Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-14 / 113. szám, csütörtök

ÓNODY GYÖRGY CIPRUSI ÚTIJEGYZETE | 3. A hatalmi harc zsilipjei hatatlanul a Bizáncról ^^ szóló regények jutottak eszembe Nicosiában, bár Időben és térben sincs közel a ciprusi főváros a „bíborban született császárok iiitrikákkal, cselszövésekkel terhes világához. Nemcsak az ország elnöke elleni merénylet, s nem is csupán a rákövetkező gyilkosság miatt, ami az összeesküvők ciprusi vezetőjét tüntette el a színről. Szinte a kezdet kezdetétől fennállt az enózisz politikája miatt az alapvető dlferencíálódási tényező, a két közösség, a görögök és a törökök között. A lakosság 80 százalékát alkotó görög közösségből pedig kivált, noha bizonyos progreszszív célok érdekében az együttműködésre is hajlandónak mutatkozott, a haladó erők pártja, az AKEL. # Összekuszálódott frontvonalak A függetlenséget követő első időknek ez a látszólag könynyen áttekinthető politikai rendszere akkor bomlott fel, amikor Makariosz elnök józan reálpolitikai megfontolásokból elvetette a Görögországhoz való csatlakozás koncepcióját, s a ciprusi önállóság politikáját hirdette meg. Bár az elnök nem sokkal az új politikai kurzus bejelentését követően 1968 márciusában az elnökválasztás megrendezésével népszavazásszerű megerősítést kért és kapott politikájához, a 99 százalékos imponáló többség sem tudta megakadályozni a korábban rendkívül világosnak látszó belső frontok összezllálódását. M

indenekelőtt azok az erők fordultak szembe Makariosszal, amelyek a nemzeti ügy elárulásának tekintik az enózisz feladatát. Ez a tömb eszközeiben és a szembefordulás miértjében csak látszólag egységes. Frontvonaluk az egyházi oppozíciótól Evdokasz ultrajobboldali töredékpártján át az illegális terrorista szervezetekig húzódik és a meggyőződéses vallási-nacionalista körök mellett magába foglalja azokat az erőket is, amelyek számára á Görögországhoz való csatlakozás tulajdonképpen a NATO-ba való beilleszkedést, i illetőleg az Egyesült Államokkal való szövetség lehetőségét jelenti. Következésképpen a külső partnerek köre s ezeknek beavatkozási felülete is meglehetősen széles. Nemcsak a Cipruson tartózkodó görög tisztek befolyása tapintható ki s talán éppen a bombákat robbantó terrorista szervezeteknél. Sőt, nemcsak a görög juntán belül kibontakozó két szárny, az ultrák és a mérsékeltebbek hatása érvényesül, mint a ciprusi kabinet felemás, határozatlan állásfoglalásai is jelzik. A látszólag azonos cél e csoport koréban ad manőverezési lehetőséget az amerikai titkosszolgálatnak is, amely főleg azokra az erőkre támaszkodik, amelyek a különös módon feltámadt anglofil érzelmek ellenében az Egyesült Államokkal való szövetség gondolatát helyezik előtérbe. S

zéthúzódott az a front is, és taktikai okokból talán éppen az érsek húzta szét, amelyre Makariosz támaszkodik, amely lojális az érsek-elnök új politikai kurzusához. ' A centrumban áll az elnök, aki személves beszélgetésünk során határozottan kijelentette, hogy nem kíván semmiféle pártot létrehozni, ő magát az ország és az egyház, nem pedig egy politikai csoport vezetőjének tekinti. Dauphin-je, hivatalos trónörököse és legmegbízhatóbbnak mondott politikai fegyvertársa, Kleridesz tömöríti a burzsoáziának azokat az erőit, amelyek számára — elsősorban gazdasági megfontolások miatt — egyformán kedvezőtlen lenne akár Ciprus görög tartománnyá való degradálása, akár pedig az a bizonytalan helyzet, amely elkerül he tellenül bekövetkezne, amenynyiben Cipruson amerikai támaszpontok felépítése válna le hetségessé. A Makarioszhoz lojális progresszívebb köröket viszont lyssalides doktornak, az elnök háziorvosának szociális és demokratikus • követeléseket hangoztató, szociáldemokrata jellegű pártja fogja össze. A politikai pártoknak és csoportosulásoknak ebben a bonyolult, bizonyos akciók esetén időleges társulásokra is hajlamos szövevényében csupán a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja foglal el félreérthetetlen, világos álláspontot. Az AKEL támogatja az érsek függetlenségi politikáját, imperialistaellenes harcát, egyidejűleg viszont bizonyos szociális, társadalmi é% gazdasági változásokért küzd. 0 Bizonytalan helyzet U e az AKEL-t kivéve, amely a nicosiai megfigyelők szerint a lakosság 30 százalékát tudhatja maga mögött, az említett politikai csoportosulások lényegében nem tekinthetők szervezett politikai pártoknak. Sokkal inkább egy-egy prominens politikai személyiség egyéni ambícióit fejezik ki, illetőleg olyan külső érdekeket szolgálnak, amelyek a felszínen egy-egy ismert politikus tevékenységében, intrikálban és manővereiben, hatalmi harcában és összeesküvési kísérleteiben testesülnek meg. A kulcskérdés szemmel láthatóan az ország külpolitikai orientációja. Ez azonban bizonyos nosztalgiák, tradíciók a személyi becsvágy és a hatalmi harc zsilipjein keresztül árad arra a nyugtalan politikai és nemzetiségi ellentétekkel terhes belpolitikai küzdőtérre, ahol is a prominens politikai személyiségek — mivel Idestova tíz esztendeje nem rendeztek választásokat. emcsak a kormány szóvi®' vője, hanem maga Makariosz elnök is célzott arra beszélgetésünk során, éppen az elutazásom napján elkezdettbírósági tárgyalással összefüggésben — itt az elnök elleni merényletben részt vett rend őrök és más összeesküvők felett . ítélkeznek —, hogy meglepetések, változások, határo z ott intézkedések várhatók. Nicosiában a Makariosszal szembeálló miniszterek leváltását is várják. A közvélemény ennek ellenére szkeptikus. Attól tart, és joggal, hogy a belpolitikai oppozíció olyannyira összefonódott már a szigeten kívüli erőkkel, hogy illuzórikus Makariosztól a status quo fenntartására irányuló kísérleteken túl a több frontos harc elkezdését várni és még illuzórikusabb e több frontos harc elkezdéséhez túlzott reményeket főzni. Cipruson éppen úgy, mint Ho.nérosz korában, Zodla-Pano faluban a paraszt még mindig faekével szántja ki a burgonyát. j ČSTK felvétele) N

em vezettek róla krónikát, hogy a három országra szóló barátkozás mikor kezdődött. Mert úgyszólván nem is kezdődött, hanem folytatódott. Ismerősök találkoztak a leleszi Május 1. Efsz-ben, amikor a sátoraljaújhelyi Új Erő Tsz küldöttei meglátogatták a neves szövetkezetet, juhász István, az Oj Erő elnöke azzal kezdi a beszélgetést: — Mit tagadjuk, akkor mi igyekeztünk közelebbi kapcsolatba kerülni a leleszi Május 1-gyel. Hallottuk jó hírét, gondoltuk, láthatunk, tanulhatunk ott valamit. De azért a teljes igazság az, hogy a szükség hajtott át bennünket a határon. Gépünk, már amennyi annyi, de volt, nagyobb részben csehszlovák és szovjet gyártmányú, alkatrészekhez azonban nagyon nehezen jutottunk. Ott se volt bőségben raktáron az alkatrész, ez talán már örök probléma marad, de ha a lelesziektől kértünk segítséget, soha nem tértünk haza üres kézzel. Mélyen mellre szívja a füstöt, hallgat is egy ideig, aztán mégis rászánja magát és folytatja a megkezdett beszélgetést a két szövetkezet harátkozásának kezdetéről. — Tudja, az embernek a torkában dobogott a szíve abban a régi világban, ha arra került sor, hogy a szükség arra kényszerítette a szegény embert, át kell lépnie a gazdag rokon küszöbét, és szorongó érzéssel kimondani: lennél szíves kisegíteni ... Jól ismerjük, mit szokott ilyenkor mondani a gazdag rokon annak idején. Hát Leleszen ez a szorongató érzés már az első percekben feloldódott. Szavaikból mindjárt érezhettük, hogy nem a gazdag rokon, hanem a barát portájára léptünk. Aligha tévedek, ha azt állítom, hogy később ők napokat szaladgáltak az után az alkatrész után, amellyel minket kisegítettek. De előttünk erről nem beszéltek. Valahogy ezzel kezdődött, szükségből született ez a barátkozás. Mintha ez a kapcsolat is azt a mondást akarná igazolni, hogy: Bajban ismered meg az igaz barátot. De azért ne túlozzam el a dolgot csupán ezzel az alkatrészüggyel. Mert — nem én mondom, Juhász elnök mondta — ez ugyan nagyon lényeges volt számunkra, de azért körülnéztünk mi a Május 1. házatáján is, mégpedig alaposan. Látták, hogy a Május l-ben milyen gyorsan épült ki az igazán szocialista mezőgazdasági nagyüzemi arculatú gazdasági udvara, hogyan segítették a fej lődést a korszerű gazdasági épületek. És azt is, hogy a fejlettebb bérezési rendszer menynyiben segíti elő a termelés és a munkatermelékenység növelését. Ugyanis náluk — mint ahogy nálunk is — kezdetben nem a teljesítményt, hanem a ledolgozott napot bérezték. Leleszen padig akkor már áttértek a teljesítménybérre. M Igy nézik ők a barátságot. • Anyagiak és tanulság szempontjából egyaránt hasznos volt és hasznos számukra a két szövetkezet barátsága — ezt állítják. De halljuk, mit mondanak erről a lelesziek. Bajusz István gépesítő és Kiss József üzemgazdász a fejét rázza, amikor tudtukra adom, hogy mit hallottam az újhelyiektől. A gépesítő rá is vágja rögtön: — Nem ilyen egyoldalú ez a dolog. — De még mennyire nem — toldja meg az üzemgazdász. — A kezdetre még úgy-ahogy ráillene, de azóta már sok víz lefolyt a Latorcán. — Bizony, azóta nagyot fordult a kerék — magyarázza a gépesítő. — Most mi vagyunk a gyakoribb vendégek. Nekünk mostanában többször hiányzik egy és más, mint nekik akkor. Legalábbis az alkatrészek terén. S amit kérünk, ők bármilyen áldozat árán előteremtik. — A barátkozásnak ez a leglényegesebb része, ez az alkatrésziigy? — kérdezem. — Á, dehogy — mondják —; ezt csak azért emlegeti elsőnek az ember, mert ez a kézzelfogható. Egy-egy beszélgetésen sok minden szóba kerül a termelésről, a gazdálkodásról. Sok hasznos és bosszantó dolog. De erről már hadd beszéljen Dobos Imre, a Május 1. elnöke. • — Inkább azzal kezdem, ami gyakran okoz bosszúságot, amikor találkozunk. No, nem a találkozás okozza a bosszúságot, hanem az, amivel az ember találkozik. Az Oj Erő például városi szövetkezet, azt hihetné az ember, hogy kevés a munkaerő. És mit tapasztaltunk. Azt, hogy belterjesebben gazdálkodnak, mint mi. Es van nekik hozzá munkaerő. De nem is ez a lényeges, hanem az, hogy amit termelnek, annak piaca is van. Mi 30 hektáron termeltünk zöldséget. Mire menNEMZETKÖZI BARÁTKOZÁS tünk vele. Amit eladhattunk, abból a munkabért is alig lehet kifizetni. Mert itt a Bodrogközben nincs feldolgozóipar, tehát nincs piac. Az elmondottak közben felgyülemlett bosszúságot leöblíti egy pohárka szőlőlével, azután folytatja: — No, meg aztán Itt van a vállalkozási lehetőség. Nekik is van kötelességük az állam iránt, de ha ennek eleget tettek, nem korlátozza az állam a nagyobb arányú melléktermelést sem. És így van munka télen is. Meg kereset. A lelesziek az Új Erőn kí** viil a kárpálukrajnai Déda község kolhozával is baráti kapcsolatot tartanak fenn. Ez a barátkozás azzal kezdődött, hogy a Beregszász közelében levő kolhoz elnöke, Szabó István meglátogatta a Május egyet. Volt mit megnézni a szövetkezetben. Elismerően nyilatkozott sok mindenről, de különösen a fejlett gépparkról. Érdeklődön a kolhoz elnöke minden iránt: milyen az irányítás, a munkaszervezés, a tagok és a íunkcionáriusok keresete. Még az is érdekelte, hogy milyen a vezetők és a tagok viszonya egymás között, továbbá milyen a kapcsolatuk és a jogi viszonyuk a felettes szervekkel, kooperációs vállalatokkal. — Furcsa volt nekem — emlékezik vissza Dobos Imre elnök —, hogy inkább csak dicsérgetett, vagy rábólintott egyik-másik dologra, de arról egy szót sem mondott, hogy milyen ugyanaz náluk. Ha kérdeztem, csak megvonta a vállát. Gondoltuk is először, úgy látszik nem nagyon van mivel dicsekednie. Mikor aztán leültünk, újra vallatóra fogtuk. — Hát mit mondjak. Olyan, mint a legtöbb kolhoz. De hogy hasonlítsam össze most itt a kettőt, mikor ti a mienket még nem láttátok. Nekem a tietek tetszik. A mienket meg nézzétek meg. Utána aztán beszélgethetünk, hasonlítgathatunk. /L hogy mondják, szavaiból sem keserűséget, sem fennhéjázást nem lehetett kiérezni, így hát maradt a kíváncsiság. S mert szívesen hívták is őket, hát mentek. Nem is csupán néhány szövetkezeti tag. hanem egy egész futballcsapat is, barátságos mérkőzésre. — Volt ott látnivaló mar útközben is - mondja az elnök —, bar sok mindenben nagy a hasonlóság is a két vidék között. Talán már azért is, mert ezt is, azt is szorgalmas és egyforma mentalitású emberek lakják. Először még szembetűnt, hogy építkezéseik egyszerűbbek, de aztán az is, hogy praktikusabbak a mieinknél. Például azokban az „egyszerű" fapadlós fialtatókban nem pusztultak úgy halomszámra a malacok, mint a ml parádés, betonos és vaskorlátos istálló-palotáinkban. A gépparkról pedig ezt mondja: — Náluk hektárokra számítva valóban kevesebb a gép. de a teljesítményt illetően az ő nagyobb gépeik alighanem többre képesek, mint a mi nagyszámú gépparkunk. A gazdasági udvar? A mienkre azt mondják, hogy aránylag rendezett. Hát az övék rendezettebb. Az egyik traktoros közbeszól: — De a gépekkel kapcsolatban azt se felejtsük el, hogy az erősebb gépben is csak anynyi az alkatrész, mint azokban a 25—30 lóerősökben. Nekik nem kell annyit alkatrész után futkározniuk. — Még azzal ls megtoldja: — Valamikor azt hittük, hogy a nehezebb gépek jobban gázolják a földet. Nem így van. Dédán is, Ojhelyen is tapasztalhattuk, hogy a 70—85 lóerős traktor még annyira sem nyomja meg a földet, mint a 30—40-es gép, ráadásul, például a vetésnél a műtrágyaszórástól a hengerezésig mindent egyszerre elvégez. Méghozzá csaknem kétszer akkora szélességben, mint a kisebb gépek. Érdekes érv, de menjünk to™ vább. A kereset, ez az örök emberi probléma nem maradhatott ki az érdeklődésből. Na, és a szervezés, az irányítás, a munkafegyelem. — Náluk sokkal magasabb színtű, mint nálunk — állítja Dobos elnök. — Összehasonlíthatatlanul jobb a munkafegyelem, és ugyanezt mondhatom a vezetők tekintélyéről. Persze a tekintély nemcsak a kolhozon belül, hanem a felsőbb szervek irányában is érvényesül. Hát ilyesvalami nálunk sem ártana a szövetkezet ügyének. Az is szóba kerül, hogy náluk a belterjességről nem kell papolni, mert van. Igaz, hogy piacuk is van. S ha van tere a termelés fejlesztésének, akkor van kereset is. A Május 1 elnöke az összehasonlításoknál mégis azt jegyezte meg legjobban, amit Szabó István elnök a falufejlesztéssel kapcsolatban mondott. — Sok szépet láttam nálatok — mondta —, de ne - haragudjatok, egyet furcsának találtam. Hogyan lehet úgy a falufejlesztést megoldani, hogy egy alig kétezer lakosú faluban van egy szövetkezet, meg egy állami gazdaság. Hiába szocialista szektor mind a kettő, a falufejlesztés szemszögéből nézve mégsem egyirányban húzzák a szekeret. Nem kritika volt ez, csak megjegyzés. De Dobos Imrének, meg a többi leleszinek a szívét melengette. Ezt mondja erről a leleszi elnök: — Szívünkből szólt Szabó Pista. Mert igaz, ami igaz, mi is évek óta gyötrődünk ezen a kettősségen. Mert előbb-utóbb a falu látja kárát. Mindegy, hogy mi lenne, szövetkezet vagy állami gazdaság, csak egységes legyen a falu. Ebben is tökéletesen egyetértünk velük. » » » B

efejezésül még csak enynyit: tartósnak ígérkezik ez a nemzetközi méretű barátság, mert mindegyikben egy közös szándék nyilvánul meg: elsajátítani a jót vagy a jobbat a másiktól. S ehhez az elsajátításhoz ki mit tud, azt önzetlenül, baráti szívességgel ad ja. HARASZTI GYULA ÉRCDÚSÍTÓK KONGRESSZUSA PRÁGÁBAN (Tudósítónktól) — június 1 és 6 között Prágában több mint ezer hazai és külföldi szakember részvételével megrendezik az ércdúsítók 9. nemzetközi kongresszusát, amelyen közel s t&z tudományos előadás fog elhangzani a tizikai és vegyi úton történő ércdúsítási módszerekről, az ércdúsítási eljárások korszerűsítéséről, illetve automatizálásáról. Az ércdúsítás terén Csehszlovákia a fejlett országok közé tartozik, mivel nálunk az érclelőhelyek készlete nem a leggazdagabb, s ezért az ércdúsítási nagyobn mértékben kell igénybe vennünk. A nemzetközi kongresszus fűlött V. Záhradník miniszter, a Szövetségi Iparügyi Bizottság eluöke, valamint O. Cer nik miniszter, a Szövetségi Műsza ki és Beruházási Fejlesztési Bi zotlság elnöke vállalt védnökségei. A kongresszusra több mint negyven országból érkeznek szakemberek. A csehszlovákiai ércdúsítók megtekintése után a résztvevők ellátogatnak Délkelet-Európa orszá gaiba is, hogy a helyszínen tanul Hiányozhassák az ércdúsítás terén bevezetett újításokat. Prágában a kongresszur-sat egyidőben 9 cseh szlovák és 21 külföldi gépipari vállalat állítja kl ércdúsító berendezéseit. ismj 1.'I7U V. 14.