Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-30 / 127. szám, szombat

L. Štrougal miniszterelnök beszéde a Szövetségi Gyűlésben a kormányprogram teljesítéséről |Folytatás a 4. oldalról) a jogi normák megtartását, ha­nem azt is. ho<?v ezeket tartal­mukkal. politikai, társadalmi kiilds'ésttkke) összhangban mes valósítsuk. A jogkör nemcsak az illetékes szerv jogát jelenti, hanem azt a kötelességét is, hogy éljen a jogával. Ezen a téren sok munka vár ránk. Az államrendszer felbom­lása, az államapparátus hiányos tevékenysége következmények­kel jár. Sokan új jogi szabá­lyokat követelnek. A legfonto­sabb azonban az, hogy kellő gondot fordítsunk az eddig ér­vényes jogi normák betartásá­ra. A kormány arra az egyér­telmű következtetésre jutott, hogy teljes mértékben fel kell újítani és el kell mélyíteni az ellenőrzés hatékonyságát. Szük­ségesnek tartja, hogy minden szinten kiépítsék az állami el­lenőrzés rendszerét úgy, hogy ez segítséget nyújtson a kor­mánynak ellenőrző funkciója gyakorlásában, az államigazga­tásban és a gazdasági irányí­tásban. Az ügyészséget és a bí­róságot illetően változásokat eszközöltünk a vezetésükben és legfelsőbb szerveikben. A kö­zelmúlt bizalmatlan légköre gyengítette a szocialista állam e jelentős szerveit, és funkció­jukat csaknem felszámolták. Ehhez hozzájárult egyes kép­viselők ideológiai Ingatagsága és jobboldali, opportunista né­zete. Hiányzott a szocialista állam elvein alapuló büntető politika fontos irányvonala. A szocialista állam bel- és külpo­litikai érdekei ellen elkövetett tettek megtorlását gyakran ha­tározatlanul elodázták. Még ma is érvényesül az az irány­zat, hogy a kimondottan po­litikai jellegű bűntetteket úgy Ítéljék meg, mint más bűntet­tet. Fokozatosan sikerül véget vetni a passzivitásnak és inga­dozásnak a szocialista rendszer alapjai és biztonsága ellen él­követett bűntettek megítélésé­ben. Az igazságszolgáltatás szervei figyelmet szentelnek a bűnözés más problémáinak is. Csehszlovákia egész terüle­tén — elsősorban Prágában — növekszik a bűnesetek száma. Ez összefügg a szocializmus alapértékeinek, az illainí szer­vek tekintélyének aláásásával, valamint az állami és az állam­polgári fegyelem csökkenésé­vel. Folyamatban van a bűnö­zés problémáit megoldó intéz­kedések kidolgozása. Az elmúlt időszakban pozi­tív eredményeket értünk el a csehszlovák néphadsereg meg­szilárdításában. Nagy gondot fordítottunk arra, hogy a pa­rancsnoki kar megjavításában a politikai szempo-itok'érvénye­siiljsnek és az e^ész hadsereg­ben konszolidálódjon a politi­kai helyzet, lokozódjék a hadsereg harci képessége és szervezettsége. Aktív részvéte­lünkkel intézkedéseket fogad­tak el a Varsói Szerződés tag­államai hadseregei egységének további elmélyítésére. Folya­matban van a védelmi rendszer elveinek kidolgozása. A bizton­sági szervekben is széles körű munka folyik annak érdekében, hogy növeljük a politikai, szak­és műszaki felkészültséget. A burzsoá propaganda azzal akar­ja lebecsülni a rend felújtásá­ra kifejtett törekvéseinket, hogy rágalmakat szervez holmi poli­tikai perek előkészítéséről. Ezek a rágalmak nem térítenek el politikai irányvonalunktól. Véd­jük polgáraink jogi biztonsá­gát. Egyúttal megköveteljük mindenkitől, hogy betartsa köz­társaságunk törvényeit. Nem riadunk vissza attól, hogy al­kalmazzuk a törvényadta esz­közöket azok ellen, akik meg­sértik a szocialista társadalom és polgárai törvény által vé­dett érdekeit. A biztonsági szer­vek ma újból államunk és szo­cialista rendszerünk védői. A kormány az utóbbi időben több intézkedést hozott az ál­lam érdekeinek védelmére; így korlátozta a csehszlovák állam­polgárok látogatását a kapita­lista országokban. Amellett, hogy növelnünk kell polgáraink biztonságát, az intézkedést gaz­dasági kérdések is szükségessé tették. A szocialista állam megszi­lárdítása szorosan összefügg a nemzeti bizottságok helyzetének és hatáskörének pontos meghatározásával. A nemzeti bizottságok struktu­rális felépítésének kérdésében, köztársaságunk két részében eltérő a helyzet. A Cseh Szo­cialista Köztársaság szervei ar­ra a következtetésre jutottak, hogy a nemzeti bizottságok mai struktúrája megfelel a mai kö­vetelményeknek. A Szlovák Szo­cialista Köztársaságban a nem­zeti bizottságok kétszintes rendszerét vezették be. A szö­vetségi kormány bizottságot nevezett ki az állam területi, adminisztratív felosztásával ösz­szefüggő kérdések megoldására. Ez a bizottság a kormány szer­veivel együttműködve javaslatot dolgozott ki arra, hogy az egész köztársaságban egységes elv ér­vényesüljön. A külpolitikában- az elmúlt időszak legjelentősebb eredmé­nyének tartjuk, hogy felújítot­tuk a bizalmat köztünk és a Szovjetunió között, amint ezt már tegnap, a szerződés jóvá­hagyása alkalmából említettem. Megteremtettük a feltételeket ahhoz, hogy fejlesszük együtt­működésünket a többi szocia­lista országgal. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy pozitív eredményeket értünk el a kül­politika egybehangolásában. A KGST keretében folytatott gaz­dasági együttműködés fejleszté­se terén figyelmünket a KGST 23. ülésszaka határozatainak megvalósítására fordítottuk. Részt vettünk a 24. ülésszak fontos határozatainak előkészí­tésében. A kormány nagyon fon­tos lépésnek tartja a KGST ta­nácsa varsói ülésének határoza­tait, melyek lehetővé teszik a szocialista gazdasági integráció egységes stratégiájának kialakí­tását. A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank előnyét elsősorban abban látjuk, hogy támogatni és szervezni fogja az anyagi eszközök összpontosítá­sát olyan objektumok építésére, mely minden KGST-ország szá­mára hasznot jelent. A 24. ülés­szak eredményei közül a kor­mány jelentősnek tartja a ter­vezési tevékenység terén folyta­tott együttműködés tökéletesí­tésével kapcsolatos kérdések megoldását. A kormány a kö­zeljövőben tájékoztatja a Szö­vetségi Gyűlés bizottságait a KGST legutóbbi ülésszakának eredményeiről és a Szövetségi Gyűlés elé terjeszti a Nemzet­közi Gazdasági Együttműködé­si Bank megalakítására vonat­kozó egyezmény javaslatát. A kormány fontos kötelességének tartja, hogy megtegyen mindent azért, hogy állandóan növelje hozzájárulását a szocialista gazdasági integráció fejlesztéséhez, mivel tudja, hogy ez kiinduló­pontja népgazdaságunk színvo­nala emelésének és hatékony­sága növelésének. A külpolitikai irányvonalnak megfelelően a kormány lépése­ket tett az európai béke és biztonság megszilárdítása érde­kében. A testvéri szocialista or­szágokkal együtt az európai biztonsági értekezlet összehívá­sára törekszünk. Már több ízben leszögeztük, hogy békében akarunk élni nyugati szomszédainkkal. Ez vonatkozik az NSZK-ra is. Kap­csolataink megjavítása attól fiigg, hogy a szövetségi kor­mány milyen állást foglal azok­hoz a kérdésekhez, melyekről Husák elvtárs a CSKP Központi Bizottsága plénumának ez évi május 7-i ülésén beszélt. Újból hangsúlyozni kívánom, hogy támogatjuk a Német Demokra­tikus Köztársaság álláspontját. Aggodalommal figyeljük az Egyesült Államok Indokínai ag­resszív akcióit. A kormány el­ítéli az Egyesült Államok ka­landor politikáját és készen áll arra, hogy segítséget nyújtson a vietnami, laoszi és kambod­zsai nemzet igazságos harcához. Aggaszt bennünket a közel-ke­leti feszültség veszélyes növe­kedése. Az izraeli uralkodó kö­rök nem hajlandók életbe lép­tetni a Biztonsági Tanács 1967. évi határozatát és fokozzák ka­tonai törekvésüket. Kormá­nyunk intézkedéseivel újból megerősítette, hogy támogatja az arab államok igazságos har­cát. Külpolitikánk aktivitása fokozódik. A kormány folytatni akarja ezt az irányzatot. Az imperializmus agresszivitásának kísérő jelen­sége, hogy a nemzetközi reak­ció gyengíteni akarja nemzet­közi pozíciónkat, el akarja szi­getelni köztársaságunkat. A konszolidálási folyamat előre­haladásával párhuzamosan fo­kozódik a Csehszlovákia-ellenes rágalomkampány. Aggodalom­mal figyeljük, hogy a szomszé­dos Ausztriában az utóbbi idő­ben Csehszlovákia-ellenes meg­nyilvánulások észlelhetők. Ez természetesen nem járul hozzá a jó szomszédi kapcsolatok fej­lesztéséhez. Meglepő, hogy Franciaországban is megtűrik az ilyen kampányokat. Az emigránsok Itt nagy teret kap­nak országunk gyalázására. Kormányunk megteremti a fel­tételeket ahhoz, hogy ezek a törekvések kudarcot valljanak. Elvtársaki A kormány tevé­kenységére vonatkozó beszámo­lóban csak néhány, nézetünk szerint fontosabb kérdéssel fog­lalkoztunk. Ez teljes mérték­ben megfelel munkánk mai irányzatának. Tudjuk, hogy egyes problémákra nem fordí­tottunk kellő figyelmet. Ez el­sősorban az iskolaügy, kultúra, egészségügy és az egyházi prob­léma. Ezek a problémák a nem­zeti kormányok jogkörébe tar­toznak, de a második félévben ezeknek is figyelmet szente­lünk. A kormány arra törekedett, hogy megjavítsa irányító tevékenységét, megoldja a legfontosabb problémákat. A nemzeti kormányok elnökei­nek részvételével fokozatosan sikerül megjavítanunk a közös döntéseket és elmélyítenünk a kölcsönös befolyást az egyes problémák megoldásában. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy érvényesíteni kell a szövetségi minisztériumok koordinációs funkcióját a nemzeti miniszté­riumokhoz való viszonyukban, rugalmasabbnak kell lennünk az országos problémák megol­dásában s a kormányhatároza­tok teljesítésének ellenőrzésé­ben. A kormány a központi szervek megszilárdítása és munkája megjavítása érdekében intézkedéseket tett arra, hogy az államapparátust megtisztítsa a jobboldali, opportunista és szocialistaellenes elemektől. Az intézkedések megvalósítása fo­lyamatban van. Érdekünk, hogy az államapparátusban és a központi szervekben magas fokú politikai felelősségérzettel rendelkező, szakképzett embe­rek dolgozzanak, akik elkötele­zetten támogatják a párt poli­tikáját. Elvtársak! Reális áttekintést akartunk adni a mai helyzetről, rámutat­va a legfontosabb problémák­ra, melyek megoldása az elkö­vetkező hónapok feladata. Való­ban alapvető problémákról van szó. Ezek megoldásától függ or­szágunk további fejlődése. En­nek ellenére értékelnünk kell azt a sikeres utat, melyet a CSKP Központi Bizottságának áprilisi plénuma óta tettünk meg. A nyugalom légköre a po­litikai, gazdasági és erkölcsi biztosítékok felújítása és köz­társaságunk szilárd helyzete a szocialista társadalom szerepé­ben, mindez derűlátásra jogosít fel bennünket. Meggyőződésem, hogy Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsága vezetésével, a Szövetségi Gyű­léssel szorosan együttműködve sikeresen megoldjuk ezeket a feladatokat. SZABÓ BÉLA: A KOSÚTI PER 1970 V. 30. Aznap mindössze egy dolog tűnt fel neki, hogy a Prágai Magyar Hírlap urai, Szentiványi és Szüllő nem vettek részt a szavazáson. Pedig hát a tudó­sítások után illett volna, hogy ők is ott legyenek, de úgy látszik a taktika kívánta meg tőlük, hogy aznap ne je­lenjenek meg a parlamentben. Nyilván felismerték, hogy eddigi magatartásuk a „szerencsétlen Kosút-ügyben" igen ártott tekintélyüknek. Itt a parlament­ben értesült arról, hogy szavazóik a levelek tömegével árasztották el őket. Súlyos szemrehányásokat tettek nekik, mert azok mellé a csendőrök mellé álltak ki, akik ártatlan magyar parasz­tok vérét ontották. Ezért nem mertek most szavazni Major kiadatása melett. Attól tartottak, hogy a kommunisták ezt ls felfújják és országos zajt csap­nak. Nyomott kedéllyel és keserű szívvel érkezett vissza másnap Pozsonyba. No­ha Kosútról jó híreket hallott, a ta­núk sorjában jelentkeztek Clementis és Weíchherz védőügyvédeknél, de rossz hangulatán ez keveset segített. Az utóbbi napok hajszája most tört ki raj­ta, a feje fájt és beteg gyomra hábor­gatta, kínozta. Ügy járt-kelt a párttit­kárság helyiségeiben, mintha foga fáj­na. Haza készülődött, pénteken otthon akart lenni, csütörtökön Nagyinegye­ren kellett egy népgyűlésen részt ven­nie... De programját már nem való­síthatta meg. Csütörtök délelőtt Cle­mentis ügyvédi irodájából felhívták a párttitkárságon és figyelmeztették, hogy ittlétéről jelentés érkezett az ügyészségre. Másnap azt is megtudta, 10. hogy két jelentés érkezett. Az egyiket a belügyminisztérium elnöki ügyosztá­lya adta le egyenesen az igazságügy­miniszternek, hogy az elmúlt napokban a parlamentben járt. A miniszter pedig sürgősnek tartotta továbbítani a po­zsonyi ügyészségre. Ugyanakkor egy másik jelentés arról adott hírt, hogy vasárnap Vágsellyén tartózkodott. Szorul a hurok — gondolta keserű­en — minden úgy történik, ahogy sej­tette. Most, hogy érik a gabona és kö­zelednek az aratósztrájkok, nem ke­gyelmeznek neki, további haladékot nem kap, nem nyugszanak, amíg cel­lája ajtaján nem fordul meg a kulcs. Eltökélt szándékuk, hogy Major sor­sára juttatják. Egy pillanatra felvillant benne a gondolat, talán jó volna Gú­tára menni, egy-két hétig Gőghéknél húzódna meg, hisz ők szívesen látnák, de ezt az ötletét is elvetette. Félt, ha ott megcsípik, az Gőghék számára kel­lemetlen következményekkel járna. Ko­máromba pfedig azért nem akart men­ni, mert nem bírta elviselni azt a gon­dolatot, hogy újra a gyerekei előtt tar­tóztassák le. Tétovázása napokig tar­tott. Ez a tétovázás abban nyilvánult meg, hogy nem járt be a titkárságra és nem aludt a lakásán. Egy ismerős elvtársa albérleti szobájába surrant be esténként... De nappal dolgozott, egy kis kávéhúz zugában találkozott azok­kal az elvtársakkal, akikkel megbeszél­ni valója volt. Itt olvasta fel a Sarló­sok kosúti beszámolójának a kefelevo­natát, amely később megjelent az Út­ban ... Tetszett neki az írás és egyál­talán tetszett neki az a buzgalom, amit a Sarló Kosút körül kifejtett. Megnyu­godott kissé... és elhatározta, ha tö­rik, ha szakad, mégiscsak hazalátogat. Ebben a szándékában egy véletlen is támogatta. Egy autó ment Ögyallára, onnan mindössze egy ugrás volt Komá­rom. így jutott el szombat este Komárom­ba. A sötétben a megszokott széles lépteivel surrant át észrevétlenül az udvaron és megkönnyebbült sóhajjal nyitott be otthonába. Elég késő volt már, úgyhogy szerencsére idegent nem talált ott, a gyerekek is ágyban voltak már, de amint meghallották a hangját, olyan ünnepi zsongás támadt körülöt­te, hogy a sivár cella-gondok hirtelen egy láthatatlan süllyesztőben tűntek el. Mindössze huszonnégy órát tartózko­dott otthon, de ez Idő alatt lakását el nem hagyta... Amikor délután Me­ző és Csevár nagy óvatosan megláto­gatták nevetve mondta nekik, hogy már gyakorolja magát. Meg akarja szokni a cella-életet. Sajnálta, hogy Patkó Bélával nem beszélhetett, de ő valahol Érsekújvár vidékén tartott nép­gyűlést. Estig maradt együtt Mezővel és Cse­várral, a párt pénztárosával megbe­szélték a fontosabb kérdéseket. A bú­csúzásnál arra kérte őket, ha letartóz­tatják, látogassák meg minél gyakrab­ban. Egyedül Indult az állomás felé... Jó sokáig kerülgette az állomást, csak az utolsó pillanatban szállt fel az ér­kező vonatra. Amikor Pozsonyban leszállt a vonat­ról, el volt már készülve arra, hogy hekusok várják az állomáson. De sen­ki sem várta... Nyugodtan hagyta el az állomást, úgy érezte, a hajszából már elege volt, jöjjön aminek jönnio kell. Nem fog tovább bújósdit játszani. A jelek azt mutatják, hogy nélküle ia rendes mederben lolyik a pártmunka. Ezért nem az ismerőséhez, hanem a rendesen bejelentett lakására ment aludni. Amikor a kulcsot ajtaja zárjá­ba tette, a szomszédasszony kukkantott ki a lakásából. Azzal a hírrel fogadta, hogy két idegen már több ízben érdek­lődött iránta. Azt is hozzátette, az a benyomása, hogy detektívek voltak. Steiner udvariasan megköszönte a fel­világosítást. Benyitott a lakásba, átnéz­te a postát, levetkőzött, rendesen, mint máskor az ágy melletti székre rakta az óráját, cigarettatárcáját és öngyúj­tóját, lxogy kéznél legyen. Rendesen aludt, reggel jólesően elszívott egy ci­garettát, utána felkelt, nyugodtan meg­borotválkozott, kényelmesen megkötöt­te a nyakkendőjét és kezében kopott aktatáskájával elhagyta a lakását. Egyenesen a kávéházba ment, elfo­gyasztotta a reggelijét, rágyújtott és mélyet szippantott égő cigarettájából. A kékes füstfelhőn keresztül vette ész­re, hogy két markos, jól öltözött le­gény tart feléje. Hát megjöttek — gon­dolta közönnyel — meg se moccant, feléjük sem nézett. Amikor az aszta­lához értek, szó nélkül feléjük nyúj­totta képviselői igazolványát. Letartóz­tatása minden feltűnés nélkül zajlott le. A két civilruhás Idegen közrefogta, némán hagyták el a kávéházat és ugyancsak szó nélkül érték el a rend­őrség épületét. Messziről, mint valami bicegő árnyék, Szecskár követte őket. Még aznap este, tehát június nyolca­dikán, hétfőn már a komáromi fogház lakója volt. (Folytatjuk) Részlet a szerző Hűség című regényének 2. kötetéből)

Next

/
Oldalképek
Tartalom