási rendszer vál­ságos helyzete miatt. NYIKOLAJ TYIHONOV, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese tegnap Kir­gizia földrengés sújtotta terü­leteire érkezett. VORSTER dél-afrikai minisz­terelnök tegnap Madridból Pá­rizsba érkezett. Annak ellenére, hogy a francia kormány olyan látszatot akar kelteni, hogy a látogatásnak nem tulajdonít nagy jelentőséget, a dél-afrikai fajüldöző rendszer képviselőjét Chaban Delmas miniszterelnök is fogadta. A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG kormányának meghívására hat­tagú francia kormányküldöttség látogat Pekingbe. A küldöttség, melyet André Bettencourt te­rületi tervezésügyi miniszter vezet, július 7-től 21-ig lesz a népi Kína vendége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom