Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-12 / 111. szám, kedd

illlllil INTERNACIONALIZMUS a A GYAKORLATBAN 1H70 V. 12. Nem szerelnék elméleti fejtegetésekbe bocsátkozni. Ez a tudósok, a filozófusok, a politikusok dolga. Inkább maradok a gyakorlatnál, ami talán jobban összefügg az újságírással. Azt szeretném most elmondani, hogyan találtam szemben magam a minap a proletár nemzetköziség megnyilvánulásával. A helyszín Búcs. A falut talán szükségtelen bemutatnom. Az utóbbi időben gyakran szerepelt lapunk hasábjain. Ahogy már tudattuk is, május harmadikán itt sorsoltuk ki felszabadulási rejtvénypályázatunk nyerteseit. Néhány kurta mondatban már elújságoltuk, milyen volt ez a bensőséges baráti összejövetel, amelyen a kommunista sajtó megszületése 50., és hazánk felszabadulása 25. évfordulójának alkalmából szerkesztőségi kollektívánk találkozott az olvasók népes táborával. Hasznos volt a találkozó. A külsőséges megnyilvánulásokon kívül a jó megfigyelő, az újságíró itt mással is találkozhatott. Az internacionalizmussal, a proletár nemzetköziség, az együvétartozás szívet melengető szellemével. Elmondtuk már azt is, illetBe említést tettünk róla, hogy ezen a baráti találkozón a szovjet csapatok hetventagú kultúrcsoportja is részt vett, illetve nagyban hozzájárult a bensőséges légkör kialakításához. A műsor kitűnő volt. Erre kár is lenne több szót vesztegetni. Számomra azonban ennél fontosabb, beszédesebb az a légkör, amely hatalmába kerítette a jelenlevőket. Mindenki otthon érezte magát. Ha erre nagybetűs jelszavak nem is figyelmeztettek, a kultúrházat az együvétartozás fennkölt magasztos szelleme töltötte be. Ezt csak az nem vette észre, aki nem akarta. Én észrevettem. Itt mindenki mindenkihez tartozónak érezte magát. A műsort követő beszélgetésen kiderült, hogy a szovjet katonák gyakori vendégek nemcsak Búcson, hanem a járás többi falujában, illetve szövetkezetében is. A kérdéses találkozóra az együttes elhozta magával a szovjet ember lelkületének egy darabkáját: az orosz tánc-, illetve énekszámokon kívül közkedvelt szlovák dalok és ropogós kuruckori verbunkos is szerepelt. Mégsem ez a lényeg. Ez csak töredéke annak az együvétartozás-tudatnak, amely a csillagos katonák és a környék lakossága között kialakult. A kölcsönös barátság, együvétartozás számtalan formáját találhatja meg az, aki keresi. Én kerestem. A komáromi járás népe a hétköznapi munkában is találkozik a szovjet katonákkal, például a szövetkezetek földjein. Az sem ritkaság, hogy a szovjet katonák vállalják ennek vagy amannak a fontos mezőgazdasági gépnek a kijavítását. Akadnak, akik ezt a barátságot szeretnék újsütetűnek, politikai fogásnak feltüntetni. Aki így véli, igen-igen téved. Ez a barátság független a politikai berkekben fúvó szél irányától. Nem, ez a barátság már kiállta a tűzpróbát. Ügy is mondhatnám, a barátság már hagyománnyá vált: apáról fiúra száll. Nézzük csak meg közeiebről: a munkásmozgalom Komárom környéki veteránjai — akárcsak a haza többi tájain — számtalanszor a Szovjetunió éltetésével az ajkukon vállalták akár a legszigorúbb megtorlást is. Miért? Mert az internacionalizmus, a proletár nemzetköziség nem ismer az ország- vagy nyelvi határokat. A soknyelvű, de egy szívű proletariátus a világ első munkásparaszt államában látta a jövőt. A Szovjetunió sikereit a hazai proletár a saját sikerének is elkönyvelte. A kommunisták harcában erőt adó kútforrás volt a Szovjetunió léte. És ha valaki kezet emelt a Szovjetunióra — a lehetőségeknek megfelelően, szóval vagy tettel a védelmére keltek. Aztán jött a szabadság. A szovjet emberek vérük hullatása árán hozták el. A kezünkbe adták: jól sáfárkodjatok eme drága kinccsel. S ha bajba jutnátok, ránk biztosan számíthattok. Igazat mondtak. Hatvanötben, amikor árvíz pusztított a komáromi és más járásokban, elsőként jöttek. Ezen a vidéken még nagyon is él az emberek emlékezetében az az áldozatkész munka, amit a szovjet katonák végeztek. Nem, ezt nem felejtik. Aztán jött hatvannyolc. Most nem a megáradt Duna fenyegette a környéket. Ennél sokkal többről volt szó: egy ország, egy nagy és szent ügy, a szocializmus sorsáról. Augusztusban megkönnyebbülten felsóhajtottak. — Végre, itt vannak. A munkásosztály, a szövetkezeti parasztság ügyétől el a kezekkel. A rádió, az újság uszított megszállókról papolt. Kiközösítéssel, a lomtárból előhalászott paragrafusokkal fenyeget te azokat, akik szóba állnak velük. És ők mégis barátként üdvözölték a szovjet katonákat, annak az árán is, hogy az újságok pellengérre állították azokat a szövetkezeteket, amelyek elfogadták segítségüket. A közvetlen veszély elmúlt, a barátság, az egymás Iránti tisztelet, megbecsülés azonban tovább él. Megtörtént, hogy a szovjet egységek — lévén hurci gyakorlat — elvonultak a környékről. Máris megindult a kérdezősködés: — Csak nem mentek másho va? — Mikor jönnek vissza? Ezt az érdeklődést a szeretet, a féltő együvétartozás diktálta. Nehéz lenne számon tartani, ki ad többet a másiknak. Nem is tartja számon senki. Minek? Amit az ember önzetlenül ad, nemigen tartja szántón. Mindenki természetesnek veszi, hogy amit tesz vagy ad, azzal a másik javát szolgálja. Hogy a szovjet katonák segítenek a szövetkezetekben? Vagy hogy a környékbeliek nevezetes ünnepek alkalmával az otthontól távol élő katonáknak csomagokat visznek, televíziót, rádiót ajándékoznak? Barátok esetében az ilyesmi szóra sem érdemes. Sokszor nehezen értik egymás nyelvét. Ám a cél közös: és ennek a célnak a neve ugyanaz a Dunánál, mint a Volga mentén: internacionalizmus, szocializmus. E két fogalom az, amely eltéphetetlen; milliónyi szállal fűzi össze a földkerekség dolgozóinak milliárdos hadseregét. Aki ez ellen vét, az éppen úgy ellensége a szovjet katonának, mint a búcsi szövetkezeti parasztnak. SZARKA ISTVÁN Egymásért - együtt A KGST 24. ÜLÉSSZAKA M

a nyílik meg a KGST 24. ülésszaka, amelyen értékelni fogják az 1969. áprilisában tartott 23. ülésszak határozatainak teljesítéséi. A KGST 23. rendkívüli ülésszaka a tagállamok közti szorosabb kapcsolatok problematikájával foglalkozott és egyúttal meghatározta e kapcsolatok fejlesztésének útját. Ez az ülésszak jogosan kezdeményezőnek tekinthető a tagállamok gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében és a gazdasági kapcsolatok minőségileg új és magasabb integrációjának kezdetét jelenti. A KGST 24. ülésszaka értékelni fogja az előző ülésszakon kitűzött feladatok teljesítésének eredményét, azt, hogy milyen mértékben sikerült kidolgozni a nemzetközi szocialista munkamegosztás további elmélyítésének és tökéletesítésének programját. Az a feladat, hogy kidolgozzák a kölcsönös gazdasági kapcsolatok integrációja elmélyítésének komplex programját, arra ösztönözte az egyes tagállamokat, hogy konkrétabban fejtsék ki nézetüket a kitűzött problémák megoldásáról. Vitathatatlan, hogy a szocialista gazdasági integráció elmélyítését és tökéletesítését valamennyi tagállam szükséges objektív folyamatnak tartja, amely a KGST országok gazdasági és politikai egységét is megszilárdítja. A tagállamok ennek az igényes és fontos feladatnak a megoldásánál elvi politikai és gazdasági célokból indultak ki, miközben a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus közös ideológiai alapjára támaszkodtak. A kitűzött feladatok teljesítésének igényességét növeli az a tény, hogy jelenleg a tagállamok gazdasági színvonala különböző, gazdasági rendszerük eltér egymástól és ennek következtében különböző gazdasági célokat tűztek ki a népgazdasági tervek megvalósításánál. A KGST keretében történő egybehangolásnál és egyesítésénél respektálni kell a tagállamok gazdaságainak ellentmondásait. A KGST végrehajtó bizottsága ez év áprilisában tartotta 46. ülését, melyen a KGST 23. ülésszakán kitűzött feladatok teljesítésével foglalkozott. Ha gondosan áttanulmányozzuk az ülés eredményeit, megállapíthatjuk, hogy a 23. ülésszak határozatainak megvalósítására kifejtett egyéves munka meghozta gyümölcsét. Az elvégzett munka lehetővé tette, hogý fokozatosan meghatározzuk a legfontosabb kérdéseket és problémaköröket. Ezek elsősorban a következőkre vonatkoznak: 1 A népgazdasági tervek • • egybehangolása azzal a céllal, hogy megteremtsük a megfelelő feltételeket a továb bi gyors és tartós gazdasági fejlődéshez. Az egybehangolás elsősorban a korszerű tüzelőanyag, energetikai és nyersanyagalap fejlesztésének területére vonatkozik. Ez összhangban áll nemcsak az egyes tagállamok népgazdaságával, hanem a többi tagállam szükségleteivel is. Az egybehangolás továbbá biztosítaná a tudományos-műszaki forradalom követelményeinek megvalósítását és biztosítaná egyben azt, hogy egységes gazdasági politikát érvényesítsünk a többi országgal szemben, figyelembe véve azt, hogy az integráció fejlesztése és elmélyítése a KGST keretében objektíven összefügg a nemzetközi munkamegosztással, melyet ki kell használni a szocialista társadalmi rendszer érdekében is. A népgazdasági tervek egybehangolása problematikájának kidolgozásánál foglalkoznának az egyes iparágazatok távlati tervezésének jelentőségével, miközben figyelembe vennék az egyes államok szükségleteit, a szakosítást és kooperációt, a beruházási eszközök összekapcsolását és az új, korszerű üzemek felépítését. E probléma megoldásával kapcsolatos nézetek egybehangolása során teljes mértékben respektálják a tagállamoknak azt a jogát, hogy saját népgazdaságukat tervezzék. A KGST tagállamok gazdasági együttműködésének további fontos problémája, a KGST szerepének növelése a deviza, pénzügyi és hitelkapcsolatok terén. Ehhez a területhez tartozik az a problematika is, hogy növelnünk kell a kollektív valuta szerepét a tagállamok közti deviza-kapcsolatokban és meg kell határoznunk a kollektív-valuta arányos aranytartalmát. A kollektív-va-. luta reális kurzusának meghatározása megköveteli, hogy az egyes nemzeti valuták és a kollektív-valuta között indokolt, kölcsönösen jóváhagyott koeficienseket vezessünk be. A kollektív-valuta reális kurzusának meghatározása és a nemzeti valuták koeficienseinek meghatározása megteremtené a kedvező feltételeket a külkereskedelem hatékonyságának növeléséhez, lehetővé tenné a nemzeti valuták kölcsönös beváltását és egyúttal a kollektív valuta részleges beváltását szabadon beváltható valutára. 3

A 23. ülésszak által kitíí• zött feladatok közt szerepel a nemzetközi beruházási bank megalakítása, melynek célja, hogy jobban koncentrálják a beruházási építkezések forrásait a nemzetközi munkamegosztás fejlesztésével kapcsolatos intézkedések megvalósításánál, fejlesszék a közös érdekű nyersanyag és tüzelőanyag alapot és a tagállamok gazdasága fejlesztésének kereKürtön a megkezdett munkát folytatják A faluszépítés terén a legtöbb helyen gazdag hagyományokkal rendelkeznek. Ez a 3200 lakosú Kiirt községről (érsekújvári járás) is elmondhatjuk. Az elmúlt esztendőt például a szokottnál is jobb eredménnyel zárták, hiszen a járás 2000—4000 lakosú községeinek kategóriájában Kiirt végzett az első helyen. Ez a járási verseny nemrég megtartott értékelése során vált ismertté. Hogy konkrétan mivel érték el ezt a figyelemre méltó eredményt, a kürtiek? Válaszképpen talán elég megemlíteni az eredmények értákét, amely nem kevesebb, mint 1 200 000 korona. Cpftettek utakat, járdákat és a lakosság a házak előtt zöldsávokat létesített. Ezenkivttl elkezdték egy sportpálya építését és beszerezték a község közvilágításának korszerűsítéséhez szükséges higanygőzlámpákat is. Az idei kötelezettségvállalásaik tulajdonképpen a tavaly elkezdett munkák folytatását jelenti. Vagyis folytatják a közvilágítás korszerűsítését és a járdák építését. Átadják rendeltetésének a sportpályát is. Ezenkívül kiültetnek 300 rózsafát. Simsik Béla, a hnb elnüke elmondotta, hogy a lakosság aktivizálására a képviselők bejárták körzeteiket és egy nyomtatványt töltettek ki velük, amelyén az állt, hogy ki és hány órát dolgozik le társadalmi munkában. Ez évre 9300 órát vállaltak a község lakosai. Az egyes munkákból kiveszi részét a helyi szövetkezet is, amely főleg gépeket bocsát az akció rendelkezésére. Azt is elmondta az elnök, hogy egyelőre még nem tudják, milyen költségvetést hagy jóvá számukra a járás az idei esztendőre. Gondot okoz számukra az űj mozi, illetve művelődési ház felépítése is, melynek tanulmányi tervét az Állami Filmvállalat nem hagyta jóvá. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját tehát a kürtiek is szocialista kötelezettségek vállalásával ünnepelték meg. Itt jegyezzük meg, hogy Kürt község 1945. március 28-án szabadult fel. A jubileum alkalmából emléktáblát lepleztek le a községben. — Hitében közös érdekű objektumokat építsenek a népgazdasag más ágazataiban. Ebből a szempontból a bank feladata, hogy pozitívan hasson a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, kibővítse és megszilárdítsa a kölcsönös gazdasági együttműködést. A nemzetközi beruházási bank statútuma hangsúlyozza, hogy a hitelezett objektumoknak maximális hatékonyságot kell kimutatniuk. A bank alaptőkéje kb. i milliárd szabadon átváltható rubel lesz. 4

A KGST országok a tudo• mányos szervezeteik közti együttműködés és kapcsolatok megjavítása érdekében úgy döntöttek, hogy megalakítják a szocialista világrendszer gazdasági problémáinak nemzetközi intézetét. Az intézet elsősorban a közös tervezés módszertani alapjainak problematikájával, a tervek egybehangolásával, a tervek tökéletesítésével, a termelés szakosítása és kooperációja komplex formáinak problémájával, a KGST-országok nemzetközi gazdasági szervezetei fejlesztésének, valamint a KGST-országok gazdasági színvonala kiegyenlítésének kérdésével foglalkozna. Az ilyen intézet megalakítását a szocialista világrendszer fejlesztése gazdasági p'-oblémái komplex elméleti kidolgozásának szükségessége teszi indokolttá. 5

A KGST keretében törté" nő integráció fejlesztését célzó intézkedések komplexumában jelentős szerepet játszik a tudományos-műszaki együttműködés. Ezt az feltételezi, hogy a tudománynak és technikának egyre nagyobb a jelentősége a népgazdaságok fejlődése gyors ütemének biztosításánál, valamint a szociális kérdések megoldásánál. A tervek szerint a tudomány és.technika területén más irányban is fejleszteni fogják a szocialista integráció elmélyítését így pl. az adott feladatok megoldásában érdekelt tagállamok tudományos-műszaki erejének koncentrációjában, a termelés szakosításában és a tudományos-műszaki együttműködés szorosabb összekapcsolásában stb. Azt tervezik, hogy kialakítják a KGST-tagéilamok tudományosműszaki tájékoztatásának egységes nemzetközi rendszerét, mely biztosítaná a tájékoztatások átadását a legkorszerűbb műszaki eszközök alkalmazásával. A szocialista gazdasági integráció elmélyítésének programja, valamint a problémák megoldására kifejtett eddigi munka megmutatta, milyen bonyolult a megoldás. Meg kell értenünk, hogy egy év alatt nem lehet megoldani a problémákat, nem lehet összehangolni a tagállamok nézeteit a szocialista integráció elmélyítését illetően. Kétségtelen azonban, hogy a tagállamok megtalálják az utat a nyílt kérdések közös megoldásához, mivel az a közös szándék vezérli őket, hogy megszilárdítsák az egész szocialista világrendszer gazdaságát. E cél nem valósítható meg sikeresen a nemzeti gazdasági koncepciók respektálása és ezek nemzetközi érvényesítése nélkül. A szocialista gazdasági integráció elmélyítésének új koncepciója, melyet a 24. ülésszakon terjesztenek elő, progreszszív és biztosítja e gazdasági társulás koncepciójának hatékony megoldását, a reális gazdasági és más feltételek figyelembe vételével. Az eddigi munka eredményei nem értékelhetők egy lezárt, befejezett folyamat eredményeként. A

KGST 24. ülésszakának határozatai új vonásokat hoznak a tervezett problémák megoldásába, ami visszatükröződik majd abban, hogy •Imélyül a tagállamok nézeteinek összehangoltsága és elősegíti a szocialista gazdasági integráció elmélyítésének megvalósítását. ANTON ROZlCKA