Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1970-06-09 / 135. szám, kedd

IHlllf Biológiai fegyverek a növényvédelemben Az utóbbi években világszerte inind szélesebb fronton harcolnak már a mezőgazdasági kultúr­növényeket pusztító kártevők ellen biológiai fegyverekkel. Ennek a védekezési módszernek, amely sokszorta hatásosabb számos vegyi, agro­technikai vagy mechanikus védekezési eljárás­nál, egyszerű a lényege: a növénykártevők, ro­varok, paraziták leküzdésére saját természetes ellenségeiket használják fel. Integrális növényvédelem Miért van szükség egyáltalán ezekre az új módszerekre? Talán nem elég hatásosak a mo­dern vegyipar egyre nagyobb mennyiségben gyártott kitűnő növényvédő vegyszerei? Dehogy­nem. A korszerű rovarölő vegyszerek, inszekti­cidek alkalmazása napjainkban is a legfontosabb védekezési módszer, s az lesz még a jövőben is. De azért a túlzott, egyoldalú kémiai védekezés­nek is vannak veszélyei, s ezeket jó idejében felismerni. Elsősorban az, hogy a korszerű ro­varirtó vegyszerek meglehetősen általános ha­tásúak, vagyis nemcsak a kártevőket pusztítják el, hanem a hasznos parazitákat, ragadozókat is. Ha pedig azután valamelyik rovarirtó vegy­szerrel szemben rezisztencia alakul ki, az el­lenálló kártevő rovarfajok robbanásszerűen el­szaporodnak, mert már kipusztultak azok a hasz­nos paraziták, amelyek a kártevők elszaporodá­sát megakadályoznák. Ezt a veszélyt egyáltalán nem szabad lebecsülni, mert a növényvédelmi kutatók már mintegy 65 ellenálló rovarfajt is­mernek. Továbbá: vannak aggasztó jelek arra vonat­kozóan is, hogy a nyakló nélkül alkalmazott egyes rovarölő vegyszerek felhalmozódnak a talajban, a vízben és a növényzetben, s ennek hatását a távoli jövőre nézve még csak fel sem becsülhetjük. Egyes vegyszermaradványok meg­mérgezhetik az élelmiszereket és a takarmány­növényeket is, az egyoldalú kémiai védekezés tehát közvetve vagy közvetlenül súlyos károkat okozhat. Ez a magyarázata annak, hogy az egy­oldalú vegyi védekezéssel szemben a szakembe­rek a biológiai védekezést is magába foglaló integrális növényvédelem mellett törnek lánd­zsát világszerte. Sterilis rovarok A biológiai növényvédelem módszerei nagyon sokrétűek. Érdekes és hatásos eljárás például a rovarkártevők sterilizálása, ezzel kapcsolatban több országban végeztek már kísérleteket kitű­nő eredménnyel. A sterilizálást ionizáló sugár­zással, például radioaktív kobalttal való besu­gárzással hajtják végre. Ezen a módon a kárte­vők hímjeinek teljes sterilizálását lehet elérni, tehát a kártevő rovarfajtákat hatásosan ki le­het ritkítani, anélkül, hogy az eljárás akár az embereket, akár a háziállatokat és a. hasznos vadállatokat veszélyeztetné. De nem pusztulnak el így a hasznos paraziták vagy a növények beporzását végző rovarok sem. Az sem lebe­csülendő előny, hogy a besugárzással szemben nem alakulhat ki ellenállóképesség. Gjabban már nemcsak besugárzással, hanem vegyszerekkel is előidézhető a sterilitás, ezek­kel a vegyszerekkel is eredmenyese 1 kísérletez­nek. Mesterséges rovartenyészetek A biológiai védekezés még hatékonyabb mód­szere a kártevőket pusztító paraziták és raga­dozó rovarok elszaporítása a megvédendő terü­leten. A Szovjetunióban például számos rovar­kártevő, egyebek között a pajzstetű és a külön­böző levéltetvek pusztítását sikerült megfékezni legnagyobb természetes ellenségükkel, für­készdarazsakkal, amelyeket tömegesen neveltek tökön és dinnyén, majd szabadon bocsátották a gyümölcsösökben. E módszer jelentőségét egyetlen adat jellemzi. Ha vegyszerekkel akadá­lyozták volna meg a levéltetvek elszaporodását százezer hektárnyi kertterületen, ez évente mint­egy egymillió rubelbe kerülne, a fürkészdara­zsak mesterséges elszaporítása viszont alig jár költséggel. Egyes kísérleti szovjet mezőgazdasági üzemek­ben a gabonapoloskák és a kukoricamoly ellen indítottak hadat természetes ellenségükkel, a Trichogramma tojásfürkésszel. A citrpmpajzstetű ellen katicabogarakat, a káposzta kártevői ellen másfajta parazitákat vetettek be kitűnő eredmé­nyekkel. Szovjeí tapasztalatok szerint a véde­kezésnek ez a módja harmincszor kevesebbe ke­rül, mint a hagyományos vegyszeres védekezés. Ha az idegenből behurcolt parazitának nin­csenek meg a természetes ellenségei az új kör­nyezetben, egyenesen mesterségesen telepítik be ezeket a hasznos parazitákat a kártevők szülő­földjéről. Magyarországon például az amerikai ragadozópoloskát honosították meg a burgonya­bogár, a fürkészdarazsat pedig a kaliforniai pajzstetű ellen kitűnő eredménnyel. Bacilusok és vírusok A Szovjetunió tudományos kutatóintézeteiben végzett munka eredményeként a szovjet ipar már nagy mennyiségben gyártja az Entobakterin nevű „biológiai fegyvert", nagy hatású biológiai növényvédőszert. Ez a preparátum a Bacilus thuringiensisből készfii, s egyetlen grammja 30 milliárd baktériumspórát és rengetek mérgező fehérjekristályt tartalmaz. Az újfajta védőszer­nek óriási előnye, hogy nem veszélyes az em­berre, a melegvérű állatokra, a aiéhekre és persze, magukra a növényekre. A növénykultú­rák bármelyik fejlődési szakaszában alkalmaz­ható, virágzás idején éppúgy, mint közvetlenül a betakarítás előtt. Vizes oldatával bepermetez­ve a növényeket, az elfogyasztott növényré­szekkel együtt kerül a kártevők szervezetébe, s így fejti ki hatását. A kísérletek szerint az újfajta baktériumfegyver 45 kártevőfajta ellen használható fel sikerrel. A lepkekártevők ellen a Bacillus cererus törzs­ből készített preparátummal értek el kitűnő eredményt. Ugyancsak nagy hatású növényvédő anyagok készíthetők vírusok felhasználásával is. A biológiai védekezésnek ez az ága tehát a ter­mészetes körülmények között jelentkező rovar­betegségeket használja fel mesterséges járvány­keltésre. Szovjet kutatók egyébként megfigyelték, hogy e biológiai készítmények hatása még fokozha­tó, ha kis mennyiségű hagyományos rovarölő vegyszerrel kombinálva alkalmazzék őket. Uk­rajnában például a Boverin nevű biológiai ké­szítményt űDT-vel együtt vetették be a burgo­nyabogár ellen. Egyszeri permetezéssel is csak­nem IpO százalékos eredményt értek el. Mesterséges járványok Sok kárt okoznak a rágcsálók — egerek, pat­kányok, mezei pockok — is a mezőgazdaságban, a földeken, a betakarított termésben. Velük is hatásosan szembe lehet szállni az új biológiai fegyverekkel. A Szovjetunió mezőgazdasági mik­robiológiai kutatóintézetében kifejlesztett 5170­es készítmény például paratífusz jellegű beteg­séggel fertőzi meg a különböző rágcsálókat. Be­lorussziában vízipatkányok ellen használják fel az új készítményt, s tíz nap alatt egyes körze­tekben csaknem teljesen sikerült kiirtani a kár­tékony rágcsálókat. A mezőgazdasági szakemberek, vegyészek, biológusok ás mikrobiológusok közös összefogá­sával kifejlesztett új biológiai eljárások a kor­szerű mezőgazdaság nagy hatású növényvédő fegyverei. Elterjesztésük és tömeges alkalmazá­suk fontos feladat világszerte és nálunk is el­sőrendű népgazdasági érdek. Minden jel arra mutat, hogy ezekről az új eljárásokról egyre többet haliunk majd a jövőben,. (ah) ELEKTRONIKUS ÁRVESZÉLY-JELZŐ HÁLÓZAT A franciaországi Massiv Cent­rále Atlanti-óceán felé eső ré­sze Európa egyik legcsapadé­kosabb területe. A vidék bő­vizű és gyors folyású folyói esésük miatt kiválóan alkalma­sak folyami vízierőművek lé­tesítésére. Ez a környék azon­ban árveszély szempontjából az ország legritikusabb területe. A Dordogne és a környező fo­lyók nem a hóolvadástói duz­zadnak meg, hanem évszázados megfigyelések szerint mindig a kitartó esőzésektől. A francia Híd- és Útépítő Igazgatóság, a Vezetéknélküli Hírközlési Társasággal karölt­ve ezért nagyszabású árveszély előrejelző és veszély esetén au­tomatikusan riasztó „robotrend­szer" kiépítésén fáradozik. Ezt a hálózatot a Dordogne, Vezére és az Auvezére folyók környé­kén, Perigueux-től keletre épí­tik ki. A kiépítés első fázisában bi­zonyos jellemző terepszakaszo­kon esőmérő automatákat állí­tanak fel, amelyeknek részen az a feladatuk, hogy pontosan megmérjék adott helyen a le­esett csapadék mennyiségét, az adatokat továbbítsák. Természetesen az eső meny­nyiségének mérése még nem ad elegendő adatot a riasztás el­rendeléséhez, mert előfordul­hat, hogy a Dordogne vízállása olyan alacsony, hogy felhősza­kadás esetén sem kell áradás­tól tartani. Egy további szer­kezettel ezért mérni kell egyes pontokon a folyó vízállását is. A vízállásmérő ebben az eset­ben is automatikusan működik. Az egész automata-hálózat központja Perigueux-be tele­pül. Ez az állomás rádió-adó­vevő berendezésekkel és elekt­ronikus számítóközponttal lesz felszerelve. Két rádió reléállo­mást is berendeznek, az egyi­ket a hegyekben Masseret-ben, a másikat a Vezére folyó völ­gyében fekvő Grezes falucská­ban. A perigueux-i központ ro­bot-óraszerkezete minden órá­ban jelző impulzust küld a messereti és grezesi reléállo­máshoz. Tizenöt másodperccel a perigueux-i jelzés után a két reléállomás kérdő impulzust sugároz a 8 csapadékmérő- és 5 vizszintmérő-állomáshoz. A 13 mérőllomás rádión auto­matikusan „bemondja" a tár­csás számológépbe tárolt méré­si adatokat a két reléállomás­nak. A reléállomások ezeket azonnal továbítják a perigueux-i központhoz. Az utolsó mű­veletnél működésbe lép a peri­gueux-i központ elektronikus „agya", amely néhány másod­perc leforgása alatt a bekódolt mérési adatokból kiszámítja, hogy a 12 órán keresztül le­esett csapadékmennyiség az adott földrajzi helyzetben, a fo­lyó adott vízszint-értékeinél okozhat-e árvizet, vagy sem. Árvízveszély esetén a központ automatikusan riadóztatja a környező falvak hatóságait, tűz­oltó állomásait, sőt még a szak­mérnököket is. (dj) A VENDÉGLÁTÓK VÉLEMÉNYE A mexikói szaksajtó elsősorban erőnléti hiányosságokban látja a csehszlovák csapat világbajnoki sikertelenségének okát. Már-már úgy látszik, hogy a csehszlovák csapat minden szereplésénél a rossz testi erő lesz a szokásos kísérő jelenség. A legjobb cseh­szlovák játékos a román ellen csakúgy mint a brazil válogatot­tal szemben, Petráš volt. Ű, a csapat nagy kárára, társaitól nem kapott megfelelő támogatást. A „Heralda" című lap így ír: „Cseh­szlovákia a guadalajarai csoport nagy csalódása. Míg a román csa­tárok 52 alkalommal igyekeztek bevenni Vencel kapuját, a román kapura csak 15 csehszlovák lövés volt veszélyes. A román győzelem ugyan csupán 11-esből lőtt gól­lal született meg, de annak jo­gos voltát minden mexikói lap bizonyítja. A VÁRTNÁL TÖBB GÖL Az előző, az 1966-ban lebonyo lított világbajnokságon 16 mérkő zés után 39 gólt tartottak nyil­ván, Mexikóban már eddig 45 gól­lal iratkoztak fel az eredményes játékosok. A 16 mérkőzés vég­eredményben a világbajnoki ta­lálkozók felét jelenti, ha csak véletlenül nem kell megismételni magát a döntőt. A legtöbb gólt, szám szerint 16-ot a negyedik csoportban lőtték. Az NSZK csa­tárai hét alkalommal találtak cél­ba. Mexico városban 12 gólt lát­hatott a közönség, Guadalajarában 10 el, míg a második csopurt négy mérkőzésen csak üt gólt tudott felmutatni. Érdekes az a jelen­ség, hogy a világbajnoki gólok mintegy 30 százalékát a büntető területen kívülről megkísérelt lö­vésekből szerezték. A csatárok tehát nagy általánosságban meg­találják a jól záró és tömörülő védekezés ellenszerét: átlövések­kel kísérleteznek. A BEVALOGATAS A LEGJOBB ORVOSSÁG. Rivera, az egyik legjobb olasz csatár, betegen fekszik, s az őt meglátogató újságíróknak kijelen­tette, hogy állapota javult. A be­avatottak úgy tudják, hogy bél­zavarai „diplomatikus jellegűek." Amikor megtudta ugyanis, hogy Domenghini helyett neki kellene szélsőt játszania, továbbra is be­tegnek nyilvánította magát. A meg­figyelők úgy tudják, hogy Rivera számára a legjobb orvosság az lenne, ha Valcareggi, az olasz szövetségi kapitány betenné az Iz­rael ellen szereplő válogatottba. BOZSKOV DICSÉR A külföldi megfigyelők az el­ismerés hangján nyilatkoznak a nyugatnémet válogaiott nagysze­rű teljesítményéről. Ez a csapat nagyon mérsékelten játszott a marokkóiak ellen, de a bolgárok­kal szemben már kiválót nyúj­tott. A legavatottabb egyén, Bozs­kov a bolgárok edzője így nyilat­kozott a nagy ellenfélről: „A né­met csapat teljesítményét össze­hasonlítva a Marokkóval szembe­nivel, osztályokkal jobban játszott. Teljesítményét mesének minősít­hetem. Kü'önösen az tetszett, hogy a németek a hatalmas hőség ellenére még a mérkőzés végén is erejük leijében rohamoztak. Meg­ítélésem szerint az NSZK támadó­sora minden elleniéi számára nagy veszélyt jelent. FOKOZOTT ÉRDEKLŐDÉS A világbajnokság négy szomba­ti mérkőzését összesen 160 000 ember tekintette meg. Telt ház csak Leonban, az Uruguay Olasz­ország párharcon volt, 35 564 né­ző, az Azték stadionban a Szov­jetunió—Belgium találkozóra 65 ezer, Guadalajarában a Románia —Csehszlovákia mérkőzésre 53 ezer volt kíváncsi, míg a Peru­Marokkó párharcon Leon váro­sában csupán 10 000 en nézték meg. A FIFA SZERENCSÉJE A FIFA nak sikerült a lehető legkedvezőbb időpontot kijelölnie a valágbajnokság lebonyolítására. Az eredetileg igért esők minded­dig nem jelentkeztek. Minden ed­digi találkozót száraz, napos í; ben, néhány helyen szóra sem érdemes, szemerkélő esőben bo­nyolították le. A csepegő esőt a mexikóiak „chipi chipi"-nek hív­ják. Amennyiben az időjárás to­vábbra is kegyeibe fogadja a leg­jobb labdarúgókat, nem valószí­nű, hogy égzengés és villámlás lenne a kísérőzene. A döntő, va­lamint az elődöntő mérkőzések is eléggé biztosítottnak látszanak, mert kezdésüket, mexikói idő sze­rint 12.00 órára tették, s az az­tékok földjén az erős viharok, a •okéves átlag szerint csak 16.00 óra után jelentkeznek. RIVELINO A VB táblázatokban I. CSOPORT: 1. Mexikó 2 110 4:0 3 2. Szovjetunió 2 110 4:1 3 3. Belgium 2 10 1 4:4 2 4. Salvador 2 0 0 2 0:7 0 Ez van hátra: Szovjetunió—Sal­vador (VI. 10), Mexikó—Belgium (VI. 11). II. CSOPORT: 1. Uruguay 2 110 2:0 3 2. Olaszország 2 110 1:0 3 3. Svédország 2 0 11 1:2 1 4. Izrael 2 0 11 1:3 1 A további műsor: Uruguay— Svédország (VI. 10), Olaszország— Izrael (VI. 11). III. CSOPORT: 1. Brazília 2 2 0 0 5:1 4 2—3. Anglia 2 10 1 1:1 2 Románia 2 10 1 2:2 2 4. Csehszlovákia 2 0 0 2 2:6 0 Ami még lesz: Brazília—Romá­nia (VI. Ili), Anglia—Csehszlová­kia (VI. 11). IV. CSOPORT: 1—2. NSZK 2 2 0 0 7:3 4 Peru 2 2 0 0 6:2 4 3—4. Bulgária 2 0 0 2 4:8 0 Marokkó 2 0 0 2 1:5 0 Ezzel fejezik be: Peru—NSZK (VI. 10), Bulgária—Marokkó (VI. 11). A külföld labdarúgása Jugoszlávia: Olimpija — Haj­dúk 2:0, Szarajevó — Vojvogyina 1:2, Zágráb — Kragujevac 1:0, Maribor — Sloboda 1:1, Crvena Zvezda — Partizán 1:1, Cselik — Nis 1:1, Beograd — Dynamo 2:0, Bor — Zselezsnyicsar 0:1, Velezs­Vardar 1:0. A 31. forduló után a Crvena Zvezda vezet 44 ponttal a Velezs (41) és a Zselezsnyicsar (39) előtt. Ausztria: Wattens — Vienna 3:0, Adinlra — Rapid 2:1, Linzer ASK— Grazer AK 4:2, Dornbirn — Kla­genfurt 1:0, Salzburg — Eisenstadt 6:1, Sturm — Vöst 2:1, Wacker Wien — Sportklub 3:6, Austria Wien — Wacker Innsbruck 4:1. A 29. forduló után az Ausztria van az élen 44 ponttal, a Sport­klub (36) és Grác (36) előtt. Franciaország: Metz — Ajaccio 1:0, Sochaux — Nantes 0:3, Sedan — St. Etienne 1:2, Marseille — Red Star 4:0. Dánia: Koppenhága — Freja 0:0, Akademlst — Veijle 1:4, Aalborg — 03 Koppenhága 1:3, Horsens — Brűnshöj 1:1. A Feijenoord Rotterdam 10 000 néző előtt 4:l-re győzött az Ober­hausen együttese ellen. Fiatal szlovákiai vívók sikere Bratislava ifjúsági vívóbajnok­ságán — az elmúlt hét végén — az egész országból voltak résztve­vők, köztük az ifjúsági válogatott tagjai is. Az érdekes vívóverse­nyen a szlovákiai fiatalok ismét bizonyították, hogy ez a sport Szlovákiában is elindult a fejlődés útján, mert néhányan közülük egyenrangú ellenfelel voltak az ország legjobbjainak. A fiúknál nagyon kiegyensúlyozott küzde­lem után a prágai Vršecký győ­zött, a lányoknál Gönnert Andrea elsőségéhez nem férhetett kétség. Eredmények: fiúk: 1. Vršecký (VS Praha), 2. Kollár (Zižka Bra tíslava), 3. Svoboda (Baník Praha). flM Lányok: 1. Gönnert (Lok. Košice), 2. Šabartnvá (VS Praha), 3. Kur­hajcová (Žilina). (k) jg70 A 12 TALÁLATOS SAZKA SZELVÉNY 123456789 1* 11 12 1011111111 1 2 VI.

Next

/
Oldalképek
Tartalom