Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)

1970-06-05 / 132. szám, péntek

A VII. Jókai-napok után Tovább a megkezdett úton AZ ELMÚLT NAPOKBAN a komáromi Szakszervezetek Há­zában befejeződött legjobb mű­kedvelőink és műkedvelő együt­teseink országos seregszemléje, a Jókai-napok. Tíz napon ke­resztül tapsoltunk a szép szó és Thália híveinek, akik nemcsak lelkesedésből és a kultúra irán­ti szeretetből, hanem csaknem kivétel nélkül rátermettségből és tehetségből is jelesre vizs­gáztak. Teljesítményeik értéke­lésénél elsősorban az elismerés hangján szólhatunk, s ha oly­kor bíráló szavakat is leírunk, csak azért tesszük, mert az érin­tett személyek, illetve együtte­sek képesek a jövőben az idei fellépésükhöz képest gondosab­ban kimunkált műsort összeál­lítani. AZ IRODALMI SZÍNPADOK FESZTIVÁLJA A VII. Jókai-napok első mű­sornapja a vers jegyében indult. A versmondók országos feszti­válja után az irodalmi színpa­dok léptek dobogóra: hét együt­tes versenyszerűen, kettő pe­dig versenyen kívül. Estére megszűnt az egésznapos zűr­zavar, s a meglehetősen kis létszámú közönség elsőnek a Párkányi Balassi Irodalmi Szín­pad műsorának tapsolt. A pár­kányiak újoncok a Jókai-napo­kon, de Pásztó András tanár vezetésével szándékuk tisztasá­gát máris bizonyították. A Bas­tille-tól a féli Palotáig c. elő­adásuk nem mond ugyan újat a forradalmakról, versanyaga meglehetősen kopott, szerkeze­te is aránytalan, de ismerik a színpad formát, s ez biztató. Minden görcsös póztól men­tesítette bemutatóját az Ipoly­sági József Attila Irodalmi Szín­pad. A mindennapi beszélgeté­sek egyszerűségével, szókimon­dásával figyeltetett magára, ta­nított helytállásra. Vas Ottó a csehszlovákiai magyar iroda­lomból válogatott ügyes kézzel mondanivalójához, (önmaga a legjobb férfi szavaló díjat nyer­te el.) Rendezése újszerű, ösz­tönző hatású. Ezért marad em­lékezetes. Fokozatos, töretlen előrejutás jellemző a Komáromi Petőfi If­júsági Klub Irodalmi Színpada eddigi munkásságára. 1965 óta óriási fejlődésen ment keresz­tül. Ereje a szavalók érettségé­ben rejlik (csak Szépe Kató ne­vét említem, akit a zsűri a leg­jobb női szavaló díjjal tüntetett ki). Mostani műsorukat is, a Nyugtalan éneket, Kiss Mihály rendezte. A határozott, mindvé­gig fegyelmezett előadás társa­dalmi problémákat feszeget — mulasztások ellen tiltakozik, ki­utat keres állandósult hibáink­ból. Megdöbbentő színpadképei egyensúlyban tartják a versek heterogén anyagát, az újrate­remtéshez kiválogatott versso­rokat. A komáromi együttes vé­gül is a fesztivál nagydíját nyer­te el. A legmegrázóbb s legtöbbet vitatott műsort a Lévai fuhász Gyula Irodalmi Színpad hozta. Már a cím rendkívülit sejtetett (A civilizáció megtörése — Sze­retkezéseink). Két fiatal ma­gyarországi költő (Tornai Jó­zsef és Bella István) egy-egy verse kelt életre a színpadon Gergely József rendező jóérzé­kű kezében. Az első rész álta­lános lázadását Picasso-Illuszt­rációk terelték legősibb lénye­günkhöz: a nemiséghez, hogy a második rész kristálytiszta ora­tóriuma felélessze bennünk az embert. A lévaiak merész kísér­letezése így lett egyszerre ered­mény — felrázó, megfellebbez­hetetlen. A pozsonyi magyar középis­kolások irodalmi színpada, a Forrás, Radnóti Miklós versei­ből készített összeállítást. Kul­csár Tibor sok új szavalóval újí­totta fel együttesét, talán ez magyarázza azt az indokolatlan pátoszt, amely már-már önmaga paródiájává törpítette Radnótit, így az ügyes technikai megol­dások sem ellensúlyozhatták az időmértékes vers töménységé­nek felhígítását. Több hiányosságot tartalma­zott a losonci Korunk bemuta­tója. Népballadák c. összeállí­tásuk nem irodalmi színpadra való volt. Színjátszás keveredett oratóriumi megoldásokkal, s a balladák nem születtek újjá szavalóik által. Ügy érzem, más összeállítással kellett volna pró­bálkozniuk. Tehetséges szavalókkal, érde­kes kísérlettel indult a Király­helmeci Orient Irodalmi Szín­pad Garcia Lorca: Bernarda há­za című drámáját „trodalmi­színpadosították". Szép, ha si­kerül. Sajnos, ahogy múltak a percek, úgy fogyott a bemutató eredeti drámaisága is. Pedig vi­tathatatlan Havasi Péter rende­ző újat akarása. Ezt bizonyítja éjszakai bemutatójuk is, a Villon-ö sszeállítás. Végezetül egy-egy mondatban a két, versenyen kívül indult együttesről: a nyitrai főiskolá­sok megjelenése örvendetes. Előadásuk még magán viseli a vajúdás jeleit, de van erejük a felsorakozáshoz. A balassagyar­mati vendégegyüttes fesztivá­lunk kedves színfoltja volt. A SZÍNJÁTSZÓ EGYÜTTESEK FESZTIVÁLJA A színjátszó együttesek idei komáromi seregszemléjére öt együttes került el. Ezúttal nem az egyes csoportok teljesítmé­nyét értékeljük — ezt már a zsűri megtette —, hanem né­hány, általunk fontosnak tartott tanulságot, észrevételt említünk meg. Az idén bemutatott szín­darabokról összegezésképpen elmondhatjuk, hogy kivétel nél­kül — természetesen más-más szempontból — igényesek vol­tak és híven tükrözték azokat az utakat, melyeken műkedvelő színjátszó együtteseink halad­nak. Együtteseink igényes da­rabválasztása dicsérendő, még akkor is, ha ebben az esztendő­ben még nem minden esetben tudták maradéktalanul megol­dani a rangos színmű adékvát Orvosi tanácsadó AZ ÚJSZÜLÖTT HIGIÉNIÁJA Régi olvasónk, F. Margit asz szony érdekes megfigyelését kö­zülié szerkesztőségünkkel: „Már több esetben voltam tanú­ja annak, hogy amidőn a család­ban kisgyermek születik, a fel nőttek evéssel, de főleg Ivással ünneplik meg á világra jöttét, az életmódjukon és a szokásaikon azonban nem igen változtatnak. Sokszor szinte láthatóan és bizo nyíthatúan veszélyeztetik az új szülött egészségét. Az édesanyán kívül senki sincs rá tekintettel, dohányoznak, sőt köpködnek a szobában, ahol a gyermek al­szik . .." Leveléért köszönetet mondunk és kérésére a következőket váta szoljuk: Abból Indulunk ki, hogy vala­mennyi családtag felelős a védte­len kisgyermek egészségéért. Kö­zösen kell óvnunk mindentől, ami a zsenge szervezetét fertőzéssel vagy más ártalommal fenyegeti. Tudjuk, hogy nincs mindenki a legrózsásabb lakáshelyzetben, de az újszülött számára mindenkép­pen különlegesen óvott környe­zetet kell kialakítani. Ágyat he­lyezzünk el a lakás legnaposabb, jól szellőztethető szobájában, amelyben lehetőleg ne tartózkod­janak felnőtt emberek. Ha nem lehet külön gyermekszobát bizto­r'tanl neki, legalább részben (spanyolfallal vagy függönnyel) különítsük el a gyermeksarkot. A gyermek szobáját gyakran szellőztessük és ne túlságosan fűt­sük. A legkedvezőbb szobahőmér­séklet 19—22 C fok. Nyáron, ami­kor sok a légy és egyéb rovar, szereljünk hálót az állandóan nyit­va tartott ablakra. A gyermekszo­színpadraállításából eredő fel­adatokat. Az előadások néhány részletében a színmű szerzőjé­nek szándéka és a rendező kon­cepciója nem volt „szinkron­ban", s olykor még — bár az elmúlt évekhez képest jóval kisebb mértékben — most is ott kísértett a felesleges érzelgős­ség, valamint a rendezvény egyik „réme", a bosszantó mű­szaki hibák. Pozitívumként kell megemlíteni, hogy a szereplők már sokkal magabiztosabban és tudatosan mozogtak a színpa­don, ami rajtuk kívül elsősor­ban a rendezőket dicséri. - Szinte már krónikus betegség­nek számít, hogy a szereplők egy része a színpadon is szű­kebb pátriájának nyelvjárását használta, s ez továbbra is za­varóan hat. Az idén több kitűnő egyéni teljesítménynek is tapsolhat­tunk. Itt elsősorban a naszvadi Csontos Szilvia és a losonci Schneider Péter emlékezetes alakításaira gondolunk, de el­ismeréssel szólhatunk a pozso­nyi Molnár László, az érsekúj­vári Szabó Sándor és mások tel­jesítményéről is. A szereplőkkel kapcsolatban örömmel nyugtáztuk, hogy csaknem minden együttesben a már ismert és elismert nevek mellett számos új fiatal arc is felbukkant, s ez az együttesek jövője szempontjából biztató. Kellemes meglepetésül szol­gált, hogy a díszletek túlnyo­mórészt valóban színvonalasak voltak, néhány esetben kisebb javításokkal minden bizonnyal akár egy hivatásos színház is elfogadná őket. Az idei jókai-napokon is be­bizonyosodott, hogy lelkes és tehetséges műkedvelő szerep­lőink, rendezőink és szervezőink vannak, s az út, melyen járnak, ha olykor nehézségekkel és buktatókkal is jár, helyes. Ép­pen ezért bizakodással tekin­tünk műkedvelő együtteseink további munkája elé, s biztosra vesszük, hogy a következő évad­ban az idén tapasztalt igé­nyességet továbbra is megtartó, s az idei színvonalat pedig meg­haladó előadásokat láthatunk majd. Végezetül, dicsérettel szólha­tunk a rendezőkről, tehát első­sorban a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának mun­katársairól, akik a tíz nap alatt csaknem zökkenőmentes és tar­talmas műsort állítottak össze. Az idei Jókai-napok ünnepélyes­ségét az erre az alkalomra kom­ponált szignál (Dobi Géza mun­kája) növelte, habár azzal az érzéssel távoztunk Komáromból, hogy az idén ez a rendezvény — az ünnepélyes záróakadémiát kivéve — külsőségekben vala­mit veszített az elmúlt évekhez képest. A jövőben nagyobb fi­gyelmet kell szentelni arra, hogy a Jókai-napok elsősorban tartalmilag, de külsőségekben is országos rangú rendezvény legyen. BÁRCZl ISTVÁN SZILVÁSSY JÓZSEF. A Prágai Tavasz jubileumi éve A Prágai Tavasz — a hagyo­mányos nemzetközi zenei fesz­tivál 25. éves jubileuma egybe­esik hazánk felszabadításának negyedszázadával. A nemzet po­litikai szabadsága, szabad fejlő­dése, szoros kapcsolatbal áll a művészet terén kifejtett nemzet­közi együttműködéssel. Ugyan­akkor az egész világ zeneked­velő közönségével együtt az idén emlékezünk meg L. van Beethoven születésének 200. év­fordulójáról, aki a zeneművé­szet géniuszaként a művészet­tel harcolt az emberiség sza­badságáért, testvériségéért. Mindez jelentős tartalommal gazdagította az idei prágai ze­nei ünnepségeket. A fesztiválnak Smetana „Ha­zám" szimfonikus költemény­ciklusával való hagyományos megnyitása rendkívüli jelleget adott: a prágai vár. emlékeze­tes Vladislav termében adott hangversenyen megjelent a köz­társasági elnök és számos je­lentős politikai személyiség. A hangversenyt a prágai Nemze­ti Színház zenekara Jaroslav Krombholz vezényletével adta. Az ünnepi megnyitó után teljes terjedelmében megkezdődtek a fesztivál hangversenyei. Külön figyelmet szeretnénk szentelni azoknak a hangversenyeknek, amelyeket külföldi vendégek adtak. Az első külföldi vendég Borisz Gutnyikov ismert szovjet hegedűművész volt, aki a Cseh Filharmóniával együtt adta elő csodálatos kivitelezésben Pro­kofjev hegedűkoncertjét, ame­lyet Václav Neumann vezényelt. A műsor további részét a mo­dern cseh zenének szentelték, mely a programokban jelentős szerepet kapott. Ilyenek voltak például Pavel Bifskovec és Bo­huslav Martinü szimfonikus al­kotásai. A további szovjet mű­vész, a nálunk még ismeretlen fiatal Borisz Pergamencsikov volt, aki elvitte a pálmát a Prágai Tavasz gordonkaverse­nyében, és aki azt a nehéz fe­ladatot vállalta, hogy Prágában eljátsza Dvofák híres gordonka­koncertjét, s mindezt még Hi­royuki Iwaki japán karmester vezénylete emelte. Kiegyensú­lyozott teljesítményt nyújtott a prágai rádió szimfonikus zene­kara, tehát ezzel minden sike­rült. A műsor további részében meghallgattuk T. Takemitsu ja­pán szerző érdekes szerzemé­nyét és Prokofjev ötödik szim­fóniáját. A rádiózenekarok sorá­ban a további a párizsi Orchest­re national ORT híres zenekar volt nem kevésbé híres fean Martinonjával. A művészek két hangverseny keretében bebizo­nyították, hogy teljes mérték­ben jogosultak hírnevükre. Va. rázslatos volt Debussy La Mer­je. A francia zeneművészeket kiválóan képviselte Philippe Entremont zongoraművész, nem csak szólókoncertjében, hanem a prágai szimfonikus zenekar­ral együtt adott hangverseny­nyel, amelyet Oko Kamu, a Ka­raján-verseny győztese vezé­nyelt (szintén Beethoven mű­ba vagy a kialakított gyermeksa­rok berendezése legyen a lehető legegyszerűbb, tisztán tartható és barátságos, távolitsunk el a gyer­mek környezetéből minden porfo­gó tárgyat. Akinek nincs dolga az újszülött körül, ne tartózkodjék a közelé­ben. A felnőttek és a gyermek le­hetőleg más szobában töltsék éj­szakáikat. Különösen a vendége­ket ne fogadjuk ott, ahol a klsba ba lakik, és ha látni akarják, ak­kor Inkább őt vigyék kl. hogy megmutassuk. A látogatók vagy a családtagok előbb tisztálkodjanak meg. ha a kintről pl. üzletből, hi­vatalból, gyárból. Istállóból vagy a mezőről érkeznek, és csak azután, hogy lábbelit és öltözéket váltot­tak, valamint kezet mostak, köze­líthetik rrrcg a kisgyermeket Ez a szigorú intézkedés különö­sen azért fontos, mert a lélegzés­sel és a dohányzással elvonjuk az oxigént, elhasználjuk a levegőt, a köhögéssel, a tüsszentéssel és a köpködéssel pedig kórokozók tö­megével fertőzzük meg az egész környezetét. Az lenne a leghelye­sebb, ha még az anya sein csó­kolgatná gyermekét szájon és nem lélegezne egyenesen az arcába. Beszéd, nevetés, köhögés vagy tüsszentés alkalmával a kórokozó mikrobák az ember légzőszervei­ből 1—2 méternyi távolságba is szétszóródnak. Ha a családban meghűléses vagy fertőző légzőszervi megbetegedés van, az újszülöttet és a kisgyer­meket később ls óvni kell. Ilyen­kor még fontosabb a felnőttektől és a betegektől való elkülönítése. Akt pedig a gyermeket táplalja. még akkor is, ha nem látszik vagy nem érzi magát betegnek, kössön az arca elé zsebkendőből vagy kötszerből készített védőmaszkot. Az utóbbi években és e hóna­pokban ls sokan tanúi voltak an­nak, hogy életerős, felnőtt embe­reket is ágyba döntött az olyan lényegtelennek látszó betegség, hint például a náthaláz. Azt ls tudjuk, hogy a fertőző betegségek a csecsemőkre és az aggokra a legveszélyesebbek. Ezért kell olyan nagy súlyt fektetni az új­szülöttek higiéniájára és környe­zetük tisztaságára, hogy egészsé­ges gyermekeket nevelhessünk be­lőlük. Or. SZÁNTÓ GYÖRGY sorral). A gordonkajáték érett művészetét mutatta be Daniel Safran Bach szóló szvitjében. Szenzációt jelentett a The Pierr Players angol együttes fellépé­se, főleg vezetőjük, Roy Hart szereplése, akit a világ zene­kedvelő közönsége főleg a kí­sérleti hangmegnyilvánulásai­ról, szokatlan hangjairól, ri­koltozásairól ismer — a mű­vész a különböző hangokkal igyekszik kifejezni a legkülön­bözőbb állapotokat, a félelmet, a szorongást, a borzalmat, s ugyanakkor a boldogságot a szeretet állapotát is. Megfele­lően mutatta be az ilyen hang­megnyilvánulásait P. Af. Daviet „Nyolc ének az őrült király számára" (III. György) szerze­ményében. Roy Hartot azért hívták meg Prágába, hogy hankísérleteit Vondráóek pro­fesszor pszichiátriai klinikáján is bemutassa, mivel a művész e hangoknak gyógyító hatást tu­lajdonít. A prágaiak ezt úgy ne­vezték el, hogy „gyógyítás or­dítással." A Cseh Filharmónia nagysze­rű koncertje zökkentett vissza bennünket a normális zene hallgatásába, amely hangverse­nyének első részét az ismert Lovro van Matucsics vezényle­tével cseh alkotásoknak szen­telte. (Kalabisz szimfónikus va­riációi, Dvorák hegedűkoncert­je, amelyet a fiatal és Igen te­hetséges Bohuslav Matoušek adot elő.) A hangverseny má­sodik felében pedig Beethoven csodálatosan szép Leonora III. művét adta elő. Prágában szin­tén jó hírnévnek örvend Walter Klien osztrák zongoraművész, aki a hallgatókat Mozarttal, Brahmssal és Schumannal ba­bonázta meg. A Prágai Tavasz minden év­ben örömmel fogadott vendégei a szlovákok, a Szlovák Filhar­mónia és karnagyai. Az első hangversenyt, amelyet Ladislav Slovák vezényelt, ünnepélyes keretek közt adta a vár Vladis­lav termében szintén az állam­fő, a vezető közéleti személyi­ségek és külföldi vendégek je­lenlétében. A hangverseny mű­vészi szempontból is színvona­las volt. A beethoveni ünnepsé­gekhez külön is hozzájárul fán Cikker zeneszerző a Hommage ä Beethoven című saját szerze­ményével amely a Coriolánus­ra emlékeztető modern parafrá­zis; Jan Kapr néhány művében nagyszerűen mutatta be a fel­nőtteknek a gyermekek világát, s ilyen volt a Prágai Tavasz keretében előadott VII. szimfó­niája, amelyet találóan „A gyermekek országa" címmel ruházott fel. A mű sikeréhez nagyméretben hozzájárultak a bratislavai rádió gyermekkóru­sának kedves kis énekesei. A gondosan begyakorolt műsor a Ladislav Slovák vezényletével előadott Beethoven V. szimfó­niájával érte el tetőpontját. Ami a cseh művészeket ille­ti, szintén jól ismertek Szlová­kiában, s a Prágai Tavasz hang­versenyein való szereplésük is igen jelentős. Elegndő megem­líteni, hogy a Smetana vonós­négyes és a Novák vonósnégyes kivette részét a Beethoven vo­nósnégyeseinek sorozatában. Josef Suk hegedűművész föry Demusszal eljátszotta az összes Beethoven hegedűszonátákat, a ' Prágai Madrigalisták Miroslav Venhodával az élükön művésze­tüket G. de Machaut müveinek tolmácsolásában mutatták be, JiH Pofek orgonaművész a Szent Jakab templomban ját­szotta el a német barokk-kori mesterek műveit és faroslav Krombholzon kívül nagyszerűen szerepeltek Otakar Trhlíöek karmester (az ostravai Állami Filharmóniát vezényelte) és Zdének Ki'sler karmester aki a prágai rádió zenekarával a cseh kórussal és szólistákkal együtt újra megszólaltatta Svätopluk Havelka „A fény dicsérete" cí­mű nagy modern szimfonikus művét. Dr. KAMIL ŠLAPAK

Next

/
Oldalképek
Tartalom