Új Szó, 1970. június (23. évfolyam, 128-153. szám)
1970-06-01 / 128. szám, hétfő
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1970. június 1. HÉTFŐ BRATISLAVA • XXIII. ÉVFOLYAM 128. szám Ara 50 fillér VILÁGSZERTE VISSZHANGZIK A MEXIKÓI LABDA PATTOGÁSA Legifjabb korunk vágyainak egyik netovábbja kétségtelenül a távoli ás szépségesnek tartott Mexikó, az aztékok fisrégi földje volt. Ez az ország két évvel eze lőtt lenyűgöző mádon rendezte meg a legutóbbi nyári olimpiai játékokat, most pedig a földkerekség 15 arra érdemesített válogatott labdarúgó-csapatát látja vendégül. Mindannyiuk számára nagyszerű környezetet biztosít an nak eldöntésére, hogy közülük pillanatnyilag melyik a legjobb, melyikük érdemes a világbajnoki címre. Hozzávetőleg fél milliárd ember nézte meg az Azték stadion pom pás világbajnoki megnyitóját, s így a tévé segítségével a nagy esemény részese lehetett. Közép-európai idő szerint 10 órakor (Mexikóban 17 órakor) (05 000 néző előtt bevonult az em lített stadionba a köztársasági elnök katonai gárdájának zenekara, hogy a közönséget szórakoztassa. Azután spanyol, angol és francia nyelven ismertették a műsort. A haditengerészet zenekarának köz reniüködésével a pattogó indulók hangjaira 16 csoportban egyenként 11—11, a résztvevő országok me zébe öltözött mexikói fiú vonult fel. A csoportok előtt egy-egy mexikói lány haladt, a küzdő felek nevét viselő táblával. A csapatok a spanyol ABC sorrendjében vonullak fel. A sort az NSZK válogatottja nyitotta meg és a vendég látu Mexikóé zárta be. A tengerész kadéták a FIFA tagállamainak zászlaját hozzák be ax Azték stadionba . . Elsőként C a n e d o, a Mexikói Labdarúgó Szövetség és a szervező bizottság elnöke lépett a mikrofonhoz, majd Sir St a n I e y R o us, a FIFA elnöke kérte fel G u s t a v o Diaz Ordaz mexikói köztársa sági elnököt a IX. labdarúgó vi lágbajnokság megnyitására. A színpompás ünnepség után, pontosan tizenkét órakor (szerintünk 19 órakor) a Mexikó — Szovjetunió mérkőzéssel vették kezde tűket a 22 napon át tartó küzdelmek. A labdarúgás sorrendben 9. világbajnokát június 21-én kellene megismernünk. Amennyiben azon ban a döntő az esetleges meghoszszabbílás után sem hozna eredményt, két nappal később ismétlés válna szükségessé. Ha az ismétlés rendes játékidejében, vagy netán a 2x15 perces hosszabbítás ban sem dől el. hogy melyik dön íőbeli csapat jobb. sorshúzás álla pítaná meg az új világbajnokot. Az eddig lebonyolított világba) nokságok során még nem volt ismételt döntő, tehát a sorhúzást sem vették igénybe. Minden alkalommal a zöld gyepen dőlt el, melyik a világ legjobb labdarúgó nemzete. ZALA iÖZSEF KÖZEL-KELET Újabb heves kommandóakciók Kairó — Arab fegyveres csoport intézett támadást szombaton izraeli katonai berendezések ellen, a Szuezi-csatorna északi szektorában. A megtámadott katonai objektumokat az arab harcosok sorra megsemmisítették — jelentette be egy kairói katonai szóvivő. Az elmúlt hét végén arab egységek ismét átkeltek a Szuezi-csatornán és annak északi térségében izraeli katonai állásokat támadtak meg. Az egyiptomi katonai szóvivő adatai szerint az átkelt alakulatok megtámadtak egy izraeli páncélos menetoszlopot, Ras Alastól délre. A szóvivő bejelentette, hogy két izraeli tankot és két páncélkocsit teljesen megsemmisítettek az egyiptomi katonák. Ezzel egyidőben az egyiptomi tüzérség tüzet zúdított izraeli állásokra a Szuezi-csatorna nyugati oldaláról, s így megakadályozta, hogy az izraeliek erősítéseket vonjanak be. Amman — szombaton ismét fellángoltak az összecsapások a lordán-folyó völgyében, jorDÉLKELET-ÁZSIA | dániai és izraeli alakulatok között. Kairó — Az Egyesült Arab Köztársaság fővárosában szombaton megkezdődött a palesztinai ellenállók konferenciája. Első ízben került sor arra, hogy a megbeszélésen az összes ellenállási csoport képviselői részt vesznek. A konferencia célja egyesíteni a palesztinai ellenállási mozgalmakat. Izraelnek el kell ismernie az ENSZ alapszabályzatát Moszkva — A TASZSZ nyilatkozatot tett közzé, amely leszögezi, hogy a közel-keleti válság éleződése, amely mindenekelőtt Izrael meggondolatlan kalandorpolitikájának tudható be, mély felháborodást kelt a szovjet népben. A közeikeleti béke helyreállítása szempontjából szükséges arra kényszeríteni a Tel-Aviv-i vezetőket, hogy feltétlenül ismerjék el az ENSZ alapszabályait és maradéktalanul teljesítsék a Biztonsági Tanács határozatát. RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT KAMBODZSÁBAN Saigon — A kambodzsai rádió vasárnap bejelentette, hogy mától kezdve a kormány rendkívüli állapotot rendelt el az országban és a legsúlyosabb büntetések várnak azokra, akik vétenek az előírások ellen, amelyeket egy terjedelmes lista tartalmaz. Akire rábizonyítják, hogy kormányellenes tevékenységet fejt ki, azt halálbüntetéssel sújtják. Hasonló büntetés vár azokra is, akik propaganda tevékenységet fejtenek ki a katonák között, hogy azok álljanak .át az „ellenség" oldalára. Húsz évi börtön jár azért, ha valaki a pekingi, hanoi, vagy a dél-vietnami forradalmi kormány rádióját hallgatja, illetve „valótlan híreket terjeszt". A rendkívüli állapot mindaddig tart, amíg az ország veszélyben forog. Washington — Kambodzsa és az Egyesült Államok nagyköveteket cserélnek, közlik a nyugati hírügynökségek jól értesült washingtoni körökre hivatkozva. E források szerint a diplomáciai kapcsolatok felvételét a kambodzsai kormány javasolta. Az erről szóló híreket az amerikai külügyminisztérium szóvivője mindeddig nem cáfolta meg. Magyar pártmunkások az SZLKP Központi Bizottságán (CSTKj — Dr. Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB elnökségi tagja, a KB titkára szombaton Bratislavában dr. Anton Kopšának, az SZLKP KB Ideológiai osztályvezetője helyettesének jelenlétében fogadta Sándor Józsefet, az MSZMP KB tagját, az MSZMP Központi Bizottsága irodájának vezetőjét és Havasi Pétert, a Nógrádmegyei pártbizottság ideológiai osztályának titkárát. A magyar vendégek mint az MSZMP lektorai a CSKP KB meghívására május 25-től 30-ig tartózkodnak hazánkban, és több előadást tartottak a Magyar Népköztársaság szocialista országépítésének negyed évszázadáról. A magyar vendégek elutazását megelőző fogadáson Pezlár elvtárs rendkívül nagyrabecsüléssel nyilatkozott az MSZMP lektorainak előadássorozatáról amely jelentősen hozzájárult a csehszlovákiai párttagok ismereteinek bővítéséhez. K o z e let — LUDVÍK SVOBODA köztársasági elnök A. Burgibát, a Tuniszi Köztársaság elnökét üdvözlő táviratban köszöntötte Tunisz államünnepe alkalmából. — EGYHETI TANULMÁNYI LÁTOGATÁS után A. P. Volkov bizottsági elnök vezetésével visszauta zott hazájába a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő munka- és bérügyi bizottság küldöttsége. A ruzynéi repülőtéren a küldöttségtől Michal Stancel. sző vetségi munkaügyi és népjóléti miniszter, dr. Emilian Hamerník, a cseh munkaügyi és népjóléti miniszter, valamint S. V. Cservonyenko szovjet nagykövet vett búcsút. — PRÁGÁBÓL tegnap háromna pos csehszlovákiai látogatása után Szófiába utazott lahja Abu Bakr, az Arab Államok Ligája információs központjának igazgatója. Az arab vendéget prágai tartózkodása alatt több közéleti személyiség fogadta. Tegnap kaptuk a megrendítő hirt. Fábry Zoltán, az európai hírű és rangú csehszlovákiai magyar író és publicista, érdemes művész, a Munkaérdemrend és még több más bel- és külföldi kitüntetés tulajdonosa május 31-én, vasárnapra virradó éjszaka Stószon hosszas betegség ut án meghalt. Fábry Zoltán temetéséről később történik intézkedés. A halál mindig megrendítő. És mennyivel inkább az, ha olyan ember távozik közülünk, akivel az embert több évtizedes kapcsolat fűzte össze. Fábry Zoltánnal több mint két évtizedes elvtársi, baráti, kollegiális kapcsolat szálai kötöttek egybe. Írásait — melyek mindig nagy hatással voltak rám — még az első köztársaság idejéből ismertem, de személyes találkozásra és ennek eredményeként kapcsolataink elmélyítésére csak húsz évvel ezelőtt került sor, mikor az Üj Szó szerkesztőségébe kerültem Nem szükséges bi zonygatnom, hogy a csehszlovákiai magyar szellemi élet nemcsak, hogy még gyermek cipőben járt, hanem túlzás nélkül merem állítani, hogy még csak az embrió korában volt. És az első nyílt vitám Fábry Zoltánnal akkor és e körül zajlott le. Nem emlékszem már pontosan, hogy Fábrynak akkor egy cikkét közöltük, vagy pedik csak a szerkesztőséghez intézett leveléről volt szó, melyben szemünkre vetette a csehszlovákiai magyar irodalom siralmas állapotát és azt, hogy ne várjuk az indítást attól az egykét itt maradt „öregtől", hanem hol vannak a fiatalok, hol vannak a — kifejezésre pontosan emlékszem — a tanítványok. Fábry Zoltánnak erre a levelére az Oj Szó hasáb jain válaszoltam. Válaszoltam mint a tanítvány. A nem utolsósorban Fábry írásain felnövő tanítvány, és megírtam: mi, a tanítványok itt vagyunk, csináljuk a dolgunkat úgy, ahogy tudjuk, de hol a „mester", akitől az útmutatást, a segítséget kapnánk. Fábry Zoltán erre föl minden szerénysége ellenére is vállalta a „mester" küldetésszerű, nem könnyű elhivatottságát. Engedtessék meg nekem, hogy egy másik és az egész csehszlovákiai magyar irodalom fejlődését döntő módon befolyásoló élményemet is elmondjam. Az 1954-ben megjelent, s annak idején oly sok vitát kiváltó „Harmadvirágzás" című tanulmányról van szó. Én akkor — többek között — a Fáklya című kultúrpolitikai folyóiratot is szerkesztettem. 1954-ben, ha nem is sokat és nem is oly nívósat, de azért már produkált valamit a csehszlovákiai magyar irodalom, és többedmagammal azon a véleményen voltunk, itt volna már az ideje a summázásnak, de egyben a szelektálásnak is. Fábryval e tanulmány megírásáról több levelet váltottam. Hónapokig huzakodtunk, mivel Fábry azon a véleményen volt, hogy olyasmiről akarunk számot adni, ami nincs: a csehszlovákiai magyar irodalomról. Mindegy, a tanulmány végül is megszületett, meg is jelent, és Fábry önmaga számára is megdöbbentően konstatálta: irodalmunkkal, ha bármilyen gyengécske is, neut kell szégyenkeznünk, ellenben a hozzáértő gondos kertész kezével, illetve ollójával nyesegetni kell a vadhajtásokat, hogy annál erőteljesebben fejlődhessék a fa. És Fábry Zoltán azóta is gondos kertésze volt irodalmunknak, s ezért oly pótolhatatlan vesztesége irodalmunknak Fábry Zoltán elvesztése. Fábry Zoltánban nemcsak az írót, a kritikust veszítettük el, hanem a kiemelkedő antifasisz ta békeharcost is. Nem túlzás olyasmit állítani, hogy a német fasizmusnak Európában nem volt még egy olyan alapos ismerője, raint ő. Kérlelhetetle nül harcolt ellene a nácizmus hatalomra jutása után, az adott lehetőségekhez mérten harcolt ellene a világháború alatt, és ezt a fasizmust nem tekintette megsemmisítettnek a háború be fejezése után sem. Az elsők között emelte fel szavát az újra éledő német neonácizmus ellen, s mi tagadás, többen — köztük jómagam is — eltúlzottnak tartottuk a veszélyt jelző, kongató harangot. Sajnos, neki lett igaza! Európa vigyázz! — hir dette Fábry látnoki jóslással A két világháború között, az első republika idején Fábry Zoltán egyik legjelentősebb — túlzás nélkül állíthatom: európai hírű — alkotása kárpátaljai riportja, „Az éhség legendája" volt. Igaz, a cenzúra betütotta és erre föl a könyvecske csupán címlappal ós puszta oldalakkal jelent meg. Ám a kommunisták ennek ellenére megtalálták a módját, hogy a kinyomtatott, de betiltott „Az éhség legendája" egy részét különféle utakon kicsempészték, s lett belőle olyan európai botrány, hogy Slávik belügyminiszter a par lamentben kényszerült magyarázkodásra. Éppen egy évvel ezelőtt Kárpátalján jártam. Sok emberrel beszéltem, sok szó esett Fábry Zoltánról is, és nemcsak ma gyarok, hanem az ukránok között is. S beszéltek róla olyan tisztelettel, ahogyan kevés emberről. Fábry Zoltán emlékét nem csak mi, hanem a határainkon túl élő más népek is őrizni és ápolni fogják. BÁTKV LÁSZLÓ