Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-12 / 111. szám, kedd

EGY LÉPÉST SEM HÁTRA! NAGY GYULA HALÁLÁNAK 45. ÉVFORDULÓJÁRA Tegnap az Oj Szó szerkesztőségének küldöttsége, Lőrincz Gyula főszerkesztő vezetésével, a bratislavai Csalogány-völ­gyi temetőben kegyelettel megkoszorúzta Nagy Gyula, a kiemel kedű csehszlovákiai magyar forradalmár sírját. Negyvenöt éve, 1925. május 12-én hunyt el a Csehszlovák Kommunista Párt egyik alapító tagja, a szlovákiai munkásmoz­galom kimagasló egyénisége, a bátor és tántoríthatatlan for­radalmár, Nagy Gyula elv­társ. Nagy Gyula 1875. szeptember 22-én született a magyarorszá­gi Dekt községben. Mint fiatal kovácsinas Budapesten tevé­kenyen munkálkodott a szo­ciáldemokrata párt ifjúsági mozgalmában. A további évek­ben egy vagongyárban dolgo­zik, ahol munkatársai hamaro­san felismerik benne a harcos forradalmárt és az üzem bizal­mijává választják. Politikai te­vékenységét a hatóságok és a munkaadók állandó üldözése kíséri. 1908-ban büntetésből Budapestről Žilinára helyezik át; két évvel később Bratisla­vában az államvasutaknál dol­gozik, ahol lankadatlanul küzd a forradalmi szellem érvénye­süléséért. 1919-ben részt vesz az országos vasutassztrájkban, ezért azonnali hatállyal elbo­csátják. 1919 tavaszán, a ma­gyar és szlovák Tanácsköztár­saság megalakulása után letar­tóztatják és Ilaván bebörtön­zik. Csak a Tanácsköztársaság bukása után helyezik szabad­lábra. A további években, 1920-tól kezdve, tehetségét és erejét a forradalmi munkásmozgalom szolgálatába állítja. 1920-ban a szociáldemokrata pártban fo­lyó heves harcok tüzében igazi marxistává, kommunistává érik. Még ugyanebben az évben, mint a bratislavai kerület proleta­riátusának jelöltjét a szociál­demokrata párt parlamenti képviselőjévé választják. Nagy elvtárs a pártunk meg­alapításáért folyó harc első soraiban küzd. 1921-ben, pár­tunk megalakulása után a szlo­vák szociáldemokrata párt par­lamenti képviselői közül egye­dül 6 csatlakozott a kommunis­ta párthoz. Tevékenyen mun­kálkodott a marxista sajtó meg­szervezésén. A Bratislavában megjelent Népszava és Harc cí­mű lapok felelős szerkesztője és kiadója lett. A csehszlovák hatóságok 1923-ban megfosztották cseh­szlovák állampolgárságától és képviselői mandátumától, de Nagy Gyulát e könyörtelen ter­ror sem tántorította el a forra­dalmi mozgalomtól, nem térí­tette le az osztályharc útjáról. Kommunista meggyőződéséhez híven, politikai tevékenységé­nek korlátozása ellenére is ren­dületlenül tovább harcolt a munkásosztály igazságos ügyé­nek végső győzelméért, amíg az 1925-ben bekövetkezett vá­ratlan halála kiragadta so­rainkból. Nagy Gyula határtalan nép­szerűségnek örvendett Bratis­lava és környéke dolgozóinak körében. Tetemét a Duna-utcai Munkásotthonban ravatalozták fel, ahol több mint 30 000 har­costársa és tisztelője búcsúzott el tőle. Az 1925. május 15-i te­metés nemcsak Bratislava és környéke, hanem jóformán egész Szlovákia dolgozóinak tüntetése volt azokért az esz­mékért, amelyeket pártunk ve­zetésével mi és a bennünket követő nemzedék vált valóra. RÓJÁK DEZSŐ Jókívánatok hazánk felszabadulása 25. évfordulója alkalmából (ČSTK) — Martin Dzúr vezérez­redes, nemzetvédelmi miniszter üd­vözlő táviratot kapott A. A. Grecs­ko marsalltól, a Szovjetunió hon­védelmi miniszterétől Csehszlová­kia felszabadítása 25. évfordulójá­nak alkalmából. A táviratban egye­bek közt a következő áll: „A szovjet fegyveres erők oevé­ben Önnek és minden csehszlovák katonának forró, harcos üdvözle­temet és szívélyes jókívánataimat küldöm Csehszlovákia felszabadí­tása 25. évfordulójának, valamint a hitleri fasizmus felett aratott győzelem 25. évfordulójának alkal­mából. A közös ellenséggel szemben ví­vott elszánt küzdelemben megszi­lárdult országaink nemzeteinek és hadseregeinek bajtársi szövetsége. Ezt a szövetséget és barátságot, melyet az élet és a közös küzde­lem acélozott meg, senki sem ren­ditheti meg." Csehszlovákia felszabadítása 25. évfordulójának alkalmából a nem­zetvédelmi miniszter további üd­vözlő leveleket kapott l. I. Jaku­bovszkij marsalltól, a Varsói Szer­ződés tagállamai szövetséges fegy­veres erőinek főparancsnokától, továbbá Sz L. Szokolov hadsereg­tábornoktól, • Szovjetunió honvé­delmi miniszterének első helyette­sétől, D. Dzsurov hadseregtábor­noktól, a Bolgár Népköztársaság nemzetvédelmi miniszterétől, Czi­nege Lajos vezérezredestől, a Ma­gyar Népköztársaság honvédelmi miniszterétől, B. Dörzs vezérezre­destől. a Mongol Népköztársaság honvédelmi miniszterétől, W. Jaru zelski hadseregtábornoktól, a Len­gyel Népköztársaság nemzetvédel­mi miniszterétói, I. Ionita vezér­ezredestől, a Román Szocialista Köztársaság fegyveres erőinek mi­niszterétől, Sz. V. Cservonyenkó­tól, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetétől, Nguyen Huu Ngo­tól, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság csehszlovákiai nagyköve­tétől, K. G. Kozsanov vezérezredes­től, a szövetséges fegyveres erők csehszlovákiai vezérkarának kép­viselőjétől, A. M. Majorov vezér­ezredestől, a szovjet katonaság központi csoportjának parancsno­kától, a CSSZBSZ elnökségétől és központi titkárától, dr. A. Krou­žiltól, továbbá számos diplomáciai, közéleti és katonai személyiségek­től. A párt érdemes tagjainak kitüntetése (ČSTK) — Társadalmunk nagyra becsüli azokat, akik egész életüket a pártmunká­nak' szentelték, a pártalapítói első soraiban álltak, és éveken át a párt tisztségviselői voltak. Banská Bystricán az SZLKP közép-szlovákiai kerületi bizott­ságán tegnap vette át „Az or­szágépítésben szerzett érdeme­kért" állami kitüntetést Lóska János gömöri és Iván János ko­váčovicei lakos. A 70 eszten­dős Lóska elvtárs 1921-ben lé­pett a kommunista pártba. Szolgált a Magyar Tanácsköz­társaság Vörös Hadseregében, az egykori tornaijai járásban a párt alapító tagjainak egyike. Nagy érdemeket szerzett a szo­cialista mezőgazdaság építésé­ben. Az ugyancsak 70 éves Iván elvtárs 1927-től párttag, a járás legrégibb párttagjai közé tar­tozik. Már 1926-ban pártsejtet alapított Kováčovicén és Zorn­boron, s a felszabadulás után elsőként népszerűsítette a me­zőgazdaság szövetkezetesítésé­sének gondolatát. Az efsz meg­alakulása után annak 1961-ig elnöke volt. A két jubilánsnak dr. Vladi­mír Pirošík, az SZLKP közép­szlovákiai kerületi bizottságá­nak vezető titkára adta át a ki­tüntetést. Ülést tartott a CSEMADOK Központi Bizottsága (Tudósítónktól) — Május 11 én, hétfőn ülést tartott a Csemadok Központi Bizottsága. Az ülést Do­bos László, a Csemadok országos elnöke nyitotta meg. Ezek után a napirendi pontok jóváhagyására került a sor. A leglényegesebbek az 1968—69-es év munkájának ér­tékelése és az esedékes személyi változások megtárgyalása volt. A népművelési munka értékelését, mely eredetileg ugyancsak a napi­rendi pontok közt szerepelt, elna­polták a következő ülésre. A központi bizottság elfogadta a Csemadok 1968—69-ben végzett tevékenységéről szóló értékelést, s az előterjesztett értékelés alap­ján figy döntött, hogy a Nemzeti Front többi szervezetéhez hason­lóan a központi bizottság létszá­mát kooptálással kibővíti. E hatá­rozat értelmében kooptálta tagjai sorába Rácz Olivért, Pintér Feren­cet, Sziegl Ferencet, Krocsány De­zsőt, Zalabay Zoltánt, Varga Ist­vánt, Szebelay jánost és Major Ágosiont. Szőke Józsefet a Csema­dok Központi Bizottságának eddigi főtitkárát felmentette tisztsége alól és helyébe megválasztotta Varga Béla elvtársat. A központi bizottság kizárta soraiból Dnray Miklóst, Varga Sándor titkárt visz szahlvta tisztségéből; Varga Jánost titkárrá és elnökségi taggá válasz­totta és Fábry István elvtársat ngyancsak az elnökség tagjává vá­lasztotta. Bratislavába érkezett d barátság vonata Zászlódísz, piros szegfűk és több száz ember fogadta teg­nap reggel a Bratislava-újváro­si állomásra begördülő barát­sági vonatot, amellyel a szov­jet szakszervezetek 125 kül­döttje érkezett meg Szlovákiá­ba. A szovjet vendégek részt vettek a prágai felszabadulási ünnepségeken is. Az állomás nagycsarnokában Vojtech Daub­ner, a Szlovák Szakszervezeti Szövetség elnöke üdvözölte a vonat utasait, valamint A. P. Usakovot, Szovjet Szakszerve­zetek Építészeti Szövetségének elnökét, a küldöttség vezetőjét. Daubner elvtárs üdvözlő be­szédében többek között elmon­dotta, számunkra szimbolikus, hogy a szovjet vendégek a má­jusi napokban érkeztek hazánk­ba és azt a nagy áldozatot idé­zik fel bennünk, amelyet a szovjet nép hozott hazánk fel­szabadításáért, a népek sza­badságáért. Kijelentette, hogy célunk megmutatni hazánk dol­gozóinak életét, és munkaered­ményeit. Végezetül annak a re­ményének adott kifejezést, hogy a szovjet szakszervezetek kül­döttel bizonyára sok-sok ked­ves emléket és személyes bará­tot szereznek itt-tartózkodásuk alatt. A. P. Usakov válaszbeszédé­ben tolmácsolta a szovjet nép, a szovjet szakszervezeti tagok forró üdvözletét. Kijelentette, hogy szívesen jöttek el Cseh­szlovákiába, abba az ország­ba, amelynek fial a szovjet ka­tonákkal vállvetve harcoltak a fasizmus ellen. Megemlítette, hogy voltak idők, amikor a szocialistaellenes erők meg akarták bontani ezt a vérrel megpecsételt barátságot, de ez minden igyekezetük ellenére sem sikerült nekik. Csehszlová­kiában győzött a marxizmus­leninizmus eszméje, áz interna­cionalista egység. Gottwald elv­társnak az a megállapítása, hogy a két nép barátsága meg­bonthatatlan, ma is érvényes. A szovjet szakszervezeti ta­gok fogadtatásán jelen volt M. M. Gyejev, a Szovjetunió bra­tislavai főkonzulja is. A ven­dégek ezután a szakszervezetek üdülőházába mentek. A baráti fogadáson Vojtech Daubner és A. P. Usakov mondott pohárkö­szöntőt. Ezután szívélyesen el­beszélgettek a Szlovák Szak­szervezetek Szövetségének kép­viselőivel. A délutáni órákban Szlovákia fővárosának neveze­tességeivel ismerkedtek meg, s ma a nyitrai üzemekbe látogat­nak el. A szovjet vendégek a hét vé­géig számos bratislavai üzemet is felkeresnek és találkoznak a főváros lakosaival és az üze­mek dolgozóival. -nj­Csehszlovák-szovjet tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) Csehszlovákiát. Biztosította szovjet barátainkat, hogy utunk az áprilisi plénumtól fogva eredményes, valamint arról is, hogy 1968 soha és semmilyen formában sem fog megismét­lődni. Mint a szemünk világát, úgy fogjuk őrizni és erősíteni a barátságunkat és együtműkö­désünket a Szovjetunióval és más. szocialista országgal. A kiállítás hivatalos megnyi­tója az Internacionáléval ért véget. Ez követően a szovjet és a csehszlovák államférfiak megtekintették a kiállítást és nagy elismeréssel szóltak a lát­tottakról. A kiállítás emlékkönyvébe a csehszlovák kormány elnöke a következőket írta: „Örülök a Csehszlovákia — 1970 kiállítás­nak. Megmutatja, mit ért el Csehszlovákia népe. A kiállítás a nép munkájának és hatalmas igyekezetének a megtestesítője. Köszönetet érdemelnek a szer­vezők, akik e mű létrehozását rekordidőn belül megoldották". Magas kitüntetések Ľubomír Strougal, a CSKP Központi Bizottsága elnökségé­nek tagja, miniszterelnök átad­ta tegnap a Kremlben NyikolaJ Podgornijnak, az SZKP Politi­kai Bizottsága tagjának, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nöksége elnökének a Fehér Oroszlán Érdemrend első foko­zatát. NyikolaJ Podgornij ezt a magas kitüntetést a csehszlo­vák—szovjet barátság és együttműködés elmélyítésében szerzett érdemekért kapta. Nyikolaj Podgornij hangsú­lyozta, hogy ezt a kitüntetést úgy kell tekinteni, mint az SZKP-nak és a szovjet állam­nak a két ország közti barát­ság elmélyítésében szerzett ér­demeinek elismerését. Hangsú­lyozta, hogy a két ország ba­ráti kapcsolatainak újabb bizo­nyítéka volt az új csehszlo­vák—szovjet barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés aláírása. Nemzeteink baráti kapcsolatai újból bebizonyosodtak a fel­szabadulás 25. évfordulójának ünnepségein — mondta. Ludvík Svoboda elnök, a CSKP Központi Bizottsága el­nökségének és a csehszlovák kormánynak a javaslatára a Csehszlovákia Hőse címet ado­mányozta Ivan Jakubovszkij marsallnak és Ivan Konyev marsallnak a Csehszlovákia fel­szabadításában szerzett érde­meikért. A kitüntetést Ľubomír Strougal adta át a két szovjet marsallnak. A kitüntetések ünnepélyes át­adásakor jelen volt L. I. Brezs­nyev, A. P. Kirilenko, A. N. Ko­szigin, K. T. Mazurov, A. J. Pélse, D. S. Poljanskij, N. A. Szuszlov, A. N. Selepin, J. D. Andropov, V. V. Grisin, P. N. Gyimicsev, I. V. Kapitonov, K. F. Katusev, F. D. Kulakov, B. N. Ponomarjov, M. Sz. Szolo­mencev, N. P. Georgadze és A. A. Gromiko. Jelen volt még Mi­loslav Hruškovič miniszterel­nök-helyettes és Vladimír Kouc­ký, Csehszlovákia nagykövete. Ľubomír Štrougal Varsóba utazott Moszkva — Ľubomír Strougal miniszterelnök hétfőn Moszkvá­ból Varsóba utazott, ahol részt vesz a KGST 24. ülésszakán. Az ünnepélyesen feldíszített vnukovói repülőtéren Strougal elvtárstól Alekszej Koszigin, K. Mazurov, L. Iljicsov és más szovjet vezető személyiségek vettek búcsút. Tegnap ugyancsak Varsóba utazott a KGST ülésszakára a szovjet küldöttség Alekszej Ko­sziginnek, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a minisz­tertanács elnökének » "ezeté­sével. Támadnak a B—52-esek Kambodzsában (Folytatás az 1. oldalról) letve amerikai hadsereg ellen­őriz. Thieu dél-vietnami elnök hét­főn Tay Ninhbe érkezett, hogy találkozzék a kambodzsai had­művelet parancsnokaival. Új­ságírók előtt a dél-vietnami el­nök elmondotta, hogy a kam­bodzsai intervencióval össze­függésben nem állapítottak meg határidőt, sőt földrajzilag sem határozták meg. Ezzel kapcso­latban Thleu a Phon Penh-i kor­mányzattal kötött egyezményre hivatkozott. Altalános partizántámadás Dél-Vietnamban Saigon — Hétfőre virradó éjjel Dél-Vietnam egész terü­letén folytatódtak a partizán­támadások. A legnagyobb tá­madásról Quang Ngai tarto­mányból érkeztek hírügynöksé­gi jelentések. Dél-Vietnam több városából bombamerényletekről is beszámolnak. A saigoni ame­rikai hadvezetőség hivatalos je­lentése szerint a múlt héten, Dél-Vietnamban 160 amerikai katona vesztette életét, 545 megsebesült. Peking — Le Duan, a Viet­nami Dolgozók Pártja Közpon­ti Bizottságának első titkára, aki vasárnap érkezett Peking­bé, hétfőn megbeszéléseket foly­tatott Csou-En-lajjal az Állam­tanács elnökével, valamint a KKP Politikai Bizottságának to­vábbi tagjaival. Le Duant teg­nap fogadta Mao Ce-tung és helyettese Lin Piao. Hanoi — A VDK külügy­minisztériumának szóvivője vasárnap nyilatkozatot tett közzé, amelyben határozottan elutasítja, a Lon Nol-kormánv terrorakcióit a kambodzsai viet­nami telepesekkel szemben. A nyilatkozat leszögezi, hogy a vietnami polgárokat elbocsátják munkahelyükről és korlátozzák mindennemű, még a megélhe­tési tevékenységüket is. Jelen­leg naponta mintegy 4 órára hagyhatják el lakásaikat. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Lon Nol kormánya ki akarja éheztetni a vietnami telepese­ket, és ezzel arra kényszeríteni őket, "hogy Dél-Vietnamban te­lepedjenek le, s feltöltsék a saigoni bábrezsim katonai ala­kulatalt. Párizs — Xuan Thuy, a VDK Párizsban tárgyaló vezetője teg­nap visszatért hazájába. Eluta­zása előtt közölte az újságírók­kal: hazautazásának célja, hogy tájékoztassa kormányát a pári­zsi értekezletről, s azonnal visszatér a francia fővárosba. Halálos repülőbaleset áldozata lett Reuther amerikai szakszervezeti vezető Vasárnapra virradó éjszaka repülőgép-baleset következté­ben életét vesztette Walter Reuther, amerikai szakszerve­zeti vezető, az AFL-CIO szak­szervezeti központ autóipari részlegének elnöke. Az United Auto Workers Union által bé­relt gép hat utasával a Mi­chigan állambeli Pellston kö­zelében az erdőbe zuhant és kigyulladt. A balesetet felte­hetően a sűrű köd okozta. Az összes utas életét vesztette, kö­zöttük Reuther felesége is. 1956-tól az AFL-CIO alelnöke volt 1968-ig, amikor szakszer­vezetét, amely nem értett egyet az AFL-CIO vezetőségének poli­tikájával, kizárták. Ekkor ala­pította meg másfél milliós tag­sággal az autóipari munkások külön szakszervezetét. Walter Reuther, röviddel tra­gikus halála előtt tiltakozott az indonkínai háború kiterjesz­tése ellen. Nixon elnökhöz Intézett táv­iratában óva intett a kambod­zsai Invázió tragikus következ­ményeitől, amelyet az amerikai erőpolitika csődjének nevezett. Reuther emlékeztette Nixont arra az ígéretére, hogy véget vet a vietnami háborúnak, és felhívását a következő szavak­kal fejezte be: „Ön köteles az Egyesült Államokat kivezetni a délkelet-ázsiai háborúból és biztosítani a békét hazánkban, valamint a határokon túl. Ha teljesíteni akarjuk feladatain­kat Amerikában, az embereket a béke ügye érdekében kell mozgósítanunk, nem pedig a háborút kiszélesíteni." 1970. V. 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom