Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-12 / 111. szám, kedd

ľilág proletárjai, egyesüljetek í SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1970. május 12. KEDD BRATISLAVA • XXIII. ÉVFOLYAM 111. szám Ára 50 fillér Ma kezdődik Varsóban a KGST XXIV. ülésszaka E fontos tanácskozás célja a szocialista gazdasági integráció keretében a szocialista orszá­gok gépipara problémáinak megvitatása. — A KGST tagországai köz­ti együttműködés elmélyítése a gépiparban — a tudományos műszaki forradalom rendkívüli igényei következtében — egyik legégetőbb problémánk, jelen­tette ki Karel Poláőek, a KGST gépipari bizottságának elnöke a szövetségi miniszterelnökségen tegnap megtartott sajtóértekez­leten. Noha az egyes országok gépipari termelése és a terme­lés műszaki színvonala is A treucíni gépgyár dolgozói az idén 183 millió korona értékű megmunkáló gépet készítenek. Felvételünkön: a szerelők az SM-1B esztergapadok összeállí­tásának befejező munkálatait végzik. (K. Cích felv. — C STK j egyre emelkedik, úgyhogy fo kozatosan kiegyenlítődnek a népgazdaságaink közötti kü­lönbségek, sikereinkkel még mindig nem lehetünk elégedet­tek. Ennek legfőbb okát a szakemberek a termelés Indo­kolatlan duplicitásában és ab­ban látják, hogy a gépek egy részének minősége, illetve mű­szaki színvonala nem éri el a kívánt színvonalat. A termelés szakosítása és a kooperáció te­hát még sok kívánnivalót hagy hátra. Ezzel uiagyaiázható, hogy az utóbbi években csökkent a gép­ipari termékek árucseréjének üteme, és hogy éppen ezért a tagországok igényeiket a kapi­talista országokból kénytelenek kielégíteni. A hibák és a fo­gyatékosságok, helyrehozása az 1971—75-ös években a tagorszá­gok gépiparában eszközlendő lényeges strukturális változá­soktól várható. A gépipat to­vábbfejlesztését szolgáló beru házások ebben az időszakban az 1966—70-es évekhez viszonyít­va Bulgáriában 45, Lengyelor­szágban 90, Magyarországon 15, az NDK-ban 50, a Szovjetunió­ban 40, hazánkban pedig 31 százalékkal fognak növekedni. A jelenlegi varsói értekezlet határozatainak megvalósítása minden bizonnyal további lehe­tőségeket biztosít a tagországok közötti együttműködés elmélyí­tésére. Ezért várnak oly sokat a szakemberek ezektől a ta­nácskozásoktól. —fcm — » i • A KGST ülésszakára tegnap este Varsóba utazott František Hamouz miniszterelnök-he­lyettes, a KGST állandó cseh­szlovákiai képviselője. A var­sói tanácskozáson részt vesznek a tagállamok kormányfői is. A tárgyaláson a csehszlovák kül­döttséget dr. Ľubomír Štrougal, a szövetségi kormány minisa­terelnöke vezeti. | SZOVJETUNIÓ | Csehszlovák-szovjet tárgyalások MEGNYITOTTAK A „CSEHSZLOVÁKIA 1970" KIÁLLÍTÁST # ĽUBOMÍR ŠTROUGAL MAGAS KITÜNTETÉSEKET ADOTT ÁT Moszkva — Alekszej Koszi­gin, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke és Ľubomír Štrougal miniszterelnök tegnap a Kremlben szívélyes elvtársi légkörben megvitatta az 1971— 1975-évi csehszlovák—szovjet együttműködés kérdéseit. Ľubomír Štrougal a Csehszlo­vákia — 1970 kiállítás megnyi­tásán részvevő csehszlovák kor­mányküldöttség élén érkezett Moszkvába. A szovjet kormány tegnap ebédet adott Ľubomír Štrougal tiszteletére. Az ebéden részt vett Alekszej Koszigin és más hivatalos személyiségek. Alek­szej Koszigin és Ľubomír Štrou­gal pohárköszöntöt mondott. Moszkvában tegnap megnyi­tották a Csehszlovákia — 197Ű kiállítást, amely hazánk elmúlt negyedszázad alatt elért sikereit mutatja be. A kiállítás megnyitásán részt vett Ľubomír Štrougal, a CSKP KB elnökségének tagja, minisz­terelnök, Miloslav Hruškovič, miniszterelnök-helyettes, Andrej Barčák, külkereskedelmi mi­niszter, Jindfich Zahradník mi­niszter, a Szövetségi Iparügyi Bizottság elnöke, Bohuš Chňou­pek, a kiállításügyi kormánybi­zottság elnöke, a Csehszlovák Rádió vezérigazgatója és Vla­dimír Koucký, Csehszlovákia moszkvai nagykövete. Szovjet részről a kiállítás ün­nepi megnyitóján részt vettek: Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigln, A. Kirilenko, K. Mazurov, A. Pel­se, D. Poljanszklj, M. Szuszlov és A. Selepin, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának tagjai, to­vábbá I. Szpiridonov, J. Palec­kisz és M. Georgadze, a Politi­kai Bizottság póttagjai és az SZKP KB titkárai, miniszterek, . 1 ! tilipi­Kii wá Ä Alekszej Koszigin és Ľubomír Štrougal a Kreml tárgyalóter­mében. (Telefoto — ČSTK — J. Karas felv.) a Szovjetunió marsalljai — köz­tük Csehszlovákia felszabadítói: I! Konyev és A. Jeremenko. Je­len voltak a moszkvai diplomá­ciai testület tagjai, a csehszlo­vák nagykövetség képviselői, valamint a moszkvai nyilvános­ság képviselői is. A Szovjetunió és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság himnuszának elhangzása után Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnö­ke emelkedett szóra. A Szov­jetunió és Csehszlovákia népei igazi barátságának jelentőségé­ről beszélt, mely újólag formát öltött a most aláírt baráti, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésbeli. Tényekkel és számokkal tá­masztotta alá a két ország gaz­dasági együttműködésének fon­tosságát és azt a szilárd meg­győződését fejezte ki, hogy eb­ben a jelenlegi kiállítás is hoz­zá fog járulni. Sokan talán gondolni sem mertek arra, hogy uz idei május elsejei és május kilen­cedikei ünnepély úgy fog sikerülni, mint ahogy sikerült. Az egyiken a tömegjel­leg, a másikon az erő és az új haditech­nika szemléltetése szerzett maradandó él­ményt. A május kilencedikei ünnepélynek növelte a jelentőségét az a tény, hogy az ország felszabadulása és a béke megszü­letése negyedszázados évfordulójának elő­estéjén írták alá a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. E dokumentumban, amellyel új fejezet kezdődött a Szovjetunióhoz fűződő barát­ságunk történetében, többek között arról van szó, hogy a szerződő felek fejlesztik a két állam sokoldalú együttműködését, egymásnak testvéri segítséget nyújtanak az állami szuverenitás és függetlenség, egyenjogúság és egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján, a nem­zetközi szocialista munkamegosztás elvei­ből kiindulva továbbfejlesztik és elmélyí­tik a kölcsönösen előnyös kétoldalú és sokoldalú gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködésüket azzal a céllal, hogy fejlesszék a népgazdaságot, elérjék a társadalmi termelés lehető legmagasabb tudományos-műszaki színvonalát és orszá­gaik dolgozói anyagi jólétének fokozódá­sát. Megállapodás történt arra vonatkozólag is, hogy a szerződő felek a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének politikáját folytatva min­den erőfeszítést megtesznek a világbéké­nek és a népek biztonságának megvédé­sére, a nemzetközi feszültség enyhítésére, a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, az általános és teljes leszerelés elérésére, a gyarmati rendszer összes formáinak és megnyilvánulásainak végleges felszámolá­sára, és segítséget nyújtanak a gyarmati uralom alól felszabadult, nemzeti függet­lenségük és szuverenitásuk szilárdításának útjára tért országoknak. Kiemeli a szerző­dés, hogyha a két ország egyikét bármi­lyen állam vagy államcsoport részéről Barátságunk új fejezete fegyveres támadás éri, a másik szerződő fél ezt önmaga ellen irányuló támadásnak minősíti és az egyéni vagy kollektív ön­védelem természetes jogán haladéktalanul megad számára minden segítséget, bele­értve a katonai segítséget és minden ren­delkezésre álló eszközzel támogatást nyújt neki. Csehszlovákiának a Szovjetunióval kö­tött előbbi barátsági szerződése 1943 de­cemberében született, amikor még tom­bolt a második világháború. A mostani szerződés megőrzi az 1943-as szerződés célkitűzéseit és alapelveit, egyben — össz­hangban a szocialista fejlődés tapasztala­taival és szükségleteivel — elmélyíti és továbbfejleszti azt. A szerződés figyelembe veszi a világban az utóbbi negyedszázad alatt bekövetkezett változásokat, a szocia­lizmus megszilárdult pozícióit, s a szocia­lista országok között kialakult magasabb szintű kapcsolatokat tükrözi és fejezi ki. Megerősíti az 1968-as bratislavai nyilat­kozat helyességét, hozzájárul a szocializ­mus, a haladás és a béke erőinek meg­szilárdításához, és azt szolgálja, hogy ne ismétlődhessék meg az a háborús kataszt­rófa, amely az elmúlt rövid néhány évti­zed alatt már két alkalommal sodorta vérontásba, pusztulásba ós kimondhatatlan szenvedésbe Európa népeit. A most aláírt szerződés azért is jelen­tős, mert az 1968-as csehszlovákiai ese­mények után a burzsoázia azt próbálta elhitetni a világgal, liogy a Szovjetunió és a vele szövetséges szocialista országok a „korlátozott szuverenitás" hívei. A Szovjetunió és a szocialista országok az államok szuverenitásának legkövetke­zetesebb védelmezői voltak a múltban ós azok ma is. A szuverenitást azonban osz­tályszempontból ítéljük meg és gyakorol­juk. Ez azt jelenti, hogy korlátlan a szu­verenitás abban az értelemben, hogy egy adott szocialista ország szuverenitása nem­csak nemzeti, hanem nemzetközi védel­met is élvez. Korlátozott viszont abban az értelemben, hogy a „szuverenitást" nálunk nem gyakorolhatja a volt elnyomó osztály, a nép ellensége. A Szovjetunióhoz fűződő barátságunk történetében fontos helyet kap a szovjet párt- ós kormányküldöttség csehszlovákiai látogatása alkalmából kiadott közlemény is. E dokumentum egyértelműen kimondja, hogy Csehszlovákia nagyra értékeli a Szovjetunió és a többi szocialista ország 1968. évi internacionalista segítségét, amely meghiúsította az ellenforradalmi fordulatot Csehszlovákiában. E segítség megmentette Csehszlovákiát a véres za­vargásoktól és a katasztrofális események­től, amelyek veszélyeztették a szocializ­mus ügyét, az európai nemzetek éš az egész világ biztonságát. Jó úton járunk, történelmünk fényes fejezetét írjuk. A barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítségnyújtási szerző­dés aláírása, a Szovjetunióhoz fűződő ba­rátságunk megerősítése a béke, a nyuga­lom ős a felemelkedés legjobb biztosíté­ka. 1968 nem fog többé megismétlődni Ľubomír Štrougal, a csehszlo­vák kormány elnöke tolmácsol­ta a CSKP KB-nak, a csehszlo­vák kormánynak és a dolgo­zóknak a testvéri szovjet nép­hez intézett üdvözletét. A most megnyílt kiállítás — amely ed­dig a legnagyobb Csehszlová­kia rendezésében — azt tűzte ki feladatul, hogy megismer­tesse hazánk elmúlt 25. évének eredményeit a szovjet néppel, amelynek fiai felszabadították (Folytatás a 2, oldalon) | DÉLKELET-ÁZSIA Támadnak a B—52-esek Kambodzsában Saigon — Az amerikai had­vezetés vasárnap ismét beve­tette a B—52-es nehézbombá­zókat Kambodzsában, amelyek számos berepülést hajtottak vég­re azokban a térségekben, ahol az amerikalak a kambodzsai ha­zafiak központját sejtik. A saigoni amerikai katonai parancsnokság bejelentette, az amerikai egységek újabb fegy­verraktárakat foglaltak el Kam­bodzsában. Ezek a raktárak állítólag a dél-vietnami határ közelében voltak. A raktárak­ban az amerikai jelentés sze­rint aknákat, gránátokat, egyéb lőszert és géppuskákat, vala­mint légelhárító és tankelhárí­tó fegyvereket találtak. Az AP hírügynökség szerint a raktár­készletet átadják a kambodzsai kormányzatnak. Phnom Penh — Hétfőn a kam­bodzsai fővárosba érkeztek a dél-vietnami folyami flotilla első egységei, amelyek szomba­ton lépték át a határt, és a Me­koug-folyón haladva érték el Phnom Penht. Ennek a flotil­lának a behatolását mintegy 8000 dél-vietnami katona fe­dezte, továbbá 300 tank és pán­célkocsi. A saigoni kormány­csapatok jelenleg 100 kilomé­teres mélységben állomásoznak kambodzsai területen. A flotilla fő feladata, a dél­vietnami telepesek elszállítá­sa Kambodzsából. Mint ismere­tes, ez ellen tiltakozását fe­jezte ki a VDK külügyminisz­tériuma, amely rámutatott arra, tUfigy a dél-vietnami telepese­ket olyan területre viszik, me­lyet pillanatnyilag a saigoni, il­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom