Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-15 / 114. szám, péntek

SZÉLJEGYZETÜNK Hickel, a szociológus Sajnos, nincsenek pontos ér­tesüléseink Nixon elnök és bel­ügyminisztere, Walter Hickel viszonyáról. Tény, hogy időn­ként levelet váltanak. A legutóbb például arra hívta fel az elnök figyelmét a bel­ügyminiszteri levél, hogy nem tanácsos elidegeníteni az ame­rikai ifjúságot, sőt meg kell őt győzni a kormánypolitika böl­csességéről. Nem lehet tudni, vajon mi indította Hickel belügyminisz­tert arra, hogy a tájékoztatás intim módját választva közölje véleményét főnökével. Ervelése első hallásra logikusnak lát­szik. Rámutat ugyanis, hogy az ifjú nemzedék az ország la­kosságának a többségét alkot­ja, s mint ilyen, döntő tényező a politikában is. S most — Hickel megállapítása szerint — ennek a generációnak, leg­alábbis a nagyobbik részének az az érzése támad, hogy senki sem figyel a szavára. Őszintén be kell vallanom, hogy Mister Hickelt nem isme­rem személyesen. Mégis meglep határtalan naivitása. Annak el­lennére, hogy levelének később publicitást is biztosított, közöl­tette azt az Evening Star című esti lapban, több lényeges moz­zanat elkerülte a figyelmét. Így például a belügyminiszter való­színűleg nem érti kellőképpen, hogy az ifjúság nem az elide­genedés következtében rendezi hatalmas tüntetéseit és szervezi békeharcát az indokínai agresz­szió ellen, hanem éppen fordít­va. S ha Hickel szociológiai ku­tatásai eredményeiből fakadóan mégis elidegenedéstől tart, azt valószínűleg a kiábrándultság, a tehetetlenség érzése váltja ki. Ezen viszont Nixon és általában az amerikai politikai élet irá­nyítói egykönnyen nem segíte­nek. Főként nem a belügymi­niszteri recept szerint, aki a meggyőzés őszinte híveként tünteti fel magát. Mert ez ugye­bár szerfelett humánus módszer — kiváltképp, ha belügyminisz­ter végzi — viszont nem min­dig célravezető. Jobb lenne ta­lán, ha inkább Nixon hagyná magát meggyőzni a demokrati­kus diákmozgalmak igazáról. Vagy ez még viccnek is rossz?... BALOGH P. IMRE Kommentárunk A z idén két csehszlovák ke­reskedelmi-politikai kül­detésű delegáció járt latin-ame­rikai országokban. Az egyiket l. Peter külkereskedelmi mi­niszterhelyettes vezette, s ez a küldöttség Argentínában, Uru­guayban és Brazíliában járt. A másik küldöttség, amelynek élén Desider Bukovský, a külkeres­kedelmi minisztérium fejlődő országok osztályának vezetője állott, Chilében, Bolíviában, Pe­ruban és Venezuelában tárgyalt. Dr. Cerník, Csehszlovákia ál­landó ENSZ-küldötte és dr. Wal­ter Guevara Arze Bolívia állan­dó ENSZ-küldötte március má­sodig felében New Yorkban kö­zös közleményt írt alá a két ország diplomáciai kapcsolatai­nak helyreállításáról. Már ezek a tények is ékesszólóan bizo­nyítják, hogy felélénkülnek Csehszlovákia és a latin-ameri­kai országok kapcsolatai, s kedvező feltételek nyílnak fő­ként a nagyobb árucserére és a gazdasági együttműködésre. Latin-Amerika hagyományos üzlettársunk. Amikor 1968-ban csehszlovák jószolgálati kül­döttség járt egyes latin-ameri­kai országokban és a kapcsola­tok elmélyítéséről tárgyalt, tagjai kelknesen meglepődtek azon, hogy milyen jó hírnév­nek örvend itt Csehszlovákia, főként gépberendezései és egyéb gyártmányai miatt. Lát­tak itt olyan berendezéseket, amelyeket Csehszlovákia még a háború előtt szállított, s még mindig üzemben voltak. Termé­keink hírneve megkönnyíti a kereskedelmi és gazdasági kap­csolataink továbbfejlesztésére és elmélyítésére irányuló erő­feszítéseiket. Kölcsönös keres­kedelmünk volumene az utób­bi években örvendetesen ala­kul. Egyes latin-amerikai orszá­gok belpolitikai megrázkódta­tásai és az Egyesült Államok A szocializmus pajzsa Megemlékezések a Varsói Szerződés 15. évfordulójáról Ismét Willy Brandtot választották az SPD elnökévé A Varsói Szerződés aláírásá­nak 15. évfordulója alkalmából jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka cikket írt a moszkvai Pravda csütör­töki számában „A szocializmus pajzsa" címmel: A Varsói Szerződés megkö­tése új szakaszt jelentett a szocialista vívmányok kollektív megvédését célzó rendszer megteremtésében. A szerződés­ben alkotó szellemben tovább­fejlesztve kifejezésre jutnak Lenin eszméi a szocialista or­szágok internacionalista össze­fogásáról és együttműködésé­ről, az agresszorok visszaveré­sét célzó erőfeszítések egybe­hangolásáról — hangsúlyozza cikkében Jakubovszkij marsall. A szófiai Rabotnyicseszko Delo „Hatalmas szövetség" cí­mű vezércikkében a szocialista államok katonai szövetségét a szocializmus és a haladás vív­mányainak védelmére kötött vé­delmi szerződésként jellemzi. A Varsói Szerződés fegyve­res erői szilárdan és határo­zottan állnak a béke vártáján, szembeszállnak a világimperia­lizmus minden háborús törek­vésével. A Varsói Szerződés tagállamai — írja végül a lap — szilárdan készek a jövőben még nagyobb sikerrel teljesíte­ni internacionalista kötelessé­güket. „A szocialista államok vé­delmi ereje — amelyet megsok­szoroz harci egységük — ma a 25 évvel ezelőtt embermilliók áldozatával elért győzelem gyümölcseit védelmezi, — írja csütörtöki számában a Trybuna Ludu „Katonai szötíetség és az együttműködés gondolata" cí­mű cikkében. A Varsói Szerződés biztosítja a szocialista közösség vala­mennyi államának biztonságát és szuverenitását. Ugyanakkor szavatolja Lengyelország biz­tonságát és az Odera—Neisse határ sérthetetlenségét. „A 15 évvel ezelőtt létrejött Varsói Szerződés az egész vi­lág békeszerető és demokrati­kus erőinek rendíthetetlen tá­masza a békéért, a demokráciá­ért és a szocializmusért vívott harcban, s ezért szilárd biza­lommal tekinthetnek a jövőbe — írja Willí Stoph, az NDK kormányának elnöke a Neues Deutschlandban megjelent cik­kében. Ez a szövetség fennál­lásának 15 éve alatt teljes mértékben bevált, és egyúttal lehetővé teszi az európai biz­tonsági rendszer kialakítását. A Román Szocialista Köz­társaság, mint a Varsói Szer­ződés alapító tagja a múltban is teljesítette, és a jövőben is teljesíti a szerződésből eredő kötelezettségeit, írja csütörtö­ki számában a Scíntea, a Var­sói Szerződés 15. évfordulója alkalmából. A cikk leszögezi, hogy a Román Kommunista Párt tudatában van annak: amíg létezik a világon imperializ­mus^ addig fennáll egy új világ­háború kitörésének a veszélye. A cikk továbbá hangsúlyozza, hogy a NATO fennállása fel­tétlenül szükségessé teszi a Varsói Szerződést is, és Romá­nia ennek megfelelően a Var­sói Szerződés megszilárdításá­ra és védelmi képességeinek erősítésére törekszik. Kubai emlékirat London — A brit hatóságok megvizsgálják azt a kubai em­lékiratot, amely szerint a Ka­rib-tengeri brit fennhatóság alatt álló területeket Kuba el­len irányuló ellenforradalmi tevékenység támaszpontjaként használják fel. Osvaldo Dorticos kubai elnök szerdán hivatalosan felszólítot­ta a havannai brit nagykövetet, hogy kormánya gátolja meg a Kubától északra fekvő brit köz­igazgatás alatt álló szigeteknek ellenforradalmi akciókra való felhasználását. Amint Fidel Castro szerdán közölte, a Kuba ellen elköve­tett legutóbbi ellenforradalmi akciók szerzői, az Alfa-66 emig­ráns szervezet tagjai elsüllyesz­tettek két kubai halászhajót, és legénységükét túszként el­hurcolták. A 11 halász sorsá­ért Kuba az Egyesült Államok kormányát teszi' felelőssé, és reá hárítja a felelősséget minden esetleges megtorló intézkedé­sért is. nyomása a múltban nemegyszer okozta a kereskedelem korlá­tozását, egyes esetekben a dip­lomáciai kapcsolatok megszakí­tásával járt. Az esetek többsé­gében azonban ezek a válságje­lenségek nem tartottak sokáig. Ez különösen a kölcsönös ke­reskedelemre vonatkozik. 1964 Élénkülő kapcsolatok Latin-Amerikával októberében, a bolíviai belpoli­tikai válság idején a bolíviai kormány megszakította diplo­máciai kapcsolatait Csehszlo­vákiával. Äm e lépés után sem csökkent a két ország keres­kedelmének volumene, amely évi tízmillió devizakorona kö­rül mozog. Az 1964-es és 1969­es bolíviai belpolitikai változá­sok később lehetővé tették a diplomáciai kapcsolatok újbóli felvételét. Csehszlovákia és a legtöbb latin-amerikai ország kereske­delmi és gazdasági kapcsola­tainak kedvező feltételei van­nak. Csehszlovákia gépeket és beruházási egységeket szállít­hat a latin-amerikai országok­nak, viszont a latin-amerikai or­szágok bizonyos fontos nyers­anyagokat (vasércet, mangánér­cet, nyersbőrt, kakaóbabot, mű­trágyát stb) adhatnak érte ne­künk. Azokban az országokban, ahol csehszlovák küldöttségek jártak, a vendéglátók nagy érdek­lődést tanúsítottak a kölcsönös kereskedelem kibővítése és a kölcsönös gazdasági kapcsola­tok modernizálása iránt. A köl­csönös kereskedelem fejlődését bizonyára az is elősegíti, hogy a Csehszlovák Kereskedelmi Bank ötmillió dollár összegű hitelt folyósított Venezuelának csehszlovák gépgyártmányok vásárlásának finanszírozására, s hogy két évvel meghosszabbí­totta a hitelt, amelyet egy chi­lei társaságnak nyújtott cseh­szlovák gépek és különféle ipa­ri termékek vásárlásának bő­vítésére. A gazdasági kapcsolatok mo­dern formáiról szólva főként vegyes vállalatok létesítésére gondolunk. Különösen Chilében tanúsítottak nagy érdeklődést vegyes vállalatok létesítése iránt az illetékes helyek. Je­lenleg mindkét ország ennek a lehetőségeit tanulmányozza. Válható, hogy egyes ágazatok­ban közös vállalatok alakítha­tók, s ezzel fontos lépést te­szünk Csehszlovákia és Chile gazdasági kapcsolatainak inten­zívvé tételére. Egyes további latin-amerikai országok is ta­nulmányozzák vegyes vállala­tok létesítésének lehetőségét. Megállapíthatjuk, hogy nemcsak a mi részünkről, hanem a la­tin-amerikai országok részéről is van érdeklődés a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok további aktivizálása és moder­nizálása iránt. Csehszlovákia és latin-amerikai országok gazdasági együttmű­ködése kétoldalúan előnyös. Fontos azért is, mert a cseh­szlovák gépszállítmányok segít­tik a latin-amerikai országokat saját iparuk fejlesztésében és elmaradottságuk leküzdésében. Tehát ez a fejlődő országoknak nyújtott segítség bizonyos for­mája, melynek kedvező társa­dalmi és politikai kihatása van. A latin-amerikai országokkal folytatott együttműködésünkkei egyidejűleg hozzájárulunk a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttműködésé­nek elmélyítéséhez. JAN BLANSKY Saarbrüeken — A kongresz­szusi munkacsoportok jelenté­seinek előterjesztésével kezdő­dött meg csütörtök délelőtt a nyugatnémet szociáldemokrata pártkongresszus negyedik és egyben utolsó napja. Ezen a napon került sor a párt Viiae­tőségének megválasztására. Willy Brandtot igen nagy több­séggel ismét országos elnökké választották. A 331 leadott sza­vazatból 318 esett Brandtra, li­en szavaztak ellene, két dele­gátus pedig tartózkodott a sza­vazástól. A nyugatnémet Szociáldemok­rata Párt két elnökhelyettesi tisztségére Helmut Schmidt hadügyminisztert és Herbert Wehnert választották meg. Mindketten eddig is ezt a tisz­tet töltötték be a pártban. A választás előtt a kongresz­szus felhatározta, hogy még az idén rendkívüli kongresszust hív össze közegészségügyi kér­dések megvitatására. Korábban a saarbrücketii kongresszus 1971-re egy másik rendkívüli kongresszus összehívását is el­határozta. AZ NKP LEVELE AZ SPD KONGRESSZUSÁHOZ Düsseldorf — A Német Kom­munista Párt (DKP) vezetősé­ge szerdán levelet intézett a Német Szociáldemokrata Párt Saarbrückenben ülésező kong­resszusának küldötteihez. A levél, amelyet Kurt Bach­mann, a DKP elnöke írt alá, bevezetőben megállapítja: „A béke biztosítása, a két német állam egyenjogúságon alapuló normális kapcsolatainak meg­teremtése megköveteli az NDK és az Európában fennálló ha­tárok nemzetközi jogi elismeré­sét, az egyedüli képviselet el­véről való lemondást és a Hall­stein-doktrína feladását, a mün­cheni egyezmény hatálytalaní­tását kezdettől fogva, s az eu­rópai biztonsági konferencia összehívását." A Német Szociáldemokrata Pártnak a munkásegységgel szembehelyezkedő magatartásá­ra jellemző, hogy a párt kong­resszusának elnöksége nem volt hajlandó átvenni a DKP levelét. Reimann tiltakozik az NKP betiltása ellen Saarbrüeken — Max Reimann, Németország Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának el­ső titkára szerdán sajtóértekez­letet tartott Saarbrückenben. Az értekezleten követelte, hogy néhány •fr^d^Mul JURIJ CSERNYAKOVOT nevez­ték ki a Szovjetunió külügymi­nisztériuma sajtóosztályának vezetőjévé. Csernyakov eddig a Szovjetunió washingtoni nagy­követségén dolgozott. PETER JÁNOS magyar kül­ügyminiszter fogadta Budapes ten Aldo Moro olasz külügymi­nisztert. A két miniszter meg­kezdte hivatalos tárgyalásait. HETVEN MUNKÁSPÁRTI KÉP­VISELŐ határozati javaslatot terjesztett be az angol alsó­házban, s ebben az NDK elis­merését követeli. LENGYELORSZÁG ÉS AZ NSZK képviselői Bonnban jegy­zőkönyvet írtak alá a két or­szág 1970-évi árucseréjéről. BALAGUER dominikai elnök szerdai választási beszédében arra szólította fel az ország la­kosságát, hogy tagadják meg a forradalom prófétáit és azokat, akik zűrzavart akarnak. Rövid­del Balaguer beszéde után a politikai gyilkosság-sorozat újabb három áldozatát találták meg Santo Domingo egyik kül­ső területében. hatálytalanítsák a párt betiltá­sát. Reimann közölte, hogy az ügyben levelet küldött a Né­met Szociáldemokrata Párt saarbrückeni kongresszusának küldötteihez. A MAHARASTRA állambeli hindu-muzulmán zavargások hivatalos mérlege: 123 halott. Új-Delhiben bejelentették, hogy Gandhi miniszterelnök szomba­ton és vasárnap felkeresi a val­lási összecsapások színhelyét. A FRANCIA RENDŐRSÉG 102 maoista, trockista és anarchis­ta személyt vett őrizetbe az el­múlt hónapban. Közülük 95-öt különböző vétségekben bűnös­nek találtak és 21-et jelenleg is fogva tartanak. A NEW YORK ÁLLAMBELI Si­rakuseban 10 diák sebesült meg egy lövöldözés során, amely a helyi főiskola fehér és fekete diákjai között robbant ki. Ugyancsak Sirakuseban felgyúj­tottak a városközpontban levő több üzletet. A rendőrség sze­rint a gyújtogatást egy színes bőrűekből álló csoport követ­te el. A GEORGIA állambeli Augus­tában a néger vezetők és a vá­rosi tanács megállapodott az erőszakos akció beszüntetésé­ről, melyek eddig hat emberál­dozatot követeltek. A megálla­podás kompromisszumos, mely­nek értelmében szabadon bo­csátották a hétfői faji zavargá­sok során letartóztatott 217 né­ger tüntetőt. Nyakig a hínárban. (International Herald Tribünéi

Next

/
Oldalképek
Tartalom