Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-02 / 103. szám, szombat

Minden területen kialakultak az alkotó munka feltételei GUSTÁV HUSÁK elvtárs beszéde a prágai dolgozók nagygyűlésén Tisztelt Elvtársak, Drága Barátaim! Engedjék meg, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Biozttsága és a Nemzeti Front nevében a mai nemzetközi ünnep alkalmából szívélyesen üdvözöljem a Prága népe nagygyűlésének valamennyi részvevőjét, a munkásokat, a parasztokat, az értelmiségieket és hazánk valamennyi dolgozóját. Szívélyesen köszöntöm külföldi vendégeinket is, akik flyen nagy számban vesznek részt összejövetelünkön. Már 80 éves a hagyomány, hogy a munkások és a többi dolgozók május elsején nyilvános nagygyűléseken tüntetnek osztályuk konkrét politikai és szociális érdekeiért, céljaikért és egyidejűleg kifejezésre juttatják a világ munkásmozgalmának, valamint minden demokratikus, haladó és békeszerető erőinek nemzetközi szolidaritását. A szocialista országokban — így nálunk is — a május elsejei ünnepség egyidejűleg az elért eredmények seregszemléje is. A mai május elseje Csehszlovákia népe számára annyival is inkább jelentős, mivel az összejöveteleket a prágai felkelés és hazánk felszabadulása 25. évfordulója alkalmából rendezett Ünnepségek előestéjén tartják. Ebből az alkalomból felidézzük Csehszlovákia népe, a munkásosztály és valamennyi haladó, demokratikus erő becsületes harcát a kíméletlen náci megszállók ellen. Pártunk és államunk vezetősége — értékelve Prága forradalmi hagyományait, a prágaiak bátorságát és áldozatkészségét az antifasiszta küzdelemben — a városnak a Vörös Lobogó Érdemrendet adományozta. Néhány nap múlva egész népünk megemlékezik nemzeti és állami szabadságunk felújításának 25. évfordulójáról, a népi demokratikus forradalom kezdetéről, amely az új élet kezdetét is jelentette. Az idősebb nemzedék jól emlékszik, hogyan verték szét a csehszlovák államot 1938—39-ben, milyen kíméletlenül likvidálták a náci megszállók népünk nemzeti és polgári Jogait, hogyan semmisítették meg a munkásmozgalmat, és milyen szenvedéseknek voltak kitéve a csehek és szlovákok milliói. Az idősebb nemzedék jól emlékezik arra, mennyi áldozatot hoztak a bátor cseh ós szlovák hazafiak, de legfőképp a szovjet hadsereg. Azok a fiatalok, akik saját maguk nem élték át sem a náci megszállás nehéz éveit, sem a felszabadítás örömteljes eseményét, szükségszerűen elgondolkodnak ezekben a napokban népeik sorsa felett. A 25 év részletes mérlegét az elkövetkező napokban ismertetjük. Azonban már ma is elmondhatjuk, hogy a Csehszlovákia Kommunista Pártja vezette munkásosztály, parasztság és értelmiség negyed évszázados hatalmas munkájának eredményei nagyon pozitívak, és ezekre büszkén nézhetünk viszsza. Felszámoltuk a kluzsorázó osztályt, a hatalmat a munkásosztály, a dolgozó nép vette kezébe. Többszörösére nőtt Ipari kapacitásunk, eredményesen valósítottuk meg a mezőgazdasági termelés forradalmasítását, a törpegazdaságok szövetkezetesítését, fejlesztettük az iskolaügyet, az egészségügyet, a kultúrát és a tudományt. Kialakítottuk nemzeteink és nemzetiségi kisebbségeink új testvéri kapcsolatait, népünk életszínvonala pedig jelentősen nőtt. Igaz, hogy utunk nem volt mentes a hibáktól, hiányosságoktól és túlkapásoktól. Pártunk ezekről nyíltan beszélt és beszél a jelenlegi időszakban is. Hatalmas erőfeszítéseket tesz, hogy mielőbb áthidalja politikai és közéletünk, valamint közgazdasági életünk hiányosságait. Az elmúlt években ismét tanúi lehettünk, hogy határainkon belül a jobboldali és antiszocialista erők tömörülése az imperialisták sokoldalú támogatásával igyekezett felforgatni szocialista társadalmi rendünket, beszennyezni pártunkat, szocialista társadalmunkat, és el akarta szakítani Csehszlovákiát a szocialista tábortól. Ezek az erők hazánkban 1968— 1969-ben mélyreható politikai és gazdasági válságot idéztek elő. Válságba kerültek külpolitikai kapcsolataink is, és hazánk olyan viharos belpolitikai küzdelmet élt át, amely súlyos károkat okozott pártunknak, társadalmunknak, államunknak és népünknek. A múlt év áprilisától pártunk vezetősége, valamint fokozatosan a többi társadalmi szervezetek és állami szervek is arra törekednek, hogy társadalmunkat kivezessék a válságból, marxista—leninista alapelveken újítsák fel Csehszlovákia kommunista pártját és egész rendszerünket, továbbá, hogy megteremtsék gazdasági életünk normális menetét, és visszaadják a népnek a biztonságérzetet, a bizalmat és a távlatokat. Elmondhatjuk, hogy a múlt évben a fő ágazatokban ezeket a célokat elértük. A felforgató jobboldali, antiszocialista erők a politikai küzdelemben vereséget szenvedtek, és elűzték őket a kulcspozíciókból. Felújult az országban a rendezett, nyugodt élet. Megszűnt a veszélyes nemzetközi feszültség, rendeztük államunk kapcsolatait a szocialista barátainkkal, és így kifelé is biztosítottuk népünk életét. Fokozatosan minden szakaszon kialakultak az alkotó munka feltételei. A gazdasági életben ls elkönyvelhetjük az első sikereket.^Orrá lettünk a termelés és a piac tartós anarchiáján. Az idei tél kedvezőtlen időjárási viszonyai ellenére — az előzetes becslések szerint — az ipari termelés ez év januártól áprilisig az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva körülbelül hat százalékkal nőtt. Egész gazdasági és társadalmi életünkben el kell érnünk a törvényes rendet és azt, hogy mindenki felelősséget vállaljon a maga szakaszáért. Az intézkedések nem mindig népszerűek és semmiféle felelőtlen ígéretet sem teszünk. Túlságosan sok volt már életünkben a demagógia és a felelőtlenség. Józan, reális politikával igyekszünk megnyerni a dolgozó nép: a munkások, a parasztok, az értelmiségiek és az ifjúság bizalmát. Ogy, ahogy nálunk minden becsületes embernek érdeke a politikai és gazdasági konszolidáció, léteznek nálunk és nyugaton is reakciós erők, amelyek mindenáron arra törekednek, hogy propagandával és más módon ls nyugtalanságot, bizonytalanságot, bizalmatlanságot ébresszenek, és ezzel fékezzék életünk normalizálását. Mi azonban a konszolidálás és a szocialista fejlődés útján semmiképpen sem hagyjuk magunkat megtéveszteni. Nagyra értékeljük dolgozóink kezdeményezését, a kollektívák és egyének kötelezettségvállalását, amellyel felszabadulásunk 25. évfordulójának tiszteletére kifejezték hazafiságukat és munkásságunk osztályöntudatát. Nagyra értékeljük mezőgazdasági dolgozóink munkáját, akik mind a múltban, mind pedig a jelenben becsületesen hozzájárulnak a gazdasági stabilizációhoz. Örömmel fogadjuk, hogy ifjúságunk egyre fokozottabb mértékben elkötelezi magát a szocialista irányvonalnak a munka aktivitásával is. Örömmel támogatjuk ezeket a tendenciákat, amelyek ugyancsak hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatal nemzedéket politikailag és szakmailag is előkészítsék az előtte álló nagy feladatokra. Örömmel fogadjuk az értelmiség egyre nagyobb elkötelezettségét is, amely hagyományaihoz híven csatlakozik a munkások és parasztok pozitív munkájához. Olyan időszakba lépünk, amikor társadalmi és gazdasági életünk számos alapvető problémáját kell kidolgozni, amikor tervezni kell fejlődését és Jövőjét. Mély meggyőződésünk, dolgozóink döntő többsége abban is támogat bennünket, hogy fokozott aktivitással és felelősségtudattal, népünk szellemi és fizikai erejének egyesítésével áthidaljuk a mai nehézségeket, és előkészítjük az örömteljes holnapot. Osztályszempontból megosztott világban élünk. Az olyan kis állam számára, mint Csehszlovákia, létkérdés, hogy olyan barátokat és szövetségeseket keressen, amelyek védelmezni fogják állami szabadságát és lakosságának nyugodt életét. A múlt háborúban és az azt követő időszakban szerzett nehéz tapasztalatok alapján népünk egyhangúlag döntött a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő szövetség mellett. Az élet minden területén szerzett negyedszázados tapasztalatok igazolták é döntés helyességét, és többletként kell megemlíteni, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés államai nemcsak nemzeti és állami függetlenségünk, hanem szocialista rendszerünk és a dolgozó nép uralmának szavatolói is. Boldogok vagyunk, hogy felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából hazánk fővárosában köszönthetjük a Szovjetunió legfelsőbb szintű párt- és kormányküldöttségét, valamint ezzel egyidejűleg megköthetjük az új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést, amely az elkövetkező évekre garantálja államunk, népeink nyugodt, szocialista fejlődését. Csehszlovákia ma szilárdan áll a szocialista országok frontján és kommunista pártunk ismét a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szilárd része. Ezért május elseje alkalmából üdvözöljük az egész nemzetközi munkásmozgalmat. Akik velünk együtt internacionalista szolidaritásban a világ minden részén harcolnak a szocialista eszmékért, a szociális és demokratikus népjogokért, a nemzetek szabadságáért, a világbéke győzelméért. Különleges szívélyességgel üdvözöljük a szovjet népet és a Szovjetunió Kommunista Pártját, amelynek hazánk felszabadulását és szocialista társadalmunk építéséhez nyújtott segítségét köszönjük. Üdvözöljük a baráti szocialista országokat, azok kommunista és munkáspártjait, és sok sikert kívánunk mindnyájuknak a szocialista társadalom építésében. Éljen május elseje, a munkás' osztály és a világ minden demokratikus és haladó erői nemzetközi szolidaritásának napjai Éljen a proletár internacionalizmus és a szocialista tábor országainak testvéri szolidaritása! Éljen Csehszlovákia dolgoző népei Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja! Kinyilvánítjuk internacionalista meggyőződésünket és szocialista hazafiságunkat JOZEF LENÁRT elvtárs beszéde a bratislavai dolgozók felvonulásán Tisztelt Elvtársak! Tisztelt Polgártőrsak! Engedjék meg, hogy a mai ünnepi napon Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és az összes szlovákiai nemzeti szervek nevében üdvözöljem önöket, és szerencsét kívánjak május elsejéhez, a dolgozók nemzetközi ünnepéhez. Az idei május elsejei ünnepségek különösen nagy jelentőségűek. A forradalmi osztályharcokat és csehszlovák hazánk szabadságát jelképező vörös és állami lobogók alatt bitet teszünk haladó hagyományaink mellett, kinyilvánítjuk, hogy a világ munkásmozgalmához tartozunk, kinyilvánítjuk internacionalista meggyőződésünket és szocialista hazafiságunkat. Május elsejét nem sokkal azután ünnepeljük, hogy a haladó emberiség megemlékezett Vlagyimir Iljics Lenin születésének 100. évfordulójáról. Leninre tekintünk, az ő tanaihoz térünk vissza, az ő műveiből merítünk, mint a forradalmi elmélet és gyakorlat ismereteinek élő tárházából. Tudatosítjuk ebből az alkalomból, hogy Bratislavában már liuszonötödször ünnepeljük a szabad május elsejét. Felidézzük az emlékezetes, 25 év előtti tavaszt, amikor a győzelmes szovjet hadsereg felszabadította hazánkat, legyőzte a hitleri Németországot, és megmentette nemzeteinket a kiirtástól, az emberiséget pedig a fasizmus bilincseitől. Azt az 1945. évi tavaszt sohasem feledjük el. Sohasem feledkezünk meg azokról az áldozatokról, amelyeket a szovjet nép, hűséges szövetségesünk és barátunk hozott szabadságunkért. Engedjék meg, hogy ebből az alkalomból kifejezzem szerencsekfvánataimat és szívélyes üdvözletemet Konyev, Jeremenko és Jabukovszkij marsaitoknak, valamint a felszabadító harcokban részt vett további parancsnokoknak és katonáknak, akiknek a hálás Csehszlovákia az ünnepségek előestéjén a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Hőse címet adományozta. Szívélyes szerenesekívánataimat fejezem ki Ludvík Svoboda köztársasági elnök elvtársnak abból az alkalomból, hogy kitüntették a Lenin-békerenddel és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Hőse cimmel. Tisztelettel és hálával emlékezünk ma azokra a harcosokra, akik részt vettek az antifasiszta küzdelemben: a katonákra, a partizánokra, az illegális dolgozókra, az ismert és ismeretlen hősök ezreire, a kommunista és párton kívüli állampolgárokra. Ezért ne feledkezzünk meg arról az eszméről, amelyért harcoltak és sokan az életüket áldozták. Az utóbbi években a szocializmus építésének eredményeit igen gyakran különféle pozíciókból és különféle szándékkal Igyekeztek csökkenteni. Bíráltak mind a kishitűek és a gazdasági romanticizmus avanturistái, mind pedig a szocializmus ellenségei. Ogy érezzük, jó alkalom ez arra, hogy emlékeztessük ezt a nihilista és antiszocialista testületet: elfelejtették urak (és „elvtársak"), hogy hol volt Szlovákia egy negyedszázaddal ezelőtt. Csak a szellemi vaksággal megvert emberek, akik gyűlölik a szocializmust, mondhatják — és két évvel ezelőtt sajnos mondhatták és nyilvánosan publikálhatták — az „elvetélt évekről" szóló rágalmakat, emlegethetik „a sötétség éveit" és az ehhez hasonló képtelenségeket. Elvtársak, nincs miért szégyenkeznünk! A szocialista építés éveiben Szlovákiában és az egész Csehszlovák Szocialista Köztársaságban megteremtettük a további gazdasági felemelkedés és a lakosság életszínvonala tartós növekedésének döntő előfeltételeit. Ezért nem lebecsülés, hanem köszönet illeti kommunista pártunkat, a munkásságot, a parasztságot és az értelmiséget. Ezt a fejlődést a szocialista rendszer országaival szorosan együttműködve értük el. Igaz, hogy az eredményeken kívül az elmúlt fejlődésünk során számos hiányosság, hiba és tévedés is előfordult. Különösen a hatvanas években kellett volna sok kérdést rugalmasabban, a kor igényelnek megfelelően megoldani. Törvényszerűen következett be 1968 januárja, amelytől a párt és a társadalom egészséges erői azt várták, hogy céltudatosan áthidalja a nehézségeket, és fokozatosan megoldja a problémákat. Sajnos a széthúzó, nem egységes vezetőség — különösen a jobboldali opportunizmus képviselőinek a befolyására — nem élt a lehetőségekkel, és a hibák meg a hiányosságok felszámolása helyett, amire a párt marxizmus-leninizmushoz hű része törekedett, sor került a szocializmus lényege, a kommunista párt, annak társadalmi vezető szerepe ellen intézett támadásra, sor került a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő szövetségünk elleni támadásra. Ezáltal anarchia keletkezett, és a válság elmélyült. Ezt az örökséget — a január előtti tévedéseket és torzulásokat, valamint a jobboldali opportunisták és ellenforradalmi erők hatásának következményeit — egy mélyreható társadalmi válság formájában vette át a Gustáv Husák elvtárs vezette új pártvezetőség. Bár egy év nagyon rövid idő, mégis láthatóvá váltak a párt új vezetőségének és a marxizmus—leninizmushoz hű többi egészséges erőinek erőfeszítései. Számos válságjelenséget sikerült áthidalni, fokozatosan megszilárdítottuk a párt vezető szerepét, a szocialista országokhoz és különösen a Szovjetunióhoz fűződő internacionalista, szövetségi és testvéri kapcsolatainkat. Megteremtettük a feltételeket ahhoz, hogy a párt és az állam új vezetése a döntő fontosságú gazdasági kérdések megoldására összpontosíthassa figyelmét. Az 1969-ben és az ez év első negyedében elért gazdasági fejlődés több példával is bizonyítható. 1970 első negyedében a tervfeladatokat nemcsak teljesítettük, hanem egyes mutatókban túl is teljesítettük. A Szlovák Szocialista Köztársaságban az ipari termelés 7 százalékkal nőtt, a beruházási mutatókat jobban teljesítjök, mist a múlt évben, a munkatermelékenység pedig 4,5 százalékkal emelkedett. Engedjék meg, hogy külön üdvözöljem azokat a vállalati, üzemi kollektívákat és kiváló egyéneket, akiknek május elseje előestéjén becsületes igyekezetük jutalmául állami kitüntetéseket adományoztak. Köszönjük a jó munkát elvtársak! Köszönjük, hogy megértették az alapvető kérdést, miszerint csak akkor hidalhatjuk át a Jelenlegi nehézségeket, ha minden monkahelyen — a termelésben, az irányításban, a tudományban — becsületesen teljesítik mindennapi kötelességeiket. Külön szeretném értékelni 24 vállalat és üzem kezdeményezését, amelyek elindftották a „Mindenki szocialista módon" mozgalmat. Meggyőződésünk, hogy ez a kezdeményezés kedvező visszhangra talál minden dolgozónál, élénkebbé teszi a szocialista munkaversenyt és kizárja a formalizmust, a bürokratikus értelmetlenséget és közömbösséget. Május elseje a dolgozók nemzetközi ünnepnapja a munkásosztály és a haladó emberiség internacionalista szolidaritásának a jelképe. Éppen ezen a napon helyénvaló hangsúlyozni, hogy szocialista hazafiságnnk az internacionalizmussal párosul. A mi feltételeink között az internacionalizmus alapelveinek érvényesítése és fejlesztése mindenekelfitt azt jelenti, hogy mélyíteni kell testvéri és baráti kapcsolatainkat szövetségeseinkkel, aktívan hozzá kell járnlnl az egység és az együttműködés megszilárdításához a szocialista országok nagy családja felvirágoztatásának érdekében. Ezt a célt szolgálja a csehszlovák—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés is, amelyet országaink képviselői hazánk felszabadulása 25. évfordulójának napján irnak alá. Üdvözöljük május elsejei nagygyűlésünkről a testvéri szovjet népet, amely mind a múltban, mind pedig a jelenben és a jövőben is jó barátunk és hűséges szövetségesünk. Üdvözöljük a szocialista országok népeit, valamint a tő* késországok munkásosztályát és haladó erőit. Üdvözöljük a szabadságszerető vietnami népet, az arab országok népeit, akik az imperialista agresszió ellen, a nemzeti és szociális felszabadulásért harcolnak. Éljen a proletár internacionalizmus) Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja! Éljen május elseje)