Új Szó, 1970. május (23 .évfolyam, 102-127. szám)

1970-05-05 / 105. szám, kedd

Egyiptomi támadás izraeli lőszerraktárok ellen űj szó 1970. V. 5. Kairó — Az egyiptomi tüzér­ség vasárnap, a késő esti órák­ban tüzet zúdított "izraeli fegy­verraktárakra a Szuezi-csatorna déli térségében. Amman — jordániai fegyve­res erők egy összecsapás során, amely a Jordán-folyó völgyének északi részében zajlott le, el­hallgattattak egy izraeli tüzér­ségi üteget és megsemmisítettek egy izraeli tankot — jelentette be az ammani katonai szóvivő, aki Izraelre hárította a felelős­séget az incidens kiprovokálá­sáért. Kairó — Heikalt, az egyipto­mi kormány félhivatalos lapjá­nak, az Al Ahramnak a főszer­kesztőjét beiktatták tájékozta­tásügyi miniszteri tisztségébe. A beiktatási ünnepség után Nasz­szer elnök, a szokásos heti mi­nisztertanácson vett részt, ahol rendszeresen megvitatják a po­litikai és katonai fejleménye­ket. Moszkva — Az arab országok fegyveres erői tapasztalatokat gyűjtenek és közben újra és új­ra érzékeny csapásokat mérnek az izraeli megszállókra. „A Tel Aviv-i uralkodó körök, nem lé­vén lehetőségük kudarcaik iga­zolására, szemben találva magu­kat az izraeli ifjúság növekvő háborúellenes tiltakozásával, újabb szovjetellenes és Egyip­tom-ellenes provokációkhoz fo­lyamodnak." A moszkvai Prav­da hírmagyarázója leszögezi, hogy ezzel a propagandával próbál az izraeli katonai veze­tés újabb Phantomokat, újabb katonai segélyeket kieszközöl­ni az Egyesült Államoktól. A hírmagyarázó megjegyzi, hogy a jelek szerint Washingtonban szinte már várták a soron levő Tel Aviv-i panaszokat, és sietve komoly „aggodalmukat" fejez­ték ki. Ilyen körülmények kö­zött aligha zárható ki a lehető­ség, hogy Washington újabb lé­péseket tegyen az izraeli csőd­politikusok megsegítésére. A moszkvai Pravda a csehszlovák-szovjet barátságról Moszkva — A moszkvai Prav­da „Örök időkre" címmel köz­li két prágai tudósítója beszá­molóját a csehszlovákiai ün­nepségsorozatról. Hangsúlyoz­za, hogy a csehszlovák—szovjet barátság és együttműködés a politikai, a gazdasági és a kul­turális élet valamennyi terüle­tén megnyilvánul. A továbbiak­ban adatokat közölnek a cseh­szlovák—szovjet együttműkö­dési ől. A cikk foglalkozik a csehszlovák politikai problé­mákkal. Idézi Ľubomír Štrougai Košicén elhangzott beszédéből azt a részt, amelyben a cseh­szlovák—szovjet barátsággal foglalkozott. Hangsúlyozza, hogy a CSKP a politikai és gazdasági konszolidáció évének nyilvánította 1970-et. A tények azt bizonyítják, hogy a kommu­nista párt által kitűzött célok a dolgozók széles rétegeiben támogatásra találnak. A poli­tikai és a gazdasági konszoli­dálás még nem fejeződött be, Az NDK Államtanácsának nyil atkozata viszont a pártban és a társada­lomban győztek a marxista­leninista erők. A cikk a továb­biakban hangsúlyozza, hogy a cseh és a szlovák nemzeti ta­nács elnökségei, valamint a Szövetségi Gyűlés külpolitikai bizottsága egyhangúlag jóvá­hagyta az új szovjet—csehszlo­vák barátsági, együttműködési szerződés elveit. A cikk befejezésül megálla­pítja, hogy a nyugati teakciós erőknek mindez természetesen nem tetszik és arra töreked­nek, hogy kiforgassák a szer­ződés és az egész csehszlová­kiai fejlődés jelentőségét. Idé­zik a Práce válaszát a reak­ciós burzsoá propagandára: „Az igazságot megtalálni nem nehéz... Az 1943. évi cseh­szlovák—szovjet szerződés min­dig megőrzi a nagy töiténelmi jelentőségét, és az elvei ma, éppúgy, mint a jövőben is érvé­nyesek maradnak. Berlin — Az NDK sajtója teg­nap közzétette az NDK Állam­tanácsának nyilatkozatát arról, hogyan érvényesítik az NDK­ban a demokratikus nemzetkö­zi jog elveit a hitlerista fasiz­mus veresége után. A nyilatko­zat hangsúlyozza, hogy a máso­dik világháború után a nemzet­közi erőviszonyokban történt változások egyik legfontosabb eredménye volt az új demokra­tikus nemzetközi jog elismeré­se. Az NDK megalakulása és létezése a demokratikus nem­zetközi jog következetes érvé­nyesítését jelenti — áll a nyi­latkozatban. A Német Demokra­tikus Köztársaság egyik legfon­tosabb célja volt az agresszív háború elvetése, és történelmi küldetésének tartja annak biz­tosítását, hogy német területről Max Reimann feíhiva&a már sohase indíthassanak há­borút. Az NDK eddigi politiká­jában teljes mértékben teljesí­tette a demokratikus nemzetkö­zi jog elveit. A nyilatkozat a továbbiakban rámutat, hogy az NSZK megalapítása a potsdami egyezmény megsértését jelen­tette, és a nyugatnémet állam politikájával állandóan megsér­ti a nemzetközi jogot. A béke és a biztonság megköveteli, hogy az NSZK is következete­sen megtartsa a demokratikus nemzetközi jog elveit. Az NSZK­nak le kell mondania arról a politikáról, amelynek célja más államok területének beke­belezése, és valóban a békés együttélés politikáját kell kö­vetnie az NDK, valamint a töb­bi szocialista ország irányában. / * Jozef Lenárt a felszabadulás 25. évfordulójáról Szófia — Jozef Lenárt, a CSKP Központi Bizottsága El­nökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára a Pogled című bolgár hetilap részére cikket írt Cseh­szlovákia felszabadításának 25. évfordulója alkalmából. Lenárt elvtárs cikkében röviden vázol­ja a második világháború előt­ti helyzetet, majd hangsúlyoz­ta, hogy a cseh és a szlovák nép tanulva a történelemből megértette, hogy szabadságát és függetlenségét csakis a Szovjetunióval való szilárd szö­vetség biztosíthatja. A továb­biakban a második világháború utáni fejlődést vázolja, külön foglalkozva a Szlovákiában vég­bement szociális változásokkal. Foglalkozik azzal az időszak­kal is, amikor tagadták a párt vezető szerepét, amikor szo­cialistaellenes és szovjetellenea hangulatot szítottak az ország­ban, és ellenforradalmi hely­zet alakult ki. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamai megmentették Csehszlovákia népét az ellenforradalomtól. Internacionalista kötelességü­ket teljesítették és segítséget nyújtottak népünknek abban, hogy megőrizze szabadságát és szocialista vívmányait — írja. FASISZTA PROVOKÁCIÓK OLASZORSZÁG-SZERTE Bonn — Max Reimann, Né­metország Kommunista Pártja Központi Bizottságának első tit­kára felhívással fordult a mun­kásosztályhoz, az ifjúsághoz és az összes haladó nyugatnémet állampolgárhoz: folytassanak aktív harcot Németország Kom­munista Pártja betiltásának megszüntetéséért. Reimann megállapította: míg az NDK-ban a hitlerizmus szét­Kommentárunk A csehszlovák párt- és álla­mi küldöttség tavaly októberi szovjetunióbeli látogatásakor megállapodás született, hogy új csehszlovák—szovjet szövetségi szerződést készítenek elő. Aránylag gyorsan folytak a ter­vezet előkészítő munkálatai, s Gromiko szovjet és Marko cseh­szlovák külügyminiszter már márciusban parafálhatta a szer­ződés szövegét. Május első nap­jaiban, felszabadulásunk 25. év­fordulójának ünnepi légkörében sor kerül a szerződés ünnepé­lyes aláírására. A két ország törvényhozó testületeiben törté­nő jóváhagyás után aztán élet­be lép a csehszlovák—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés. Az új szerződés pótolja az 1943. december 12-én Moszkvá­ban aláírt barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és háború utá­ni együttműködési szerződést, amely rendkívül jelentős sze­repet játszott Csehszlovákia és a Szovjetunió viszonyának ala­kulásában, s a Szovjetunió és a további szocialista államok felé orientálódó új csehszlovák kül­politikai irányzat egyik pillére lett. Ezt az irányzatot erősítet­te meg a kassai kormányprog­ram, amelyet az akkori Nemzeti Frontba tömörült valamennyi politikai párt és társadalmi szervezet támogatott. Az 1943­as szerződésben mind a két or­szág kötelezte magát, hogy ka­tonai és egyéb segítséget és tá­mogatást nyújt egymásnak Né­metország és annak Európa el­leni támadó hadműveleteiben vele szövetséges államok ellen, s hogy a háború folyamán nem verése után megvalósították a potsdami megállapodás elveit, addig Nyugat-Németországban újból a régi erők uralkodnak, amelyek a féktelen nacionaliz­mus, a sovinizmus és a kommu­nistaellenes propaganda politi­káját folytatják. Max Reimann követelte az NDK nemzetközi jogi elismeré­sét az NSZK részéről. Róma — A fasiszták a napok­ban provokációkat és inciden­seket kezdeményeztek Milánó­ban, Torinóban, Genovában, Ra­vennában, Mestrében és más olasz városokban. Feltehetőleg feszült légkört akartak kiala­kítani, hogy így befolyásolják a községi, a tartományi és a kerületi tanácsokba történő vá­lasztási kampányt. A választá­sokra június 7-én kerül sor. A botokkal és láncokkal fel­fegyverzett fiatal rendbontók csoportjai Milánó központi ut­cáiba vonultak, letépdesték a baloldali pártok választási pla­kátjait, és megtámadták a járó­kelőket. A Velence melletti Mestrében vasárnap a neofasiszták megza­varták Romualdinak, az OKP képviselőjének választási gyű­lését. Ravennában szombaton este a fasiszták megtámadták az OKP tartományi titkárságát. A városban a baloldali erőket tá­madó röplapot terjesztettek, amelyet egy bizonyos „polgári védelmi bizottság" írt alá. bocsátkoznak tárgyalásba a hitlerista kormánnyal. A szer­ződő felek továbbá kötelezték magukat, hogy abban az eset­ben, ha háború után valamelyi­kük hadihelyzetbe kerülne Né­metországgal, amely felújítaná kidolgozásának lehetőségét. 1968 kissé elodázta e gondolat megvalósítását, de már tavaly ősszel megállapodtak az új szer­ződés előkészítésében. Semmi­esetre sincs arról sző, hogy változtatni kellene az 1943-as Űj szövetségi szerződés a Szovjetunióval „Drang nach Osten" politikáját, vagy bármelyik, Németország­gal egy ilyen háborúban szövet­kező országgal, a másik szerző­dő fél azonnal megadja a ren­delkezésére álló mindennemű katonai és egyéb támogatást és segítséget az ily módon hadi­állapotba sodort szerződő fél­nek. Rendkívül fontos a szerző­dés 4. cikke, amely kimondja, hogy a szerződő felek, tekintet­tel mindegyikük biztonságának érdekeire, megállapodtak a bé­ke helyreállítása utáni szoros és baráti együttműködésben és abban, hogy a lehető legszéle­sebb méretekben bontakoztatják ki gazdasági kapcsolataikat és kölcsönös gazdasági segítséget nyújtanak egymásnak a háború után. E szerződést húsz évre kötöt­ték, s érvényességét 1963-ban további húsz évre meghosszab­bították. Természetesen már akkor nyilvánvaló volt, hogy ez a dokumentum már nem öleli fel a kölcsönös kapcsolatok összes lehetőségeit és szükség­leteit, s ezért kilátásba helyez­ték egy új szövetségi szerződés szerződés alapelvein és céljain. Ez a szerződés Jól bevált, s alapeszméi ma is érvényesek és időszerűek. A közvetlenül a há­ború utáni időszakra vonatkozó pontjaiban több mint 26 év után, természetesen, elavult a szer­ződés, másrészt pedig már nem fejezheti ki a kölcsönös vi­szony és kapcsolatok összes le­hetőségeit. 1943 óta sok minden megváltozott a világban, Euró­pában és a csehszlovák—szov­jet kapcsolatokban is. Kialakult a szocialista világközösség, s igen dinamikusan fejlődtek Csehszlovákia és a Szovjetunió kapcsolatai. Elég megemlíte­nünk, hogy a Szovjetunió leg­főbb külkereskedelmi partne­rünk, s termékeinkért rengeteg nyersanyagot kapunk tőle cse­rébe. Országaink a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának és a Varsót Szerződésnek tagjai. Ez utóbbinak megalakulása vá­lasz volt arra, hogy Nyugat­Németországot felvették az ag­resszív Észak-atlanti Szövetség­be. A szocializmus építésében, külpolitikai kérdésekben és számos más területen közös ér­Jedrychowski Párizsban Párizs — Stefan Jedrychow­skt, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere tegnap négy napos hivatalos látogatásra Pá­rizsba érkezett. A repülőtéren Maurice Schumann francia kül­ügyminiszter fogadta. Még megérkezésének napján fogadta Jedrychowski külügy­minisztert Pompidou elnök és Chaban-Delmas francia minisz­terelnök. Ezt követően a lengyel kül­ügyminiszter megbeszéléseket folytat majd francia kollégájá­val, Schumann miniszterrel, Giscard d'Esteing gazdasági és pénzügyminiszterrel, valamint Ortoli ipari és tudományos-fej­lesztési miniszterrel. A gazdasági kérdéseken kívül feltehetőleg sor kerül majd az időszerű nemzetközi problémák megvitatására is. néhány sorban dekek fűzik össze Csehszlová­kiát és a Szovjetuniót. Nagyon széles tere nyílik a kölcsönös együttműködésnek. Az új szer­ződés a nemzetközi fejlődés je­lenlegi állapotából, Csehszlová­kia és a Szovjetunió kapcsola­tainak magas színvonalából in­dul ki, s bizonyára az orszá­gaink közti kapcsolatok további sokoldalú szilárdításának és fejlesztésének fontos eszköze lesz. A mai világban egyetlen or­szág sem lehet meg anélkül, hogy ne lépne szövetségre más országokkal. Ez érthetően két­szeresen vonatkozik a kis álla­mokra. Természetes, hogy egy olyan állam, amely a szocializ­mus útjára lépett, a szocialista országok felé orientálódik. Csehszlovákia Nyugat-Németor­szág határán fekszik, s ezért természetes, hogy kellőképpen tudja értékelni szövetségét szo­cialista szomszédaival és a töb­bi szocialista állammal. Cseh­szlovákia 1967-ben Lengyelor­szággal és a Német Demokrati­kus Köztársasággal, 1968-ban a Román Szocialista Köztársaság­gal és a Magyar Népköztársa­sággal kötött szövetségi szerző­dést. A Szovjetunióval mint szo­cialista nagyhatalommal kötött szövetségi szerződés mind Cseh­szlovákia biztonsága, mind a szocialista építés szükségletei szempontjából különösen nagy jelentőségű. A szerződés mind­két országnak hasznára lesz és újra bizonyítani fogja a testvéri szocialista államok jelzárkózott­ságát és azt, hogy Csehszlová­kia szilárdan a szocialista vi­lágközösséghez tartozik. JAN BLANSKÝ GRECSKO MARSALL, a Szov­jetunió honvédelmi minisztere meghívására május 4-én hiva­talos baráti látogatásra Nyiko­laj Ljubicsics vezérezredes, nemzetvédelmi államtitkár ve­zetésével jugoszláv katonai kül­döttség érkezett Moszkvába. SZTYEFAN VASZILEV, a Bolgár Népköztársaság iskolaügyi mi­nisztere vasárnap Berlinbeuta­zott. A Német Demokratikus Köztársaságban részt vesz a 7, pedagógiai kongresszuson. CZINEGE LAJOS vezérezre­des, honvédelmi miniszter ve­zette magyar katonai küldött­ség kairói látogatását befejez­ve Hafez Asszad marsall, a Szí­riai Arab Köztársaság hadügy­minisztere meghívására hétfőn •reggel Damaszkuszba érkezett. OLASZORSZÁGBAN hétfőre virradóra 48 órás sztrájkba léptek az állami alkalmazottak. A sztrájkra a három legna­gyobb szakszervezeti központ: a CGIL, a CISL és az UIL hívta fel a dolgozókat. A sztrájk cél­ja a béremelés és az állami al­kalmazottak létszámának növe­lése. IVAN BASEV bolgár külügy­miniszter vasárnap hivatalos látogatásra Kairóba érkezett. Ötnapos látogatása során Mah­mud Riad egyiptomi külügymi­niszterrel tárgyal a közel-keleti helyzetről, valamint a két or­szág kapcsolatairól. A VAILLANT elnevezésű ha­ladó szellemű francia gyer­mekszervezet május 3-án ünne­pelte 25 éves tevékenységét. El­határozták, hogy a gyermek­mozgalmat a szocialista orszá­gok gyermekszervezeteinek mintájára a francia úttörők szervezetévé építik át. JEAN STARAKIS francia új­ságírót — mint a görög kor­mány szóvivője közölte — hét­főn délelőtt átadták az athéni francia diplomáciai hatóságok­nak. A 10 évi börtönre ítélt francia újságírót kiutasították Görögországból. A BOLGÁR KOMMUNISTA PÁRT Központi Bizottságának meghívására hétfőn délelőtt hi­vatalos látogatásra Szófiába ér­kezett Peru Kommunista Párt­ja küldöttsége Jorge del Pra­dónak, a párt központi bizott­sága főtitkárának vezetésével. A BRAZIL katonai egységek a Sao Paulótól délre fekvő tér­ségben felszámoltak három partizán kiképzőtábort. Ebben a térségben már két hete foly­nak a partizánellenes akciók. A TRINIDADI fegyveres erők április 21-i felkelésének három vezérét: Rex Lasallet, Mike Ba­ziet és Rafiq Shawt bíróság elé állították. A főügyészség to­vábbi személyek ügyét is ki­vizsgálja, akiket „lázadással és árulással" vádolnak. A FRANCIA HADITENGERÉ­SZET vezérkari főnökének meg­hívására hétfőn ötnapos láto­gatásra Cherbourg kikötőjébe látogatott a szovjet hadihajók egy csoportja. A hajórajt V. V. Mihajlin tengernagy, a Szovjet­unió balti flottájának parancs­noka vezeti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom