Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1970-06-06 / 133. szám, szombat
A parlament szava: Igen! MIRŐL ÍRNAK PRÁGAI LAPOK A múlt hét derekán, háromnapos tanácskozás után véget ért.Prágában a Szövetségi Gyűlés tavaszi ülésszaka. A Nemzetek Kamarája éš a Népi Kamara közös tanácskozásának napirendjén két rendkívül fontos pont szerepelt: a képviselők kifejtették álláspontjukat a május hatodikán hazánk és a Szovjetunió között aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéssel kapcsolatban, majd az okmányt egyhangúlag ratifikálásra javasolták a köztársasági elnöknek, másnap pedig a szövetségi kormány elnökének jelentését hallgatták meg a kormányprogram és az idei népgazdasági terv teljesítéséről. Parlamentünk múlt heti munkáját mérlegelve föltétlenül szólnunk kell a tanácskozás első napjáról, amikor a Szövetségi Gyűlés mindkét kamarája külön-külön ülésen is foglalkozott az új csehszlovák—szovjet szerződéssel, de ezenkívül megvitatott még több más, időszerű kül- s belpolitikai kérdést is. A barátsági szerződéssel kapcsolatos vitában a képviselők kifejtették: miért is szavaznak e jelentős okmány elfogadása mellett! Felszólalásaik lényege tömören egy mondatba sűríthető: a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés hazánk szocialista S • • • • -OJ n • • • • FELDOBOTT KÖ (magyar) Igaz, tragikusan szép, művészi alkotás Sára Sándor első nagyjátékfilmje, a Feldobott kő. A szándékában és művészi megvalósításában egyaránt valós és szuggesztív film a magyar falu átalakulásának a valóságra épülő víziója. Sára Sándor egy személyben a film rendezője, operatőre és írója (a forgatókönyv megírásában együttműködött Csoóri Sándorral és Kósa Ferenccel) vallomást mond egy korszakról, gazdag, költői képekben, erőteljes dokumentum jelenetekben szenvedélyesen ábrázolja az új történelmet író ország embereinek a sorsát, vívódásait és az előrejutást akadályozó erők küzdelmének kettősségét. A Feldobott kő történetében kiváltképp az Izgatott — mondotta egy alkalommal a rendező —, hogy múltunkban, de jelenünkben is, vannak elintézetlen, megválaszolatlan problémák, amelyek végiggondolása nélkül nem tudunk továbbjutni, tehát rendet kell teremteni a múltunkban, ha el akaruuk érni a jelenhez. Ez nem más, mint értékelés, a magatartás formák vizsgálata, a cselekvő magatartás elemzése, s azt akarja kifejezésre juttatni, hogy minden helyzetben lehetséges és szükséges az értelmes cselekvés, mert csak ezáltal vagyunk képesek meghaladni tegnapi és mai önmagunkat. S azt kívánja sugallani, hogy a legfontosabbat, az embert soha semmilyen vélt vagy valóságos cél érdekében sem szabad mellékes „szempontnak" tekinteni... A film — jóllehet története az 50-es évek elején, a személyi kultusz idején játszódik — nem múltbeli krónika, mert az alkotó áttételesen mai problémákhoz is hozzászól, a történelmi téma kapcsán fejti ki gondolatait. A film főhőse egy fiatalember — feltehetőleg Sára ifjúkori mása — földmérőnek megy, mivel nem veszik fel az egyetemre, mert apját, a tizenkilences veteránt koholt vádak alapján letartóztatják. A fiúnak, hogy részt vehessen a falu szocialista átalakításában, az igazságot; lepleznie kell, azt kell kitalálnia, hogy az apja meghalt. A főhős azonban következetesen, konokul halad útlán... A művésznek készülő, érzékeny fiatalember, az igazságra és emberi méltóságra törekvő ifjú felejthetetlen példaképéhez, a tragikus sorsú görög partizánhoz hasonlóan érzi, hiszi és vallja, hogy igaz eszmékért csak nemes és emberséges módszerekkel lehet és szabad harcolni. S éppen ez a film legtovábbfejlődésének, az országépítésnek záloga, ezért választókörzeteikben és munkahelyeiken mindent megtesznek a szerződés gyakorlati megvalósítása érdekében. Hazánk és a Szovjetunió együttműködésének kapcsán több ízben is szó esett arról, hogy azt politikai, társadalmi és közgazdasági téren egyaránt el kell mélyíteni, s nem szabad megismétlődniük az 1968-as eseményeknek, mikor a szocialistaellenes, opportunista erők éket akartak verni a csehszlovák és a szovjet nép vérrel megpecsételt, hagyományos, testvéri barátsága közé. A Szövetségi Gyűlés múlt heti ülésszakán megvitatott egyéb belpolitikai kérdések közül feltétlenül meg kell említeni a kerüíeti és a járási bírák megbízatási időszakának meghosszabbításáról szóló javaslat elfogadását, amit a választási időszak elhalasztása tett indokolttá. A képviselők továbbá megszavazták a Legfelsőbb Bíróság elnökének s néhány bírájának vlszszahívását is. Ezt a lépést az tette szükségessé, hogy olyan személyekről van szó, akik a közelmúltban hatáskörükön belül szabad teret engedtek a jobboldali, opportunista nézeteknek, s így elvesztették választóik bizalmát. A Népi Kamara képviselőinek körében főbb mondanivalója s a legnagyobb erénye, mert figyelmeztet az ember rangjára és értékére. Sára Sándor, a kivételes tehetségű, sajátos látásmódú operatőr játékfilmrendezőként is jelesre vizsgázott, hiszen az alkotás hitelessége, ritka megjelenítő ereje, lenyűgöző képsorai a művet az új magyar filmművészet sikerült alkotásainak a szintjére emeli. Az alkotót elképzeléseinek és művészi szándékának a valóraváltásában olyan kiváló tehetségű színészek segítették, mint Balázsovits Lajos, a bolgár Nagyozsda Kazasstan és Todor Todorov. Mindhárman mély jellemábrázoló képességgel emberközelbe tudják hozni az általuk megformált szerepeket. PSYCHO (amerikai) Alfréd Hitchcock egyik legsikerültebb filmje az 1960-ban kéS2ült Psycho, mely az első képkockától a legutolsóig állandó izgalomban, félelemben és feszültségben tartja a nézőt. A szörnyfilmek koronázatlan királya szándékosan ijesztgeti és tartja rettegésben az embereket, hogy ily módon szórakoztassa őket. A feszültség kiváltása és fokozása érdekében nem riad vissza a legelképesztőbb történetektől, nem idegenkedik a sorozatos gyilkosságok, az aljasságok, a legkülönfélébb bűntények megjelenítésétől sem. A cél elérése érdekében kihasznál minden lehető, lehetséges eszközt és módszert, „beveti" a filmtechnika legújabb vívmányait is. A hang, a zaj, a nyomasztó csend, a félhomály, a sejtelmes árnyékok, ósdi kastélyok, a váratlan meglepetések és fordulatok segítségével feszíti és teszi próbára a nézők idegeit. élénk érdeklődést váltott ki az állami főügyész és a szövetségi belügyminiszter közös jelentése, mely hazánkban a bűnözés jelentős növekedéséről adott számot. Az utóbbi két esztendőben — 1967-hez viszonyítva — kereken húsz százalékkal emel kedett a bűncselekmények száma. Elszomorító valóság, hogy — sajnos — még ez a szám sem teljes, mert a belbiztonsági szervek apparátusának 196869-ben tapasztalt nemkívánatos gyöngülése sok esetben meggátolta a bűnözők hatékony és következetes felelősségre vonását is. Ma már nyilvánvaló, hogy ez is szerves része volt a jobboldali erők felforgató taktikájának. Szövetségi kormányunk elnökének „számadása" is élénk visszhangra talált a képviselők körében, hiszen a jelentésből nyilvánvaló, hogy a kormány sokat okult a múlt hibáiból. Céltudatosan, lépésről lépésre halad a gazdasági konszolidáció útján, külön súlyt helyezve a népgazdasági terv szerepére. E pozitív törekvések eredményeképpen az idei esztendő első negyedének gazdasági mérlege kielégítő ugyan, de időszerű teendő, megoldásra váró probléma így is akad bőven. Erre utal a Szovjetunióval kötött barátsági szerződés kérdésében igennel szavazó és a kormány számadását is elfogadó parlament határozata, mely mindannyiunkat fegyelmezett, alapos munkára szólít. MIKLÓSI PÉTER Feszültséget teremtő, nyomasztó légkörű a Psycho is, mely rablások, bűncselekmények, házasságtörés és gyilkosságok sorára, a gátlásokkal teli szkizofrén főhős megszállott mániákússágára épül. Kétségtelen, hogy Hitchcock nagy szak mai tudással mestermunkát végzett, melyben nem csekély az érdeme a főhőst megtestesítő, kiváló tehetségű Anthony Perkins színésznek sem. A film végső soron a nyugati társadalom érzelmi labilitásáról és cinizmusáról is vall. —ym — ÖRDÖGBRIGÁD (amerikai) Pozitív változások az egyetemi ifjúsági mozgalomban A cseh egyetemi ifjúsági mozgalom az elmúlt két évben sok olyan változáson ment keresztül, melyek nem járultak hozzá az egyetemi és főiskolai szervezetek jó hírnevének öregbítéséhez. Ismeretes, hogy a jobboldali szocialistaellenes erők a cseh- és a morvaországi felsőoktatási intézményeken tanuló ifjúságnak a feltörő kos szerepét szánták azzal a céllal, hogy radikális fellépésükkel nyomást gyakoroljanak a közvéleményre. A TRBUNA 22. számában Ján Procházka mérnök, a csehszlovák egyetemi ifjúsági központ vezetője ismerteti a mai helyzetet. A cseh- és a morvaországi főiskolákon a döntő fordulat 1970 januárjának végén állt be, amikor 26 fakultás diákképviselői olyan szervezetet hoztak létre, mely tevékenységében a marxizmus—leninizmus tanításából indul ki. A szervezet létrejötte megindította a főiskolások differenciálódását. A szervezet néhány hónap alatt jelentős politikai eredményeket ért el: május közepén már 53 fakultás 4500 hallgatója vallotta magáénak az új főiskolai szervezet programját. Nagyon jelentős körülmény, hogy ez a szervezet a most alakulóban levő egységes ifjúsági szövetség — a Szocialista Ifjúsági Szövetség — részének tekinti magát. A szervezet kari bizottságainak kezdeményezésére az egyetemeken már áprilisban megalakultak a SZISZ előkészítő bizottságai. Az egyetemi SZISZszervezetek megalakítása előreláthatólag még ebben az évben megvalósul. A SZISZ az egyetemi ifjúság körében végzett munka során el akarja kerülni a CSISZ hibáit, elsősorban azt, hogy a CSISZ fennállásának utolsó időszakában nem vette eléggé tekintetbe az ifjúság egyes rétegeinek problémáit és igényeit. Az új ifjúsági szövetség a főiskolákon elsősorban az ifjúság közt végzett politikai nevelőmunkára fekteti a fő hansúlyt. Ugyanakkor állandó figyelemmel kíséri a hallgatók szociális, tanulmányi és szakmai igényeit. Segíteni kell a diákság internátusi és szakmai felszerelési problémáink megoldásában, s nem utolsósorban hozzá akar járulni az egyetemi és a főiskolai ifjúság tanulmányi színvonalának emeléséhez is. Az elmondottak arról tanúskodnak, hogy a cseh főikalákon megindult egy egészséges folyamat, a diákság figyelme elsősorban saját problémáira, a tanulásra irányul. A cikkíró leszögezi: lezárult az z időszak, amikor a főiskolások szervezetének vezetői „magas politikát" folytattak,, s közben megfeledkeztek a diákok legelemibb igényeinek a kielégítéséről. Erkölcsrendészeti osztályokra van szükség A SVÜT PRÁCE hetilapban Arno Belohlávek a prostitúfció elterjedésének következményeivel, okaival és újabb formáival foglalkozik. Megírja, hogy már nálunk is vannak rá példák — a nyugati nagyvárosok mintájára —, hogy telefonhívásra érkeznek az örömlányok. A velük való összeköttetést a legtöbb esetben szállodaportások intézik. Sok esetben a szálloda előtt előre megrendelt taxi áll, amely a megbeszélt időpontra „szállítja az árut" anélkül, hogy a beavatatlanok bármit is sejtenének. Jellemző egy Prágában tartózkodó nyugati kereskedő nyilatkozata: — Önöknél a hivatalokban korán kezdik a munkát, s délután kettőkor vagy háromkor vége a munkaidőnek. Én pl. a Park-szállóban lakom (Prága egyik legkorszerűbb szállodája), s munkám elvégzése után gondot okoz, mit is tegyek délután vagy este. A mozikban kizárólag cseh nyelvű filmeket vetítenek, színházba nem akarok menni, mert véleményem szerint egy turistának nem kötelező mindent látni. Mi marad hátra? — a lányok. Hálistennek belőlük pedig önöknél van elég. Arno Belohlávek a prostitúció kezdetét abban is látja, hogy a fiatal lányok számára kevés a 7—800 korona átlagfizetés — hiszen sokkal többet költöttek rájuk szüleik —, s ez az anyagi kielégítetlenség kényszeríti őket jól kereső férfiakkal való ismeretség felvételére. Sok esetben a már „szakmában" levő barátnő adja a tanácsot. — Szamár vagy 700 koronáért hetekig dolgozni, amikor 1—2 éjszaka kétezret is megkereshetsz ... A prostitúció legveszélyesebb következménye a nemi betegségek terjedése. Az idézett cikkben feltárt adatok szerint pl. Prága-nyugati járásban a nyilvántartott prostituáltak fele nemi beteg. Kolínban pl. egy prostituált egyetlen táncmulatság alkalmával három férfit fertőzött meg. A világ legrégibb szakmájának hazai okait a cikkíró a munkafegyelem csökkenésében is látja, úgy véli, hogy a prostitúciónak csökkenése az emberek közti gazdasági különbségek felszámolásától függ, de nem utolsósorhatv a lakosság morális és kulturális színvonalától is. — Ha ezetr a téren, nem történik radikálií intézkedés, fennáll annak a veszélye, hogy terjedése beláthatatlan méreteket ölt. A prostitúciót hatalmi eszközökkel nem lehet felszámolni, s a rendőri beavatkozások csqk ideiglenesen szüntetik meg a prostituáltak gócpontjait. A megelőzés csak akkor lesz eredményes, ha az ifjúság nevelésében a felvi» lágosító munkára nagyobi hangsúlyt fektetünk, s ha a rendőrség keretében létrehozzuk a más országokban is bevált erkölcsrendészeti osztályokat. — Nagy hibának tartom — írja Belohlávek —, hogy a nyilvánosság erről az elburjánzó jelenségről nem kap kellő tájékoztatást. Mert anank állítása, hogy nálunk nem probléma a prostitúció, csak károkat okozhat. Tért hódit az antigeszt A MLADÝ SVET ifjúsági hetilap 22. számában M. Zelenkavá, a Cseh Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium családvédelmi osztályának munkatársa figyelemreméltó adatokat közöl a fogamzásgától szerek használatáról, 111. elterjedéséről. Tájékoztatását azzal a megállapítással kezdi, hogy 1969-ben nálunk 15 000 esetben került sor a terhesség művi megszakítására olyan nőknél, akik még nem szültek. Ugyanakkor az elsőszülött gyermekek többsége :s 9 hónapnál előbb született, mint a házasságkötés időpontja. Kz is bizonyltja, hogy a legtöbb házasság a teherbe jutás (sok esetben a nem kívánt fogamzás) eredménye. Ennek az oka nemcsak a fogamzásgától szerek hiányában, hanem a fiatalok tájékozatlanságában és a szexuális élethez való felelőtlen viszonyban is keresendő. A modern fogamzásgátló szerek gyártása az Egészségügyi Minisztérium -felügyelete alatt történik — olvashatjuk az interjúban. Egyre emelkedik azoknak a nőknek a száma, akik a nálunk gyártott fogamzásgátló szereket, pl. az antigesztet használják. A Cseh Egészségügyi Minisztérium adatai SIBrint nálunk a nők 6 százaléka használ korszerű fogamzásgátlót, amíg Angliában, Dániában és Svédországban a fogamzóképes nőknek kb. 10—25 százaléka. M. Zelenková, reagálva a Mladý svét szerkesztőségébe érkezett levelekre, javasolja, hogy a fogamzásgátlás gyakorlatával a fiataloknak már serdülőkorukban, a nemei élet megkezdése előtt kellene megismerkedniük. (smi Balázsovlts Lajos, Toior Todorov és Nagyezsda Kazasstan a Eeldobott kö bén. Egy igaz történet, felhígított tálalásban. Röviden így lehet találóan jellemezni A. W. McLagen színes, szélesvásznú filmjét. A film cselekménye a második világháború egyik valós epizódjára épül. A szövetséges haderők egyik ejtőernyős osztaga megalakulásának körülményei, harcai, és az e köré fonódó legendák elevenednek föl, valódi amerikai rekvizitumok kai: látványos, olykor alig elhihető, néhány esetben naivan felállított jelenetekkel, sok túlzással és dekoratív környezettel. A film szerzőinek nyilván nem voltak igényes művészi ambíciói, nem akartak maradandót mondani, megelégedtek azzal, hogy a felszínen marad va vidám perceket és részvétet egyaránt kiváltó, látványos jelenetet tartalmazó filmen a néző kellemesen szórakozzon s olykor el is gondolkozzon a látottakon. Ezt a célkitűzésüket kisebb-nagyobb hibáktól eltekintve el is érték. Az iga?ság kedvéért meg kell említenünk, hogy a film cselekményéből azért néhány esetben halvány utalásokat hámozhatunk ki a második világháborúban részt vevő egyszerű katonák hősies helytállásáról a hitleri hordákkal szemben. Ezenkívül többször felelevenednek a nyugati szövetséges haderőkben és ezen belül az amerikai hadvezetésben ebben az időben felbukkanó állandó viszályok. Az aránylag nagyszámú szereplők közül a Frederick ezredest alakító William Holdén minden felesleges túlzásoktól mentes, rokonszenves játéka jrdemel elisme rést. Rajta kívül mff Robertson, Jlaude Akins és \ack Watson játéka maradt meg leginkább t \z emlékezetemben. i-v-y • •••••••••• FILMEK• ••••••••••