Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-15 / 114. szám, péntek

1970 V. 15. Mindenit! szocialista módon Több mezőgazdasági terméket a piacra A felajánlási és a szocialista munkaverseny-mozgalom eddigi tapasztalatai és eredményei arra engednek következtetni, hogy a CSKP KB szeptemberi felhívása kedvező visszhangra talált és kiváltotta a dolgozók kezdeményezését a kelet-szlovákiai mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemekben is. Ezt a tényt állapította meg legutóbbi Ülésén az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának elnöksége. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés az utóbbi időben jelentősen fejlődik. A mezőgazdasági termelés 21,6 százalékkal növekedett az elmúlt három évben, az élelmiszeripari vállalatok árutermelése pedig tavaly 5,2 százalékkal gyarapodott. A szeptemberi felhívást követően hazánk felszabadulása 25. évfordulójának tiszteletére értékes felajánlást tett a kisgáresi, a palini, perényt, soli, Seé Polianka-i szövetkezet. valamint a bodrogszerdahelyi és a valalikýi állami gazdaság, a trebišovi élelmiszerkombinát, a Kelet-szlovákiai Tejüzem, melyben a termelés növelését és a jobb piaci élelmiszerellátást tűzték ki célul. A kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság elnökségének megállapítása szerint a mezőgazdasági és az élelmiszeripari üzemek becsülettel teljesítették vállalásaikat. Tavaly több mint 111 millió koronával növelték a piaci termelést, terven felül 34,2 ezer mázsa hást, 8,9 millió liter tejet, 2,6 millió tojást és egyéb terméket juttattak piacra. Ezekben az üzemekben az idén is nagyon felelősségteljesen kezelik a dolgozók kezdeményezésének kibontakoztatását. Ennek eredményeként a mezőgazdasági üzemekben 205 millió koronát, az élelmiszeripari üzemekben pedig 35 millió koronát képviselnek az árutermelés növelését és a piaci ellátás javítását célzó vállalások. A kötelezettségvállalások összesítése alapján Kelet-Szlovákia mezőgazdasági üzemei 6,2 százalékkal növelik a bruttó termelést, és 1969-hez viszonyítva az idén 6,5 százalékkal emelik a piaci termelést. Ez azt jelenti, hogy 60 százalékkal több burgonyát, 29 százalékkal több zöldségei, sertésbúsból ötezer tonnával, vágóbaromfiból kétezer tonnával, tejből 15 millió literrel, tojásból 20 millióval többet adnak piacra. A vállalások teljesítése globálisan eredményesnek mondható, az időtervet marhahúsból 108, sertéshúsból 106,7, tojásból 122 százalékra teljesítik Kelet-Szlovákia mezőgazdasági üzemei. Tejből is van annyi, hogy a vásárlók igényét kielégíthetik. A kerületi pártbizottság elnöksége bírálta, hogy számos üzemben és járásban nem fordítanak kellő gondot a vállalási mozgalom fejlesztésére, rendszeres értékelésére, s ezért félő, hogy ez a nemes versengés esetleg formálissá válik. —ik Szép termékek kiállítása A Szlovák Műszaki Főiskola Cottwald-téri előcsarnokában tegnap megnyitották a dijat nyert gépipari termékek kiállítását. A rendezvényre a kar Ifjúsági szervezetének kezdeményezésére keltilt sor. Az Iparművészeti Tanács képviselői nagyra értékelték, hogy a holnap gépészmérnökei felismerték, a csehszlovák gépipar termékeivel csak akkor érilnk el sikert a világpiacon, ha azok nemcsak műszakilag megbízhatóak, hanem esztétikailag is kifogástalanok. Ma ez már alapvető követelmény. A jelenlevő szakemberek arra ls rámutattak, hogy az anyagmegtakarltás szempontjából ls fontos tényezd az ipari formatervezés. Ma — azokban az üzemekben, ahol még nem alkalmaznak Hyen szakembert — a forgalomba hozott gépek súlya magasan a világszínvonal fölött van, ami rendkívül előnytelenül hat a gazdaságosságra. IT. M.J V

endéglátóm, Sinka Lajos, a Losonci Állami Gazdaság jelsöci részlegének vezetője. Találkozónkat egy levél előzte meg, illetve egy panaszlevél alapján jött létre, amelyet Sinka Lajos ötödmagával írt alá. Mondanivalójuk lényege, hogy a szóbanforgó részleggazdaság a termelési feladatait jelentősen túlteljesítette, a szokásos év végi nyereségrészesedés mégis elmaradt. Ezt bizony nem vették jónéven a gazdaság dolgozói, és azóta is szemükre vetik — mármint a gazdaság vezetőségének —, hogy évközben csak biztatják a dolgozó embert, aztán jön a nagy semmi. A szemrehányás viszont nehezére esik Sinka Lajoséknak, hiszen ök nem tehetnek semmiről. És, ahogy most is elismételte: a környéken a szemükbe nevetnek. — Hát érdemes volt szaggatni a hámfát? Lássuk csak az eredmények hátterét. Hogy jobban megértsük a fejleményeket, néhány esztendőt vissza kell lapoznunk a gazdaság történetében. Kezdjük talán azzal, hogy 1965. január elsején, Jelsőcön létrejön az állami gazdaság. A hétszáz egynéhány hektár földön ez idáig szövetkezeti gazdálkodás folyt, vajmi kevés eredménnyel. Nem így az állami gazdaság. És most hallgassuk meg Sinka Lajost, mit mond az eltelt évekről. Nem állítja, hogy az állami gazdaság létrejöttével egy csapásra minden megváltozott, jóra fordult volna. Ilyesmiről szó sincs, jő két esztendőn keresztül a gazdaság a sereghajtók közé tartozott. Hogy még pontosabb legyek, az utolsók között is az utolsó volt. A harmadik esztendőben már mutatkozni kezdtek a tervszerű, célratörő munka eredményei. Hatvanhétben, a^ termelési feladatok túlteljesítése következtében már kaptak nyereségrészesedést. Hatvannyolcban ugyancsak. — Amikor a gazdaság élére kerültem — mondja Sinka Lajos, se takarmányom, se kocsisom nem volt. Hatvanhétben gabonafélékből tíz mázsa volt az átlagos hektárhozam. Igen szégyelltük a dolgot. A rákövetkező esztendőben viszont már elértük a hektáronkénti huszonhat mázsás átlagot. Tavaly meg huszonhét mázsává kerekedett az átlag. K

elemen János agronómus más oldalról közelíti meg a dolgot. Azt mondja: — Hatvannyolcban gabonafélékből negyvenkét vagont terMARAD A meltiink, tavaly meg már negyvenhatot. A cukorrépa átlagos hektárhozama az előző esztendőhöz mérten háromszázhúsz mázsáról háromszázhatvankettőre emelkedett. Az állattenyésztésben szintén jó eredményeket értek el. András László, zootechnikus szerint a tej kivételével hatvannyolchoz mérten mindenből jelentős az emelkedés. Dancs László, a szakszervezet elnöke szerint a gazdaság bevételi tervét a felsorolt gazdasági eredmények következtében jelentősen túlteljesítette. Eredetileg- 130 000 korona tiszte bevétellel számoltak, a valóságban azonban meghaladta a 400 000 koronát. A nyereségrészesedés azonban mégis elmaradt. Hogy miért? Ezt egyébként ök nálamnál is jobban tudják. Tudják, de helytelenítik. Saját szemszögükből igazságtalanságnak tartják. A kollektív szerződésben, amelyet a Losonci Állami Gazdaság a dolgozókkal kötött, — és ezt jóvá is hagyták —, a részesedés kifizetését ahhoz kötik, hogy az állami gazdaság mint egész legalább hetven százalékra teljesíti termelési, illetve pénzügyi tervét. A szerződés jóváhagyásakor ez ellen a jelsöci részleg dolgozói sem tiltakoztak, hiszen az állami gazdaság mint egész, az előző esztendőben jól teljesítette feladatait. Tehát, ahogy mondani szokták, biztosra mentek. Igen ám, de másképpen alakult a helyzet. Már a hatvannyolcas esztendőben súlyos bajok voltak a gazdaságban. Ezt viszont csak a benfentesek tudták, nem az egyszerű dolgozók. És ezek a bajok a hatvankilences esztendőben váltak nyilvánvalóvá. Nem, hogy hetven százalékra, de még hatvanra sem teljesítette feladatát a Losonci Állami Gazdaság. Csupán három részleg, a jelsöci, a bolontói és a központi javítóműhely teljesítette, Illetve szárnyalta túl a termelési, illetve pénzügyi tervét. I

tt kezdődött tehát a baj. A járási mezőgazdasági társulás, mint az állami gazdaság felettes szerve, a kollektív szerződés idevonatkozó pontjára hivatkozva — amely a részesedés kifizetését az egész gazdaság eredményeitől, teszi függővé — mivel a Losonci Állami Gazdaság mint egész, nagyon rosszul zárta a múlt esztendőt, nem engedélyezte a nyereségrészesedés kifizetését az említett három részleg dolgozóinak sem. Igazuk volt? Igen. A kollektív szerződés értelmében mást nem is tehettek. A gazdaság dolgozói olyan húrokat is pengettek, hogy a kollektív szerződésnek a kérdéses pontját talán most, utólag kellene korrigálni. Sajnos, ez lehetetlen. Másrészt viszont elégedetlenek az említett gazdaságok dolgozói. Ne csodálkozzunk, a saját szemszögükből nézve, nekik is igazuk van. Ahogy a felsorolt adatok is bizonyítják, ők derekasan helytálltak: termelési és pénzügyi tervüket túlteljesítették. Szerintük, a részesedés elmaradása igen rontotta a munkaerkölcsöt. Megnehezítette a gazdaság vezetőinek a helyzetét. Az az érzésem, hogy itt mégiscsak kellene valamilyen megoldást találni. A kollektív szerződés idevágó pontját természetesen nem lehet csak úgy egyszerűen semmisnek nyilvánítani, viszont valamilyen formában mégiscsak éreztetni kellene az említett részlegek dolgozóival, hogy a jó munkának becsülete van. A jelsóci részleg vezetői szerint a Losonci Állami Gazdaság új igazgatója már ígéretet tett ilyen értelemben. Az ígéret azonban még nem valóság. A jelsőciek viszont konkrét választ szeretnének. Ezt — sajnos — mi sem adhatunk. Marad tehát a bizakodás, a remény, hogy a gordiuszi csomó végre mégiscsak megoldódik. SZARKA ISTVÁN KETTEN A HARMINC KÖZÜL A dunaszerdahelyi járásban a pártélet konszolidálásának egyik bizonyítéka, hogy az alapszervezetek gondoskodnak soraik bővítéséről. A járási pártbizottság szervezi és elősegíti az új párttagok nevelését, előadásokat tartanak részükre a párt alapszabályzatáról és az aktuális politikai kérdésekről. Az alapszervezetek az év első négy hónapjában harminc dolgozót vettek fel soraikba. Az új párttagok között van fiatal és idősebb munkás, szövetkezeti dolgozó és értelmiségi. Közülük kerestünk* fel kettőt a munkahelyén. Ónként jelentkeztem A felsőpatonyi hnb helyi gazdálkodási részlege harminc személynek nyújt foglalkozási lehetőséget. Többségük szakmunkás, lakatos, villanyszerelő és kőműves. Azért mondjék, hogy számukra nem a munka, hanem az anyagbeszerzés okoz gondot. — Tavaly 160 ezer korona volt a tervünk, az idén 240 ezer korona tiszta bevételt várnak tőlünk, — mondja Végh Árpád üzemvezető. — Számunkra a legnehezebb szakasz az első negyedév, mert anyagot kell vásárolnunk és elő kell teremtenünk a dolgozók munkabérét ls. Ilyenkor előnyben részesítjük azt a megrendelőt, aki rögtön fizet. A részleg fennállása óta a legnagyobb munkájuk egy 609 ezer korona értékű beruházás kivitelezése volt. Dunaszerdahelyen a jnb részére építettek egy épületet, ahol az alapok lerakásától az utolsó villanykapcsoló beszereléséig minden munkát ők végeztek. Különben a műhelyben dolgozók és a kőműves csoport mellett még egy férfi és női fodrászat, valamint egy kis pékség tartozik a részleghez. Így a vezető és az adminisztratív dolgozó mellett egy raktőros tölti be a mindenes szerepét. Lőrinci Péter, a raktáros fiatal ember, alig huszonkét éves. — Ez egészen más jellegű munka, mint az eredeti szakmám, de már megszoktam. Igyekezek teljesíteni minden feladatot, amivel megbíznak. Péter tanonciskolát végzett, de alig két évet dolgozott a szakmájában. Autóbaleset érte és elvesztette a fél lábát. S míg osztálytársai vidáman felöltötték a katonaruhát, ő az élet értelmén töprengett. Egy évig nem dolgozhatott. Életének válsőga egybeesett az ország és a párt válságával. Bőven volt ideje olvasni és gondolkodni. Rájött, hogy az emberek döntő többsége nem éri el ifjú korában kitűzött célját, mégis hasznos tagja lesz a társadalomnak, sőt egyéni boldogságát is megtalálja. Az idős mesterektől gyakran halotta: fiam, nemcsak önmagaddal kell törődnöd, mások is élnek a világon ... Mikor határozta el, hogy kéri felvételét a pártszervezetbe? — Már régebben, de erről senkivel sem beszéltem. Látom, miként igyekeznek rendet teremteni a kommunisták az országban. A munkahelyeken dől el, hogy ez sikerül-e? Én is szeretném elősegíteni, hogy sikerüljön. Szeretnék majd kommunista lenni... A múltról is beszélni kell... Nagymegyeren, a hajdani traktorállomást majd . később a gépjavítóműhelyt, 1966-ban kezdték üzemmé formálni. A RAVAKO üzem a termelés megkezdésekor 150, ma 480 személyt foglalkoztat, Fiatal az üzem, mint a dolgozóinak többsége. Ugyanezt mondhatjuk el a pártszervezetről is, amely évről-évre bővíti létszámát. Hollý elvtárs, az alapszervezet elnöke a pártmunkáról szólva megjegyezte: — Azokat vesszük fel, akiknél előfeltételt látunk arra, hogy kommunisták lesznek. Nem az életkort tartjuk döntőnek, azt nézzük, hogy milyen emberi értékekkel bír az illető. A párttagsági időt tekintve az alapszervezet legfiatalabb tagja Kósa Margit. A műhelyben a legtöbben Margit néninek szólítják. 1966 augusztusa óta dolgozik az üzemben. Itt volt az „indulásnál", látta, miként szerelték be az új gépeket, átélte a kezdeti „zökkenőket". Segédmunkásokra akkor, ma és holnap is szükség lesz a műhelyekben. A férfiak az anyagszállítást, a nők a söprögetést és egyéb könnyű munkát végeznek. A negyven év körüli barna asszony, akit Margit néninek szólítanak, ma éppen kályhákat fest az udvaron a májusi napfényben. Az üzemről s életéről beszélgetünk. — öten voltunk testvérek, én négy gyermeket neveltem. Tudok összehasonlítani, s bizony, néha nem árt ha a fiatalokkal a múltról is beszélünk. Édesapja, a 83 éves Bankó József, alapító tagja a megyeri pártszervezetnek. Gyermekeit kommunista szellemben nevelte. — Négy éve dolgozom az üzemben, ez idő alatt megismerhettek a munkatársaim. Míg kicsik voltak a gyermekek a gyűlésekre sem tudtam volna járni. Most már tudom vállalni a párttagsággal járó kötelességeket is. CSETŐ JÁNOS Csajkovszkij-kiállítás Prágában {Tudósítónktól J — Május 25től a prágai vár királyi nyaralójában, a Belvederben nagyszabású kiállítás nyílik Csajkovszkij orosz zeneszerző életéről. A kiállítást a Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség és a Cseh Művelődésügyi Minisztérium rendezi, s részét képezi az idei csehszlovák—• szovjet kulturális egyezménynek. Csajkovszkij Csehországban a legismertebb és legközkedveltebb orosz zeneszerzők közé tartozik. Zeneművei állandóan szerepelnek a kiváló cseh előadóművészek műsorán. A kiállítás bemutatja a zeneszerző gyermek- és ifjú éveit, moszkvai tanulmányainak eseményeit, külföldi útjait és géniuszának virágkorát. Amint ismeretes, Csajkovszkij a múit zázad nyolcvanas éveiben többseör járt Prágában, s » látogatásával kapcsolatos emlékeket, leveleket, üdvözlő névjegyeket, feljegyzéseket stb. a látogatók közvetlenül megtekinthetik. A prágai Csajkovszkij-kiállítás teljességét tekintve az eddigi legnagyobb emlékkiállítás a halhatatlan zeneszerző életéről és művéről. Ez a kiállítás Prágában méltó kulturális kiegészítése felszabadulásunk 25. évfordulójának éppúgy, mint a Prágai Tavasz zenei fesztiválnak. '«m I Sokirányú vöröskeresztes tevékenység A -komáromi járás vöröskeresztszervezeteinek tevékenységéről Beke Vincétől, a járási bizottság titkáratói érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy a legjobb helyi szervezetek általában ott vannak, ahol a helyi orvost kedvelik a lakosok, Illetve ahol az orvos számára sem közömbös a szervezet tevékenysége. Így például nagyon jó a szervezet Imelen, ahol dr. Hradil, Naszva<lon, ahol dr. Harzl, Cslcsón, ahol dr. Snoha az orvos. Dicséret illeti a csallóközaranyosiakat és a gútaiakat, illetve dr. Šimeket és dr. Lgngert is. Ugyanez vonatkozik Valgony Dezsőnére, a gútai helyi szervezet elnökére. Azt is ki kell emelni, hogy a Gútai Vnb támogatja a helyi szervezetet mindennemű működésében. Külön figyelmet érdemelnek a karvaiak, akik tavaly az egészségügyi csapatok versenyében kerületi viszonylatban a második helyen végeztek. A karvai iparitanuló-iskola ifjúsági csoportja 150 taggal rendelkezik. Az Iskola és a járási bizottság közt a kapcsolatot a nagyon aktív Duka mérnök, pedagógus tartja fenn. A járás kilencéves Iskoláinak csapatai rendszeresen minden évben rendeznek versenyt, melyen az egyes osztályok legjobbjai mérik össze tudásukat. A legeredményesebb résztvevők dicsérő oklevelet kapnak, jutalomban részesülnek. Az eddigi versenyeken a komáromi II. lakótelep, az őrsújlaiusi és a gútai iskola szerepelt a legjobban. A felszabadulás 25. évfordulójának tiszteletére a járás 31 szervezete vállalt szocialista kötelezettséget, melynek értelmében hozzájárul az életkörnyezet megjavításához. Nagy figyelmet szentelnek a járásban az egészségügyi nevelésnek is. Végül, de valóban nem utolsósorban emiitjük meg a Vöröskereszt mai legfontosabb feladatát, a véradók toborzását. A véradás tervét tavaly — több járáshoz hasonlóan — a komáromi sem tudta teljesíteni. Az idén azonban sokkal jobb eredményeket ér el. Igaz, a tervük (850 ÍJ is sokkal reálisabb, mint tavaly volt. A félévi tervet máris teljesítették. A javuláshoz szerintük hozzájárul az is, hogy a központi szervek, a sajtó, a rádió és a televízió nagyobb figyelmet szentel ennek a kérdésnek, mint az elműlt évben. A tévében bemutatott, a véradásról szóló filmeket a komáromiak kölcsön akarják kérni és járásuk területén levetíteni. A véradás népszerűsítésével kapcsolatban jó példával jártak elől a gútaiak, akik az állandó véradókat ünnepélyesen megvendégelték, elbeszélgettek velük és kultúrműsort rendeztek számukra. A járás 16 Jánsky-emlékéremmel rendelkezik. A legtöbbször Borbély István (80 szórj adott vért. -I"